Tudomány
Bemutatkozik a MATE Genetika és Biotechnológia Intézete
A Genetika és Biotechnológia Intézet Intézet 107 fős munkatársával együtt a kutatás-fejlesztésre, az innovációra, továbbá az oktatásra és az eredmények hasznosítására fókuszál. Ismerjük meg a Genetika és Biotechnológia Intézet munkáját közelebbről, Dr. Posta Katalin intézetigazgatóval készített interjún keresztül.
MATE: A Genetika és Biotechnológia Intézet Intézet 107 fős munkatársával együtt a kutatás-fejlesztésre, az innovációra, továbbá az oktatásra és az eredmények hasznosítására fókuszál. Ismerjük meg a Genetika és Biotechnológia Intézet munkáját közelebbről, Dr. Posta Katalin intézetigazgatóval készített interjún keresztül.
Melyek a Genetika és Biotechnológia Intézet főbb feladatai?
Az Intézet célja, hogy olyan eredményeket érjen el és olyan szolgáltatásokat biztosítson a genetika és biotechnológia területén, amelyek a fenntartható fejlődés, valamint a minőség és a fogyasztóorientált élelmiszertermelés igényeinek figyelembevételével hozzájárulnak a magyar mezőgazdaság versenyképességének növeléséhez. Azt is fontosnak tartjuk, hogy ezek az eredmények bekerüljenek az oktatási tevékenységünkbe is. Az egyik gesztor szakunk a mezőgazdasági biotechnológus MSc szak, ahol a magyar képzési forma mellett igen nagyarányú a külföldi hallgatók száma. Mindemellett hat országgal együtt joint MSc képzésben is részt veszünk.
Melyek az Intézet kutatási egységei?
Intézetünkben a struktúra kialakításakor nem választottuk szét az oktatási és kutatási egységeket. Fontosnak tartjuk azt, hogy az oktatásba bekerüljenek azok az eredmények, melyek a kutatók munkája során megjelennek, illetve az adott területen releváns szakemberek is részt vegyenek az oktatásban. Ennek megfelelően az Intézetet négy tanszék alkotja és mindegyik erős oktatási, illetve kutatási lábon áll. Ezek a következők: Állatbiotechnológia, Genetika és Genomika, Növénybiotechnológia, Mikrobiológia és Alkalmazott Biotechnológia Tanszékek.
Összesen hány munkatárs dolgozik az intézetnél?
Intézetünkben 107 fő alkalmazott van, a munkavállalók közel fele kutatói státuszban dolgozik. Az oktatói oldal mellett fontos megemlíteni az oktatási és kutatási feladatok ellátását biztosító adminisztrációs kollégákat, illetve laboránsokat, valamint a növény- és állatházak gondozóit is. Kiemelendő három professzor emeritusunk, illetve a 17 fő önkéntesünk, akik alkalmazotti státusz nélkül segítik oktatási és kutatási munkánkat.
Melyek az Intézet kiemelt kutatási területei?
Kapcsolódva az egyetemi stratégiai területekhez hét fókuszpont van, amelyek a következők:
- Genetikai és biotechnológiai módszerek alkalmazása a haszonnövények gazdasági szempontból jelentős tulajdonságainak befolyásolására, stressztűrőképességük fokozására és termésbiztonságának megtartására.
- Bioinformatikai és genomikai módszerek alkalmazása a gazdasági haszonállatok nemesítésében, növénynemesítésben, gyomkutatásban. Bioinformatikai és genom analízis szolgáltatások biztosítása az Egyetem és más kutatóintézetek számára.
- Precíziós nemesítési eljárások kidolgozása gazdasági haszonállatoknál genetikai és genomikai vizsgálatokra alapozva.
- Növény-mikroba interakciók genetikai vizsgálata, biotechnológiai felhasználása a környezeti terhelés csökkentése (peszticidek, műtrágyák) és a termésbiztonság, valamint a növények stressz-tűrő (biotikus és abiotikus) képessége céljából.
- Élelmiszerbiztonságot elősegítő biotechnológiai kutatások és szolgáltatások.
- Vadgenomikai és genetikai kutatások.
- Mikrobiális ökoszisztémák és az antibiotikumrezisztencia terjedési mechanizmusainak vizsgálata.
Van-e jelenleg folyó nemzetközi kutatási projekt? Amennyiben igen, legyen kedves mesélni erről néhány szót!
Két TéT, vagyis bilaterális pályázatot emelnék ki, melyekben nemzetközi együttműködés keretében egy olyan hőkondicionálási eljárást szeretnénk kidolgozni, amely lehetővé teszi a kezelt baromfiállomány hőtűrő képességének javítását, továbbá az autizmus spektrumzavar genetikai hátterének vizsgálatát végezzük egérmodellekben.
H2020-NETPOULSAFE pályázat keretében egy olyan együttműködési hálózatot tervezünk kialakítani, amely biztosítja a biológiai biztonságot támogató intézkedésekkel kapcsolatos új ismeretek elterjesztését, illetve a bevált gyakorlatok megosztását a pályázatban részt vevő országok baromfitenyésztő ágazatában dolgozók között.
Mi az Intézet legizgalmasabb kutatási eredménye a közelmúltból?
Részt vettünk a magyarok egyik ősi, szent állatának, a gímszarvasnak a teljes genomi szekvenciájának meghatározásában, valamint egy, a vadállományt megtizedelő rejtélyes betegség okainak a felderítésében is. Az állatbiotechnológia kutatások területén több nemzetközileg elismert hazai és nemzetközi kutatócsoporttal dolgozunk együtt. Ennek eredményeként mind a genom szerkesztés, mind a genomikai és génbanki kutatások területén nemzetközileg is jelentős eredményeket értünk el.
Érdekes kérdésre keresett választ két kutatócsoportunk, ez pedig az, hogy a növény immunrendszere hogyan tesz különbséget a szimbionta (kedvező) és a patogén baktériumok között. Munkájuk során fény derült a növényi rezisztencia géneket szabályozó mikro RNS-ek fontos szerepére, melyek segítik a növényt abban, hogy a védekezés vagy az együttműködés mellett kötelezze el magát.
Növénygenetikai kutatásaink rávilágítottak arra, hogy a vírusok szaporodása során képződő duplaszálú RNS molekulák fontos szabályozói a különböző vírus ellenes védekezési mechanizmusoknak.
Napjainkban egyre többen érdeklődnek a gyógynövények és azok hatóanyagai iránt. Egy Ázsiában jól ismert gyógynövényben a mikorrhiza gomba jelenlétekor bekövetkező változásokat írtuk le, melyek segíthetnek a növény termesztésekor a maximális hatóanyag kinyerésében és hozamának növelésében is.
Kik az Intézet vállalati partnerei? Hogyan tudják segíteni a tudományos munkát?
Több hazai és nemzetközi céggel is szoros oktatási, kutatási és megbízási szerződésben vagyunk. Az oktatás területén a gyakorlati képzést biztosítják, sőt, közös diplomakészítésre van lehetőség a segítségükkel. A teljesség igénye nélkül: ELKH ATK, Gabonakutató Nonprofit Kft., Syngenta, NBGK HGI, Biomi Kft. Kiemelném a Hód-Mezőgazda Zrt.-t, amely akkreditált és duális képzési helyet biztosít számunkra a mezőgazdasági biotechnológus MSc képzésünkben.
Kutatási együttműködéseink lehetőséget adnak K+F tevékenységekre, illetve közös pályázatok segítségével a tudományos munkánk pénzügyi alapjainak biztosítására is. Partnereink a teljesség igénye nélkül: Bata Zrt., Alfaseed Kft., S and K-lap Kft., Syngenta Kft., Saniplant Kft., Biofil Kft., Csali Hungária Kft., Soft Flow Kft., Foss Analytical Ltd., Agro-béta Kft., CEBIO Kft., SEFAG Zrt., Bőszénfai Szarvasfarm, Büki Nemzeti Park Igazgatósága, Gemenc Zrt., Hungaropant Kft., Mogyi Kft., Rijk Zwaan.
Néhány szóban mutassa be, melyek az Intézet által végzett szolgáltatások?
Intézetünk a genetika, biotechnológia és mikrobiológia témaköreibe tartozó K+F+I megkereséseket és megbízásokat vállalja. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy Magyarország első és mind a mai napig egyedülálló paprika DH szolgáltató laboratóriumával rendelkezünk, ahol évente közel ezer dihaploid (DH) paprikavonalat állítunk elő. A Digitális képalkotó laboratóriumunk szolgáltatásként kínál lézer-pásztázó konfokális mikroszkóp platformot, valamint fluoreszcens- és sztereomikroszkópokat. Ebben az évben kívánjuk beindítani a szekvenálási szolgáltatásokat, amelyek első sorban az állat- és növénynemesítésben, genotipizálásban, populációgenetikában és genomszelekcióban, valamint kis- és közepes méretű teljes genomok, transzkriptomok, metagenom, célzott genetikai panelek meghatározásában alkalmazhatóak. Ezen a területen a Magyarságkutató Intézettel már élő tudományos együttműködésünk van, microarray technológiára épülő humán diverzitás vizsgálatokra.
Melyek az Intézet céljai a jövőre nézve?
A multidiszciplinaritást továbbra is erősíteni kívánjuk kutatásainkban, melyek segítségével egy komplexebb kép, megoldás kialakítása lehetséges. További célunk széleskörű szolgáltatások biztosítása a genetika, növény-, állat- és mikrobiális biotechnológia területén, kapcsolatépítés a térség biotechnológiai cégjeivel. Tervezzük inkubátor házak létrehozását, melyeknél az innováció kulcsfontosságú, ehhez lényeges az ipari PhD-képzés feltételrendszerének megteremtése. Célunk, hogy nemzetközi viszonylatban is jelentőssé váljunk képzési területeinken, valamint a duális képzés részarányát a jelenlegi 1%-ról legalább 15%-ra szeretnénk emelni.
Forrás: MATE
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Tudomány
KONFERENCIA: Ember-vadvilág konfliktusok Magyarországon – ITT regisztrálj
A Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék és az MTA Agrártudományi Szakbizottsága – A Magyar Tudomány Ünnepi sorozatához csatlakozva – szeretettel invitál minden kedves érdeklődőt az ‘Ember-vadvilág konfliktusok Magyarországon’ elnevezésű minikonferencia & kerekasztal-beszélgetésre 2024. november 30-án szombaton Debrecenben, a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottságának székházában – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Dr. Kövér László PhD, a Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársa.
A rendezvényen az ember-vadvilág konfliktus témakörben dolgozó hazai szakemberek közérthető előadások formájában ismertetnek sokakat érintő és érdeklő témákat. Az esemény nyitott minden érdeklődő számára, külön szeretettel várjuk a helyi lakosságot. A konferencia szervezőinek nem titkolt célja a hiteles ismeretterjesztés és szemléletformálás. Az előadásokat követően, kerekasztal-beszélgetés kereti között a közönségnek lehetősége lesz a kérdéseiket feltenni, tapasztalataikat megosztani.
PROGRAM:
Délelőtti szekció:
Stündl László és Kövér László, Debreceni Egyetem
09:10-09:35 Nemszeretem gerinctelenek
Váradi Zoltán, Természettár
09:35-10:00 Csípőszúnyogok és a bennük rejlő veszélyek
Klein Ágnes, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
10:00-10:25 A szőnyeg széléről – varjúszemmel a 3. háború küszöbén
Solt Szabolcs, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
10:25-10:50 Denevérekkel kapcsolatos konfliktushelyzetek és kezelésük
Boldogh Sándor András, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
10:50-11:05 Kávészünet
11:05-12:00 Kerekasztal-beszélgetés a délelőtti szekció előadóival
12:00-13:30 Ebédszünet
Délutáni szekció:
városban?
Heltai Miklós, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
13:55-14:20 A láthatatlan probléma – Egy különös rágcsáló
felbukkanása lakott területeken
Németh Attila, Debreceni Egyetem
14:20-14:45 Egy ökoszisztéma-mérnökkel való egymás mellett
élés lehetőségei és kihívásai
Juhász Erika, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
14:45-15:10 Nagyragadozókhoz kapcsolódó ember-vadvilág
konfliktusok Magyarországon
Sütő Dávid, WWF
15:10-15:25 Kávészünet
15:25-16:30 Kerekasztal-beszélgetés a délutáni szekció
előadóival
Kapcsolat: Dr. Kövér László (koverl@agr.unideb.hu)
További információért kattintson az alábbi képre és tekintse meg a konferencia weboldalát!
Támogatók
A rendezvény média megjelenését a 25 éves Agro Jager News,
Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja támogatja!
Mezőgazdaság
Élményeim a második Tokaji Bor Kongresszusról
A budapesti Liszt Ferenc repülőtérről Sárospatakra tett utazásom, a 2. Tokaji Bor Kongresszusra, hosszabbra nyúlt a tervezettnél az útépítések miatt. Azonban a nagyjából négy órás út élvezetes volt feleségemmel, Daliával és tanítványommal, Spurthivel.
Ebédszünetet tartottunk az M3GÁLLÓ étteremben, amely az E71-es út mellett, körülbelül 150 kilométerre található a budapesti repülőtértől. Itt volt lehetőségünk megkóstolni néhány kiemelkedő fogást a magyar konyha remekeiből.
A kongresszus különösen érdekes volt számomra, mivel ez volt számomra az első olyan konferencia, amely kizárólag a bor különböző aspektusaira – szőlőtermesztés, borkészítés, a bor egészségügyi hatásai, borörökség és -turizmus, valamint a bor gazdasági és politikai vonatkozásai, továbbá borászat tudományos oktatása – összpontosított. A második napon öt szekció zajlott párhuzamosan, míg a harmadik napon három szekció került megrendezésre. Minden szekció külön helyszínen zajlott, ami lehetetlenné tette, hogy minden általam különösen érdekesnek tartott előadáson részt vehessek.
Rájöttem, hogy a bor minőségét nagymértékben befolyásolja a terroir, vagyis a helyi adottságok összessége. A terroir fogalma magában foglalja azokat a környezeti tényezőket – mint a klíma, a talaj összetétele, a domborzati adottságok és a szőlőtermesztési hagyományok –, amelyek együtt meghatározzák a bor karakterét és minőségét.
Ez volt az első alkalom, hogy megismerkedtem a Tokaji borral és megértettem, hogy ez a régió különösen híres édes borairól, amelyeket nemes rothadás által érintett, Botrytis cinerea gomba által fertőzött szőlőből készítenek. Ez a borstílus jelentős történelmi múltra tekint vissza a régióban, és „a borok királya, a királyok bora” néven is emlegetik.
Fontos megemlíteni a kiemelkedő magyar Nobel-díjas tudóst, Szent-Györgyi Albertet, aki 1937-ben kapta meg az élettani vagy orvostudományi Nobel-díjat a C-vitamin izolálásával és a citromsavciklus alkotóelemeinek és reakcióinak feltárásával kapcsolatos úttörő munkájáért. Felfedezései hatással vannak a borkészítési gyakorlatokra és a bor minőségére is. Neki tulajdonítanak egy mondást, amely összefoglalja az élet alapvető lényegét a Földön: „Az életet egy apró elektronugrás hajtja, amit a napfény indít el.”
Ezt a gondolatot szem előtt tartva szeretném összefoglalni élményeimet a 2. Tokaji Bor Kongresszusról, mondván, hogy az esemény értékes bepillantást nyújtott a bor világába, különösen a Tokaji borra összpontosítva. Számomra ez egy kellemes életpillanat volt, amit egy aranyló csepp Tokaji bor varázsolt teljessé.
A Sárospatakról Budapestre, a Liszt Ferenc repülőtérre vezető visszaúton elmerengtem Liszt Ferenc virtuóz zongoraművein és a Tokaji borvidék kiváló borain. Ez a kettő tökéletes elegyet alkot, amely egy kis örömöt csempész az ember napjába.
Írta: Prof. Dr. Gideon Grafi
Francia Társult Agrártudományi és Szárazföldi Biotechnológiai Intézet,
Jacob Blaustein Szárazföldi Kutatóintézetek,
Ben-Gurion Egyetem