Mezőgazdaság
Erózióvédelem és gyakorlati bemutatása
A Nébih szakemberei az erózióval szembeni védekezési lehetőségeket mutatták be
Nébih: Tapasztaljuk, hogy az erózió országszerte nagymértékben pusztítja a mezőgazdasági területeket. Sajnos, többségében a helytelen gazdálkodási mód, azaz a nem megfelelő agrotechnika választása és alkalmazása idézi elő a problémát. Cikkünkben szemléltetjük azokat a tapasztalatokat, melyekkel a hatósági munkák során találkoztunk az erózió okozta károk megelőzésével, kezelésével kapcsolatban.
Erózió fogalmán a földfelszín valamilyen közeg (víz, levegő, jég) általi lepusztítását értjük. Amennyiben ez a folyamat az emberiség számára hasznosítható (termékeny) talajréteget érinti, talajerózióról beszélünk. A víz által okozott talajpusztulás a vízerózió, a jég pusztító munkája a jégerózió, a szélé a defláció.
Az erózió kialakulását befolyásoló tényezők:
Csapadék:
o Az eső mennyisége
o Az eső cseppnagysága
o Az eső hevessége
o Az eső időtartama
o Az olvadó hó mennyisége
o az olvadás ideje
Növényborítás:
o jellege
o mértéke
Lejtő:
o meredeksége
o hossza
o alakja
o kitettsége
Talaj:
o nedvessége
o vízgazdálkodása
o szerkezete
o felszínének érdessége
A növények és a növényi maradványok védelmet nyújtanak a talaj számára, illetve a tábla szélekre védő sávokat telepíthetünk, amik a víz erózióval szemben is védelmet nyújtanak. Így a termés kiesés és egyéb károk megelőzhetőek. A száraz, borítatlan talajon a szél jelentős károkat okozhat. A szél által szállított homokszemek fizikai sérülést is okozhatnak a fejlődő növények felületén. A hígtrágyázás is csökkentheti a szél által okozott károkat, megakadályozza a talajrészecskék mozgását.
Az alábbi lehetőségek segíthetik az erózióval szembeni védekezést:
1. A szármaradványok csökkentik a talaj erózióval szembeni kitettségét.
2. A növénykultúrák közé a fűfélék telepítése.
3. A vegyes fa- és cserjefajokból telepített védő erdősávok, erdőfoltok.
4. Megfelelő agrotechnika, talajvédő talajművelés.
Ezen lehetőségek előnyeit az alábbiak szerint foglalhatjuk össze.
Mind a növényi maradványok, mind pedig az élő növények mérséklik a víz és a szél mozgását a talaj felszínén. Más szempontból nézve, a fejlődő növények és a tarlómaradványok aktívan védik a talajt, például az eső cseppek ellen.
A fűfélék nyújtják a legjobb védelmet, de a gabona kultúra vetése is enyhíti az erózió mértékét. A kapásnövények, mint például a cukorrépa vagy a kukorica betakarítása után a talaj borítatlan marad, így ezek a növények még kisebb felszínvédelmet biztosítanak. Az eróziónak leginkább kitett terület a művelt ugar, mivel azon nem termesztenek semmit, és növényi maradványok sem maradnak a talaj felszínén.
Az erdősávok, erdőfoltok előnyei, hogy védik a tábla talaját, illetve növényállományát. Csökkentik a talaj és növényzet evaporációját és transzspirációját, azaz párolgását és párologtatását. Dombvidéken gátolják az eróziót a rétegvonalak mentén elhelyezkedő vagy ahhoz közeli fekvésű erdősávok. Élő-, búvóhelyet, táplálékot teremtenek számos élőlénynek. Gátolják az esetleges permetlé-, illetve a növényvédőszer-elsodródást. Csökkentik a mezőgazdasági tevékenység általi zaj- és porterhelést. Nitrátérzékeny területeken a felszíni vízszennyezést csökkentő potenciálja egy erdősávnak vagy fasornak páratlan. Utak mentén jelenős szélfogó és hófogó akadályt jelent egy jól megtervezett és jól felépülő erdősáv.
Az erózió elleni agrotechnikai feladatok rendszerében nagy jelentőségű a folyamatos talajvédő talajművelés. A lejtős földeken a művelés során nagy figyelmet kell szentelni azokra a munkafolyamatokra, amelyek gátolják a víz felszíni elfolyását és növelik a mélyebb rétegekben is a talaj vízbefogadó és- áteresztő képességét. Ily módon érhető el, hogy a felesleges víz az adott területről felszín alatti áramlással távozzon el.
A lejtős termőhelyeken a szántást a szintvonalak mentén kell végezni. Az ilyen szántás a talaj átlagos vízfelvétele mellett védi a 10,5 %-os (6°) lejtőket az erózió ellen. A meredekebb lejtőkön a termesztés módszerét is az erózió elleni védelem szolgálatába kell állítani (Pl. a növények szalagos termesztése, sűrűvetés). Szántásra a váltvaforgató ekék a legalkalmasabbak, amelyek a barázdaszeleteket a lejtő irányába fordítják, ily módon csökkentve a talaj lemosódását. Az erősen erodált talajokon és a meredekebb lejtőkön alapművelésre kultivátorokat, vagy lazítókat (kormánylemez nélküli ekéket) ajánlatos alkalmazni. A lejtős földek védelme a szintvonalakkal párhuzamosan húzott, időszakos sáncokkal is javítható. Ezek a sáncok olyan ekékkel alakíthatók ki, amelyeknek az utolsó előtti ekevasán meghosszabbított kormánylemez van. Így minden menetnél 0,15-0,25 m magas sánc keletkezik 0,40 – 0,60 m széles alappal. Az őszi mélyszántáskor végzett sánckialakítás következtében 3-4-szeresére növekedhet a hótakaró vastagsága és a talaj víztartaléka.
A hatósági tevékenység során szerezett tapasztalatok bemutatása
Panaszos bejelentést tett 2015 tavaszán a talajvédelmi hatósághoz, hogy egy adott település szántó művelési ágban nyilvántartott földterületére, a földhasználó által bérelt adott település területeiről erózió útján nagy mennyiségű talaj rakódott le, elfedve a humuszos talajfelszínt. Az április végén lefolytatott ellenőrzés során a talajvédelmi hatóság az erózió elleni védekezés érdekében sűrű térállású növények (gabona) termesztése mellett a terület leginkább erózió-veszélyes részére füvesítést, valamint a lejtő alján lévő lemosódott homok talaj eltávolítását javasolta. Az újabb ellenőrzés során a földrészletekre vonatkozóan a talajvédelmi hatóság megállapította, hogy a beruházás eredményesen működik, a fű állomány védi a területet a felszín megbontásától, valamint a hordalékképződéstől is. Ezt a hatást fokozza a 3 db lejtő irányba egymás alatt elhelyezett geotextíliás gátrendszer is. A panaszos területén újabb hordalék felhalmozódás nem volt látható. Az egyik gátnál kialakított üledék fogóban csak víz volt, melynek elvezetését szolgáló vápa rendbe tétele és karbantartása a föld tulajdonosának és használójának kötelessége.
Egyik nyugati megyénk talajvédelmi hatóságát 2018. májusában adott község Önkormányzatának polgármestere hivatalos levélben kérte fel talajvédelmi intézkedés tárgyában. A kérelem 10 db önálló helyrajzi számmal megjelölt, a község lakóingatlanok szomszédságában található külterületi szántó művelési ágú termőföldeket érintett. A megnevezett kukoricával bevetett szántóföldekről a rendkívül intenzív csapadékos időjárás lemosta a termőföldet – vetőmaggal, növényvédő szer maradékkal – a lakóingatlanok udvarába és kertjébe. Ennek eredményeként a vízlevezető árkok is betemetésre kerültek. A talajvédelmi hatóság a probléma megoldását a térképen beazonosított termőföldek vízgyűjtő területének talajvédelmi szakértő bevonásával történő lehatárolásával és helyszíni szemlével kezdte meg. A tényállás, illetékesség és hatáskör megállapítását követően a talajvédelmi hatóság határozat formájában kötelezte a termőföld használóit a termőföld védelmi törvényben meghatározott, erózió elleni védekezés folyamatos betartására, a talaj nedvességi állapotának figyelembe vételével.
A talajvédelmi kötelezettséget több termőföldön is megszegték. Ennek eredménye ismét sárelöntéssel fenyegette a lakóingatlanokat. Ezek után a talajvédelmi hatóság ellenőrző helyszíni szemlét tartott az érintett szántóföldeken, ahol a talajvédelmi felügyelő megállapította, hogy az érintett szántóföldeket a meghatározott hatósági kötelezésnek megfelelően, gabonavetéssel hasznosítják.
A két eset alapján elmondható, hogy az erózió kialakulásának megakadályozására vannak hatékony megelőzési és beavatkozási lehetőségek. A probléma észlelését követően a hatósággal közösen együttműködve, amennyiben szükséges szakértő bevonásával is lehet enyhíteni az eróziós károkat. Mind a két esetben jól bevált módszernek bizonyult a sűrű állású gabonafélék telepítése, vetése a területeken, mivel a víz és a talaj lefolyását is egyben megakadályozzák. Amennyiben további intézkedésekre (műszaki létesítményre) lenne szükség, a hatóság olyan jellegű eróziós védelmet javasol általában, ami nem okoz nagy anyagi terhet a földhasználónak a megvalósítás során, mégis hatékonyan tudja csökkenteni az eróziós kárt a területen. Továbbá fontos a folyamatos ellenőrzés is. A fentieken túl meg kell jegyezni, hogy az eróziós kártételek kialakulásának megelőzésében az egyik legfontosabb tényező a területen gazdálkodók folyamatos kommunikációja egymással, annak érdekében, hogy a gazdálkodó tisztában legyen a szomszéd területeken tervezett esetlegesen eróziós veszélyt magában hordozó tevékenységekkel, és így időben megfelelő ellenlépéseket tudjon tenni az erózió megelőzése érdekében.
Forrás: Nébih
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.