Vadászat
A belterületen élő hódító hódok – GALÉRIÁVAL
Hazánk területén egyre nagyobb számban jelennek meg az egykor őshonos, majd kihalt és visszatelepített fajok mellett,- mint az eurázsiai hód, – a más földrészről származó invazív állatok. Az elmúlt években újra felbukkant a mosómedve, nyestkutya, nutria és az amerikai nyérc. Bihari és munkatársai (2007) szerint Magyarországon a hód utolsó példányát 1854-ben, Ács község közelében, a Concó-patak partján ejtették el. A Nagyalföld területéről valószínűleg már az 1600-as évekre kipusztult.”

Fotó: Árvai István – Agro Jager News
Közben eltelt megközelítőleg 150 év. Ekkor a WWF 1996-ban elindította a hód-visszatelepítési programját. Az első egyedeket Gemencen, a Duna-Dráva Nemzeti Park területén engedték szabadon. A Németországból “honosított” hódok ezután elkerültek a Hanságba, a Tisza különböző pontaira, amit követett a Szigetköz és Rába egyes szakaszai. A program elérte a célját, már 2011-ben a WWF becslései szerint több mint 900 hód élt Magyarországon.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/
Az elmúlt években azonban számuk intenzíven növekedett, ami szemmel látható változásokat idézett elő. Az ökoszisztéma-mérnök fajok közé tartozó hód, jelentősen átalakítja a környezetetét. A “hódmocsarak” kialakulásával új vizes élőhely születhet meg, amiben számos madár, emlős, kétéltű-,és hüllő találhatja meg a számítását. A vízvisszatartás stratégiai érdeke hazánknak, amiben a hódok aktív szereplőkké válhatnak.

A hódok elterjedése Magyarország területén. (Ábra: termeszetvedelem.hu)
A hódok tájalakító képessége nem csak a természeti területekre koncentrálódik, hanem a helyben élő emberek életére is. Mivel a hód rágcsáló, ezért lágyszárú növények mellett különböző fákat is kidönt azért, hogy megegye a fák vékony ágrendszereit.
Ez az éjszaka aktív állat, azonban lassan, lépésről-lépésre egyre közelebb húzódott az emberekhez. A kártétele is nyilvánvalóvá vált. A faj rágási tevékenysége számos konfliktus forrása, főleg az erdő- és kerttulajdonosoknak, mert a hód szinte bármit elfogyaszthat.

Fotó: Árvai István – Agro Jager News
A mezőgazdasági kulturákban is kárt okozhat, ha nem talál mást. A pillangósok mellett, szereti a kukoricát és a napraforgót is. Örömteli hír, hogy a hód az invazív fajok közül a gyalogakácot és zöld juhart is kidönti.
A hódok, mint ökoszisztéma-mérnökök gátépítésükkel képesek megváltoztatni a egyes vízfolyások jellegét. Ez főleg a vízügyi szakembereknek okoz problémát. Árvizek idején, a hódok miatt, az árhullám lassabban vonul le, emellett a várakat és a kotorékokat gyakran gátak oldalában alakítja ki. Ahol a hódok elszaporodnak, hirtelen megváltozik a tájkép. Az addig tiszta, ligetes erdők hirtelen átalakulnak. A bedöntött fák miatt a horgászat és a csónak használata komplikáltabb lesz.

Fotó: Árvai István – Agro Jager News
A hódító hódok már felbukkantak a budapest környéki településeken is. Láthatunk hódokat a Visegrádi-öbölben, Pomázon, Vácon, a Hajógyári-szigeten, Szentendrén, és az Újpesti kikötőben is. A faj aktivitása azoknak jelent főleg problémát, akik helyben élnek, erdővel rendelkeznek. A hód az élőfa mellett időnként egyéb fából készült vagyontárgyat is megrághat (csónak, horgászpad, lépcső, műemlék jellegű vízimalom). A faj nem vadászható, csak és kizárólag a természetvédelmi hatóság engedélyével gyéríthető. 2022 előtt csak közérdekből adtak ki ilyen engedélyt a hatóságok, amely vízügyi, és árvízvédelmi szempontokat vett figyelembe. A hód ma már gazdasági érdekből is gyéríthető. A faj természetvédelmi oltalom alatt áll, de kikerült a védett fajok listájáról (13/2001. (V.9.) KöM rendelet, 2023.01.01-től hatályos módosítása).
Egyes helyeken a kártétele jelentős. Mivel természetvédelmi oltalom alatt áll, ezért a területileg illetékes vadgazdálkodókat nem lehet kötelezni a vadkár megfizetésére. A természetvédelmi szervezeteknek vélhetően nincs arra anyagi forrása, hogy kompenzációt fizessenek az okozott kárért. Akkor ki fog? A választ egyelőre senki nem tudja. Az utóbbi időben felbukkanó, szürkefarkasnak hitt, kóbor kutyák utáni anyagi kárt a tulajdonosok viselték. A hódok jelenléte viszont országos.

Fotó: Árvai István – Agro Jager News
A WWF a következőt ajánlja a hódok kártételének csökkentése érdekében: “A hódok távoltartására léteznek mechanikai és kémiai módszerek is. Legegyszerűbb megoldás – más vadkárok megelőzéséhez hasonlóan – a terület elkerítése. Ilyenkor a kerítés egy részét érdemes a föld alá helyezni, mivel a hódok jól tudnak ásni. A fák dróthálós körbekerítése is hatékony megoldás, ezt azonban a fa növekedésével párhuzamosan bővíteni kell. Költségesebb megoldás a villanypásztor, illetve mozgásérzékelőhöz kapcsolt hang- és fényjelzéseket kibocsátó riasztó. Németországban egy homokkal és speciális ragasztókeverékkel vegyített hódriasztó kemikáliát kennek a fákra, amelynek a hatása hosszú évekig biztosított. Egyes helyeken a hódok etetésével próbálkoztak, faforgács kihelyezésével. További farágások elkerülése végett érdemes a már kidöntött fákat is a terepen hagyni.”
Hazánkban több helyen csirkehálóval védekeztek a hódok ellen. Ez a megoldás azonban nem vált be.

Fotó: Árvai István – Agro Jager News
A hód populációjának szabályozásában megoldás lenne a kilövési és gyérítési engedélyeztetés gyorsítása. A kilövési kvóta bevezetésével állományát olyan szintre lehetne csökkenteni, amivel kezelhető.
Mivel a faj állományát a vadászat érdemben csökkentheti, vélhetően egyre több ilyen engedélyt ad ki a természetvédelmi hatóság – zárta beszámolóját Árvai István.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fényképek forrása: Árvai István

Felhasznált irodalom:
Bihari Z., Csorba G., Heltai M. (ed.) (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó. Budapest. p. 360. ISBN 978-963-09-5610-9
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Vadászat
KITEKINTŐ (Németország): Új szakaszba lépett az ASP elleni védekezés Hessenben
Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben.
Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben. A 2024 júniusi kitörés óta a tartomány és az érintett járások következetesen kerítések építésével, intenzív tetemkeresésekkel és a vaddisznóállomány jelentős csökkentésével védekeznek. Most új szakasz következik: a zárlati övezetek részleges feloldása Dél-Hessenben.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Szigorú feltételek az enyhítésekhez
A pfungstadti és kiedrichi tájékoztató rendezvényeken Michael Ruhl államtitkár hangsúlyozta, hogy a csökkenő esetszámok ellenére sincs ok a megnyugvásra. „Az intézkedéseket következetesen folytatni kell” – mondta az ASP operatív törzs vezetője. Mintegy 400 vadászati, mezőgazdasági és önkormányzati szereplő vett részt a hatóságokkal folytatott egyeztetéseken.
A visszaminősítés szigorú uniós feltételekhez kötött: legalább tizenkét hónapon keresztül nem kerülhet elő új fertőzött vaddisznó. Ehhez kiterjedt tetemkeresésekre, dokumentált kilövésekre és közel nullára csökkentett vaddisznóállományra van szükség. Egyetlen új ASP-eset is jelentősen visszavetné a folyamatot.
Az első kérelmet már benyújtották: március végén a „Beta” nevű központi fertőzött terület és a hozzá kapcsolódó térségek részleges visszaminősítését kezdeményezték, amelyet az Európai Bizottság elfogadott. A döntés most a tagállamoknál van. Kedvező elbírálás esetén a Rheingau-Taunus járás egyes részei, valamint a környező területek ASP-mentesnek minősülhetnek.
A vadászok szerepe továbbra is kulcsfontosságú
Az eddigi intézkedések hatásosnak bizonyultak, azonban a központi fertőzött terület körüli kerítés továbbra is alapvető védelmi eszköz. A nyitva hagyott kapuk vagy a kerítés megrongálódása veszélyeztetik az eddig elért eredményeket. Ugyanilyen fontos az intenzív vadászat folytatása – különösen az úgynevezett „fehér zónákban”, ahol a vaddisznóállományt következetesen nullára kell csökkenteni.
Ruhl ezért ismét a vadászokhoz fordult: szerepük továbbra is nélkülözhetetlen. „Csak egy vaddisznómentes pufferzóna képes hatékonyan megszakítani a fertőzési láncokat.” Egyúttal köszönetet mondott a vadászok eddigi járványvédelmi munkájáért.
Forrás: Wild und Hund
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
“Elhatárolódnak a solymászok – KÖZLEMÉNY”
Közös közleményt adott ki a Magyar Solymász Egyesület, a Magyar Solymászatért Alapítvány és a MIRSA Solymász Egyesület.
A Magyar Solymász Egyesület, a Magyar Solymászatért Alapítvány és a MIRSA Solymász Egyesület részéről teljes mértékben elhatárolódunk és határozottan elítéljük azokat a cselekményeket, amelyek a közelmúltban váltak ismertté, és természetkárosítás, veszélyes állat tartásával kapcsolatos jogsértés, továbbá állatkínzás gyanúját vetik fel. Még ha az információk szerint a solymászathoz szükséges engedélyekkel rendelkezett a feltételezett elkövető, az érintett cselekményeket közösségünk értékeivel teljes mértékben összeegyeztethetetlennek tartjuk. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy az elkövetők nem tagjai egyetlen solymász szervezetnek sem.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Pest Vármegyei Főügyészség közleményében leírtak sem jogi, sem morális aspektusból nem tekinthetők vadászatnak, vagy solymászatnak.
A solymászat – jogi terminológia szerint ragadozó madárral folytatott vadászat – egy rendkívül szigorúan szabályozott, több vizsgához, illetve engedélyekhez kötött, évezredes hagyományokra épülő és azokat ápoló tevékenység, amely a természet mély ismeretén és feltétlen tiszteletén alapul. Nem véletlen, hogy 2013 óta a Hungarikumok Gyűjteményének is része, mint élő emberi örökség.
Közösségünk számos tagja vesz részt aktívan a ragadozómadarak védelmében, mentésében, valamint oktatási, ismeretterjesztési és szemléletformálási programok szervezésében.
Számunkra kiemelten fontos, hogyan gondolkodnak minderről az emberek.
Reméljük, hogy a közvélemény – amelynek felháborodását most maximálisan osztjuk – egyedi, elszigetelt esetek, rendellenességek alapján nem általánosít, és továbbra is a solymászat valódi értékei alapján alkot véleményt.
További nyilatkozat: Novák Csaba MSE elnök mse@solymaszat.hu +36 20 434 6370
Forrás: Magyar Solymász Egyesület
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Szirti sassal vadászott a macskákra
A Gödöllői Járási Ügyészség számos bűncselekmény miatt vádat emelt két férfi ellen.
Szirtisassal macskákra vadásztak
A Gödöllői Járási Ügyészség vádat emelt egy férfival szemben, aki több macska pusztulását okozta, továbbá ő és társa engedély nélkül szereztek meg védett és veszélyes állatokat.

Fotó: Ügyészség
A vádirat szerint a férfi 2021 januárja és 2022 októbere között befogott két a szabadban élő vörös vércsét, továbbá egy ismeretlen személytől két szalagos álölyvet, míg a megvádolt társától egy veszélyesnek minősülő afrikai uhut vásárolt meg. A vádlott a madarak befogásához, megvásárlásához és tartásához nem rendelkezett a természetvédelmi hatóság engedélyével.
2021 augusztusában a férfi egy élve fogó csapdával befogott egy házi macskát, majd annak nyakát egy erővágóval elvágta úgy, hogy minderről videófelvételt készített.
2021 augusztusa és 2022 októbere között a férfi az engedéllyel tartott madarával, egy szirti sassal négy házi macskát fogatott el, amelyek a madár által okozta sérülések miatt elpusztultak. A macskák haláltusájáról a vádlott videófelvételeket készített.
A fenti időszakban a férfi tiltott módon vadászott úgy, hogy autóval közlekedett, melynek során Budapest X. kerületében az engedély nélkül tartott szalagos álölyvet a mozgó gépkocsiból vadászat céljából elengedte, azonban sikerrel nem járt.
A vádlott társa szintén a természetvédelmi hatóság engedélye nélkül szerzett be és tartott több madarat, amelyeket az ingatlanán lefoglaltak.
A Gödöllői Járási Ügyészség a két férfit természetkárosítás bűntettével és veszélyes állat tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegésének vétségével, továbbá a macskákat elpusztító férfit még állatkínzás bűntettével és orvvadászat bűntettének kísérletével vádolja.
A vádlottak bűnösségéről a Gödöllői Járásbíróság fog dönteni.
A rendőrségi szemlefotón az engedéllyel tartott szirti sas látható.
Forrás: Ügyészség







































































