Az Agro Jager News olyan cikkek közlését tűzte ki célul, amivel gyakorlati információkat adhat más országok szokásairól és szabályairól. Interjúalanyunk, Végh György, skóciai magyar vadász osztotta meg a tapasztalatait.

Skócia a Brit-sziget északi harmadát foglalja el. Területe megközelítőleg  78 772 km². A vadászati kultúra, és a vadászati törvények jelentősen különböznek a magyartól (Kép: Végh György – Agro Jager News)

Mesélj, kérlek, pár szót magadról!

A családommal 2006-ban döntöttünk úgy, hogy egy új életet kezdünk Skóciában. A kezdeti nehézségek ellenére, lépésről lépésre befogadtak bennünket, és megkezdtük az új életünk kialakítását. Először műlegyezni tanultam meg, de úgy éreztem, hogy a horgászat mellett a vadászat is egyre jobban vonz. A munkám miatt egyre több és több embert ismerhettem meg, akik közül páran vadászbarátaim lettek. Nekik köszönhetem, hogy az évek elmúltával az álmaimból valóság lett.

Hogyan lehet Skóciában vadászati engedélyt szerezni?

A tűzfegyverek tartása itt is szigorú szabályokhoz kötött. A fegyvertartáshoz nyomós indok szükségeltetik. Fenn kell állnia valamilyen igazolt tevékenységnek, mint például sportcél vagy klubtagság egy lőtéren. Ha valaki sportcélra kapott engedélyt, abból nehéz szintet lépni a következő lépcsőfokra, ami a vadászat…

Vadászati engedélyt szerezni Skóciában nehéz és bonyolult folyamat, de nem kivitelezhetetlen.. (Kép: Végh György – Agro Jager News)

Az előírások azonban gyökeresen eltérnek a magyarországi szabályozástól. Lakóhelyemen írásbeli szerződést kötöttem egy gazdával, akivel megegyeztünk, hogy milyen vadfajokra vadászhatok és egyéb szabályokat is megbeszéltünk, amit a gazda kért tőlem. Ezeket természetesen minden esetben be kell tartanom, mert a terület bérlése szólhat határozott, és határozatlan időre egyaránt.

Ezt, hogy kell értelmezni, kifejtenéd bővebben is?

Van egy szomszédom, aki intenzív állattenyésztéssel foglalkozik, azaz húsmarhákat tart szabadföldön, a saját legelőjén. Sok az üregi nyúl, ami ugye szeret lyukakat ásni a földbe. Evvel veszélyezteti a marháit, mivel könnyen beszakad alattuk a föld és eltörhet az állatok lába. Emellett, egy bizonyos területen vadászhatok még örvös galambra, csókára és fácánra is. A borz például az egész Egyesült Királyság területén védett, hasonlóan a mezei nyúlhoz. Abban az esetben, ha a borz haszonállatra támad, engedélyezett az elejtése. A két fél, mint egy szerződésben az összes feltételt leírja: az időtartam kezdetét és végét, a vadászható állatfajok listáját, aminek természetesen itt is vadászati idénye van. Emellett szerepel a terület nagysága hektárban, és az összeg, amiért bérelhetem a területet a tulajdonostól. Ezt minden esetben, minden gazdával szerződésbe kell foglalni. Bérleti díj az esetek többségében nincs, mivel hasznot hajtok és vigyázok a termésre és a haszonállatai biztonságára. Én például három gazda földjén vadászok. Fontos, hogy minden esetben megadjam a gazda számára a tiszteletet, azaz a farmja körül csak akkor vadászok, ha azt külön kéri tőlem.

Vörös rókát akár éjjellátó használatával is terítékre lehet hozni Skóciában (Kép: Végh György – Agro Jager News)

Mindazonáltal vadásztársasági tagságom is van, amire skóciai magyarként nagyon büszke vagyok. Az esetek többségében jelképes összegben állapodunk meg, mivel mindkét fél számára előnyös az együttműködés. Ezt követően be kell adni a rendőrségre egy kérvényt a szerződéssel együtt. A hatóság ellenőrzi a kérelmet, és ha nincs kizáró ok, akkor engedélyt kaphatunk lőfegyverek tartására. Kaliberenként más-más szabályok vonatkoznak rám, a tartható lőszerek mennyiségét illetően. A .243 kaliberű fegyveremhez 60 darab lőszert tarthatok otthon, és csak 40 darabot vehetek. A .22-es puskámnál 500 lőszer lehet otthon, és csak 300-at vásárolhatok meg egyszerre.

Magyar vizslák nélkül nincs vadászat Skóciában (Kép: Végh György – Agro Jager News)

A sörétes fegyveremnél ilyen megkötés nincs. Azt is kell közölni a rendőrséggel, hogy a fegyverszekrényünkben összesen hány fegyver tartható. Az én engedélyemben például öt fegyver tartása szerepel. A szekrényt a falhoz kell rögzíteni azért, hogy illetéktelenek ne lophassák el könnyen. A szekrényen belül a golyósfegyverek a lőszereikkel együtt nem tárolhatóak, azt külön kell zárni. Sörétes puska esetében ilyen megkötés nincs. Ha hangmoderátort is szeretnék, az is engedélyköteles és a vadászboltokban csak rendőrségi engedéllyel vásárolhatjuk meg. Éjjellátóval szőrmés kártevők közül csak a vörös róka gyéríthető. Illetve üregi nyúlra, és patkányra is vadászhatok így. Minden más esetben tiltott vadászati módnak számít. Az engedély megszerzése azonban nehéz feladat, ennél csak vadásztársasági tagságot nehezebb szerezni…

Van-e bármilyen tanfolyam, ami kötelező?

Miután megkaptuk az engedélyünket a rendőrségtől, Skóciában gyakorlatilag vadásszá váltunk. Mivel nincs tanfolyam kötelezettség, nekünk kell tudni azt, hogy egy üregi nyúl vagy éppen egy mezei nyúl van előttünk, és ez igaz az összes olyan fajra, amit a tulajdonossal előzetesen rögzítettünk. A rendőrség az egyetlen olyan szervezet, amely ellenőrizhet bennünket. Az eltelt évek alatt engem például senki nem ellenőrzött, a vadászközösségen belül senki nem érdekelt a szabályok áthágásában.

Kép: Végh György – Agro Jager News

Egyes vadásztársaságnál viszont kérhetnek az elvégzett tanfolyamról igazolást, amelyet a Game & Wildlife Conversation Trust – szervezet lát el. Azonban ezek sem kötelezőek, csak lehetőség a vadászok számára. A szabályok változása az elmúlt évek során azt jelzi, hogy változtatni fognak az előírásokon, de egyelőre nincs napirenden.

Legnehezebb a tagság megszerzése volt Skóciában…(Kép: Végh György – Agro Jager News)

Az én vadásztársaságomban például kérik a tanfolyam meglétét. A vizsgával együtt a tanfolyam négy napos. A három napos tanfolyamot követően főleg gyakorlati kérdésekből kell számot adni. A tananyag két különböző részegységből áll. Nálam a DSC-1 részt kérték. A tanfolyam a szárnyas apróvadra és a mezei nyúlra koncentrált. A második egység a vízimadár témakör (DSC-2). Vagyis nem kellett mindegyiket teljesítenem, nekem csak az egyes fejezet volt kötelező a tagsági felvételhez.  A vizsgák során kifejezetten a gyakorlati részt tartják fontosnak, mint például a fegyverkezelést, és a betegségek felismerését. Az elméleti kérdések mellett szabadkézből célba kellett lőni 50 méter távolságra. A vizsga része volt az is, hogy szóban megkérdezték az oktatók, hogy mi alapján tehetek meg egy lövést. Ha volt kizáró ok, azt el kellett magyaráznom. Vad mögött nem tartózkodhat se ember, se haszonállat és vigyázni kell mások vagyontárgyaira is. Az oktatók a tárgyi tudásom gyakorlati felhasználását értékelték. Itt Skóciában azt is nézik, hogy elejtést követően hogyan történik a zsigerelés, és azt a jelölt hogyan abszolválja.

Hasonlóan a magyarországi gyakorlathoz, a vadászterületet itt is a tulajdonosok adják össze, éppen ezért megválogatják az új tagokat. A vadászok két csoportra oszthatóak: a fél puskások és a teljes puskások. Az az valaki csak apróvadra szeret vadászni, mások csak nagyvadra. Kevés az olyan vadász, aki mindkét csoport tagja, szemben a magyarországi vadászokkal. A nagyvadfajok esetében jóval több pénzbe kerül a tagság éves díja. Én félpuskásként a 660 fontot fizetek a tagságomért évente. Ez azt jelenti, hogy nyolc apróvadhajtásból négy alkalmon veszek részt. Egy vadászati idény teljes költsége apróvadas területen 1100 font. Nagyvadas terület költsége 350 font éves szinten. Emellett a biztosítás díj körülbelül 50 font, ami egy millió fontig téríti meg a káreseményt.

Rosie és Rebeka a két magyar vizsla is jól alkalmazkodott az új körülményekhez.. (Kép: Végh György – Agro Jager News)

Hivatásos vadászt (game keeper), csak olyan társaságokban találunk, akik bérkilövéssel foglalkoznak. Ilyen társaságoknál hajtókkal is találkozhatunk. A mi területünk mérete megközelítőleg 2500 hektár és 25 fő vadászik. Itt mindent egymás között osztanak fel a tagok és a munkából mindenkinek ki kell vennie a részét. Minden vadászidény előtt megbeszéljük azt, hogy hány munkanapot kell teljesíteni a társaságnak. Ha ezt valaki nem teljesíti, bírságra számíthat, amit megint a tagság határoz meg. A fácánok például júniusban érkeznek hozzánk. A kibocsátásig mindent mi csinálunk meg, vigyázunk rájuk, etetjük, óvjuk őket bármiféle ragadozótól. Amikor elindul a vadászati idénye a fácánnak, akkor a hajtók száma is minimális, sok helyen nincs is. Jelképes összeget kapnak a munkájukért.  Az én tagságomban, ha valaki első körben a hajtásban megy, a következőben leálló lesz és fordítva. A skótok nem készítenek terítéket, erre csak abban az esetben kerül sor, ha európai vadászt látnak vendégül. Ez nagyon fontos szabály, kivéve, ha valakinek egészségügyi problémája van, vagy életkora nem engedi, hogy ugyanúgy sétáljon, mint a többi vadász, az igencsak változékony, szeles, téli Skóciai határban. A skótok is megadják az elejtett vadnak a tiszteletet a maguk módján, de terítéket, úgy, mint Magyarországon, nem készítenek. Skóciában van egy ősi szokás, amit nem ismertem és nagyon meg is lepett: Ha egy vadász elejt egy új vadfajt, akkor itt az állat vérével kenik be az arcát – evvel jelezve a vadászatának sikerességét. Természetesen erre csak betegséget nem hordozó állatfajok esetében kerül sor. Vörös rókánál, a fertőzés kockázata miatt, nem alkalmazzák ezt a vadászhagyományt.

A vadásztársasági tagság esetében, – mivel több tulajdonos földjére is bemegyünk egyéni vadászataink során, – egyedi szabályozás működik. Egy üzenetküldő alkalmazásban jelezni kell, hogy ki, pontosan hova megy ki, mi az autó rendszáma, színe és mire vadászik. Ezt mindenki látja, olvashatja ugyanabban az időben. Tisztességes és egyértelmű szabály ez is. Az autóinkra ilyenkor egy mágneses, a társaság címerét viselő matricát is ki kell helyezni, egyértelműen jelezve azt, hogy nem ismeretlen autó van kint a területen. Emiatt a szabály miatt rend van, és a földtulajdonsok is biztonságban érzik magukat.  A szabályok és a vadászati kultúra teljesen más, de ettől egyedi a vadászati élet itt Skóciában – zárta beszámolóját Végh György.

Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News