Keressen minket

Természetvédelem

Megalkották a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát

Print Friendly, PDF & Email

Már elérhető a 2030-ig tartó program részletei

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág és a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához, valamint meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, és az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket.

Fotó: AM

A stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése.

A biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, hazánk sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációinak jóllétéhez. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint kulcsfontosságú a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.

Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak hazánk országimázsához.

A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely nélkülözhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez.

A stratégia ide kattintva érhető el.

Forrás: AM

Természetvédelem

Retkes Tamás természetfotós kiállítása Tamásiban

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Tolna vármegyében, Tamásiban, a Dám Pont Ökoturisztikai Látogatóközpontban szeptember 15-én nyílt meg az a fotókiállítás, amelyen Retkes Tamás képeit lehet élőben is megtekinteni. A megnyitón Dr. Almási István természetfotós, belgyógyász, gasztroenterológus, a Tolna vármegyei Balassa János Kórház osztályvezető főorvosa méltatta a szekszári természetfotós munkásságát.  

Megnyitó a Dám Pont Ökoturisztikai Látogatóközpontban. Köszöntőt mondott Dr. Almási István természetfotós, belgyógyász, gasztroenterológus, a Tolna Megyei Balassa János Kórház osztályvezető főorvosa.

A természetfotós második hazája Gemenc és az Agro Jager News olvasói már megismerhették, hogy a rendkívül figyelmes aranysakált is meg lehet közelíteni, sőt pár hete egy nyusztot is sikerült lencsevégre kapnia, amelyről szintén lapunk számolhatott be. A sakálos cikket itt, a nyuszttal történt találkozást pedig itt lehet megtalálni!

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Tamásiban, az év végéig lehet megtekinteni a fotóimat – nyilatkozott az Agro Jager News érdeklődésére Retkes Tamás. Érdeklődésünkre elmondta, hogy a szekszárdi pünkösdi fesztiválon kiállított 31 fotóból Tamásiban 15 fotót választottak ki Kutny Gáborral, a Tamási Dám Pont Látogatóközpont igazgatójával.

Retkes Tamás természetfotós kiállítása Tamásiban, a Dám Pont Ökoturisztikai Látogatóközpontban.

Kiemelte, hogy a kiállítás ötlete valójában a bemutatóközpont igazgatójától származik és ő kérte fel, hogy állítson ki náluk! A felkérésnek eleget téve, szeptember 14-én este, Kutny Gáborral együtt tették fel a fotókat.

Balról Retkes Tamás természetfotós Porga Ferenc, Tamási város polgármester társaságában.

A kiállításon 12 fotón gemenci gímszarvasok láthatóak, két fényképen vaddisznók és egy fotón egy nyusztot is megtekinthetnek a látogatók. A kiállítás év végéig látogatható – tájékoztatta lapunkat Retkes Tamás természetfotós.

 

Írta:Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotók: Dám Pont Ökotursztikai Központ, Porga Ferenc Tamási város polgármestere és Retkes Tamás természetfotós
Borítókép: Dám Pont Ökotursztikai Központ

 

Tovább olvasom

Természetvédelem

Fiatal fekete gólya

Print Friendly, PDF & Email

Fiatal fekete gólyát fényképeztek Nógrádban

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Marti Richárd fotográfus és vadfotós, megosztotta élményeit lapunkkal: A felvételt 2023. szeptember első hetének első keddjén készítettem az első fekete gólyáról. Ami, mint kiderült, barna, és nem fekete. Na de utána kiderült, hogy mégis fekete. Nyugalom, én se tudtam követni, de aztán meglett a magyarázata. A fekete gólya azért barna, mert még juvenilis, azaz fiatal.

Marti Richárd fotográfus és vadfotós – Agro Jager News

Barna tollazata van és még nem piros a csőre, hanem fakó zöldes. Aztán méretében sem olyan nagy, mint a kifejlett példányok, amik három kg testsúlyúak, testhosszuk pedig eléri a 90-105 cm-t. Emellett 173-205 cm közötti szárnyfesztávval rendelkeznek.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

Mit érdemes tudni a fiatal fekete gólyáról? Fontos tudni róluk, hogy testsúlyban, szárnyfesztávban és testhosszban is kisebbek, mint a kifejlett társai.

Marti Richárd fotográfus és vadfotós – Agro Jager News

A fehér gólya rokonaikkal szemben ők nem kedvelik az emberi közelséget, ezért nagy fák vastag ágaira építenek fészket, ami általában a talajtól 10-15 méter magasságban található, elég magasban ahhoz, hogy a fészketrabló vagy ragadozó állatok ne érhessék el.

Marti Richárd fotográfus és vadfotós – Agro Jager News

Ha véletlenül megsérül a fészkük, nagyon ritka az újjáépítés. A fészekben általában 3-5 tojás található és a fiókák 30-40 nap múlva kelnek ki. A fiatalok 65-70 napos tartózkodás után hagyják el a fészküket. A fiókák nem ragaszkodnak a családjukhoz és kirepülésük után nem maradnak együtt sem a szülőkkel, sem a testvéreikkel: igazi magányos repülők lesznek. Az ivarérett madarak hagyják el először a fészküke.

Marti Richárd, fotográfus és vadfotós.

Mint vonuló madarak, csak a nyarat és a fészkelési időszakot töltik az országban, a telet Afrikában.  Általában nagyobb részük a Boszporuszon, egy kisebb részük a Gibraltári-szoroson halad át.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy vért se izzadtam a képek elkészítésekor, miközben étkezés közben megörökítettem a növésben lévő fekete gólyát. Szerencsém volt, mert valamiért nem félt tőlem, sőt igazság szerint figyelmen kívül is hagyott. Lehet, hogy az ízletes rovarok, bogarak, vagy akár a tó és patak kisebb gerincesei jobban érdekelték, mint a fotós a nagy objektívvel a fűben.

A fotózás szakmájáról is beszéljek: a fényképeket egy Nikon D850-es vázzal és egy Sigma 150-600 mm-es objektívvel készítettem, kb. 10-30 méteres távolságból, és ellenfényben, de nem teljesen szemben a lemenő nappal – zárta beszámolóját Marti Richárd.

 

 

Írta és fényképezte: Marti Richárd

Marti Richárd fotográfus és vadfotós Facebook oldala itt érhető el

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Természetvédelem

Az inváziós fajok behurcolása a biodiverzitás csökkenésének legfőbb okozója

Print Friendly, PDF & Email

Az inváziós fajok hatásait vizsgálták

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az idegenhonos inváziós fajok rendkívül jelentős negatív hatást gyakorolnak a természeti környezetre, a gazdaságra, az élelmiszerbiztonságra és a humán egészségre – derül ki a biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelésével foglalkozó tudományos és szakmapolitikai kormányközi platform, az IPBES legújabb jelentéséből.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A 2012-ben alakult, immár 143 tagországot számláló kormányközi testület tudományos értékeléseket készít bolygónk élővilágának, ökoszisztémáinak és általuk az emberiség számára nyújtott természeti javak gyorsan romló helyzetéről. Az IPBES 2023. augusztus 28. – szeptember 2. között, Bonnban zajló 10. döntéshozó ülésén elfogadott jelentés szerint eddig több mint 37 000 idegenhonos faj megjelenését figyelték meg, melyek az emberi tevékenység által jutottak el a világ különböző régióiba, olyan helyekre, ahol természetes úton nem fordulnának elő. Közülük mintegy 3500 faj vált invázióssá új élőhelyén, azaz olyan fajjá, amely fenyegetést jelent az adott régió őshonos élővilágára. Ilyen például a világszerte elterjedt, hazánkban őshonos vörös róka, az eredetileg az Amazonas-medencéből származó közönséges vízijácint, vagy az amerikai kontinensről behurcolt parlagfű.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az inváziós fajok világszerte kulcsszerepet játszanak a vadon élő fajok 60%-ának kipusztulásában. A negatív hatások 75%-át a szárazföldi ökoszisztémákban regisztrálták, a szigetek őshonos élővilágának kipusztulásáért az esetek 90%-ában legfőképp az inváziós idegenhonos fajok felelősek. Az emberiség számára nyújtott természeti javakra gyakorolt hatásuk 80%-a kedvezőtlen, az emberi jóllétet, az élet minőségét pedig a dokumentált esetek 85%-ában negatívan befolyásolják. A biológiai invázió évente több mint 423 billió amerikai dollárnyi gazdasági kárt okoz. A főként a globális kereskedelem és az utazás által terjesztett, invázióssá vált idegenhonos fajok negatív hatásait más kedvezőtlen tényezők, többek közt az éghajlatváltozás, a többszörösére erősítik. A jelentés azonban a globálisan és lokálisan egyaránt jelentkező problémákra megoldási lehetőségeket is kínál, és az idegenhonos inváziós fajok ellen folytatott küzdelem jó gyakorlatait és eredményeit is bemutatja. Kiemeli, hogy a megelőzés a leghatékonyabb módszer, hiszen ha egy faj már bekerült és elkezdett terjedni, akkor már sokkal nagyobb erőforrásokra van szükség állományának féken tartásához, visszaszorításához.

A 13 000 hivatkozást tartalmazó jelentést négy és fél év alatt készítette el 86 kutató, miután az IPBES 2019-ben megjelent világjelentése a biodiverzitás csökkenésének öt közvetlen oka egyikeként az idegenhonos inváziós fajokat azonosította. Az IPBES 10. döntéshozó ülése az új jelentésen kívül a testület működésének szabályozásáról, a tudományos munkacsoportokról és a 2030-ig tartó munkaprogramról is tanácskozott, valamint döntés született az Éghajlat-változási Kormányközi Testülettel (IPCC) való szorosabb együttműködésről is. Magyarország képviseletét az Agrárminisztérium Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztálya, valamint az ELKH Ökológiai Kutatóközpont delegációja látta el.

Forrás: AM

Tovább olvasom
Cart
  • No products in the cart.