Természetvédelem
Visszatérő vendég
Rekordgyanús barátcinege került a madárhálóba a Jági-tónál
Rekordgyanús barátcinege került a madárhálóba a Jági-tónál. 2005 óta gyűrűzünk madarakat Pilisszentiván határában a Jági-tónál. Leginkább azok a madarak kerülnek a hálónkba, amelyekkel a településeken mindenki találkozhat, aki télen rendszeresen eteti a madarakat. Közülük is leggyakoribbak a cinegék.

Fotó: Duna – Ipoly Nemzeti Park
A legismertebb a széncinege és a nála kisebb termetű kék cinege. Velük ellentétben az egyszerűbb színezetű barátcinege már ritkábban téved be a települések madáretetőire, az erdőszélen azonban gyakori vendég a „terített asztalon”. A fekete sapkát, fekete szakállkát viselő kis madárból rendszeresen gyűrűzünk a téli szezonban, és gyakran fogunk közülük vissza már korábban meggyűrűzött példányokat. Ebből következtethetünk arra, hogy a barátcinege hűséges a lakóhelyéhez, ha télen is táplálékhoz jut itt.
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
A másik, amit a gyűrűzésnek és a visszafogásnak köszönhetünk, hogy megtudhatjuk meddig élnek ezek a kis madarak. Egy kis barátcinegénél csak annyit tudunk megállapítani a befogott egyed koráról, hogy fiatal, vagyis abban az évben kelt ki a tojásból, vagy egy évesnél idősebb. Viszont ha rajta van a gyűrű és visszafogjuk, annyit biztosan tudunk, hogy hány évvel korábban lett meggyűrűzve.
A mi rekordtartónk eddig egy hat évvel korábban meggyűrűzött barátcinege volt, amit pár évvel ezelőtt fogtunk vissza. Idén azonban letaszította a trónról egy olyan barátcinege, amit októberben és most néhány nappal ezelőtt is visszafogtunk, és már nyolc éve viseli a gyűrűt a lábán. 2015 októberében gyűrűzte Vízkert András a Jági-tónál, és már akkor nem volt fiatal madár, tehát minimum 9 éves. Ezzel az országos rekordot döntögeti, hiszen a legidősebb előkerült barátcinege eddig a gyűrűzési adatok alapján 9 éves és 24 napos (MME adatai alapján), vagyis a gyűrűzéséhez képest ennyi idő után fogták vissza.
Ráadásul ezt a barátcinegét nem először fogtuk vissza a Jági-tónál, összesen 7 alkalommal került újra bele a hálónkba. Megfogtuk a gyűrűzés után egyből 2015 novemberében, majd 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban is egy-egy alkalommal, és idén kétszer. Azt tudjuk, hogy ezeknek a kis madaraknak az átlagéletkora 1 év, hiszen az első telet nehezen élik túl, de ha már életben maradtak, akár 7-10 évig is élhetnek.
Forrás: Karlné Menráth Réka és Arnóth Júlia, Pilisi Len Látogatóközpont – Duna – Ipoly Nemzeti Park
Természetvédelem
Virágzik a magyar kökörcsin a Hortobágyon
Virágzik a magyar kökörcsin a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. A magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens) elsősorban nyírségi homoki sztyeppréteket, erdősztyepp-réteket, és a nyíltabb nyírségi mészkerülő homokpusztagyepeket kedvelő fokozottan védett, endemikus faj.

Virágzik a magyar kökörcsin. Fotó: Demeter Emese
Virágzása az utóbbi években a szakirodalom szerinti adatokhoz képest egy hónappal korábban kezdődött.

A magyar kökörcsin hazánkban őshonos virág. Fotó: Demeter Emese
A magyar kökörcsin hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

2025-ben egy hónappal korábban virít a magyar kökörcsin. Fotó: Demeter Emese
Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park
Írta: Utassy Bence – Természetvédelmi Őrszolgálat
Fotó: Demeter Emese
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Nem zárt be a Hortobágyi Nemzeti Park
Tévesen látott napvilágot az a hír, mely szerint a Hortobágyi Nemzeti Park nem fogad látogatókat. A párosujjú patás állatokat veszélyeztető ragadós száj-és körömfájás fertőző betegség megelőzésének érdekében a Hortobágyi Vadaspark határozatlan ideig valóban zárva tart és emiatt az erre a helyszínre 2025. március 15-re meghirdetett „Gólyaelengedés a Hortobágyi Vadasparkban” programunk is elmarad. Azonban a többi létesítményük működése zavartalan.

Továbbra is látogatható a Hortobágyi Nemzeti Park.
A jelenlegi is látogatható helysznínek listája a következő:
a Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont, a „Hortobágy természete” és a Pusztai Kincsestár „A Jószág haszna” kiállítások.
a Hortobágyi Pásztormúzeum
a Hortobágy-halastavi tanösvény
a Szálkahalmi Tanösvény
az Egyek-pusztakócsi mocsarak és Górési tanösvény
a Tiszakürti Arborétum
a Cégénydányádi Cégénydányádi Kende Kúria és Kastélypark Természetvédelmi Terület
A gólyaelengedés kivételével megtartjuk szakvezetett túráinkat.
A márciusi programok és a létesítmények elérhetőek honlapukon. Kattintson ide!
Forrás:
Hortobágyi Nemzeti Park
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
A farkas és a prérifarkas – A méretkülönbség megértése
Farkas és a prérifarkas méretkülönbségei a Yellowstone Nemzeti Parkban:
Először is érdemes megjegyezni, hogy a Yellowstone Nemzeti Park ad otthont az Egyesült Államok legnagyobb és legegészségesebb prérifarkasainak. A park bőséges táplálékforrást biztosít számukra, és a védett terület határain belül, valamint a zord telek hatására, ezek az állatok általában valamivel nagyobbra nőnek és hosszabb ideig élnek, mint máshol. Nem kérdés, hogy itt találhatók a legpompásabb példányok közül is a legimpozánsabbak.

Fotó: Yellowstone Through The Lens
Évente számtalan alkalommal találkozom olyan utazókkal, akik keresztezték egy ilyen robusztus Yellowstone-i prérifarkas útját. Sok esetben azonban azt hiszik, hogy farkassal találkoztak, vagy legalábbis bizonytalanok abban, hogy melyik állatot látták. Ha érdeklődőek és tanulni szeretnének, vagy esetleg fényképet is készítettek, szívesen elmagyarázom a különbségeket. Néha viszont, ha csak egy emlékről van szó, hagyom, hogy megmaradjon számukra az élmény izgalma.
De az igazság egyszerű: amikor egy farkast látsz… nem lesz kérdésed felőle.
Ez a fénykép az eddigi legjobb példám arra, hogy milyen hatalmas méretkülönbség van a Yellowstone két csúcsragadozója között. A hajnali napfényben öt prérifarkas köröz egy friss tetem felett. Bár öten vannak, mégsem tudják megakadályozni, hogy az igazi csúcsragadozó elvegye azt, amit kinézett magának. Egy szürke farkas nyugodtan lép be a jelenetbe, és minden gond nélkül elsétál a dühösen ugató és nyüszítő prérifarkasok között. Erőteljes mozdulattal kitép egy lábat a tetemből, majd zavartalanul elvonul. A prérifarkasok próbálják kifejezni méltatlankodásukat, az egyik legnagyobb példány pedig egy rövid ideig még követi is a farkast.
És itt él ez a fénykép. Mindig is az egyik személyes kedvencem marad, mert tökéletesen megmutatja azt a hatalmas különbséget, ami a két faj között fennáll.
Forrás: Yellowstone Through The Lens