Vadászat
Rókaimmunizálási programot indítottak
2021-ben a vakcinázott terület az ország Dunától keletre eső, déli, keleti és északkeleti részeit foglalja magában (a kezelt terület térképes megjelenítése, illetve az érintett települések listája a Nébih honlapján elérhető).
2021-ben a vakcinázott terület az ország Dunától keletre eső, déli, keleti és északkeleti részeit foglalja magában (a kezelt terület térképes megjelenítése, illetve az érintett települések listája a Nébih honlapján elérhető).
A vakcinázást lakott területen nem végzik; a vakcinát tartalmazó csalétkeket a külterületi, azaz mezőgazdasági és erdőterületekre juttatják ki. A vakcinázott területen a vakcinázás kezdetétől számított 21 napos ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el az állategészségügyi hatóság annak érdekében, hogy a vakcinát ne a legelő haszonállatok vagy a területen szabadon sétáltatott kutyák vegyék fel.
A vadászatra jogosultaknak fontos szerep jut a rókaimmunizálási programban, ugyanis az immunizált területen a program hatékonyságának ellenőrzése céljából meghatározott számú rókát (opcionálisan sakált) kell kilőniük és vizsgálatra küldeniük. Fontos, hogy ezt a kötelezettséget az illetékes megyei kormányhivatal határozatban írja elő a vadászterület nagysága alapján azon vadászatra jogosultak számára, akiknek a működési területe a vakcinázott területre esik. Csak azoknak a vadászatra jogosultaknak kell tehát mintát küldeniük, akik erre vonatkozó hivatalos levelet (határozatot) kapnak, az ország nem vakcinázott részéről nem kell „immunrókát” küldeni. A mintagyűjtés a 2021 őszi vakcinázást követően 2021. november 15-től 2022. február 28-ig zajlik majd, ebben az időszakban kell a vakcinázott területről a rókákat vizsgálatra küldeni.
Nagyon fontos, hogy a teljes rókahullát kell, minél frissebb állapotban vizsgálatra küldeni! (Ha a minta már önemésztett vagy fagyott, vagy például csak fejet küldenek be, akkor nem lehet vért venni az ellenanyag vizsgálathoz; ha pedig a fej roncsolódott, akkor sem az agyvelő, sem az állkapocs nem lesz alkalmas vizsgálatra). A laboratóriumban egyrészt azt vizsgálják az állkapocsból készített csiszolatból, hogy a róka (vagy sakál) felvette-e a csalétket. A csalétek anyaga tartalmaz egy biomarker anyagot, ami a csontba beépül és UV fényben fluoreszkál, így megállapítható, ha a vizsgált egyed elfogyasztotta a csalétket. A másik vizsgálat, ami a laboratóriumban történik, a beküldött rókák véréből a vakcina hatására termelődő, veszettség elleni ellenanyagok kimutatása ELISA módszerrel. Ezek mellett pedig megtörténik a veszettség kizárása is a vizsgálatra küldött rókákból. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a vakcinázott területen a rókák kb. 70%-a felveszi a csalétket, illetve a sakálokban is hasonlóan hatékony a vakcinázás!
Az ország teljes területén, azaz mind a vakcinázott, mind a nem vakcinázott területeken fontos szerepe van a vadászoknak a veszettség elleni védekezésben azáltal, hogy a vadászterületüket napi szinten járva, a vadállományt és az egészséges vadat jól ismerve, ők azok akik elsőként észlelhetik a rendellenesen viselkedő (idegrendszeri tüneteket mutató, fajra nem jellemző viselkedést mutató) vadállatokat. Ilyenkor gondolniuk kell a veszettség gyanújára és az ilyen állatot ki kell lőni és az állategészségügyi hatóság részére vizsgálat céljából eljuttatni.
Hasonlóképpen, az elhullottan talált rókákat minden esetben érdemes vizsgálatra küldeni (függetlenül attól, hogy az elhullás előtt veszettségre gyanús tüneteket mutatott-e az állat). Minél több adatot tudunk gyűjteni az ország teljes területéről, annál nagyobb bizonyossággal zárható ki a veszettség jelenléte vagy annál hamarabb ismerhető fel a megjelenése. Ha a veszettség esetleg megjelenik egy területen a rókaállományban, és azt hamar felismerik, akkor egy rendkívüli, úgynevezett gócvakcinázást végez az állategészségügyi hatóság, amivel megakadályozható, hogy a betegség nagyobb területen elterjedjen. A betegség megjelenésének korai felismerésében kulcsfontosságú tehát a vadásztársadalom szerepe.
A Nébih nagyra értékeli a vadászatra jogosultak közreműködését, és kéri a további hatékony együttműködést mind az immunróka-mintagyűjtésben, mind a veszettségre gyanús vadállatok vizsgálatra juttatásában!
Forrás: Nébih
“Kevesen vagyunk itt, akiknek valamelyik fegyvere ne viselné magán Pisti keze nyomát, legyen az javítás, szerelék felrakás, vagy pusztán csak belövés…őrizzük az ujjlenyomatot emlékünkben és mindig jusson eszünkbe majd, ha célzásra emeljük a tust.”
Így búcsúztunk Tőle egykor, hiszen már 10 éve, hogy nincsen közöttünk Geges István a mindig vidám, a lősportot és a vadászatot szerető és tisztelő családfő, vadásztárs és barát.
Ilyenkor, ősszel szerveztük mindig a Somogyi Vadászok Lőbajnoksága versenyeket – amelynek dolgos házigazdája is volt Pista -, és amely versenyek a Geges család messzeföldön híres vendégszeretetéről, a barátságról, az együtt eltöltött kellemes emlékektől, vidám napokról voltak híresek.
„Elmegy lassan a berek, az erdő,
el a nádas, a tél, a nyár,
a hegy, a völgy, a nappal s az éjjel,
a szememlátta egész határ…
Elmegy? De talán mégsem egészen,
Meglátom tán az örök vizen,
Hiszen a szépség maga az Isten!
Lelkemben ott lesz, hiszem, hiszem!”
(Fekete István: Búcsú)
Őrizzük Geges István emlékét!
Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK
Révész Zsolt, a Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság területén egyéni vadászaton vett részt. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Hát röviden, kissé hihetetlen, ahogy történt. Kiültem a múlt héten a társaság egyik szórós lesére. Általában az autó kesztyűtartójába több doboz cigi is szokott lenni, de ez most nem így volt. 21 óra körül jöttem le a lesről és akkor szembesültem azzal, hogy nincs egy szál cigarettám sem. Akkor pakoltam és mentem a közeli városba vásárolni.
Ahogy visszaértem a területre, a földes út kezdete után, 50 méterre megálltam és gondoltam elszívok egy cigit, ott, ahol egy gazos rész van. Kiszálltam a kocsiból és még a cigarettát meg sem tudtam gyújtani, már kamerán láttam, hogy tőlem nem messze turkálgat. Hátsó ajtó kinyit, lőbot felállít. Belenézek a kamerába, még mindig ott van. Oké. Majd puska betölt.
Útjára engedtem a lövedéket. A kan súlya, megközelítőleg 180 kilogramm lehetett. A hatósági bírálat bronzéremmel jutalmazta a trófeát.
Írta és fényképezte: Révész Zsolt
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Az Országgyűlés a 2023. évi CIII törvény keretében elfogadta a digitális állampolgársági programot, amelynek elsődleges törekvése az állami szolgáltatások digitális térbe való költöztetése. A Vadászkamara online térben intézhető hatósági ügyeit is közvetlen befolyásolja a kormányzati rendszereket érintő változás.
Megszűnik az Ügyfélkapu, amely jelenleg az online vadászjegy érvényesítést és a vadászati engedély igényléséhez szükséges bejelentkezési felületet is biztosítja. A rendszert pont a vadászjegy érvényesítési dömping kezdetével, 2025. január 16-án vezetik ki, és ideiglenesen az Ügyfélkapu+ lesz használható helyette, de az is csak 2025. december 31-ig. Az Ügyfélkapu+ lényegében a kétlépcsős azonosítás bevezetése, ami a felületekre történő bejelentkezéshez egy megerősítést (QR-kód beolvasását vagy egy generált 6 jegyű kódot) kér az általunk választott háromféle hitelesítő alkalmazáson keresztül. Ennek beállítása csupán pár percet vesz igénybe, a felhasználó egy videóból is segítséget kaphat, amely elérhető ide kattintva.
A másik azonosítási lehetőség a Digitális Állampolgárság (DÁP) mobilalkalmazás, a jövőben kizárólag ezt az azonosítási módot tudjuk majd igénybe venni. Ez egy jóval összetettebb szolgáltatáscsomagot kínál, amelynek csupán egy eleme az e-azonosítás.
Az eSzemélyi igazolvánnyal rendelkezők kényelmesen, az applikáción keresztül is tudnak regisztrálni abban az esetben, ha az igazolványuk a személyigazolvány PIN kódjával aktiválásra került. Azok, akik 2021. június 23-a előtt kiállított okmánnyal rendelkeznek, a regisztrációt Kormányablakon keresztül tudják megtenni. Az ügyintézéshez külön ügymenetet biztosítanak: ha előzetesen letöltöttük az alkalmazást, az ügyintéző által kinyomtatott QR-kódot beolvasva tudjuk azonosítani magunkat a rendszerben, tehát maga az ügyintézés csak néhány percet vesz igénybe.
Az állami alkalmazás segítségével történő bejelentkezés során csupán QR-kód beolvasására van szükség, vagyis nem kell minden alkalommal megadnunk a felhasználónevünket és a jelszavunkat, majd pedig a külön applikációban generált hitelesítő kódot, mint az Ügyfélkapu+ esetében.
Jó tudni: egy mobileszköz csak egy profilt tud kezelni, és a DÁP mobilalkalmazást sem tudja az összes mobiltelefon használni (technikai feltételeknek megfelelő okos készülék kell hozzá). Érdemes tehát elsősorban a DÁP mobilapplikációt preferálni, hiszen hosszútávon az azonosítás ezen keresztül fog történni, és a bejelentkezés folyamata is egyszerűbb, mint az ideiglenes Ügyfélkapu+ esetében.
Az egyéb igénybe vehető szolgáltatásokról érdemes bővebben tájékozódni, azonban kiemelten fontos, hogy az új azonosítást a vadászoknak minél hamarabb célszerű megtenni annak érdekében, hogy a Vadászkamara által biztosított ügymenetek gördülékenységét – így elsősorban január 17-étől a vadászjegy érvényesítését – a kormányzati azonosítási szolgáltatások változása ne akassza meg.
Forrás: OMVK
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31