Vadászat
A lesépítés fortélyai
Hogyan építsünk magaslest?
Dr. Majzinger István, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karának Vadgazdálkodási és Állattenyésztési Intézet vezetője szervezett nagyvadas gyakorlatot az első évfolyamos vadgazda mérnök hallgatók számára, a Sümegen működő Ötvösi Vadásztársaság területén.

Fotó: Agro Jager News
A gyakorlat alkalmával vadászati berendezéseket is kellett csinálnunk a társaság helyi telepén. Első lépés az volt, hogy az előző csoport öt fős tagjaival két nyugdíjas vadász anyagot hozott be az erdőről. A két vadász, Dóci János és Takács László volt, akik megmutatták a lesek építésének a technikáját, majd beavattak a fortélyokba.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Különös figyelemmel magyarázták el nekünk a golyós puska veszélyességét, hogy milyen távolságból is képes ölni. A legfontosabb, hogy a lövés leadása előtt teljes mértékben meggyőződjünk arról, hogy az állat miféle – magyarázták nekünk évtizedes tapasztalataikat, míg a létrafokokat szegeltük. A példák, amelyeket elmeséltek, tömörek és érthetőek voltak. Az erdőben, ha valami csörtet, lehet az ember életében a legnagyobb kan, illetve lehet egy mit sem sejtő gombász, aki örömében ugrál egy nagy pöfeteg mellett. Ha a vadász hirtelen, meggondolatlanul cselekszik, a disznó elmegy, de az ember száz százalék, hogy holtan marad ott – és mi néha-néha inkább a mesére figyeltünk, semhogy a kezünk járt volna.

Fotó: Agro Jager News
A lesépítés önmagában nem olyan nehéz feladat, a laikus számára viszont annál nehezebb. A les tartóoszlopait akácból csináltuk, amelynek az elsőrendű feladata a les egészének a stabilan tartása.
Néhány fontos adat a lesekről:
- Az alapterület 160 * 160 cm kiterjedésű a biztonságos stabilitáshoz.
- 3 méter a talpmagasság, amelyen:
- a 130 * 130 cm területű kosár helyezkedik el, s plusz
- a kosár felett szegelt pala, amely védi a vadászt az időjárás viszontagságaitól,
- a kosár felső részével éri el a lesünk a 460 cm-es magasságot.
A les szerkesztésének a menete
A behozott fák közül kiválasztunk először két egyenes, négy méter körüli nagyságú törzset, amely ha hosszabb, méretre vágunk úgy, hogy a kettő stimmeljen. Ezután azonos távolságra elhelyezve egymástól, keresztkötővel összekötjük őket százas szögekkel. Az első keresztkötőt a talptól 60 cm-re tesszük, majd a másodikat is. A keresztkötő helyét, ahol csatlakozik az oszlopokhoz, láncfűrésszel, leegyenesítjük. A keresztkötő, egy vékonyabb, hosszában kettéhasított akácfa volt.

Fotó: Agro Jager News
Ezután jönnek egymás után az András-keresztek: kívül és belül egyaránt a két kereszt közé között szegeltük fel őket. A szegelés alkalmával csoda, hogy nem sérült meg senki. Én a saját kezemre kétszer sújtottam rá. Ez jobb, mint ha a máséra ütne rá az ember, de talán a legrosszabb az volt, amikor guggolva két szeg fénysebességgel elszáguldott előttem.
A következő lépés ugyanolyan művelet, mint az első, a kész oldalt mintának használjuk, a második elkészítésére úgy valamivel könnyebb. Amikor ezen túl vagyunk, akkor egymásról levesszük a két oldalt és egymás mellé fektetve, az adott távolságra párhuzamosan állítjuk őket. A pontos elhelyezés után 60 cm-re a talptól jön a keresztkötés, majd felülre is egy, amely a két felet köt össze, majd következnek az átlókba az András-keresztek, amely műveletet felül is elvégezzük. Ezt követően mindenki keres egy szimpatikus helyet a fekvő les végénél, és egyszerre felemelve talpra állítjuk. Azért hangsúlyoztam hogy egyszerre, mert az egyik nap hárman három különféle időben emeltünk, meg is lett az eredménye.

Fotó: Agro Jager News
A les felállítása után egy vázat látunk, amelynek sem létrája, sem kosara sincs. Ezután kezdődnek a létrakészítés lépései. Először is keresni kell egy egyenes, három méter hosszú fatörzset. Azt követően mérőszalaggal a talptól indulva 30 cm hosszúságú közöket jelölünk be, amelyeket „k” formában láncfűrésszel kivágunk, azután hosszában kettévágjuk, vigyázva, mert könnyen vetemedik. A lépcsőfokok akácból állnak, amelyet a balta fejére ütött rönkkel könnyen kettéválaszthatunk egymástól. A három méter hosszú kettévágott törzseket egymás mellé fektetjük, majd a mérés után, a két vég felé befelé haladva, készen is vagyunk. A magaslesünkhöz így már létra is van, a végleges formáját a végleges helyén fogja megkapni. Így könnyebb.
A félkész lest az UAZ-ra feltéve szállítjuk ki, majd a helyszínen megkapja a padozatot és a palatetőt.
Ezenkívül csináltunk egy lőállást, amelynek gyártása hasonlít a magaslesére, azzal a kivétellel, hogy méretei jóval kisebbek. A kosárba elhelyeznek egy raklapot, amely a vadász számára biztosítja az elengedett lövés ideális beesési szögét.
A következő napon, a helyi erdész beleegyezésével, egy kidőlt kocsánytalan tölgy törzsét hoztunk be olyan darabokban, amely székek készítésére alkalmas volt. Ez a munka gyakorlott láncfűrészkezelést és tapasztalatot igényel, ebben mi diákok segíteni nem tudtunk, csak akkor, amikor a darabokat vettük ki.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
A sózónak szánt rönk tetejét egy párhuzamos vágással eltávolítjuk, ezután bizonyos közt meghagyva kezdjük bevágni az oldalakat, legalább a rönk feléig. Amikor ezzel megvoltunk, 90 fokkal elforgatva a fát, megtesszük az utolsó bevágást. Ha jól csináltuk, kis noszogatással megkapunk egy téglalap alapú hasábot, amelyet eltávolítva a fontos ásványi anyagok tárolására alkalmas üreget alakítottunk ki.

Fotó: Agro Jager News
A rönköt teljesen megfordítva, megcsináljuk a támasztó lábakat, amelynek az elsődleges feladata az, hogy ne borítsák fel a disznók a sózót.
A hét során két napot töltöttünk vadászati segédeszközök készítésével. Öt diák és két irányító vadász segítségével három magaslest, egy lőállást és öt sózót tudtunk megcsinálni. A munkánk gyümölcse az előző heti gyakorlaton résztvevők lesei mellé került, így egész kis magasles-erdő nőtt ki néhány hét leforgása alatt a magas lucfenyő mellé.

Fotó: Agro Jager News
Idővel a lesek kikerülnek a területre és talán jövőre, a vadászok után, mi is kiállhatunk a saját leseinkre. A jó vadgazda munkáját minősíti, hogy milyen állapotban vannak a lesek és az etetők a területen.
Vajon nyugdíjasként mi is ugyanúgy fogunk emlékezni az első lesünkre, mint két idős mentorunk azon a verőfényes délutánon?
2008. IV. 19. – Agro Jager News
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.

balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
A Fonyódi Járási Ügyészség orvvadászat bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat egy ötvenes éveiben járó férfival szemben
A Fonyódi Járási Ügyészség orvvadászat bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat egy ötvenes éveiben járó férfival szemben. Az elkövető illegálisan kialakított etetőhelyen orvvadászott egy roncsautóból, míg a munkahelyéről értékes halakat lopott el.

Fotó: Ügyészség
A vádirat lényege szerint a férfi vadászként érvényes vadászjeggyel és fegyvertartási engedéllyel rendelkezett, illetőleg tagja volt egy dél-balatoni vadásztársaságnak is. Ennek ellenére a vádlott egy méhészetnek használt üzemi vadászterületen vadetető-helyet, úgynevezett „szórót” alakított ki azért, hogy a vadakat odacsalogassa. A férfi a helyszínen hagyott roncs autóból vadászlest alakított ki, ahová többször kiment azért, hogy lőfegyverével vadat ejtsen el. A vádlott ennek során két, egyenként kb. 50 kg-os vadmalacot lőtt ki, melyeket feldolgozott és elfogyasztott.
A vádlott emellett gépkocsivezetőként dolgozott egy tógazdaságban. 2023 decemberében azt kapta feladatul, hogy az egyik tóból lehalászott halakat szállítása át a teleltető tavakba. A férfi a szállítás során ellopott 9 darab, összesen 23,55 kilogramm tömegű és közel 180.000 forint értékű süllőt, amiket zsákban az általa használt teherautó vezetőfülkéjébe rejtett, azonban a sértett cég munkatársai ellenőrizték, így a kár végül megtérült.
Az ügyészség a Fonyódi Járásbíróságra benyújtott vádiratában a bűncselekmény elkövetését beismerő férfival szemben felfüggesztett börtönbüntetés, pénzbüntetés és foglalkozástól eltiltás kiszabására, illetőleg a vádlott pártfogó felügyeletének elrendelésére tett indítványt.
A fényképet a Fonyódi Rendőrkapitányság készítette a lesnek használt roncsautóról és az abban talált töltényhüvelyről.
Forrás: Ügyészség




