Vadászat
A lesépítés fortélyai
Hogyan építsünk magaslest?
Dr. Majzinger István, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karának Vadgazdálkodási és Állattenyésztési Intézet vezetője szervezett nagyvadas gyakorlatot az első évfolyamos vadgazda mérnök hallgatók számára, a Sümegen működő Ötvösi Vadásztársaság területén.
Fotó: Agro Jager News
A gyakorlat alkalmával vadászati berendezéseket is kellett csinálnunk a társaság helyi telepén. Első lépés az volt, hogy az előző csoport öt fős tagjaival két nyugdíjas vadász anyagot hozott be az erdőről. A két vadász, Dóci János és Takács László volt, akik megmutatták a lesek építésének a technikáját, majd beavattak a fortélyokba.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Különös figyelemmel magyarázták el nekünk a golyós puska veszélyességét, hogy milyen távolságból is képes ölni. A legfontosabb, hogy a lövés leadása előtt teljes mértékben meggyőződjünk arról, hogy az állat miféle – magyarázták nekünk évtizedes tapasztalataikat, míg a létrafokokat szegeltük. A példák, amelyeket elmeséltek, tömörek és érthetőek voltak. Az erdőben, ha valami csörtet, lehet az ember életében a legnagyobb kan, illetve lehet egy mit sem sejtő gombász, aki örömében ugrál egy nagy pöfeteg mellett. Ha a vadász hirtelen, meggondolatlanul cselekszik, a disznó elmegy, de az ember száz százalék, hogy holtan marad ott – és mi néha-néha inkább a mesére figyeltünk, semhogy a kezünk járt volna.
Fotó: Agro Jager News
A lesépítés önmagában nem olyan nehéz feladat, a laikus számára viszont annál nehezebb. A les tartóoszlopait akácból csináltuk, amelynek az elsőrendű feladata a les egészének a stabilan tartása.
Néhány fontos adat a lesekről:
- Az alapterület 160 * 160 cm kiterjedésű a biztonságos stabilitáshoz.
- 3 méter a talpmagasság, amelyen:
- a 130 * 130 cm területű kosár helyezkedik el, s plusz
- a kosár felett szegelt pala, amely védi a vadászt az időjárás viszontagságaitól,
- a kosár felső részével éri el a lesünk a 460 cm-es magasságot.
A les szerkesztésének a menete
A behozott fák közül kiválasztunk először két egyenes, négy méter körüli nagyságú törzset, amely ha hosszabb, méretre vágunk úgy, hogy a kettő stimmeljen. Ezután azonos távolságra elhelyezve egymástól, keresztkötővel összekötjük őket százas szögekkel. Az első keresztkötőt a talptól 60 cm-re tesszük, majd a másodikat is. A keresztkötő helyét, ahol csatlakozik az oszlopokhoz, láncfűrésszel, leegyenesítjük. A keresztkötő, egy vékonyabb, hosszában kettéhasított akácfa volt.
Fotó: Agro Jager News
Ezután jönnek egymás után az András-keresztek: kívül és belül egyaránt a két kereszt közé között szegeltük fel őket. A szegelés alkalmával csoda, hogy nem sérült meg senki. Én a saját kezemre kétszer sújtottam rá. Ez jobb, mint ha a máséra ütne rá az ember, de talán a legrosszabb az volt, amikor guggolva két szeg fénysebességgel elszáguldott előttem.
A következő lépés ugyanolyan művelet, mint az első, a kész oldalt mintának használjuk, a második elkészítésére úgy valamivel könnyebb. Amikor ezen túl vagyunk, akkor egymásról levesszük a két oldalt és egymás mellé fektetve, az adott távolságra párhuzamosan állítjuk őket. A pontos elhelyezés után 60 cm-re a talptól jön a keresztkötés, majd felülre is egy, amely a két felet köt össze, majd következnek az átlókba az András-keresztek, amely műveletet felül is elvégezzük. Ezt követően mindenki keres egy szimpatikus helyet a fekvő les végénél, és egyszerre felemelve talpra állítjuk. Azért hangsúlyoztam hogy egyszerre, mert az egyik nap hárman három különféle időben emeltünk, meg is lett az eredménye.
Fotó: Agro Jager News
A les felállítása után egy vázat látunk, amelynek sem létrája, sem kosara sincs. Ezután kezdődnek a létrakészítés lépései. Először is keresni kell egy egyenes, három méter hosszú fatörzset. Azt követően mérőszalaggal a talptól indulva 30 cm hosszúságú közöket jelölünk be, amelyeket „k” formában láncfűrésszel kivágunk, azután hosszában kettévágjuk, vigyázva, mert könnyen vetemedik. A lépcsőfokok akácból állnak, amelyet a balta fejére ütött rönkkel könnyen kettéválaszthatunk egymástól. A három méter hosszú kettévágott törzseket egymás mellé fektetjük, majd a mérés után, a két vég felé befelé haladva, készen is vagyunk. A magaslesünkhöz így már létra is van, a végleges formáját a végleges helyén fogja megkapni. Így könnyebb.
A félkész lest az UAZ-ra feltéve szállítjuk ki, majd a helyszínen megkapja a padozatot és a palatetőt.
Ezenkívül csináltunk egy lőállást, amelynek gyártása hasonlít a magaslesére, azzal a kivétellel, hogy méretei jóval kisebbek. A kosárba elhelyeznek egy raklapot, amely a vadász számára biztosítja az elengedett lövés ideális beesési szögét.
A következő napon, a helyi erdész beleegyezésével, egy kidőlt kocsánytalan tölgy törzsét hoztunk be olyan darabokban, amely székek készítésére alkalmas volt. Ez a munka gyakorlott láncfűrészkezelést és tapasztalatot igényel, ebben mi diákok segíteni nem tudtunk, csak akkor, amikor a darabokat vettük ki.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
A sózónak szánt rönk tetejét egy párhuzamos vágással eltávolítjuk, ezután bizonyos közt meghagyva kezdjük bevágni az oldalakat, legalább a rönk feléig. Amikor ezzel megvoltunk, 90 fokkal elforgatva a fát, megtesszük az utolsó bevágást. Ha jól csináltuk, kis noszogatással megkapunk egy téglalap alapú hasábot, amelyet eltávolítva a fontos ásványi anyagok tárolására alkalmas üreget alakítottunk ki.
Fotó: Agro Jager News
A rönköt teljesen megfordítva, megcsináljuk a támasztó lábakat, amelynek az elsődleges feladata az, hogy ne borítsák fel a disznók a sózót.
A hét során két napot töltöttünk vadászati segédeszközök készítésével. Öt diák és két irányító vadász segítségével három magaslest, egy lőállást és öt sózót tudtunk megcsinálni. A munkánk gyümölcse az előző heti gyakorlaton résztvevők lesei mellé került, így egész kis magasles-erdő nőtt ki néhány hét leforgása alatt a magas lucfenyő mellé.
Fotó: Agro Jager News
Idővel a lesek kikerülnek a területre és talán jövőre, a vadászok után, mi is kiállhatunk a saját leseinkre. A jó vadgazda munkáját minősíti, hogy milyen állapotban vannak a lesek és az etetők a területen.
Vajon nyugdíjasként mi is ugyanúgy fogunk emlékezni az első lesünkre, mint két idős mentorunk azon a verőfényes délutánon?
2008. IV. 19. – Agro Jager News
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu
Vadászat
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Április 15-én, hajnalban, kezdetét vette Magyarországon az őzbakvadászat. Így, Hajdú-Bihar vármegyében, Biharnagybajomban, a Dózsa Vadásztársaságnál is útnak indultak a vadászok. A Nagy-Sárrét szívében gazdálkodó társaság központjában, a Dózsa Agrár Zrt. székházánál találkozott idei első vendégükkel Dobos Sándor vadászmester – tudta meg az Agro Jager.
Az elejtő német vizslájával érkezett őzbakvadásztra. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager
Abból a szempontból különleges helyzetben vagyunk – vágott bele Dobos Sándor vadászmester –, hogy a területen egyáltalán nem vetnek őszi káposztarepcét, ami sokszor nagyon megnehezíti a vadásztatást.
Az elmúlt években csomagos vadászati lehetőséget is kínál a társaság, s a Biharnagybajomba érkező új vendégek közül többet megkedvelték, és az együtt töltött őszi napok után lehetőség nyílt arra is, hogy őzbakot is ejthessenek el. Lám, a barátságos nyitás meghozta az eredményét…
A tél, Biharnagybajomban sem kímélte sem a vadállományt, sem a vadgazdákat, és a folyamatos etetés mellett is ügyelni kellett az őzre. Ennek ellenére az idősebb őzbakok nehezebben viselték a telet, miközben a nyúl a téli hónapokat könnyebben élte túl.
Ilyen tájt már az őzbakok szépen elfoglalják a revírjüket, ám 2026-ban nehezebben bújnak elő. Ezt a gyengébb mozgást fokozza, hogy április második dekádjára, miután a talajmenti fagyok is elmúltak, egyre több gazda jelent meg a határban, akik megkezdték a kapás növények vetését. Döntően napraforgó és kukorica kerül a földekbe, de a kalászosok gyomirtási és rovarvédelmi munkái is aktuálissá váltak.
Ennek ellenére vágtak neki a vadászatnak, s miután több fiatal őzbak és lőhető “öreg úr” megneszelte a vadászokat, úgy döntöttek, hogy egy, már az előző évben is visszarakott őzbakot cserkelnek be. A kora tavaszi határjárások, őzbakfigyelések lám meghozták az eredményt. Bár tudjuk, hogy a szerencse mégiscsak fontos, amolyan fűszere a vadászatnak, s ha szeretjük is a biztosat, a vadászatban nincs olyan ember, aki ne utasítaná el. Nehéz megérteni a vadászok lélektanát, azt a vadászét pedig különösen, aki akkor sem búslakodik, ha nem vette le a válláról a puskáját…
Az első őzbak Biharnagybajomból. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager
A bajomi hajnal, a bajomi reggel most kedvezett mind a vadásznak, mind kísérőjének, s ha nem is közel, de úgy 170 méterre keresztbe állt előttük a keresett őzbak. Nem volt mire várni: az elejtés biztos, az őzbak kora nem lehet kérdés Debrecenben sem, s ha most nem, talán sosem kerül terítékre. Még egy telet nem él túl, s ezzel a trófeával sem kell szégyenkeznie sem a vendégnek, sem a társaságnak.
A távolban egy gépész felegyenesedett a vetőgép mellől, s figyelte a vadászokat. Na, nézz oda, még kutyát is vittek. Persze jó a vizsla, ha netán úgy esne, de inkább lőjük meg pontosan.
Az őzbakot 170 méterről egy .308 WIN lőszerrel szerelt, billenőcsövű, egylövetű IZS márkájú puskával hozták terítékre. A blatt lövés után mintegy 20 méteres halálvágta után feküdt el, ahol birtokba vették a vadászok…
Dobos Sándor vadászmester elbeszélése nyomán,
írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Vármegyei értekezlet az afrikai sertéspestisről
A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya az Afrikai Sertéspestis (ASP) Tanácsadói Szolgálattal közösen vármegyei ASP-értekezletet szervezett.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya az Afrikai Sertéspestis (ASP) Tanácsadói Szolgálattal közösen vármegyei ASP értekezletet tartott a vadászkamara székházában 2026. április 14-én. A meghívottak között szerepeltek járási főállatorvosok, a vadászati hatóság képviselői, a tájegységi fővadászok, a Vadászkamara elnöke, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály munkatársai.
Fotó: OMVK
Az értekezletet dr. Szauer Rita főosztályvezető asszony nyitotta meg, aki beszélt az értekezlet témaköreiről, céljáról, a hatóság tapasztalatairól.
Ezt követően Kiss Barbara, élelmiszerbiztonsági felügyelő tartott előadást, amelynek témája: beszámoló a 2025/2026. vadászati év diagnosztikai célú kilövéseiről, elhullott vaddisznókkal kapcsolatos adatokról, eseményekről, valamint a 2026/2027. vadászati évben várható változásokról volt. Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az elmúlt évben mind a három vadgazdálkodási tájegységben tartott a főosztály járványügyi képzést. Az akkori fokozódó járványügyi helyzet növekvő érdeklődést eredményezett a vadászatra jogosultak részéről. Elmondta, hogy sajnos a döntéshozó, vezető tisztségviselők a vadászatra jogosultak részéről viszont továbbra sem aktívak, pedig nagyon fontos szerepük lenne az információk továbbadásában, illetve a szükséges intézkedések meghozatalában.
Magyarországon forgalomba helyezett, családi autó Siófokról, 65 000 kilométerrel! A részletekért kattints a képre!
Beszélt a 2025/2026-os vadászév diagnosztikai kilövéseinek vármegyei eredményeiről, kiemelte az új országos főállatorvosi határozat főbb változásait. Ezek között szerepel többek között, hogy minden jogosult számára kötelezően kell diagnosztikai kilövést teljesíteni, függetlenül attól, mennyi vaddisznót becsült a területén. Változás továbbá, hogy minden vadászatra jogosultnak akciótervet kell készítenie, és azt április 15-ig be kell nyújtani az állategészségügyi hatóság részére. Kitért a belterületi vadmegjelenés kérdéskörére is. Az 5/2025. számú OFA határozat szabályozza a belterületen elejtett vaddal kapcsolatos feladatokat, mely szerint minden belterületen elejtett vadat jelölni kell, és meg kell semmisíteni.
Vezsenyi Imre, ASP szaktanácsadó az ASP mentesítéssel kapcsolatos aktualitásokról tartott előadást. Kiemelte, hogy Veszprém vármegye még mindig mentes a betegségtől, ezért továbbra is közepes kockázatú besorolása van. Azonban nem szabad megvárni, hogy ideérjen a vírus, hiszen nincs nagyon messze az ASP vármegyénk határaitól! Leszögezte, a vadászatra jogosultakat motiválttá kell tenni a vaddisznó minél nagyobb arányú elejtésében, hiszen nem az kérdés, hogy ideér-e a betegség, hanem az, hogy mikor és erre mennyire leszünk felkészülve? Részletes tájékoztatást kaptak a jelenlévők a jelenlegi országos járványügyi helyzetről. Ezen kívül ismertették az országos főállatorvosi határozat főbb sarokpontjait és a Nemzeti Akcióterv prioritásait.
Az előadások végén dr. Szauer Rita kerekasztal-beszélgetést kezdeményezett, ahol a jelenlévők mind elmondhatták tapasztalataikat, észrevételeiket a témával kapcsolatban.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
Egy Győr környéki településen élő férfivel szemben indult büntetőeljárás.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Egy Győr környéki településen élő férfivel szemben indult büntetőeljárás.
A Győri Rendőrkapitányság munkatársai április 9-én a reggeli órákban intézkedtek azzal a 47 éves férfival szemben, aki illegálisan tartott fegyvereket és lőszereket otthonában és a hozzá köthető ingatlanokon.
Fotó: rEndőrség
A beszerzett adatok alapján a fegyvereket nem mindig ugyanazon a helyen tárolta, a rejtekhelyeket rendszeresen változtatta. A különböző helyszíneken tartott kutatások során a rendőrök 12 lőfegyvert, 2 hatástalanított lőfegyvert és 2 pisztolyt, további nagyobb mennyiségű éles lőfegyvert, valamint 8084 darab különböző kaliberű lőszert találtak, amiket lefoglaltak.
Elfogását követően lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett elkövetése miatt a férfit gyanúsítottként kihallgatták, őrizetbe vették és a Győri Járásbíróság letartóztatta.
Forrás: Rendőrség
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Vármegyei értekezlet az afrikai sertéspestisről
Indul a 2026. évi egységes kérelmek benyújtása
Tavaszi hagyomány zaja szólt a legelőkért és a pásztorokért
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer Csongrád-Csanád Vármegye 2026.
Vadgazdálkodási pályázat Somogy vármegyében
In memoriam Kordos László
Súlyos fenyegetést jelent az ausztrál és a marokkói egyezmény az uniós agráriumra
Évente több tízezer madár pusztul el a vezetékeknek csapódás és áramütés miatt
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
Pergetve fogtak harcsát
Ragadozógyérítés J-N-Szolnokban
Dr. Majzinger István 65 éves
Kitüntetések a vadgazdálkodási ágazat szereplőinek
Megújult az EDU felületén az ASP járványügyi képzés a vadászok számára
Lezajlott a hivatásos vadászok szakmai továbbképzése Baranyában
Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer Bács-Kiskun 2026.
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban