Természetvédelem
Titokzatos madárvilág: ki mikor, és miért pont akkor rak tojást?
A Körös-Maros Nemzeti Park szakemberei cikket írtak a madarak tojásrakási szokásairól:
A természetben minden mindennel összefügg: a madarak tojásrakási időszaka például az adott faj táplálkozási szokásaihoz igazodik. Ez jól megfigyelhető a Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő különböző madárfajok esetében is.
Általában ha a vad madarak tojásrakási időszakára gondolunk, akkor a tavasz jut eszünkbe. Ez nem véletlen, a legtöbb madárfaj valóban a tavasz folyamán nászol és rakja le tojásait. Azonban a különböző madárfajok esetén igen nagy időbeli eltérések mutatkoznak, és ha alaposabban megvizsgáljuk a fajok viselkedését, rájöhetünk ennek okaira is.
Európa legnagyobb termetű sasfaja, a rétisas nem várja meg a tavaszt, rendszerint már februárban lerakja tojásait és megkezdi a kotlást. Ily módon nem ritka az a jelenség, hogy a tojásait melengető rétisast felülről belepi a hó. A hatalmas testű tojó azonban megfelelő táplálék-ellátottság mellett, kiváló hőszigetelő tollazatával, ilyen körülmények között is gond nélkül képes biztosítani a tojások számára megfelelő hőmérsékletet. Hosszú, 40 napos kotlási idő után kelnek ki a fiókák, majd még további három hónapig a fészekben maradnak. Így alakította ki a természet azt, hogy a fiatal madarak akkor érik el a legtöbb táplálékot igénylő, nagyfiókás kort, amikor – ideális esetben – a májusi zöldár megérkezik a folyóinkon és a legtöbb halfaj ívni igyekszik a sekély vizekbe. Ugyanis az ártéri erdeinkben fészkelő rétisasok legfőbb tápláléka a hal, és ilyenkor könnyű zsákmányszerzési lehetőség, terített asztal áll az etető öreg madarak rendelkezésére.
A szárazabb, nyílt pusztai élőhelyek sasfaja, a parlagi sas később kezd költésbe. Jellemzően április elején rakja le 2-3 tojását a pusztaszéli fasorokon, magányos fákon épült fészkébe. Költési ideje hasonló a rétisaséhoz, a fiókák általában 43 nap kotlás után kelnek ki, azonban növekedési ütemük gyorsabb, 60 napos korukra már készek elhagyni a fészket. Így a parlagi sas szülők legintenzívebb fiókanevelési időszaka arra az időpontra esik, amikor a nagyobb testű mezei rágcsálók, ürgék, hörcsögök is már nagy számban vannak jelen, sok köztük a könnyű prédát jelentő fiatal egyed, illetve frissen kirepült varjúféléket is találnak, amik szintén jellemző zsákmányállataik.
A puszták kisebb testű, karcsú, dekoratív ragadozói, a kék vércsék jóval később kezdenek költésbe. A telet Afrika déli részén töltik és csak április végén érkeznek vissza hozzánk, ezt követően kezdenek párválasztásba, tojásrakásba. Ez praktikusan azért alakul így, mert a vércsék nem építenek maguknak fészket, hanem más madarak, jellemzően varjúfélék fészkeit használják költőhelyül. A szarkák és a varjak jóval hamarabb kezdenek költésbe, így május második felére rendszerint ki is repülnek fiókáik, ezért a kék vércsék számára már üres, még jó állapotú fészkek állnak rendelkezésre.
A bagolyfélékre jellemző, hogy sok esetben nem adott időszakhoz kötődik a tojásrakásuk, hanem az aktuális táplálék-ellátottsági viszonyokhoz igazodva. Ezért egyes egyedeik akár egészen szokatlan időben, például ősz derekán is költésbe kezdhetnek. Ez annak köszönhető, hogy a baglyok táplálékául szolgáló apró rágcsálók, egérfélék, mezei pockok állományainak mérete drasztikus különbségeket tud mutatni akár egy éven belül is. Előfordulhat, hogy adott időjárási viszonyok mellett a tavasz folyamán rendkívül kevés a rágcsáló, így a baglyok költési sikerének valószínűsége is igen kicsi lenne. Ezt követően azonban őszre elképesztő módon felszaporodhatnak a mezei pockok, és ezt érzékelve, ekkor raknak tojást a baglyok, mert ekkor biztosított számukra a fiókák biztonságos felnevelése.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
MME: Országos vadlúd szinkronfelmérés – Csatlakozz!
Az MME Vízimadár-védelmi Szakosztálya a hóközepi vízimadár szinkronfelmérések novemberi számlálása során a vadludakra helyezi a fókuszt! A hazánkon átvonuló vadlibacsapatok közé ugyanis jelentős számban vegyülnek védett- és fokozottan védett lúdfajok is, melyekkel rendszerint a novemberi időszakban lehet legnagyobb eséllyel találkozni. Ezért szeretnénk külön felhívni a soron következő hétvégén a vizes élőhelyeket látogató felmérőink figyelmét, hogy a környező táplálkozóterületek átvizsgálására is fektessenek hangsúlyt – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Vízimadár-védelmi Szakosztálya.
Más szinkronfelmérésekhez hasonlóan az adatközlés legegyszerűbb módja, ha a felmérők a Madáratlasz Programba (MAP) töltik fel megfigyeléseiket a Turdus mobiltelefonos applikáción vagy a MAP weboldalán (map.mme.hu) keresztül. Amennyiben valaki nem rendelkezik hozzáféréssel e felületekhez, e-mailen keresztül (vvsz@mme.hu) is eljuttathatja adatait az MME Vízimadár-védelmi Szakosztálya számára. Ebben az esetben az egyes lúdfajok példányszáma mellett kérjük a megfigyelés pontos helyét (GPS koordináta) és idejét is tüntessék fel! Nyakgyűrűs ludak megfigyelése a Tringa weboldalán (tringa.mme.hu) rögzíthető, de a szükséges adatokat e-mailben is küldhetik felmérőink a Madárgyűrűzési Központ címére (ringers@mme.hu).
Szeretnénk megjegyezni, hogy a hétvégén zajlik egyúttal a sirály éjszakázóhelyek szinkronszámlálása is! Aki adataival szeretne hozzájárulni az országos felméréshez, kérjük a fent leírt módokon rögzítse a vizes élőhelyekre éjszakázni behúzó sirályfajok példányszámát is!
Az adataikat közvetlenül a MAP rendszerébe rögzítő felmérők számára hamarosan egy új kihívás is elérhetővé válik a Madáratlasz Programban! A novemberi, decemberi és januári hóközepi vízimadár szinkronfelmérésekben egyaránt résztvevő felmérőink így a kihíváshoz csatlakozva szakosztályunk nyereményjátékában is részt vehetnek!
MME Vízimadár-védelmi Szakosztálya
Fotó: Szász Előd
Természetvédelem
Folytatódik a Beliczay-sziget erdőfelújítása
A Pilisi Parkerdő 2021-ben kezdte meg a területen a fafajcserés erdőátalakítást.
A Pilisi Parkerdő egyik legnagyobb szabású 2022-es vállalkozása volt az Érd melletti Duna-sziget, a Beliczay-sziget sérülékeny, leromlott erdőállományának részleges megújítása. Akkor több mint hatvanezer csemetét ültetett itt el a Parkerdő, s az új, őshonos fajokból álló erdő sikerrel vészelte át a két évvel ezelőtti aszályos nyarat. Idén folytatódik az elöregedett nyárasok felújítása.
Az Érd-Ófalu melletti Beliczay-sziget a város környékének legháborítatlanabb formájában megmaradt területe. Az érdi gát félkörívesen öleli körbe a szigetet, így annak árvizekkel gyakran elöntött területén részben megmaradt a Duna partjaira jellemző galériaerdő – ugyanakkor a szigeten lévő hatvanhét hektáros erdő nagy része eredetileg gazdasági céllal ültetett, egykorú és azonos génkészletű nemesnyár volt. Ezeknek közös jellemzője a rövidebb élettartam és a környezeti hatásokkal szembeni gyenge ellenállóképesség.
A Pilisi Parkerdő a fenntartható, természetközeli erdőgazdálkodás és az erdők teljeskörű ökoszisztéma-szolgáltatásainak biztosítása érdekében 2021-ben kezdte meg a területen a fafajcserés erdőátalakítást. A természetvédelmi szakemberekkel együttműködésben ütemezett, közel tíz hektárra kiterjedő beavatkozás újabb lépés volt a Parkerdő által kezelt Duna-menti erdők természetességének és biodiverzitásának javítása érdekében.
Idén a vegetációs időszak végével újabb 1,75 hektáros területen folytatódik a Beliczay-sziget fafajcserés erdőátalakítása, természetesen első lépésben a már csúcsszáradás egyértelmű jeleit mutató, sok helyen dőlésveszélyes, elöregedett nyáras állomány kitermelésével. A Pilisi Parkerdő célja a területen magvetéssel történő feketedió-állomány kialakítása, őshonos csemeték úgynevezett sorjelölő ráültetése mellett. Hasonló helyeken jól bevált erre a célra az őshonos vénic szil, a hegyi- és korai juhar, a vadgyümölcsök közül a madárcseresznye és a mézgás éger. Ezzel a megoldással még változatosabbá tudják tenni az erdőt. Az őshonos és nemes nyár erdők közé beékelődik egy kimondottan hosszabb vágásfordulójú erdő. A dió mag felgyűjtését a Pilisi Parkerdő saját magtermő állományából már megkezdte: egy hektárra 18500 db-ot fognak vetni, erre további 1000 db sorjelölő csemetét ültetnek kézzel.
Forrás: Pilisi Parkerdő
Természetvédelem
Bálványfa gócpontot számoltak fel Csákberényben
A Dél-Vértesi Erdészeti Igazgatósága Csákberény községhatárban található bálványfa gócpont eltávolítását kezdte meg 2024 nyarán. A mirigyes bálványfa (Alianthus altissima) elleni védekezés rendkívül fontos, mivel ez a fafaj számos negatív hatással van a természeti környezetre, az erdő és mezőgazdálkodásra is.
A bálványfa kelet-ázsiai, hazánkba a 19. században behurcolt fafaj. Gyors növekedésű, rendkívül agresszívan terjed, kiszorítva az őshonos növényeket és állatokat élőhelyükről. Ezáltal csökkenti az adott terület biológiai sokféleséget és károsítja az ökoszisztémák egyensúlyát. Sűrűn nő, ezzel árnyékolja a többi növényt, gátolja azok növekedését és megnehezíti a természetes regenerációt.
A fa mélyre hatoló gyökérzete károsíthatja az épületeket, utak alatti csöveket és egyéb infrastruktúrát. Virágpora allergén reakciókat vált ki az erre érzékenyeknél. A bálványfa inváziója jelentős gazdasági károkat okozhat azáltal is, hogy csökkenti a mezőgazdasági termelés hatékonyságát, vagy növeli az erdőgazdálkodási költségeket. Különösen veszélyes a védett területekre, ahol a természetes növényzet védelme kiemelt fontosságú.
A bálványfa kivágása után könnyen újra kihajt a gyökeréből, nagy mennyiségű magot termel, amelyek hosszú ideig életképesek maradnak. Számos környezeti hatással szemben ellenálló, például a szárazsággal és a szennyezésekkel szemben is. Ezen okok miatt az ellene való védekezés komplex feladat, amely többféle módszer kombinációját igényli.
Mechanikus módon a fiatal példányok kézzel is kihúzhatók, a nagyobbakat pedig kivágással lehet eltávolítani. Ez utóbbi hosszadalmasabb, de kevesebb környezeti terheléssel jár. A vegyszeres kezeléskor a kivágott fák tuskóját és a sarjakat speciális növényvédő szerekkel kezelik le (permetezés, kenés) vagy a szert injektálással juttatják be. A hatás gyorsabb, de a kezelést többször indokolt elvégezni.
A csákberényi bálványfa foltnál a mechanikus és a vegyszeres védekezés kombinációját alkalmazzák. Első lépésként mechanikai úton eltávolították a termőfákat. Majd nyár végén, ősz elején megkezdték a vegyszeres, egyedi védekezést.
Ezután 3-4 évig szisztematikusan folytatják a fertőzött terület kezelését annak érdekében, hogy teljesen felszámolják a fertőzési gócpontot. A bálványfa irtása tehát nemcsak egy esztétikai kérdés, hanem kulcsfontosságú a hazai biológiai sokféleség megőrzése szempontjából is. Azáltal, hogy visszaszorítjuk, hozzájárulunk az őshonos ökoszisztémák helyreállításához és hosszú távú fenntartásához – tájékoztatott a Vérteserdő Zrt.
Dél-Vértesi Erdészeti Igazgatóság
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131