Keressen minket

Természetvédelem

Szajkók is segítik a Kapocs utcai kiserdő megújulását

+1

Folyamatosan újulnak meg az erdők a 18. kerületben

+1

Közzétéve:

+1

A Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat és a Pilisi Parkerdő együttműködésének köszönhetően folyamatosan újulnak meg az erdők a 18. kerületben. A Parkerdő Városierdő-fejlesztési Programja keretében most a Kapocs utcai kiserdőt készítik fel az erdészek a klímaváltozás és a városi környezet okozta negatív hatások elleni küzdelemre, ahol szajkókat is „bevetnek”.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A társaságot 1969-ben alapították Pilisi Állami Parkerdőgazdaság néven azzal a céllal, hogy a főváros környékének erdeiben az erdőgazdálkodás és a természetjárás szempontjait egyensúlyban tartó gazdálkodást valósítson meg. (Ábra: Pilisi Parkerdő)

A Kapocs utca környékén az 1960-as évek előtt nem találhattunk volna erdőt, mely a port és a zajt képes lett volna megszűrni. Ennek orvoslására akkor – a rossz minőségű talaj miatt – az erdészek csak zömmel idegenhonos fafajokkal, akác és erdeifenyő csemetékkel tudtak zöldfelületet létrehozni, melyek képesek volt megfelelni az elvárásoknak. Napjainkra azonban ezek az egykorú fák már elöregedtek, így a kiserdő ellenállóképessége a klímaváltozás és a városi környezet okozta negatív hatások tekintetében jelentős mértékben lecsökkent. A probléma kezelését mesterséges csemeteültetéssel, másrészt a területen – örvendetes módon természetes úton, de kis számban megjelent – őshonos fafajok növekedését segítő beavatkozásokkal tudják biztosítani a Parkerdő szakemberei. 

A Pilisi Parkerdő Városierdő-fejlesztési Programjának fő célkitűzése Budapest erdőinek ökológiai értéknövelése, klímavédelmi funkcióik erősítése, valamint az emberek számára nyújtott szabadidős, sport és egyéb szolgáltatásaik bővítése.  

A Kapocs utcai kiserdőben első lépésben kisterületű lékeket alakítanak ki, ahol ügyelve az ott már megtalálható őshonos lombos növényzetre eltávolítják az idősebb, leromlott állapotú faegyedeket. Emellett a fiatalabb erdőrészben csökkentik az idegenhonos kései meggy és nyugati ostorfa arányát. Helyükre mesterséges ültetéssel viszik be a klímaváltozásnak ellenállóbb fafajokat. E munkában az erdészek számítanak a területen élő szajkókra is. A „szárnyas” erdőfelújítás módszerét ugyanis a Parkerdő már sikerrel alkalmazta a Gödöllői-dombság fenyőállományaiban, melyet most városi környezetbe is átültet. 

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A módszer a szajkók élelemszerzési szokásaira és „feledékenységére” alapoz. A fenyvesekben a Pilisi Parkerdő munkatársai kifejezetten a madarak számára készített, cser makkal megtöltött tálcákat szerelnek fel. A szajkók hamar felfedezik a könnyű élelemszerzési lehetőséget, rákapnak a makkra, amit gondosan előválogatnak, s csak egészséges szemeket viszik magukkal. A „csemegét” ezután az erdő talajában, rengeteg kis éléskamrában eltárolják, amelyek bizonyos részéről viszont elfeledkeznek. A „szajkóspeizból” így tavasszal számos fiatal tölgycsemete tud kihajtani és indul növekedésnek. A Németországban is alkalmazott módszer tapasztalatai alapján így hektáronként akár 600-700 db-ot is elérheti az ilyen módon megtelepedő csemeték tőszáma, mely már elegendő az ilyen erdők fokozatos átalakulásához. 

A Parkerdő a munkálatok első, nagyobb részét február végétől áprilisig tervezi, míg a szajkótálcák kihelyezése – a madarak szokásaihoz igazodva – október hónapban várható. 

Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

+1

Természetvédelem

Eltékozolt vizeink: lenyűgöző rövidfilm mutatja be a magyar táj kiszáradásának történetét és helyreállításának lehetőségeit

+1

Szendőfi Balázs természetfilmes új dokumentumfilmet mutatott be:

+1

Published

on

+1

Budapest, 2025. január 30. – Az Eltékozolt vizeink című alkotás Szendőfi Balázs természetfilmes rendezésében, a WWF Magyarország szakmai vezetésével és a LIFE LOGOS 4 WATERS projekt partnereinek közreműködésével készült. A film gyönyörű felvételeken keresztül mutatja meg, hogy a klímaváltozás korában milyen károkat okoz hazánkban az értékes vizek gyors elvezetése a csatornákon és szabályozott folyóvizeken át, és hogyan szárad ki az ország, legfőképpen az Alföld. A rövidfilmben azonban azt is láthatjuk, hogy miként pezseg az élet azokon a területeken, ahol már helyreállították a vizesélőhelyeket és megtartják a vizet a tájban. A február 2-i vizesélőhelyek világnapja alkalmából bemutatott, kijózanító alkotás a múlt és a jelen bemutatása mellett egy jobb jövőt remél Magyarország kiszáradó tájai számára, amihez megoldásokat is kínál.

Fotó: Youtube

Hazánk vizesélőhelyeinek mára több mint a 90%-a eltűnt, a meglévők jelentős része pedig nem jó állapotú. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a természet megóvása érdekében rendkívül fontos szerepük lenne, azonban gazdasági megfontolásból ezeket a területeket más célokra használják. Lecsapolásuk megszüntetése és a területek helyreállítása egyre sürgetőbb feladat, erre hívja fel a figyelmet az új rövidfilm.

Szendőfi Balázs természetfilmes méltán népszerű alkotásai már több ízben is megmutatták a nézőknek, hogy miért fontos megőrizni és helyreállítani hazánk természeti értékeit. A Volt egyszer egy vadvízország, a Megsebzett táj vagy a Hegyek-völgyek halai mind arról tanúskodnak, hogy van miért küzdeni, ha szeretnénk megóvni a körülöttünk lévő természetet és fenntartani azokat a szolgáltatásokat, amiket ezek az ökológiai rendszerek biztosítanak minden élőlény – köztük az ember – számára.

Az Eltékozolt vizeink konkrét példákon keresztül mutatja be, hogy a múltban és a jelenben milyen gyakorlatok vezettek odáig, hogy Magyarország jelentős része – legfőképp az Alföld – egyre nagyobb vízhiánnyal küzd, ami a felszínen a vizesélőhelyek eltűnéséhez, a felszín alatt pedig a vízkészletek látványos gyorsaságú csökkenéséhez vezetett, különösképpen a Duna–Tisza közi Homokhátságon.

A film létrejöttét támogató, Együttműködésben a klímatudatos vízgyűjtő-gazdálkodásért című LIFE LOGOS 4 WATERS projekt keretében több éve elkötelezett munka folyik annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a hazánkat sújtó vízgazdálkodási problémákra, miközben konkrét megoldási lehetőségeket is bemutatnak. A projekt egyik kiemelt célja, hogy a települési és vízgyűjtő szintű, természetközeli megoldásokon alapuló, fenntartható vízgazdálkodás fontosságára felhívja a figyelmet. Ennek céljából született meg az Eltékozolt vizeink című rövidfilm elkészítésének gondolata.

A filmet nézve betekintést nyerhetünk abba, hogy hogyan szövik át a tájat az 1970-es évekig kiépült – és néha még napjainkban is bővített – belvízelvezető csatornák és vízelvezető árkok, és hogyan zúdul le a víz a szabályozott, egyenes patakokban. Így ahelyett, hogy az éltető víz lassan beszivárogna a talajba és elraktározódna a természetben, sebesen elfolyik, még jobban kitéve a területet a klímaváltozás miatt egyre súlyosbodó hőhullámok és aszályos időszakok hatásainak.

A rövidfilmben bemutatott szárazodás nem csak az elmúlt évszázadok gyakorlatának eredménye, hanem még ma is zajlik. A szakértők egyetértenek abban, hogy a szárazodásnak számos oka van, de ezek közül csak néhányra lehetünk közvetlenül hatással. Az egyik legfontosabb a területi vízgazdálkodás módjának és a tájhasználatnak a megváltoztatása. A projektpartnerség, a természetvédelmi és vízgazdálkodási szakemberek elengedhetetlennek tartják a szemléletváltást ezen a téren.

„A víz elvezetése helyett, ahol csak lehet, a természetes vízmegtartó megoldásokat kell előtérbe helyezni, amihez két kulcsfontosságú változás szükséges. Az egyik az évtizedekkel ezelőtt kiépített csatornarendszerek felülvizsgálata és a klímaváltozással beköszöntő új viszonyokhoz való adaptálása. Sajnos ezek működésükkel még ma is csapolják a tájat, és hozzájárulnak a területek kiszárításához. A csatornákon elhelyezett műtárgyak (például zsilipek) lezárásával ez a folyamat lassítható és visszafordítható. Emellett pedig az eltűnt vizesélőhelyek helyén vissza kell adni a területet a víznek: az új zöldmezős beruházásoknak nem szabad a táj további lecsapolását eredményezniük, a korábban lecsapolt vizesélőhelyek egy jelentős részét pedig helyre kell állítani, hogy az időszakosan megjelenő többletvizet elvezetés helyett meg lehessen őrizni a szárazabb időszakokra” – mondta Farkas Viktor Mátyás, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője.

„Az Eltékozolt vizeink című rövidfilm legfőbb üzenete, hogy közösen kell helyet keresnünk a víznek a tájban, hogy megállítsuk Magyarország kiszáradását. A LIFE LOGOS 4 WATERS projekt ezt az üzenetet hivatott életre kelteni, hiszen a különböző szereplők – kormányzat, önkormányzatok, vízügyi szakemberek és civil szervezetek – közötti hatékony együttműködésre épít, és mutat példát a közös munkában rejlő lehetőségekre a vízgazdálkodás területén” – mondta dr. Szatzker Petra, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium projektvezetője.

A megdöbbentő szárazságot illusztráló képek mellett az Eltékozolt vizeink gyönyörű felvételeken mutat be olyan jó példákat is, ahol a természetalapú vízmegtartó megoldások megvalósultak: patakmedreket állítottak helyre, belvízelvezető csatornákat zártak le, teret adtak a víznek, ezáltal ma már a száraz, üres területek helyett buja természet nyújt otthont növény- és állatfajok tömegének.

Az Eltékozolt vizeink című film ide kattintva érhető el.

 

A LIFE LOGOS 4 WATERS projektről

A 2021-ben indult LIFE LOGOS 4 WATERS projekt elsődleges célja, hogy a természetalapú vízgazdálkodási megoldások népszerűsítésével elősegítse a víz visszatartásán alapuló vízgazdálkodásra való átállást és támogassa az önkormányzatok éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását.

A projekt két mintavízgyűjtő területén – Bátya és Püspökszilágy környéke – összesen 14 önkormányzat összefogásával demonstrációs céllal különböző típusú természetalapú vízmegtartó megoldásokat valósítanak meg és tesztelnek. A projekt azonban nemcsak a területeken végzett, gyakorlatban alkalmazott természetalapú zöld infrastruktúra-intézkedésekkel járul hozzá a vízhiány és villámárvizek kezeléséhez, hanem számos egyéb tevékenységgel és projekteredménnyel is támogatja azokat. A teljesség igénye nélkül csak néhányat kiemelve: közösségi döntéshozáson alapuló Vízgyűjtő Érdekegyeztető Fórumok felállítása, különböző célcsoportoknak szóló képzési anyagok, önkormányzatok körében meghirdetett pályázati programok, online Integrált Önkormányzati Döntéstámogató Platform létrehozása, szemléletformáló lakossági kampány, környezeti nevelési program, helyi bemutatóközpont és tanösvények.

A projekt az Európai Unió LIFE alapjának támogatásával és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Önkormányzati Államtitkárságának vezetésével, Bátya Község Önkormányzata, Püspökszilágy Község Önkormányzata, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar Mérnöki Kamara, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a WWF Magyarország részvételével.

A LIFE LOGOS 4 WATERS projektről a projekt weboldalán olvashat bővebben.

Forrás: WWF

+1
Tovább olvasom

Természetvédelem

A ragadozók élete nem könnyű!

+1

Farkasokat videóztak az Istenmezejei Vadásztársaság területén.

+1

Published

on

+1

2024 novemberében készült ez a felvétel, amelyen jól látható, hogy egy háromtagú farkasfalka halad el a kamera előtt, az utolsó állat jobb mellső lábára azonban erősen sántít. A farkasok életének része, hogy különböző sérüléseket szereznek, hiszen gyakran saját maguknál jóval nagyobb, akár komoly ellenállást mutató zsákmányt igyekeznek elejteni.

Fotó: Youtube

A legtöbb megfigyelt sérülés enyhébb mértékű: zúzódások, vágások, szúrt sebek, fogtörések, repedések. Olykor azonban komolyabb balesetek is előfordulhatnak, akár egy törött végtag is, amelynek gyógyulása több hónapot is igénybe vehet. Minden egyes vadászat így komoly kockázatot jelenthet számukra.

Szerencsére azonban a farkasok, mint sok más vadon élő állat, képesek felülkerekedni a fizikai sérüléseiken, és akár ezek ellenére is sikerrel vadászni és túlélni. Ebben persze sokat jelenthet számukra, ha rendelkezésükre áll a falka védelme és segítsége.

A felvételt az Interreg LECA projekt keretében partnerünk. az Istenmezejei Vadásztársaság készítette.

Forrás: WWF

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Természetvédelem

Kutyasétáltatás az erdőn

+1

A felelős kutyatartás erdei szabályai:

+1

Published

on

+1

ERDEI TÚRA – KUTYÁVAL

A mondás valóban igaz: a kutya az ember legjobb barátja. Több mint tízezer éves domesztikációja, valamint az emberhez való szocializálódása révén tökéletes társsá fejlődött. A kutyatartó gazda ezért igyekszik mindenhová elvinni kedvencét: vele sétál az utcákon, kutyafuttatón játszik vele, fizetővendégként pedig a legszívesebben kutyabarát helyekre jár. Természetes hát, hogy amikor a gazda erdei túrára indul, hű társa nem hiányozhat mellőle. Ennek a közös sétának viszont komoly feltételei vannak, mely feltételek mind az ebtartás szabályainak, mind az Erdőtörvény ide vonatkozó pontjainak betartását követelik meg.  

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Ábra: Facebook

Az Ipoly Erdő Zrt. célkitűzései közé tartozik a felelős kutyatartás erdei szabályainak és normáinak terjesztése, megismertetése. E célkitűzés jegyében fogalmazott meg kutyatartókkal, civil- és szakmai szervezetekkel közösen kilenc, a kutyasétáltatással kapcsolatos alapvető erdei viselkedési elvet, amelyek betartása sokak erdei nyugalmát és biztonságérzetét növelheti.

A lenti rövid, tájékoztató anyaggal szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy az erdőt békében, egymás zavarása nélkül látogathassák együtt kutyások és kutya nélkül kirándulók, továbbá, hogy a kutyák az erdő állatait és egyéb természeti értékeit ne veszélyeztessék. Az Ipoly Erdő Zrt. Zrt. célkitűzése az is, hogy segítsen a kutyatartóknak megóvni kedvenceiket mindazoktól a bajoktól, amelyek az erdőkben a szabályok és normák ismerete és betartása nélkül érhetik őket.

***

Az erdei kutyasétáltatás kilenc pontja

1. Az erdő nem csak a miénk, sőt elsősorban nem a miénk, hiszen valódi és egyedüli otthona az itt élő vadaknak, az itt honos védett növényeknek. Ezen felül békés kikapcsolódási pontja a kutya nélkül kiránduló felnőtteknek és gyerekeknek, kerékpárosoknak, lovastúrázóknak. A békés egymás mellett élés érdekében mindig tekintsünk úgy a kutyánkra, ahogyan az egy másik erdőjáró számára megjelenik; vegyük figyelembe a többiek, különösen a gyerekek és gyerekes szülők szempontjait!

2. Erdőbe, mezőre csak megfelelően szocializált, képzett, bármilyen kritikus helyzetben visszahívható, könnyen fegyelmezhető kutyával induljunk! Engedelmességi alapképzés nélküli kutyát póráz nélkül sétáltatni nemhogy erdőben, de bármilyen közterületen is szigorúan tilos, hiszen kiszámíthatatlan következményekkel járhat – kockára teheti az emberek és a kutyák biztonságát.

3. Erdei kutyasétáltatásnál feltétlenül tartsuk szem előtt, hogy a kutya ragadozó állat! Szabadon elengedve, hosszabb-rövidebb időre felügyelet nélkül hagyva az eb számos olyan konfliktushelyzetbe kerülhet az erdő vadjaival, amely konfliktus elsősorban az erdei állatokat veszélyezteti:

– Még a lakásban tartott öleb is megkergetheti az erdei állatokat. Ilyenkor akár hosszabb időre is szem elől téveszthetjük. A kutya fajtájától függően ez számos veszéllyel járhat. Egy legyengült őzgida például egy hosszú ideig tartó vadűzésbe bele is pusztulhat. Kutyánk távoli, vidám csaholását hallva gondoljunk arra, hogy ez egyben valamilyen erdei állat riadt menekülését is jelentheti, amit mi észre sem veszünk.

– Felzavarhat költő madarat, kiáshatja az ürgét, vagy a vakondot.

– Legrosszabb esetben el is pusztíthatja a nála kisebb állatokat (pl. békákat, gyíkokat, siklókat, fiatal madarakat, kisemlősöket), feldúlhatja a földön, vagy alacsonyan fészkelő madarak fészkeit, például a fák kimosódott gyökerei között, vagy a bokrok alacsony zónájába rakott, továbbá szedres szövedékes földre rakott fészkeket.

– Nagyobb testű állatok esetében a veszély fokozottabb. A malacait védő vaddisznókoca viszont-támadása például életveszélyes lehet a kutyára, de a gazdájára nézve is, hiszen a felbőszített anyaállatot a kutya a gazda közelébe vonzhatja.

Természetvédelmi oltalom alá eső területeken elsődleges cél az élőhelyek és a helyi élővilág védelme. Ez magában foglalja mind a védett, mind a nem védett fajok megóvását, életkörülményeik fenntartását, élőhelyük nyugalmának biztosítását.

4. Az erdőben kutyát sétáltatva ne feledkezzünk meg a legfontosabb veszélyforrásokról:

– A felkészülés során szerezzünk be kullancs- és bolhariasztó nyakörvet, a sétából hazatérve pedig alaposan vizsgáljuk át a kutyát, és távolítsuk el a bőrébe fúródott kullancsokat. Hogy találni fogunk ilyen élősködőt, annak esélye majdnem 100%.

– A kutya az erdei állatokkal, vagy azok ürülékével, tetemével való találkozáskor súlyos, akár emberre is veszélyes betegségeket kaphat el, melyekkel gazdáját is megfertőzheti. Ilyen például a kisragadozók által terjesztett veszettség, továbbá számos parazitás megbetegedés, illetve a vaddisznó által terjesztett, a kutyára nézve halálos Aujeszky-kór. Erdei kirándulás után fokozottan figyeljük kedvencünket, nem vált-e kedvetlenné, étvágytalanná, dezorientálttá. Bármilyen tünet észlelése esetén azonnal forduljunk állatorvoshoz!

– Az egyik legfőbb veszélyforrás, ha az erdőben két kutya összetalálkozik. A kutyák közötti agresszív összecsapások súlyos sérülést okozhatnak állatnak és gazdájának egyaránt.

5. Az erdőben sétálva mindig gondoljunk arra, hogy a városok belterületével határos részeken, a lakott területeken is egyre gyakrabban megjelenő vaddisznóállomány apasztása érdekében magaslesekről történő vadászat folyik. A lesek környékén a hajnali és esti órákban megjelenő, gazdájuk felügyelete alól kikerülő kutyák ellehetetlenítik a vaddisznók számának szabályozását.

6. Lehetőség szerint a napfelkeltétől napnyugtáig terjedő időszakban sétáljunk kedvencükkel az erdőben, mert a magaslesekről történő, illetve cserkelő vadászat leggyakrabban a hajnali, az esti és az éjszakai órákban zajlik. A vadászat és a vadászok célja a vadállomány kordában tartása. Kutyára a vonatkozó jogszabályok értelmében kizárólag akkor adhatnak le lövést, ha a kutya emberre vagy vadra támad, és a vad sérelme másként nem hárítható el.

7. Akkor óvhatjuk meg kedvencünket leghatékonyabban, ha erdei sétáltatás során jól látható jelzéssel, például láthatósági mellénnyel, vagy nyakörvre szerelhető villogóval látjuk el. Mivel a falkákba verődött kóbor kutyák a város környéki erdőkben jelentős természetvédelmi károkat okoznak, és a kirándulók körében is riadalmat keltenek, ezért nagyon fontos, hogy az erdészek, vadászok és állatrendészeti szakemberek számára jól felismerhető legyen a gazdájával sétáló kutya.

8. Mindezek ismerete mellett ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a Szabálysértési törvény 193. § (1) bekezdése értelmében „aki a felügyelete alatt álló kutyát természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen – a vadászkutya és a triflakereső kutya kivételével – póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja, szabálysértést követ el.” Hasonló jogszabály van érvényben Európa majd minden országában.

9. A felelős kutyatartó elsősorban a saját kutyájának védelmében, illetve a természeti környezet és kiránduló embertársai épségének megóvása érdekében tartja be az erdei kutyasétáltatás írott és íratlan szabályait!

***

Az erdei kirándulás gazdának és kutyának egyaránt életre szóló, maradandó élményt biztosít, hiszen ilyenkor mindketten ott vannak, ahol valaha nekik is élőhelyük volt: a vadonban. Tegyünk érte közösen, hogy ezeket az élményteli kirándulásokat semmi ne ronthassa el!

Forrás: Ipoly Erdő Zrt.

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom