Természetvédelem
Díjat nyert az MME méreg-és tetemkereső kutyás egysége
Az MME méregkereső kutyája Falco is díjat nyert el
Június 28-án átadták a Bolygónk és Városunk környezetvédelmi díjakat a Magyar Tudományos Akadémián. A díjakat a Bolygónk és Városunk környezetvédelmi portál szakmai közössége ítélte oda 19 szervezet és magánszemély részére, akik a legtöbbet tették a természet és a környezet értékeinek megőrzéséért.

Fotó: MME
Örömmel értesültünk róla, hogy „ Falco-t”, az MME méregkereső kutyáját is a díjazottak közé választották, elismerve ezzel a természetvédelem területén elért úttörő eredményeit. A díjakat Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár adta át.
2013-ban a ragadozómadár-mérgezések visszaszorítása érdekében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület létrehozott egy méreg-és tetemkereső kutyás egységet.
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
Korábban az egész világon csak Spanyolországban és Olaszországban használtak ilyen speciális feladatra képzett keresőkutyákat. Közép-Európában elsőként a „Falco” nevű német juhászkutya állt munkába, akinek kiképzése az Országos Rendőr-főkapitányság Dunakeszi Oktatási és Kiképző Központja történt.

Fotó: MME
Hét kiemelkedően eredményes év alatt „Falco” 905 terepi keresést hajtott végre, és 403 esetben talált mérgezéssel kapcsolatos tetemeket, csalétkeket vagy méreganyagokat. Ezzel az egyik legsikeresebb méreg-és tetemkereső kutyának számít a világon. Az első sikeres magyarországi házkutatás is hozzá kötődik, sőt a környező országok nyomozó hatóságaitól is több esetben kapott felkérést amely munkák szintén sikerrel zárultak.

Fotó: MME
Bár „Falco” alapvetően méreg-és tetemkereső kutya volt, de a természetvédelem számos más területén is komoly eredményeket ért el. Többek között részt vett lelőtt védett állatok eseteinek kivizsgálásában, sőt elveszett/bajba került – gps jeladóval ellátott madarak keresésében is. „Falco” a sasok védelmezője volt, munkája jelentős szerepet játszott a ragadozómadár pusztítások visszaszorításában, a fokozottan védett parlagi sasok állománya pedig növekedésnek indult. Sajnálatos módon tíz éves korában, 2022-ben súlyos egészségügyi problémák következtében örökre itt hagyott bennünket, de munkásságára mindig emlékezni fogunk.
Forrás: MME
Természetvédelem
KITEKINTŐ: Németország, Bonn: a város ismét csökkenteni akarja a nutriaállományt a Rheinauensee térségében
Bonn városa vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A Dél-Amerikából származó nutria Németországban is inváziós faj, mivel természetes ellenségei alig vannak, gyorsan szaporodik, és jelentős kárt okoz a vízparti élőhelyekben.
Természetvédelem
Trópusi színek a Kis-Sárrét egén: megérkeztek a gyurgyalagok
Ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal. A pusztákon sétálva már messziről hallhatjuk, amint csapatokba verődve, egymással kapcsolatot tartva hallatják jellegzetes, gurgulázó hangjukat, amiről a nevüket is kapták. Ha felpillantunk az égre, meg is láthatjuk ezeket a trópusi madarakra jellemző, igen színes tollazatot viselő madarakat, melyek megjelenésével nem sok hazai madárfajunk vetekedhet. A gyurgyalag hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.

Fotó: Wenczel Erika – KMNPI
Egyik legkésőbb visszaérkező, melegkedvelő madarunk, amely csak május első harmadában jön meg telelőhelyéről. Ősszel augusztus második felében megkezdi vonulását, hogy a telet melegebb területeken, Kelet- illetve Dél-Afrikában töltse.
Viszonylag rövidebb itt tartózkodása alatt repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket valamilyen leshelyről, például ágról, vagy villanydrótról figyel és enyhén hajlott csőrével, röptében fog el. Méhészmadár néven is emlegetik, mivel étlapján méhek és darazsak is szerepelnek.
Telepesen költ, lösz- és homokfalakban, homok- és agyagbányákban, csatornák, folyók meredek partfalában alakít ki üregeket fészkelés céljára. Évente ebben a rövid időintervallumban csak egyszer költ, fészekalja 6-7 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik. A fiókák táplálásában is mindketten részt vesznek, a kis gyurgyalagok pedig 30-34 napos korukban már ki is repülnek.
A folyószabályozások előtti időkben a természetes, függőleges partfalakon jóval nagyobb telepekben fészkeltek a gyurgyalagok. Állományaikra napjainkban sok veszély leselkedik, a homok és löszfalak leomlásakor a költőhelyek megsemmisülnek.
Forrás: KMNPI
Fotó: Wenczel Erika
Természetvédelem
Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének
A hiteles környezetvédelem alapja a párbeszéd. Ezért kértem fel Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szaktekintélyét minisztériumunk szóvivőjének – közölte Gajdos László miniszter.

Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének.
Az elmúlt 15 évben a civil szervezeteket sokszor akadályként kezelték, én szövetségesként tekintek rájuk. Hiszek abban, hogy csak az elkötelezett szakemberek bevonásával építhetjük újjá az ágazatot. Bízom benne, hogy a hangja eljut mindenkihez – emelte ki Gajdos László miniszter.
Forrás:
Gajdos László miniszter Facebook oldala














