Természetvédelem
Visszatérő vendég
Rekordgyanús barátcinege került a madárhálóba a Jági-tónál
Rekordgyanús barátcinege került a madárhálóba a Jági-tónál. 2005 óta gyűrűzünk madarakat Pilisszentiván határában a Jági-tónál. Leginkább azok a madarak kerülnek a hálónkba, amelyekkel a településeken mindenki találkozhat, aki télen rendszeresen eteti a madarakat. Közülük is leggyakoribbak a cinegék.
A legismertebb a széncinege és a nála kisebb termetű kék cinege. Velük ellentétben az egyszerűbb színezetű barátcinege már ritkábban téved be a települések madáretetőire, az erdőszélen azonban gyakori vendég a „terített asztalon”. A fekete sapkát, fekete szakállkát viselő kis madárból rendszeresen gyűrűzünk a téli szezonban, és gyakran fogunk közülük vissza már korábban meggyűrűzött példányokat. Ebből következtethetünk arra, hogy a barátcinege hűséges a lakóhelyéhez, ha télen is táplálékhoz jut itt.
A másik, amit a gyűrűzésnek és a visszafogásnak köszönhetünk, hogy megtudhatjuk meddig élnek ezek a kis madarak. Egy kis barátcinegénél csak annyit tudunk megállapítani a befogott egyed koráról, hogy fiatal, vagyis abban az évben kelt ki a tojásból, vagy egy évesnél idősebb. Viszont ha rajta van a gyűrű és visszafogjuk, annyit biztosan tudunk, hogy hány évvel korábban lett meggyűrűzve.
A mi rekordtartónk eddig egy hat évvel korábban meggyűrűzött barátcinege volt, amit pár évvel ezelőtt fogtunk vissza. Idén azonban letaszította a trónról egy olyan barátcinege, amit októberben és most néhány nappal ezelőtt is visszafogtunk, és már nyolc éve viseli a gyűrűt a lábán. 2015 októberében gyűrűzte Vízkert András a Jági-tónál, és már akkor nem volt fiatal madár, tehát minimum 9 éves. Ezzel az országos rekordot döntögeti, hiszen a legidősebb előkerült barátcinege eddig a gyűrűzési adatok alapján 9 éves és 24 napos (MME adatai alapján), vagyis a gyűrűzéséhez képest ennyi idő után fogták vissza.
Ráadásul ezt a barátcinegét nem először fogtuk vissza a Jági-tónál, összesen 7 alkalommal került újra bele a hálónkba. Megfogtuk a gyűrűzés után egyből 2015 novemberében, majd 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban is egy-egy alkalommal, és idén kétszer. Azt tudjuk, hogy ezeknek a kis madaraknak az átlagéletkora 1 év, hiszen az első telet nehezen élik túl, de ha már életben maradtak, akár 7-10 évig is élhetnek.
Forrás: Karlné Menráth Réka és Arnóth Júlia, Pilisi Len Látogatóközpont – Duna – Ipoly Nemzeti Park
Természetvédelem
Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát
A szegedi Fehértavi Ornitológia Tábor munkatársai 2024. november 1.-én hazánk legújabb madárfaját, egy fiatal tamariszkusz poszátát (Curruca mystacea) fogtak meg és gyűrűzés után engedtek szabadon. Amennyiben az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága az adatot hitelesíti, ez a 427. faj, amely hazánkban bizonyítottan előfordult.
2024. november 1-én a szegedi Fehér-tavon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Helyi Csoportja által működtetett madárgyűrűzőtáborban, egy kisméretű poszáta-félét fogtak be a helyi csoport munkatársai, amely az alapos szemrevételezés után egy fiatal tollazatú tamariszkusz poszátának ( Curruca mystacea) bizonyult.
A faj rendkívül ritka egész Európában, mindössze két alkalommal került elő; egy 2007-ben Olaszországban, valamint 2012-ben Görögországban, Leszbosz-szigetéről.
A tamariszkusz poszáta Közép-Ázsiában költ, a Kaszpi-tenger régójában; Georgia, Örményország, Azerbajdzsán, Kelet-Törökország és Irán északi része a költőterülete.
Vonuló madár, a telelőterülete Irán, az Arab-félsziget és Északkelet-Afrika Szudántól egészen Szomáliáig. Néhány előfordulását feljegyezték Jordániában és Izraelben is.
A madárról részletes fényképek készültek, ezen felül az összes fontos biometriai adat lemérésre került. A helyszínre siető madarászok megerősítették a madár helyes meghatározását és ezek után a madár jó kondícióban elengedésre került.
Amennyiben az MME Nomenclator Bizottsága hitelesíti az adatot, a tamariszkusz poszáta Magyarország 427. madárfaja lesz.
Forrás: MME
Írta és fényképezte: Dr. Tokody Béla
Horgászat
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”
A Tisza-tó téli vízszintjének beállítását ezúttal két lépcsőben tervezik végrehajtani. Első lépcsőben a tározó vízszintjét az alacsonyabb téli vízszintre, tehát Kisköre-felső: 560 plusz-mínusz 10 cm-re csökkentik a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. és a KÖTIVIZIG együttműködése alapján készített monitoring terv alapján. A vízszintcsökkentés végrehajtását természetesen befolyásolhatja, módosíthatja egy esetleges tiszai árhullám – tájékoztatott a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság.
A november 4-én kezdődő első lépcsőben kezdetben napi 10 cm-es, majd napi 7-8 cm-es ütemben csökkentik a tározó vízszintjét, így várhatóan november 24-én érik el a Kisköre-felsőn mért 560 plusz-mínusz 10 cm-es vízállást. A Tisza-tó téli vízszintje beállításának második lépcsőjéről, amelyben az alacsonyabb téli vízszintet a magasabb téli vízszintre állítják be, tehát Kisköre-felső: 620 mínusz 10 cm, itt külön tájékoztatót adnak ki.
A Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a vízi eszközök (hajók, csónakok, úszóművek, stégek) üzemeltetésénél, illetve lekötésénél, továbbá a kompok üzemeltetésénél a várható jelenségekre (vízszintváltozás) fokozottan számítsanak, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg.
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Téli Tisza-tó, Tóth Gábor
Természetvédelem
Magyar gyűrűs széki lilét figyeltek meg Olaszországban
Először figyeltek meg magyar színes gyűrűs széki lilét Olaszországban. A madarat idén június közepén gyűrűzte Sápi Tamás ornitológus még fiókaként a Kelemen-széken. A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén, az Adriai-tenger partjainál – tájékoztatott a Kiskunsági Nemzeti Park.
A széki lile (Charadrius alexandrinus) meglehetősen apró, átlagos testhossza 15-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-45 centiméter, testtömege 39-56 grammot nyom. Felismerhető a nyakoldalon lévő foltról, ami a mellén nem ér össze. A hím tarkója vörhenyes barna, fehér homlokát felülről fekete tollak szegélyezik. A tojó ennél egyszerűbb, fakóbb színezetű.
“A faj hazánkban fokozottan védett,
természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.”
A talajon mozgó rovarokat, pókokat vagy a sekély vízben nyüzsgő apró gerinctelen élőlényeket fogyasztja. A földön fészkel, így fészekalja folyamatos ragadozóveszélynek van kitéve.
A széki lile állományának nagy része Eurázsia és Észak-Afrika tengerpartjain és sós tavain költ. Hazai állománya vonuló. A vonulási stratégia kevert: a többségük rövidtávú, de akadnak hosszútávú vonuló egyedek is. A mediterrán madarak állandók. Kárpát-medencei előfordulása kisszámú ugyan, de rendszeres. A fészkelő állomány szinte mindenütt fogyatkozik Európában, így hazánkban is. Magyarországon az egyik legveszélyeztetettebb fészkelő madárfaj, a megfigyelések szerint már csak néhány pár jelenik meg nálunk évente.
Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park