Tudomány
Bemutatkozik a MATE Genetika és Biotechnológia Intézete
A Genetika és Biotechnológia Intézet Intézet 107 fős munkatársával együtt a kutatás-fejlesztésre, az innovációra, továbbá az oktatásra és az eredmények hasznosítására fókuszál. Ismerjük meg a Genetika és Biotechnológia Intézet munkáját közelebbről, Dr. Posta Katalin intézetigazgatóval készített interjún keresztül.
MATE: A Genetika és Biotechnológia Intézet Intézet 107 fős munkatársával együtt a kutatás-fejlesztésre, az innovációra, továbbá az oktatásra és az eredmények hasznosítására fókuszál. Ismerjük meg a Genetika és Biotechnológia Intézet munkáját közelebbről, Dr. Posta Katalin intézetigazgatóval készített interjún keresztül.
Melyek a Genetika és Biotechnológia Intézet főbb feladatai?
Az Intézet célja, hogy olyan eredményeket érjen el és olyan szolgáltatásokat biztosítson a genetika és biotechnológia területén, amelyek a fenntartható fejlődés, valamint a minőség és a fogyasztóorientált élelmiszertermelés igényeinek figyelembevételével hozzájárulnak a magyar mezőgazdaság versenyképességének növeléséhez. Azt is fontosnak tartjuk, hogy ezek az eredmények bekerüljenek az oktatási tevékenységünkbe is. Az egyik gesztor szakunk a mezőgazdasági biotechnológus MSc szak, ahol a magyar képzési forma mellett igen nagyarányú a külföldi hallgatók száma. Mindemellett hat országgal együtt joint MSc képzésben is részt veszünk.
Melyek az Intézet kutatási egységei?
Intézetünkben a struktúra kialakításakor nem választottuk szét az oktatási és kutatási egységeket. Fontosnak tartjuk azt, hogy az oktatásba bekerüljenek azok az eredmények, melyek a kutatók munkája során megjelennek, illetve az adott területen releváns szakemberek is részt vegyenek az oktatásban. Ennek megfelelően az Intézetet négy tanszék alkotja és mindegyik erős oktatási, illetve kutatási lábon áll. Ezek a következők: Állatbiotechnológia, Genetika és Genomika, Növénybiotechnológia, Mikrobiológia és Alkalmazott Biotechnológia Tanszékek.
Összesen hány munkatárs dolgozik az intézetnél?
Intézetünkben 107 fő alkalmazott van, a munkavállalók közel fele kutatói státuszban dolgozik. Az oktatói oldal mellett fontos megemlíteni az oktatási és kutatási feladatok ellátását biztosító adminisztrációs kollégákat, illetve laboránsokat, valamint a növény- és állatházak gondozóit is. Kiemelendő három professzor emeritusunk, illetve a 17 fő önkéntesünk, akik alkalmazotti státusz nélkül segítik oktatási és kutatási munkánkat.
Melyek az Intézet kiemelt kutatási területei?
Kapcsolódva az egyetemi stratégiai területekhez hét fókuszpont van, amelyek a következők:
- Genetikai és biotechnológiai módszerek alkalmazása a haszonnövények gazdasági szempontból jelentős tulajdonságainak befolyásolására, stressztűrőképességük fokozására és termésbiztonságának megtartására.
- Bioinformatikai és genomikai módszerek alkalmazása a gazdasági haszonállatok nemesítésében, növénynemesítésben, gyomkutatásban. Bioinformatikai és genom analízis szolgáltatások biztosítása az Egyetem és más kutatóintézetek számára.
- Precíziós nemesítési eljárások kidolgozása gazdasági haszonállatoknál genetikai és genomikai vizsgálatokra alapozva.
- Növény-mikroba interakciók genetikai vizsgálata, biotechnológiai felhasználása a környezeti terhelés csökkentése (peszticidek, műtrágyák) és a termésbiztonság, valamint a növények stressz-tűrő (biotikus és abiotikus) képessége céljából.
- Élelmiszerbiztonságot elősegítő biotechnológiai kutatások és szolgáltatások.
- Vadgenomikai és genetikai kutatások.
- Mikrobiális ökoszisztémák és az antibiotikumrezisztencia terjedési mechanizmusainak vizsgálata.
Van-e jelenleg folyó nemzetközi kutatási projekt? Amennyiben igen, legyen kedves mesélni erről néhány szót!
Két TéT, vagyis bilaterális pályázatot emelnék ki, melyekben nemzetközi együttműködés keretében egy olyan hőkondicionálási eljárást szeretnénk kidolgozni, amely lehetővé teszi a kezelt baromfiállomány hőtűrő képességének javítását, továbbá az autizmus spektrumzavar genetikai hátterének vizsgálatát végezzük egérmodellekben.
H2020-NETPOULSAFE pályázat keretében egy olyan együttműködési hálózatot tervezünk kialakítani, amely biztosítja a biológiai biztonságot támogató intézkedésekkel kapcsolatos új ismeretek elterjesztését, illetve a bevált gyakorlatok megosztását a pályázatban részt vevő országok baromfitenyésztő ágazatában dolgozók között.
Mi az Intézet legizgalmasabb kutatási eredménye a közelmúltból?
Részt vettünk a magyarok egyik ősi, szent állatának, a gímszarvasnak a teljes genomi szekvenciájának meghatározásában, valamint egy, a vadállományt megtizedelő rejtélyes betegség okainak a felderítésében is. Az állatbiotechnológia kutatások területén több nemzetközileg elismert hazai és nemzetközi kutatócsoporttal dolgozunk együtt. Ennek eredményeként mind a genom szerkesztés, mind a genomikai és génbanki kutatások területén nemzetközileg is jelentős eredményeket értünk el.
Érdekes kérdésre keresett választ két kutatócsoportunk, ez pedig az, hogy a növény immunrendszere hogyan tesz különbséget a szimbionta (kedvező) és a patogén baktériumok között. Munkájuk során fény derült a növényi rezisztencia géneket szabályozó mikro RNS-ek fontos szerepére, melyek segítik a növényt abban, hogy a védekezés vagy az együttműködés mellett kötelezze el magát.
Növénygenetikai kutatásaink rávilágítottak arra, hogy a vírusok szaporodása során képződő duplaszálú RNS molekulák fontos szabályozói a különböző vírus ellenes védekezési mechanizmusoknak.
Napjainkban egyre többen érdeklődnek a gyógynövények és azok hatóanyagai iránt. Egy Ázsiában jól ismert gyógynövényben a mikorrhiza gomba jelenlétekor bekövetkező változásokat írtuk le, melyek segíthetnek a növény termesztésekor a maximális hatóanyag kinyerésében és hozamának növelésében is.
Kik az Intézet vállalati partnerei? Hogyan tudják segíteni a tudományos munkát?
Több hazai és nemzetközi céggel is szoros oktatási, kutatási és megbízási szerződésben vagyunk. Az oktatás területén a gyakorlati képzést biztosítják, sőt, közös diplomakészítésre van lehetőség a segítségükkel. A teljesség igénye nélkül: ELKH ATK, Gabonakutató Nonprofit Kft., Syngenta, NBGK HGI, Biomi Kft. Kiemelném a Hód-Mezőgazda Zrt.-t, amely akkreditált és duális képzési helyet biztosít számunkra a mezőgazdasági biotechnológus MSc képzésünkben.
Kutatási együttműködéseink lehetőséget adnak K+F tevékenységekre, illetve közös pályázatok segítségével a tudományos munkánk pénzügyi alapjainak biztosítására is. Partnereink a teljesség igénye nélkül: Bata Zrt., Alfaseed Kft., S and K-lap Kft., Syngenta Kft., Saniplant Kft., Biofil Kft., Csali Hungária Kft., Soft Flow Kft., Foss Analytical Ltd., Agro-béta Kft., CEBIO Kft., SEFAG Zrt., Bőszénfai Szarvasfarm, Büki Nemzeti Park Igazgatósága, Gemenc Zrt., Hungaropant Kft., Mogyi Kft., Rijk Zwaan.
Néhány szóban mutassa be, melyek az Intézet által végzett szolgáltatások?
Intézetünk a genetika, biotechnológia és mikrobiológia témaköreibe tartozó K+F+I megkereséseket és megbízásokat vállalja. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy Magyarország első és mind a mai napig egyedülálló paprika DH szolgáltató laboratóriumával rendelkezünk, ahol évente közel ezer dihaploid (DH) paprikavonalat állítunk elő. A Digitális képalkotó laboratóriumunk szolgáltatásként kínál lézer-pásztázó konfokális mikroszkóp platformot, valamint fluoreszcens- és sztereomikroszkópokat. Ebben az évben kívánjuk beindítani a szekvenálási szolgáltatásokat, amelyek első sorban az állat- és növénynemesítésben, genotipizálásban, populációgenetikában és genomszelekcióban, valamint kis- és közepes méretű teljes genomok, transzkriptomok, metagenom, célzott genetikai panelek meghatározásában alkalmazhatóak. Ezen a területen a Magyarságkutató Intézettel már élő tudományos együttműködésünk van, microarray technológiára épülő humán diverzitás vizsgálatokra.
Melyek az Intézet céljai a jövőre nézve?
A multidiszciplinaritást továbbra is erősíteni kívánjuk kutatásainkban, melyek segítségével egy komplexebb kép, megoldás kialakítása lehetséges. További célunk széleskörű szolgáltatások biztosítása a genetika, növény-, állat- és mikrobiális biotechnológia területén, kapcsolatépítés a térség biotechnológiai cégjeivel. Tervezzük inkubátor házak létrehozását, melyeknél az innováció kulcsfontosságú, ehhez lényeges az ipari PhD-képzés feltételrendszerének megteremtése. Célunk, hogy nemzetközi viszonylatban is jelentőssé váljunk képzési területeinken, valamint a duális képzés részarányát a jelenlegi 1%-ról legalább 15%-ra szeretnénk emelni.
Forrás: MATE
Mezőgazdaság
Műanyag helyett hagymahéj?
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.
Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.
A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.
Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.
A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.
A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.
Forrás: Köbli Brigitta – NAK
Mezőgazdaság
Víztudománnyal foglalkozó szakemberek tanácskoztak Baján – GALÉRIA
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Önkormányzati Projektkoordinációs Főosztálya által koordinált LIFE LOGOS 4 WATERS projekt keretében 2024. október 13-18. között került sor nyári egyetem megrendezésére, amely október 14-én, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karán ünnepélyes nyitórendezvénnyel vette kezdetét. Az eseményt Dr. Dukai Miklós, önkormányzati államtitkár és Dr. Deli Gergely rektor nyitották meg. A nyári egyetem a projekt megvalósítási időszaka alatt már második alkalommal került megrendezésre, melynek keretében széleskörű nemzetközi érdeklődésre számot tartó elméleti és gyakorlati kurzus valósult meg a természetalapú megoldások, különös tekintettel a természetes vízmegtartó megoldások témáját érintően.
Elsőként Dr. Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora köszöntötte a jelenlévőket. Kiemelte, hogy korunk legnagyobb természeti kihívásai részben a vízhez, a vízgazdálkodáshoz kötődnek, amelynek rendkívüli aktualitását és fontosságát mutatta az elmúlt hetek megfeszített küzdelme a dunai árvízzel szemben. Hangsúlyozta, hogy az egyetemen folytatott oktatás kiemelt prioritása olyan szakemberek képzése, akik megfelelő szaktudással és gyakorlati felkészültséggel tudnak szembenézni a klímaváltozás negatív hatásaival. Dr. Dukai Miklós, önkormányzati államtitkár köszöntőjében kiemelte az alkalmazkodás meghatározó szerepét, amelynek egyik lényeges szegmense a természetes vízmegtartó megoldások előtérbe helyezése, amely minden értékével apró, de annál jelentősebb lépésekkel járul hozzá a fenntartható jövő megteremtéséhez.
Az egyre gyakoribbá váló időjárási szélsőségek egyre sürgetőbb nemzetközi fellépést igényelnek, amelyben az oktatás meghatározó jelentőséggel bír, ugyanis a hosszú távon fenntartható vízgazdálkodás sikeres jövője a következő generációk szakembereinek felkészültségén, tudásán és kreativitásán alapul. Hangsúlyozta, hogy mindezen képzési szempontokban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem úttörő szerepet játszik, a kitűzött célok elérésének egyik hatékony lépcsőfoka a nyári egyetem megszervezése is. Baja Megyei Jogú Város polgármestere, Dr. Bari Bernadett köszöntőjében hangsúlyozta a cselekvés, az összefogás fontosságát, amely Baja esetében különösen is meghatározó volt az árhullám levonulásának koordinációjában. A víz egy megőrzendő érték, amelyre mint erőforrás is támaszkodnunk kell, de meg is kell védeni, mert csak így lehet hosszú távon is fenntartható környezetet teremteni és biztosítani.
A megnyitót követően szakmai előadások hangoztak el. Dr. Szatzker Petra, a LIFE LOGOS 4 WATERS projekt szakmai vezetője ismertette a projekt célkitűzéseit, legfontosabb feladatait, amelyek a hazai önkormányzatok klímaváltozással szembeni küzdelmeinek támogatását hivatottak elősegíteni. A projekt keretében megvalósításra kerülő természetes vízmegtartó megoldások egyik beavatkozási helyszíne a Bátya és környéke által alkotott demonstrációs terület, ahol a tájléptékű vízvisszatartó megoldások alkalmazási jellemzőiről és várható hatásairól Fekete Csaba, Bátya Község polgármestere tájékoztatta a résztvevőket. A rendezvény zárásaként a nyári egyetem céljáról, programtervéről, a gyakorlati munka helyszínének bemutatásáról, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara és az Eszéki Egyetem együttműködéséről, közös kutatási és hallgatói gyakorlati tapasztalatairól Dr. Tamás Enikő Anna egyetemi docens és Dr. Tadić Lidija egyetemi tanár számoltak be előadásaikban.
Magyar Elnökség
Mezőgazdaság
Aggodalomra adhat okot az ázsiai lódarázs felbukkanása Szlovákiában
Ázsiai lódarázs fészket lokalizálták Szlovákiában
A MATE kutatói által kifejlesztett telemetriai nyomkövetés segített a fészek lokalizálásában
Gödöllő, 2024. október 17. – Az ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax) inváziója Európában egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hiszen ez a faj komoly veszélyt jelent a méhállományokra, a biológiai sokféleségre és közvetlenül akár a lakosságra is. A 2004-es franciaországi megjelenése óta folyamatosan terjeszkedik, és mára már számos európai országban megvetette a lábát. Legutóbb Szlovákiában bukkant fel, ahol a gyors beavatkozás érdekében a MATE szakemberei a szlovák kollégák hívására azonnal a helyszínre utazva megkezdték a munkát.
A szlovákiai felfedezés
Az első szlovákiai jelzésre idén szeptember 28-án került sor a magyar határtól mintegy 45km-re fekvő Palárikovóban (Tótmegyer). Az észlelés egy helyi botanikus és zoológus házaspárhoz kötődik. A botanikusként dolgozó Dr. Dušan Senko a kertjében található banánfa nedvével táplálkozó ázsiai lódarázs egyedekre lett figyelmes. Erről értesítette a hatóságokat, illetve a besztercebányai méhésziskolában (Stredná Odborná Škola) az invazív lódarázs irtásával és biológiájával kapcsolatos oktatás vezetőjét Helena Prokovát. További egyedeket észleltek 400 méterrel távolabb, ahol ázsiai lódarazsak borostyánon vadásztak rovarokra. Miután bizonyítást nyert, hogy folyamatosan visszatérő egyedekről van szó, a MATE kutatói – Dr. Kolics Balázs és Kolics-Horváth Éva – a szlovák kollégákkal együtt (Helena Proková, Richard Schnieder és Dr. Dušan Senko) két helyszínen megkezdték a fészek rádiótelemetriás keresését, valamint mintát vettek a molekuláris vizsgálatokhoz, hogy a morfológiai azonosítást genetikai adatokkal is megerősítsék. A felfedezés komoly aggodalomra ad okot, hiszen Szlovákia éghajlata és élőhelyei kedvezőek az ázsiai lódarázs számára, így fennáll a veszélye a gyors elszaporodásnak. Emellett nagy esélye van további még nem észlelt populációk előfordulásának is, Szlovákiában és Magyarországon egyaránt.
A telemetria fontossága a fészek felkutatásában
A fészek mielőbbi megtalálása kulcsfontosságú az invazív lódarázspopuláció megfékezéséhez a terjedés lassításához. A szlovák szakemberek a helyszínen először hagyományos, háromszögelléses módszerrel kísérelték meg a fészkek helyét megtalálni, ám ez a módszer nem vezetett eredményre. Ezért rádiótelemetriában tapasztalatot szerzett és több ilyen eszközparkkal rendelkező magyar kollégáik (MATE, Georgikon Campus) segítségét kérték.
Október 2-án a banánfánál befogott lódarázsra rögzítették az első jeladót. A jelölt példány elengedése után az adó által kibocsátott rádiójelek segítségével követték nyomon a rovar repülési irányát. Ezt az egyedet nem sokkal egy magánház udvarán lévő borostyánbokron táplálkozva találták meg, majd újbóli elengedését követően folytatták a nyomon követést, de sajnos a lakott településen a magántulajdoni akadályok miatt nem sikerült pontosabban megközelíteni a fészek feltételezett helyét.
Egy további egyedet is befogtak a másik lelőhelyen, ezt a példányt is felszerelték jeladóval. Ez az egyed viszont ellentétes irányba indult el. A jeladó jelét követve sikerült 5-10 méteres pontossággal, két irányból is meghatározni a fészek várható helyét. A nyomkövetést korábbi munkákhoz használt Yupiteru MVT 7100, valamint iCOM R20 típusú vevőkkel és 150MHz tartományra készített Yagi antennákkal végezték. A telemetriás lokalizáció alapján a fészket végül a szlovák kutatóknak sikerült a jelzett területen, egy fa 20 méteres magasságban megtalálniuk másnap, melyhez egy hőkamerával felszerelt drónt vetettek be. A drón 360 fokos szkenneléssel azonosította a fészket a 2,5 °C-os hőmérsékletkülönbség alapján. A fészek a lomb takarása miatt csak mintegy 5 fokos szögben volt látható, amelyhez szerencsés időjárási körülmények (nagy hőmérsékletkülönbség) nagyban hozzájárultak. A fészket a kirendelt tűzoltók távolították el. Sajnos, mivel a két befogott és adóval felszerelt darázs ellentétes irányba repült, feltételezhető az is, hogy akár több fészek is lehet már az érintett területen.
A gyors beavatkozás jelentősége
Az ázsiai lódarázs védekezésben kulcsfontosságú a korai felismerés és a gyors reagálás. A rádiótelemetria ezúttal is hatékony eszköznek bizonyult a fészek felkutatásában. Kiegészítő eszközök használata, mint a hőkamera segítheti a keresést, de csak ideális környezeti tényezők mellett. A telemetriát illetően további fejlesztésekre van szükség a hatékonyság növelése, és a gyors detektálás érdekében. Fontos a megfelelő jogi keretek kidolgozása is, melyek lehetővé teszik az akadálymentes fészekkeresést (pl. drónnal) az invazív ázsiai lódarázs ellen, különösen lakott területen.
Hazai helyzet
Magyarországon 2023 augusztusában észlelték először az ázsiai lódarazsat, jelenleg nincs megerősített információnk újabb megjelenésről. A MATE és a BME kutatói intenzíven dolgoznak a rádiótelemetriás eszközök, különösképp a jeladó fejlesztésén. Ezek az eszközök a fészekkeresést jelentősen felgyorsíthatják, és hozzájárulhatnak az invazív faj terjedésének lassításához a megtelepedés korai időszakában. Emellett a MATE és partnerszervezete, a Magyar Krajnai Egyesület által létrehozott önkéntes fészekkereső csoportok segítik az invazív lódarázs felkutatását.
Az ázsiai lódarázs terjedése komoly kihívást jelent Európa számára. A hatékony védekezéshez elengedhetetlen a lakosság tájékoztatása, a folyamatos monitoring, a gyors beavatkozás, és a nemzetközi együttműködés.
A lakossági bejelentéseket a velutina.hu oldalon keresztül várják a szakemberek.
Forrás: MATE