Keressen minket

Horgászat

Balatoni inváziós kagylófajokból biohaltakarmány állítható elő

A hazai édesvízi, nemes ragadozóhalak mesterséges nevelésének és piaci hasznosításának egyik gátját jelenti a fajlagosan magas előállítási költség, melynek egyik fő tényezője a takarmány állatifehérje-forrását biztosító tengeri halliszt magas ára. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének kutatói azt vizsgálták, hogy alkalmas lehet-e a Balatonban tömegesen jelen lévő inváziós kagylófajokból (Dreissena) kivont kagylóliszt az importból beszerezhető, csökkenő minőségű halliszt helyettesítésére.

A hazai édesvízi, nemes ragadozóhalak mesterséges nevelésének és piaci hasznosításának egyik gátját jelenti a fajlagosan magas előállítási költség, melynek egyik fő tényezője a takarmány állatifehérje-forrását biztosító tengeri halliszt magas ára. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének kutatói azt vizsgálták, hogy alkalmas lehet-e a Balatonban tömegesen jelen lévő inváziós kagylófajokból (Dreissena) kivont kagylóliszt az importból beszerezhető, csökkenő minőségű halliszt helyettesítésére.

Az alga-kagyló-hal recirkulációs rendszer elemeinek összeállítása és működési paramétereinek leírását végezték el magyar kutatók (Kép: ELKH)

A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program részeként „Az akvakultúra terén történő innováció ösztönzése” című intézkedés keretében közel 129,5 millió forint támogatással megvalósult alapkutatási projekt azt igazolta, hogy a kagylóliszt megfelelő táplálékot biztosít az édesvízi ragadozóhalak számára.

Vihar előtti csend a Balatonon (Kép: Pixabay)

A „Haltakarmány előállítás kagyló biotermékből innovatív technológiával” (HALTEK) című projekt keretében a kutatók laboratóriumban kidolgozták a kagylóhús és a -héj elválasztásának a technológiáját, a kagylólisztből készült formázott keveréktakarmányt pedig lesőharcsa-ivadékok takarmányozására irányuló kísérletekben alkalmazták. A kísérletek igazolták, hogy a hallisztet kiváltó kagylólisztet tartalmazó takarmány mind a hasznosítás, mind az etetett harcsák növekedésének és húsminőségének szempontjából eredményesnek bizonyult.

A kutatók szintén kidolgozták a haltakarmányozásba bevont kagylók mesterséges tartási feltételeit, illetve létrehoztak egy úgynevezett recirkulációs alga- és kagylótenyésztő rendszert. Ebben sikeresen tenyésztettek egy, a kagyló által szívesen fogyasztott, kedvező élettani tulajdonságokkal rendelkező algatörzset, amely a kagyló anyagcseretermékeit is hasznosítja. A kagylóágy-alga rendszer biológiai szűrőként is alkalmasnak bizonyult a haltenyésztő elfolyóvízének tisztítására, és a benne lévő hasznos anyagok újrahasznosítására.

A projekt célkitűzései – az alga-kagyló-hal recirkulációs rendszer elemeinek összeállítása és működési paramétereinek leírása, illetve a növendék harcsák takarmányában a kagylóliszt fehérjeforrásként történő felhasználása – maradéktalanul megvalósultak. Az eredményeket a kutatók hazai és nemzetközi konferenciák keretében mutatták be, és folyamatban van azok nemzetközi szakfolyóiratokban való megjelentetése.

A kutatók ezekre az eredményekre építve elkészítették azt a hasznosítást célzó alkalmazott kutatási tervet, amelynek megvalósításához további pályázati forrásokat keresnek. A hasznosításhoz az eredmények finomítására és a technológia részletes kidolgozására van szükség. A kutatók bíznak abban, hogy a döntéshozók támogatásával a haltenyésztésben jól hasznosítható, hazai forrásból származó, gazdaságos takarmány-összetevőt lehet majd létrehozni, az azt előállító technológiával együtt.

Forrás: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat

 

Horgászat

Menyhalak a Duna váci szakaszán – Galériával

Sumandán József ha teheti,szabadidejében perget a Dunán. Emellett, ha elkezd csökkenni a levegő hőmérséklete és nincs nagyon hideg, menyhalakra is vadászik. A Duna váci szakaszán kis szerencsével megfogható ez a különleges hal, amely a hideg hatására válik aktívvá.

Sumandán József az idei első dunai menyhalával. (Fotó: Sumandán József – Agro Jager News)

Egyéni megfigyelése alapján, a Dunán, ha a hőmérséklet, kisebb mint 13 Celsius fok, már érdemes menyhalra vadászni. Mivel több éve nagyjából ugyanazon a partszakaszon horgászik, jól ismeri a sóderes részeket, ahol a menyusok előszeretettel bukkannak fel. Jó pár éve, amikor még többen jártak ki horgászni menyhalra, a horgászok 20-30 méterre ültek egymástól. Ha megjött egy menyhal raj, a folyással felfele szinte mindenkinek kapása lett. A horgászok egymást figyelmeztették, hogy készüljenek, mert jönnek a halak. Mostában azonban csak ritkán lát más horgászt, így csak magára számíthat.

Fotó: Sumandán József – Agro Jager News

Mivel minden évben sokat időt tölt a vízpart mellett, azt vette észre, hogy a menyhalak “turnusokban” bukkannak fel, azaz, két-három óránként van kapás, délután öttől egészen este tíz óráig. Utána viszont ezek a kis ragadozók elülnek.  József szerint ívás előtt a menyhalak inkább a sóderes részen figyelhetőek meg, majd az ívás követően, a kövesebb aljzaton találhatjuk meg őket, de ekkor már a rajok felbomlanak.  Nagyon hidegben, kemény mínuszok mellett, egyszer sem tudott menyhalat fogni. Az esetek döntő többségében gilisztával és fagyasztott kishallal horgászik.

Fotó: Sumandán József – Agro Jager News

Ha tud, akkor friss gébet is felkínál a horgain. Az invazív kishalat három részre vágja fel, külön-külön így tűzi fel a horogra. Kijelenthető az, ha van menyhal az adott partszakaszon, akkor szinte bármivel kifogható. A felkínált csalikat szinte mindig halolajjal szagosítja, mivel köztudott, hogy a halfajok között a menyhalnak rendkívül jó “szaglása” van. A dunai horgászok már jól bevált szerelékét alkalmazza, azaz egy kisebb tányérólom, amin az előke körülbelül 50-100 centiméter hosszú. A horog minden esetben süllőzésre alkalmas egyes horog.

Fotó: Sumandán József – Agro Jager News

Miután bedobta a szerelékét, este öt óra után, a feeder botjának a spicce megremegett. A közel egy kilós menyhal teljes hossza elérte az 50 centimétert. Bár aznap többet nem fogott, de egy szép hallal kezdte meg a 2022-es idényt. Sokan sokfélét állítanak a menyhalról. A tapasztalt horgász szerint a Duna váci szakaszán a menyhal állománya az elmúlt évek, évtized alatt stabil maradt. A csuka állománya talán évről-évre kisebb, de egyre többen fognak kisebb-nagyobb méretű szürkeharcsát. A menyhal szezonja viszont dübörög, aki csak teheti, tegye próbára a szerencséjét a magyar folyókban – zárta beszámolóját Sumandán József.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Sumandán József

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Horgászat

Pergetve fogtak magyar bucót a Hármas-Körösön

2022. november első felében, Kovács Dávid a Hármas-Körös Békésszentandrási Duzzasztójánál pergetett.  A gyakorlott, rutinos pergető horgász vasárnap délelőtt érkezett a vadvízre. A vízügyi szakemberek a duzzasztót aznap kezdték ereszteni. Általában akkor jó ott horgászni, ha viszonylag nyugodtabb a víz, most azonban a sodrás és a hullámok miatt kifejezetten nehéz volt pergetni.

Fotó: Kovács Dávid

Mivel nagyon könnyű leakadni a fenéken lévő kövek miatt, nehezebb cheburaska fejekkel offset horgokat használt. A gumihalra több, kisebb süllő jelentkezett. A sporthorgász egytől egyig mindegyiket vissza is engedte. Amikor a gumihalra újabb finom kapás érkezett, először azt is süllőnek gondolta. A hal vehemensen védekezett, de valamiért nem akart feljönni az aljazatról.

Fotó: Kovács Dávid

Pár percig fárasztotta, mire felszínre hozta ez a különleges mintázatú halat. Egy pillanatra el is bizonytalanodott, mire rájött: ez egy magyar bucó lesz!

Fotó: Kovács Dávid

A kiemelés után, néhány fénykép készült a fokozottan védett halfajról. A horogszabadítást követően a bucó azonnal visszakerült a Hármas-Körösbe. Soha nem gondoltam, hogy a pergetett kecsege után egy héttel később, egy magyar bucót is sikerült megakasztanom – zárta beszámolóját Kovács Dávid.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Kovács Dávid

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Tovább olvasom

Horgászat

A ponty a közös pont

A Tamási Rendőrkapitányságon a napokban két halas ügyben is befejezték a nyomozást, az orvhalászok ellen vádemelési javaslattal, míg két horgásznál bíróság elé állítással ért véget a rendőrségi eljárás.

Fotó: Rendőrség

Hivatalból indult eljárás 2022. augusztus 7-én ismeretlen tettes ellen, aki 15 óra és 15 óra 30 perc közötti időben az Iregszemcse és Csehi- puszta, illetve Orkád-puszta között található, úgynevezett Orkád-1-es halastó nyugati oldalán 2 db „halászhálót” húzott ki abból a célból, hogy azt a későbbiekben kihúzza az abban elakadt halakkal együtt. Korábban már több információ is volt arra, hogy „rapsicok” járnak a vízre. Akkor nap kollégáink a tó közelében elfogtak két gyanúsan viselkedő férfit, akiket elszámoltattak, majd előállítottak a kapitányságra bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt. A kihúzott hálókban ugyanis összesen 11 db ponty volt, melyek közel 35 kilogrammot nyomtak, értékük meghaladta az 50.000 forintot. A lopási kár így megtérült, a még élő halakat kivágták a hálóból és visszaengedték a tóba.

Fotó: Rendőrség

Kihallgatásuk során a 24 és 27 éves iregszemcsei férfiak beismerő vallomást tettek, a fiatalabb férfi elmondta, korábban egy alkalommal halászott már hasonló módszerrel és akkor 3 db egyenként nagyjából 3 kilós pontyot fogott.  A férfiaknak a lopás mellett orvhalászat és állatkínzás miatt is felelniük kell.

Fotó: Rendőrség

Közúti igazoltatás során buktak le azok a horgászok, akik 2022. november harmadikán este a Kecsege-puszta határában lévő tavon próbáltak szerencsét. Az igazoltatás során erős halszag áradt a dobozos kocsi utasteréből, majd a raktér átvizsgálásakor egy letakart zsákból 8 darab kisebb-nagyobb ponty került elő, volt köztük egy 12 kg fölötti kapitális példány is. A halak súlya több mint 30 kilogramm volt, így a lopási kár közel 160.000 forint, mely lefoglalással részben megtérült. A halak még éltek, így azokat átmenetileg egy vizeshordóba téve, később visszavitték a tóba. A pecások elmondták, horgászbottal fogták a halakat. A történet szépséghibája, hogy a területre nem rendelkeznek horgászengedéllyel, sem napijeggyel. Állításuk szerint állami horgászjegyük van, de azt sem tartották maguknál.

Fotó: Rendőrség

Az igazoltatott 45 éves fürgedi és 62 éves ozorai férfit előállították, gyanúsítottként hallgatták ki, és bíróság elé állításuk mellett döntöttek. A Tamási Járásbíróság mindkettőjüket 1 év 8 hónapra próbára bocsátotta.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom