Tudomány
Egyre jobban nő a mezőgazdaság szerepe
A 21. század legnagyobb kihívásának egyike vélhetően az emberiség saját önellátása lesz.
A 21. század legnagyobb kihívásának egyike vélhetően az emberiség saját önellátása lesz. Ez egy olyan nagy probléma, amelyre világhatalmi státusszal rendelkező országok már évtizedekkel ezelőtt igen nagy hangsúlyt fektettek. Az 1. ábra mutatja be mindazt, ami
1. ábra: A világ népességének változása (2010-2098)[1]
a világ népességének növekedést számszerűsíti a következő évtizedekben. 2100-ra 11 milliárd főre becsülik a népesség alakulását[2].
A Föld lakossága 1980-tól napjainkig megközelítően 3 milliárd fővel gyarapodott[3]. Európa földrajzi értelemben vett lakossága megközelítően 739 millió fő, ami az évszázad végére lecsökken 646 millió főre[4]. Európa eddig is önellátó volt, ami a továbbiakban vélhetően nem fog változni. Ázsia lakosságának növekedése a 2050 utáni években stagnálni fog (5,2 milliárd fő)[5], szemben Afrikával, amelynek a népessége meredeken emelkedni fog (2100-ra 4,4 milliárd fő)[6]. Ez a nagyarányú lakosságnövekedés igen nehéz helyzetbe hozza az afrikai országok mellett az ázsiai kormányokat is. Ázsiában az éhezők száma 520 millió, Afrikában 243 millió fő jelenleg. Már most Afrika 20%-át tekinthetjük alultápláltnak[7]. A fent említett országok pénzügyileg nem stabilak és sok esetben belső konfliktusok is nehezítik a mindennapjaikat.
A művelésre alkalmas szántóterületek mérete folyamatosan csökken az emberiség növekedése miatt (utak, talajpusztítás, talaj degradáció). A mezőgazdasági területek aránya (2. ábra) a teljes szárazföldhöz képest megközelítően 37,5 %. Újabb eddig nem művelt területek bevonása a Szub-Szaharától délre, Dél-Amerikában illetve Afrikába egyes országaiban lehetséges.
2. ábra: A mezőgazdasági területek változása (%) a teljes szárazföldhöz képest[8]
Legfrissebb adatok alapján (3. ábra) az egy főre jutó termőterület nagysága a Földön 2015-ben már kevesebb volt mint 0,2 hektár/fő. Azaz 0,2 hektár állt rendelkezésre egy fő számára azért hogy az összes növényi és állati termék megtermelésre kerüljön. Illetve az egy főre jutó szántóterület mérete folyamatosan csökken a különféle eróziók hatására[9].
3. ábra: Egy főre jutó termőterület nagysága (ha) a Földön[10]
Ezáltal a Föld egyes részein az éhínség, és abból származó összes negatív hatás jelenhet meg (háborúk, népvándorlás). Egyre nagyobb problémát okoz az aszály, aminek a gyakorisága 1951 jelentősen megnövekedett amelyet hazánk is egyre jobban kezd megtapasztalni.
Az élelmiszertermelés a fent említett okok miatt egyre nagyobb jelentőséget fog kapni a 21. században, ezáltal a nagy hozzáadott értékű magyar termékekre várhatóan lesz piaci igény mint hazánkban és külföldön egyaránt.
Dr. Szilágyi Gergely
[1] https://population.un.org/wpp/
[2] http://nepesseg.com/vilag#1
[3] http://nepesseg.population.city/world/
[4] http://nepesseg.population.city/world/eu
[5] http://nepesseg.population.city/world/as
[6] http://nepesseg.population.city/world/af
[7] https://www.worldhunger.org/africa-hunger-poverty-facts-2018/
[8] https://data.worldbank.org/indicator/AG.LND.AGRI.ZS
[9] http://www.fao.org/3/a-i5199e.pdf
[10] https://data.worldbank.org/indicator/AG.LND.ARBL.HA.PC
Tudomány
A Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatásába kapcsolódott be a Bakonyerdő Zrt.
A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért. Az első megfigyelési év eredményei láthatóak a grafikonon, mely a 2024-ben különböző származási helyekről elültetett magok csírázását és a csemeték túlélését mutatja a kísérleti parcelláinkban.
Az erdészek évszázadok óta végeznek származásvizsgálatokat, melyek során különböző eredetű magok növekedését hasonlítják össze ugyanazon az élőhelyen. Ilyen származási kísérletet, a Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatását indítottuk el három bakonyi helyszínen, a Farkasgyepűi Erdészet Forrasztókői Egzótakertjében és a Bakonybéli Erdészet Kőris-hegyi és Kék-hegyi erdőrészleteiben.
A mikrokertekbe közönséges jegenyefenyő (Abies alba), kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana), Borisz-király jegenyefenyő (Abies borisii-regis), közönséges bükk (Fagus sylvatica) és keleti bükk (Fagus sylvatica subsp. orientalis) magokat vetettük el, melyek 13 ország 23 különböző régiójából származnak.
A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Ennek előnye, hogy a különböző genetikai eredetű származások sokféle kombinációban vizsgálhatók eltérő környezeti feltételek mellett. Nyomon követhető, hogy a fák milyen mértékben képesek alkalmazkodni az eredeti termőhelyüktől eltérő körülményekhez. A projekt résztvevői öt évig kísérik figyelemmel a csemeték fejlődését, ez a kutatás tehát elsősorban a korai életszakasz túlélési és növekedési tulajdonságainak megfigyelésére, elemzésére összpontosít.
Ha a projekt során végzett megfigyelések azt támasztják alá, hogy ezeknek a rokonfajoknak jobb a csírázása és a fejlődése, az erdészek fontolóra vehetik a behozatalukat, mely az úgynevezett támogatott fajvándorlás.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Tudomány
KONFERENCIA: Ember-vadvilág konfliktusok Magyarországon – ITT regisztrálj
A Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék és az MTA Agrártudományi Szakbizottsága – A Magyar Tudomány Ünnepi sorozatához csatlakozva – szeretettel invitál minden kedves érdeklődőt az ‘Ember-vadvilág konfliktusok Magyarországon’ elnevezésű minikonferencia & kerekasztal-beszélgetésre 2024. november 30-án szombaton Debrecenben, a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottságának székházában – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Dr. Kövér László PhD, a Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársa.
A rendezvényen az ember-vadvilág konfliktus témakörben dolgozó hazai szakemberek közérthető előadások formájában ismertetnek sokakat érintő és érdeklő témákat. Az esemény nyitott minden érdeklődő számára, külön szeretettel várjuk a helyi lakosságot. A konferencia szervezőinek nem titkolt célja a hiteles ismeretterjesztés és szemléletformálás. Az előadásokat követően, kerekasztal-beszélgetés kereti között a közönségnek lehetősége lesz a kérdéseiket feltenni, tapasztalataikat megosztani.
PROGRAM:
Délelőtti szekció:
Stündl László és Kövér László, Debreceni Egyetem
09:10-09:35 Nemszeretem gerinctelenek
Váradi Zoltán, Természettár
09:35-10:00 Csípőszúnyogok és a bennük rejlő veszélyek
Klein Ágnes, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
10:00-10:25 A szőnyeg széléről – varjúszemmel a 3. háború küszöbén
Solt Szabolcs, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
10:25-10:50 Denevérekkel kapcsolatos konfliktushelyzetek és kezelésük
Boldogh Sándor András, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
10:50-11:05 Kávészünet
11:05-12:00 Kerekasztal-beszélgetés a délelőtti szekció előadóival
12:00-13:30 Ebédszünet
Délutáni szekció:
városban?
Heltai Miklós, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
13:55-14:20 A láthatatlan probléma – Egy különös rágcsáló
felbukkanása lakott területeken
Németh Attila, Debreceni Egyetem
14:20-14:45 Egy ökoszisztéma-mérnökkel való egymás mellett
élés lehetőségei és kihívásai
Juhász Erika, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
14:45-15:10 Nagyragadozókhoz kapcsolódó ember-vadvilág
konfliktusok Magyarországon
Sütő Dávid, WWF
15:10-15:25 Kávészünet
15:25-16:30 Kerekasztal-beszélgetés a délutáni szekció
előadóival
Kapcsolat: Dr. Kövér László (koverl@agr.unideb.hu)
További információért kattintson az alábbi képre és tekintse meg a konferencia weboldalát!