Keressen minket

Horgászat

Balatoni inváziós kagylófajokból biohaltakarmány állítható elő

A hazai édesvízi, nemes ragadozóhalak mesterséges nevelésének és piaci hasznosításának egyik gátját jelenti a fajlagosan magas előállítási költség, melynek egyik fő tényezője a takarmány állatifehérje-forrását biztosító tengeri halliszt magas ára. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének kutatói azt vizsgálták, hogy alkalmas lehet-e a Balatonban tömegesen jelen lévő inváziós kagylófajokból (Dreissena) kivont kagylóliszt az importból beszerezhető, csökkenő minőségű halliszt helyettesítésére.

A hazai édesvízi, nemes ragadozóhalak mesterséges nevelésének és piaci hasznosításának egyik gátját jelenti a fajlagosan magas előállítási költség, melynek egyik fő tényezője a takarmány állatifehérje-forrását biztosító tengeri halliszt magas ára. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének kutatói azt vizsgálták, hogy alkalmas lehet-e a Balatonban tömegesen jelen lévő inváziós kagylófajokból (Dreissena) kivont kagylóliszt az importból beszerezhető, csökkenő minőségű halliszt helyettesítésére.

Az alga-kagyló-hal recirkulációs rendszer elemeinek összeállítása és működési paramétereinek leírását végezték el magyar kutatók (Kép: ELKH)

A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program részeként „Az akvakultúra terén történő innováció ösztönzése” című intézkedés keretében közel 129,5 millió forint támogatással megvalósult alapkutatási projekt azt igazolta, hogy a kagylóliszt megfelelő táplálékot biztosít az édesvízi ragadozóhalak számára.

Vihar előtti csend a Balatonon (Kép: Pixabay)

A „Haltakarmány előállítás kagyló biotermékből innovatív technológiával” (HALTEK) című projekt keretében a kutatók laboratóriumban kidolgozták a kagylóhús és a -héj elválasztásának a technológiáját, a kagylólisztből készült formázott keveréktakarmányt pedig lesőharcsa-ivadékok takarmányozására irányuló kísérletekben alkalmazták. A kísérletek igazolták, hogy a hallisztet kiváltó kagylólisztet tartalmazó takarmány mind a hasznosítás, mind az etetett harcsák növekedésének és húsminőségének szempontjából eredményesnek bizonyult.

A kutatók szintén kidolgozták a haltakarmányozásba bevont kagylók mesterséges tartási feltételeit, illetve létrehoztak egy úgynevezett recirkulációs alga- és kagylótenyésztő rendszert. Ebben sikeresen tenyésztettek egy, a kagyló által szívesen fogyasztott, kedvező élettani tulajdonságokkal rendelkező algatörzset, amely a kagyló anyagcseretermékeit is hasznosítja. A kagylóágy-alga rendszer biológiai szűrőként is alkalmasnak bizonyult a haltenyésztő elfolyóvízének tisztítására, és a benne lévő hasznos anyagok újrahasznosítására.

A projekt célkitűzései – az alga-kagyló-hal recirkulációs rendszer elemeinek összeállítása és működési paramétereinek leírása, illetve a növendék harcsák takarmányában a kagylóliszt fehérjeforrásként történő felhasználása – maradéktalanul megvalósultak. Az eredményeket a kutatók hazai és nemzetközi konferenciák keretében mutatták be, és folyamatban van azok nemzetközi szakfolyóiratokban való megjelentetése.

A kutatók ezekre az eredményekre építve elkészítették azt a hasznosítást célzó alkalmazott kutatási tervet, amelynek megvalósításához további pályázati forrásokat keresnek. A hasznosításhoz az eredmények finomítására és a technológia részletes kidolgozására van szükség. A kutatók bíznak abban, hogy a döntéshozók támogatásával a haltenyésztésben jól hasznosítható, hazai forrásból származó, gazdaságos takarmány-összetevőt lehet majd létrehozni, az azt előállító technológiával együtt.

Forrás: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat

 

Horgászat

Idegenhonos harcsát fogtak a Duna középső szakaszán

2022. július 25-én, Buchmüller Róbert süllőzésre indult a Tolnai Horgászegyesületek vízterületén, amely az óriási holtágairól ismert. A vízterület megközelítőleg 75 hektár nagyságú. A folyószabályozás előtti korokban az ős-Duna itt kanyargott. A Duna itteni szakaszán jelentős a szürkeharcsa, és a ponty állománya is, emellett jó szerencsével szinte bármilyen halat kifoghat az idelátogató szerencsés horgász, a 14 folyamkilométer hosszú vízterületen.

Fotó: Buchmüller Róbert – Agro Jager News

Robi, Szekszárd és Paks között, Tolnához közel, a Duna egyik holtágán horgászott. Késő délutánra ért ki a vízpartra. A szereléke egy csúszóólomból és egy tirolifából állt. Bodorkát és snecit kínált fel a ragadozóhalaknak.

Este nyolc óra után, a bot spicce megremegett. Egy finom, húzogatós kapást figyelt meg. A következő másodpercben pedig valami erőteljesen elhúzta a szerelékét.

A sportos hal, sokáig küzdött mire a szákba tudta terelni. Már a fárasztásnál látszott, hogy valami furcsa halat sikerült megakasztani. Kézbevételkor még nagyobb lett a bizonytalansága.

A tapasztalt horgász tudta, hogy talán a barátait is érdemes lenne megkérdeznie. Wimmer Ferenc, hivatásos horgászvizsgával rendelkező barátja, aki egyben halőr is, kapta meg először a fényképet az ismeretlen halról.

Fotó: Buchmüller Róbert – Agro Jager News

A világháló adta lehetőségeknek köszönhetően a meglepett horgászok gyorsan meg is találtak az interneten az ismeretlen fajt. Tolnán eddig még senki nem látott amerikai pettyes harcsát. Az idegenhonos harcsa megjelenése aggodalomra ad okot.

A vízterületen jelentős számban él busa, és amur is, amelyek az eddigi megfigyelések alapján képesek leívni. A pettyes harcsa vélhetően megszökött, vagy valaki(k) szándékosan a Dunában engedték el. Az idegenhonos halak azonban óriási pusztításra képesek az őshonos halállományokban – hívta fel a figyelmet Bochmüller Róbert horgász. Egyelőre nem tisztázott, hogy miként kerülhetett a holtágba és az sem, milyen hatással lehet megtelepedése esetén a magyar faunára.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Buchmüller Róbert

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Tovább olvasom

Horgászat

250 ezer forintért „vásárolt” pár darab tiszai pontyot az ÁHSZ

Nébih: A Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége megkeresését követően végzett próbavásárlást a Nébih Állami Halőri Szolgálata egy tiszaburai horgásznál. A személyes kapcsolatfelvételt követően a megvásárlásra kínált halakat az ÁHSZ munkatársai a kiskörei hallépcső közelében, vízben kikötött állapotban találták, majd sikeres alkut követően meg is vásárolták. Meglepetésére a jogszabálysértő halárusnak a 250 ezer forintos vételár helyett tetemes bírság „ütheti a markát”.

Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

A 250 ezer forintos ellenértékért egy 19 kg-os (85 cm hosszú), egy db 6 kg-os (60 cm hosszú) és egy db 5,5 kg-os (58 cm hosszú) tőpontyra tettek szert az állami halőrök. A sikeres üzletkötés azonban az eladó személy számára nem várt módon folytatódott. A pénz átadását követően a tiszai vízi rendőrök és az állami halőrök őt, valamint a halak kifogásában és eladásában közreműködő személyeket is feltartóztatták. A Nébih mindannyiukkal szemben eljárást indított, melynek végén több százezer forintos halvédelmi bírságra számíthatnak.

Az eladásra kínált halak – mérlegelés és fotózás után – visszakerültek eredteti élőhelyükre, a Tiszába.

 

Fotó: Nébih

Az eset kapcsán felhívjuk a horgászok, halkereskedők figyelmét, hogy Magyarországon törvény* tiltja a halgazdálkodási vízterületekről kifogott halak kereskedelmét. A jogszabály előírja azt is, hogy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről származó hal, haltermék vagy más hasznos víziállat kereskedelmi forgalomba csak fogási tanúsítvánnyal kerülhet.
Ezenkívül a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége által kiadott 2022. évi horgászrend is a következőképpen rendelkezik: „A kifogott (elvitelre szánt) hal a vízparton más horgásznak nem adható át, nem ajándékozható el, nem adható el, kereskedelmi forgalomba nem hozható, állatok takarmányozására nem használható.”

Fotó: Nébih

Természetes vizeink halállománya nemzeti kincs, élőhelyük megőrzése közös feladatunk. A Nébih kéri, hogy amennyiben horgászattal, halászattal, halkereskedelemmel összefüggésben szabálytalanságot tapasztalnak, jelezzék azt az allamihalor@nebih.gov.hu e-mail címen.

Hivatkozott jogszabály:
*A hal védelméről és a halgazdálkodásról szóló 2013. évi CII. törvény
Forrás: Nébih

***

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Horgászat

Réti csíkot fogtak a Balatonban

Védett halfajt fogtak a Balatonon

Rigó Alex jóbarátjával, Czakó Péterrel már számos helyre utazott el horgászni. Olyannyira szenvedélyük a horgászat, hogy ketten egyéni szervezéssel, segítség nélkül még Olaszországban is jártak: a Pó folyón eredményesen horgásztak szürkeharcsákra.

Védett halfajt fogtak a Balatonon. (Fotó: Rigó Alex – Agro Jager News)

Régi álmuk vált valóra júliusban. Egy egész éjszakát kint akartak tölteni a Balatonon. A pergető horgászok közé sorolják magukat, akik a különféle csalihalakkal és wobblerekkel a ragadozóhalakat űzik.

Alex és Péter, egy olaszországi szürkeharcsával. (Fotó: Rigó Alex – Agro Jager News)

Rengeteg szervezés, és anyagi befektetés után Balatonalmádiba találták magukat, Pestről viszonylag könnyen eljutottak az északi partra. Előzetesen felvették a kapcsolatot egy hajókölcsönző céggel, akiktől egy faladikot béreltek. Az északi parton egy védett, kevésbé ismert kikötőből már a kijutás is nehéznek bizonyult, mert a Balatonban idén kevesebb a víz. Az evezés nem ment, ezért helyenként gyakorlatilag kitolták magukat a náddal körülvett, szűk csatornából. Még késő délután volt, amikor a parttól már több száz méterre intenzíven pergettek. Legnagyobb meglepetésükre hirtelen elkezdődött a viharjelzés. Az Országos Meteorológiai Szolgálat figyelmeztetésére náluknál jóval nagyobb hajók, vitorlások azonnal reagáltak, és indultak el a part irányába. A Balaton pillanatok alatt kiüresedett. A vízirendőrök a bizonytalankodókat is utasították a tó azonnali elhagyására. A fiatal horgászok ezért a nádfal mellé horgonyozták le magukat, közvetlen a kikötő bejárata mellett. „Jött egy gyenge kis szél – majd mintha lekapcsoltak volna egy villanyt, hatalmas vihar csapott le a Balatonra. Félelmetes volt megélni, amit eddig mi még soha nem tapasztaltunk. Annak ellenére, hogy a part mellett horgásztunk, megéreztük a veszélyt. Akkora szél volt, esővel, hogy a wobblert el sem lehetett dobni. Fizikailag képtelenség volt horgászni. Ekkor úgy döntöttünk, hogy visszahúzódunk a partra, alszunk egy kicsit, amíg a vihar lecsendesedik.  Megállapodtunk, hogy hajnali háromkor folytatjuk a horgászatot: a körülmények továbbra sem voltak optimálisak, de legalább nem voltunk közvetlen életveszélyben.”

(Fotó: Rigó Alex – Agro Jager News)

Mindent megpróbáltak, váltogatták, cserélték a különböző méretű alakú, színű csalikat, de a próbálkozásuk kudarcba fulladt. Az összes szervezést, befektetést, terveket a balatoni vihar gyakorlatilag elsodorta. Miután elfogadták, hogy ezúttal a Balaton nyert és nekik ma nem jut semmi, visszaindultak a csónakkikötőbe. Lelkiekben már a Budapest felé tartottak, amikor a legnagyobb meglepetésükre egy hosszúkás kis hal bukkant fel előttük a sekély vízben. Azonnal előkerült a szák, és az érdekes és ritkának tűnő halat kiemelték. Legnagyobb meglepetésükre egy réti csík pislogott rájuk, amely béllégzésre is képes. A csík a légköri oxigént is feltudja használni. A levegőt lenyeli, és a beleiben található hajszálerekbe szívódik fel az oxigén. Vélhetően a vihar felkavarta a szűk csatornában az iszapot és ott, azon a szakaszon oxigénhiányos állapot alakulhatott ki. A nagy vihar emellett oda is csaphatta valamihez. A halat sokáig próbálták feléleszteni, majd úgy döntöttek, hogy a nyílt vízfelületen jobb helyre kerül. A védett hal kifejezetten jól reagált a két horgász segítségnyújtására. Egy gyors fénykép elkészítése után, miután már jobb állapotban  a vízbe került, azonnal elúszott a Balatonban.

Vihar előtti csend a Balatonon. (Fotó: Rigó Alex – Agro Jager News)

„Bár pergetve nem jártunk sikerrel, nagyon szerencsésnek érezzük magunkat, hogy egy ilyen védett vadvízi halat  kifoghattunk a Balatonból és sikerült megmentenünk.” A két fővárosi horgász kalandjuk után arra kér mindenkit, hogy vegye komolyan a viharjelzést és azonnal hagyja el a Balatont, mert beláthatatlan következményekkel járhat egy hirtelen vihar –  zárta beszámolóját Rigó Alex pergetőhorgász.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotók: Rigó Alex

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom