Az idei COP-ot az Egyesült Arab Emírségekben, azon belül a 2020-as Dubai Expo területén tartották, november 30. és december 12. között.

1. kép. Fotó: Trencsényi Zoltán Árpád

Mi is az a COP?

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által szervezett Éghajlatváltozási Konferencia, melyet évente tartanak. A konferencia célkitűzése, hogy összehozza a világ vezetőit, meghatározó gazdasági tényezőit és globális szintű megoldást találjon a klímaváltozás ütemének mérséklésére és a bolygónk szennyezésének csökkentésére. A konferencián megvitatják az eddig elért eredmények és újabb célokat fogalmaznak meg a jövőre vonatkozóan.

Fotó: Trencsényi Zoltán Árpád

A Keretegyezmény egyik alappillére, hogy megelőzze a párizsi klímaegyezményben meghatározott maximum 1,5 °C-os globális átlaghőmérséklet-emelkedésének átlépését.
A szűk két hét alatt számos témával kapcsolatban voltak megbeszélések. Többek között az egészségről, gazdaságról, iparról, a természet értékeiről és a mezőgazdaságról. Nekem december 10-én volt lehetőségem elmenni a konferenciára. Ez a nap az élelmiszerről, az agráriumról és a vízről szólt. Maga az Expo város hatalmas. A metróállomásról külön buszokkal szállítottak minket a bejárathoz. A területen három fő szektorra voltak elkülönítve a kiállítások. Ezek a Lehetőségek, a Fenntarthatóság és a Mobilitás, melyeken belül különböző pavilonok, előadóterek voltak.

A cikk szerzője: Trencsényi Zoltán Árpád

Először a Technológia és innováció központot látogattam meg, melyből kettő is volt egymás mellett. Az elsőben jelentős multinacionális vállalatok, néhányat felsorolva: Emerson, Microsoft, IBM és emirátusi cégek mutatták be az energiafelhasználás visszaszorítására törekvő projektjeiket, többek között a közlekedésben, ingatlanfejlesztésben pl. okosotthonoknál. Az emírségek Kiberbiztonsági Tanácsa egy teljes infrastruktúrát bemutató maketten keresztül kereste a megoldást a demográfiai, egészségügyi, technológiai, élelmezési és a klímaváltozással kapcsolatos kérdésekre.

2. kép.  Fotó: Trencsényi Zoltán Árpád

A makett egyik részét az élelmiszertermelés és raktározás park alkotta (2. kép), ahol a HVAC rendszer hőmérséklet szabályozó mechanizmusát mutatták be, mely javítja az élelmiszerbiztonságot és annak minőségét. Magyarországot egyedüliként a Neumann János Egyetem képviselte. Standjuk a 2. Technológiai Hub-ban volt (3. kép).

3. kép. Fotó: Trencsényi Zoltán Árpád

A kiállításukban egy, az egyetem tudósai és hallgatói által kifejlesztett hidrogén-meghajtású autót mutattak be. Megtudhattam az előadóktól, hogy a jármű 250 km távolságot képes megtenni egyben, 60 km/h maximális sebességgel. A sofőrjét a jármű irányításában mesterséges intelligencia szoftver támogatja, emellett az energia egy részét a rászerelt napelemekből nyeri.

Következő állomásom a fiataloknak szóló pavilon volt. Itt sikeres emirátusi vállalatokat mutattak be, melyek precíziós öntözéssel termesztenek növényeket, többségében zöldségféléket szabadföldön, fóliasátorban és üvegházakban. Megtudhattam, hogy a sivatagban hogyan lehet termőföldet és jó minőségű mezőgazdasági terméket létrehozni. A méhészet fontosságáról is szó esett, példát mutatva a felnövekvő generációknak, hogy mennyire fontos a természet megőrzése. Továbbá sarkallva őket, hogy mezőgazdász irányba tanuljanak tovább. Külön érdekesség volt az itt található hidropóniás kert (4. kép).

4. kép. Fotó: Trencsényi Zoltán Árpád

Érdemes tudni, hogy ezzel a technológiával föld nélkül, víztakarékosan nevelhetjük a zöldségeinket. Két pavilon közt járva figyeltem fel egy apró szántóföldre, ami az Expo City Farm nevet kapta. Itt a szervezők bemutatták a víztakarékos öntözés fontosságát a szabadföldi növénytermesztésen belül. (5. és 6. kép)

5. kép. Fotó: Trencsényi Zoltán Árpád

6. kép. Fotó: Trencsényi Zoltán ÁrpádUtolsó állomásom az Energiaátmenet ház volt, ahol meghallgathattam egy a TAQA által szervezett érdekfeszítő előadást a vízkörforgás 100 %-os eléréséről. Az Abu Dhabiban székelő TAQA, SWS vállalatok mellett, a francia Veolia képviseltette magát. Az előadók többet között kiemelték, hogy a katasztrófák 90 %-a vízzel kapcsolatos. Itt gondolhatunk az aszályokra, árvizekre, monszunokra. Ezekkel szemben a mezőgazdaság, városi infrastruktúra igen sérülékeny. Figyelmeztették a közönséget, hogy az előrejelzések alapján a Föld lakossága nemsokára eléri a 10 milliárdot. Ennyi embernek a tiszta vízzel történő ellátása igen nagy kihívások elé állítja a vízügyi szakembereket.

Fotó: Trencsényi Zoltán Árpád

A mezőgazdasági vízellátás kielégítésére több lehetőséget is bemutattak. Először a szennyvíz felhasználásáról esett szó. A szennyvíz nem felesleg, hanem újrahasznosítható. Be kell vonni a vízkörforgásba, például mezőgazdasági öntözés révén. Dr. Fatima Hasan a már korábban említett hidropónia jelentőségét méltatta. További módszerek lehetnek a tengervíz sótalanítása és a víz kinyerése levegőből kondenzációval, amire szintén mondtak példákat. Másik oldalról megközelítve pedig elengedhetetlen tényezőként jelölték meg az emberek vízhasználatának csökkentését és a hálózatban lezajló vízveszteségek minimalizálását hálózatfejlesztéssel, szivárgásmérő műszerek beszerelésével. Továbbá a precíziós és csepegtető öntözés előnyeit.

Konklúzióként elmondták, hogy a technológiák többsége a rendelkezésünkre áll a mezőgazdasági öntözés kielégítésére, vízigény előteremtésére. A nagyobb probléma az, hogy ezen módszerek sok esetben nagyon drágák és energiaigényesek. Ezek zöldítésére nagy hangsúlyt kell fektetnünk a jövőben. Erre követendő példaként hozták fel a szennyvíziszap biogázzá, majd energiává történő alakítását vagy trágyaként történő felhasználását. A fenntartható mezőgazdasághoz kormányzati, tudományos szinten és a gazdálkodók között minél szélesebb együttműködés előmozdítása szükséges.

Összességében több érdekes előadáson is részt vehettem, ahol a szakemberek próbáltak irányt mutatni a fenntartható környezetvédelem irányába. Emellett kifejezetten jó volt látni, hogy a magyar kutatók milyen magas színvonalat képviselnek és a világ élmezőnyébe tartozó újító vállalatok, egyetemek soraiba ők is beletartoznak.

Ellenben sok multinacionális cégnél (ingatlanfejlesztők, autógyártók, számítástechnikai cégek és a többi) azt láttam, hogy csak azért vettek részt a konferencián, hogy a termékeiket eladhassák, piacot szerezzenek. Kérdezhetnénk, hogy mennyire megtérülő, hogy a klímakonferenciát a világ egyik legnagyobb energiapazarló városában tartották meg. Tényleg a fenntarthatóság a céljuk vagy bizonyos szlogenek mögé beállva csak a termelésük növelése fittyet hányva az egyre súlyosbodó klímaváltozás valódi problémáira? Bízom benne, hogy a konferencia eléri célját és sikerül az emberiséget a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság irányába terelni.

Írta és fényképezte: Fotó: Trencsényi Zoltán Árpád