Keressen minket

Vadászat

Veszett róka Bács-Kiskunban

Közzétéve:

Feltöltő:

KECSKEMÉT | Tavaly szeptember óta több mint húsz veszett jószágot találtak Bács-Kiskunban, a legutóbbi esetre április 24-én derült fény, így ettől a dátumtól kezdve újabb 90 napig, vagyis július végéig él az ebzárlat a megyeszékhelyen.

Mint arról beszámoltunk: április 17-én délután kecskeméti olvasónk, Halász József lapáttal ütött agyon egy, a Sarló utcai háza udvarán ódalgó rókát. A ravaszdi Halász József egyik tyúkjára vetett szemet, követte a szárnyast az ólba, itt sikerült sarokba szorítania a házigazdának. Az agyonütött jószág tetemét egy vadász vitte el a portáról, gondosan nejlonba csomagolva leadta a kormányhivatal illetékes szakigazgatási szervénél, onnan felküldték Budapestre, ahol a laborvizsgálatok igazolták a korábbi félelmeket: ez a róka is veszett volt.

Halász Józsefnek kutyáját, macskáit azóta – 90 napig – elzárva kell tartania, nem nyúlhat hozzájuk, még az itatást is slaggal oldja meg. A tyúkot, amit megtámadott a róka, le kellett ölnie, tetemét lehipóznia és elásnia, de még a söprűnyelet is el kellett égetnie, amivel az első ütést mérte a rókára. A kutya és a macskák azóta már kaptak újabb, veszettség elleni oltást, megfigyelés alatt vannak, az állatorvos hetente megjelenik a jövőben is, hogy oltsa az állatokat. Halász József azonban bizonytalan, fél, hogy neki és családjának is baja eshet, hiszen – bár ugyanúgy nem érintkezett a rókával, mint a kutyája vagy a macskái – a róka agyonütése és a veszettség megállapítása között eltelt egy hét, ezekben a napokban viszont többször megsimogatták, megetették állataikat, tehát ha a kutya vagy a macskák valahogy mégis megfertőződtek, elméletileg ők is elkaphatták a veszettséget. Oltást viszont ők egyelőre nem kaptak. – Már úgy bánnak velem is meg a párommal is, mintha leprásak lennénk – mondta a Petőfi Népének Halász József, akit nagyon felháborít, hogy szerinte kevés tájékoztatást kapnak. – Itt a környéken találtak egy elpusztult dögöt is, valószínűleg annak a kolóniának a tagja, mint az a róka, amelyik bejött hozzánk. Bármelyik kerítésen bemehetett az a róka. Érzésem szerint azért ezt illet volna kiplakátolni, szólni az erre élőknek, hogy vigyázzanak – fűzte hozzá olvasónk.

Húsba csomagolva kapják a védőoltást a rókák

Az esettel kapcsolatban megkerestük a kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét. Feketéné Dr. Raáb Margittól, a járványügyi osztály vezetőjétől megtudtuk: az illetékes járási népegészségügyi intézet a konkrét esetben vizsgálja, hogy történt-e veszettség gyanús expozíció, vagyis hogy a veszettségre gyanús állat vagy bizonyítottan veszett állat nyála érintkezhetett-e szabad idegvégződéssel. „Amennyiben igen, az érintett személy oltása megbetegedési veszély elhárítása végett kötelező. Az immunizáláshoz szükséges oltóanyagot a népegészségügyi szakigazgatási szerv biztosítja, az oltást végző háziorvos rendelkezésére bocsátja. A megbetegedés súlyosságára tekintettel minden személy számára kötelező a védőoltás, amennyiben a megbetegedés veszélyének volt kitéve. A védőoltással a megbetegedés kivédhető, megelőzhető, ezért ha nem zárható ki a terjedést lehetővé tevő expozíció, minden esetben oltani szükséges. Egyéb járványügyi  teendő nincs.” – kaptuk a választ kérdéseinkre.

A város területén a közterület-felügyelet munkatársai ellenőrzik, hogy az állattartók betartják-e az ebzárlat rendelkezéseit. Az ebzárlat alatt tartási helyén minden kutyát és macskát elzárva, illetőleg a kutyákat megkötve úgy kell tartani, hogy azok más állattal vagy emberrel ne érintkezhessenek. Zárt udvarban a kutyák elzárását vagy megkötését mellőzni lehet, ha azok onnan ki nem szökhetnek. Kutyát tartási helyéről csak pórázon vezetve és szájkosárral szabad kivinni; a település területéről kizárólag érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkező kutyát vagy macskát, és csak a hatósági állatorvos kedvező eredményű vizsgálata után és engedélyével szabad kivinni. Csíkos Imrétől, a kecskeméti közterület-felügyelők vezetőjétől megtudtuk: az ebzárlat ideje alatt kollégái fokozottan ellenőrzik a városban a kutyasétáltatókat. A póráz használata egyébként is kötelező. A közterület-felügyelők célja nem a bírságolás, azok, akik póráz, de főleg szájkosár nélkül sétáltatják ebeiket, figyelmeztetésben részesülnek és tájékoztatják őket, hogy a saját kutyáik érdekében tartsák be az ebzárlat rendelkezéseit.

Utoljára bizonyosan veszett állattal történő expozíció miatt 2013. decemberében oltottunk. Ekkor négy fő volt kitéve veszettség fertőződés veszélyének, miután beteg állattal érintkeztek. Fontos ugyanakkor, hogyha a fertőződés legkisebb gyanúja is felmerül, és a sérülést okozó állat megfigyelése nem kivitelezhető (például ismeretlen, kóbor állatról van szó) a védőoltási sorozatot a legrövidebb időn belül elkezdik, a háziorvos elbírálása alapján. Március hónapban kutyák okozta sérülés miatt kilenc főt, macskák miatt négy főt, róka által okozott sérülés miatt egy főt, patkány miatt szintén egy főt kellett védőoltásban részesíteni – mondta el kérdésünkre Feketéné Dr. Raáb Margit.

baon.hu

Vadászat

Megjelent az M1 autópálya déli oldalán az afrikai sertéspestis

Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét igazolták két, az M1 autópályától délre eső területen kilőtt vaddisznóban.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma 2026. június 16-án afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét igazolta két, az M1 autópályától délre eső területen kilőtt vaddisznóban. Az állatokat Tatabánya térségében állománygyérítés során, diagnosztikai célból ejtették el. Ezzel a vírus átlépte a mesterséges határnak számító M1 autópályát.

Fotó: NÉBIH

A Nébih laboratóriuma 2026. június 16-án megerősítette az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét két, Tatabánya külterületén kilőtt vaddisznóban. A fertőzött állatokat a vaddisznóállomány gyérítése során, diagnosztikai célból ejtették el az M1 autópályától délre található területen, ami járványügyi szempontból különösen jelentős. Az autópálya ugyanis ebben a térségben eddig infrastrukturális védelmi vonalnak számított, hozzájárult a vaddisznóállomány mozgásának korlátozásához, és így a vírus természetes terjedését is lassította.

A mostani eset is alátámasztja az M1 és M3 autópályák térségére nemrég bevezetett fokozott járványvédelmi intézkedések indokoltságát. Az időben azonosított fertőzések lehetőséget biztosítanak a járványügyi rendelkezések gyors megerősítésére, ezáltal csökkentve az ASP további terjedésének kockázatát.

Az ASP az emberre nem veszélyes, azonban a házi sertések és a vaddisznók rendkívül súlyos állategészségügyi és gazdasági következményekkel járó megbetegedése. A Nébih felhívja a vadászatra jogosultak, a vadgazdálkodók, valamint kiemelten a sertéstartók figyelmét a járványügyvédelmi előírások következetes betartására.

A témában minden további aktuális és fontos információ elérhető hivatal tematikus aloldalán:
https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Hivatásos Vadászok Somogy-Vas-Zala vármegyei Szakmai Versenye

2026. június 11-én Kemenesmagasiban, a Stüszi lőtéren rendezték meg a Somogy–Vas–Zala vármegyei hivatásos vadászok szakmai versenyét

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

2026.06.11-én Kemenesmagasiban a Stüszi lőtéren került megrendezésre a Somogy-Vas-Zala vármegyei hivatásos vadászok szakmai versenye az idén először, regionális jelleggel.

20 versenyző indult összesen (6 somogyi, 4 vasi és 10 zalai), a vármegyék legjobbjai képviselik majd a Területi Szervezetüket az Országos Hivatásos Vadász Versenyen.

A versenyzőknek egy ötven kérdésből álló tesztet kellet kitölteniük, melyben a vadászati kultúra, vadászetika és vadászhagyományok terén szerzett jártasságuk mellett szakmai elméleti ismereteikről adtak számot. Ezt követően korong- és kisgolyós lövészetre, két helyszínen trófeabírálatra, valamint növény- csont- és szőrminták felismerésére került sor.

A rendezvény tapasztalatait a jó hangulatban elfogyasztott ebéd során beszélhették meg a versenyzők és a szervezők.

A verseny helyezettjei összesített eredmények szerint:

  1. Viserálek Martin – Vas
  2. Rózsa Martin – Somogy
  3. Ángyán Ákos – Zala

Fotó: OMVK

Somogy vármegye helyezettjei:

  1. Rózsa Martin
  2. Boda Csaba
  3. Beda János

Vas vármegye helyezettjei:

  1. Viserálek Martin
  2. Viserálek Balázs
  3. Piri Gábor
  4. Bándoli Miklós

Fotó: OMVK

Zala vármegye helyezettjei:

  1. Ángyán Ákos
  2. Timbókovics Balázs
  3. Kovács Tamás

Fotó: OMVK

Forrás: Országos Magyar Vadászkamara

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

STOP!

Az Országos Magyar Vadászkamara közleményt adott ki a vörös róka közegészségügyi és természetvédelmi megítéléséről.

Published

on

 

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

„A rókának a közegészségügyi szempontból való vizsgálata az teljesen egyértelműen pozitív” – hangzott el a minap az ország egyik leghallgatottabb rádióműsorában. Valljuk, hogy a vélemény szabad. Valljuk, hogy minden közösségnek, érdekcsoportnak vagy civil szervezetnek joga van kiállnia a meggyőződései és az elvei mellett, érvelnie, és adott esetben elérnie a céljait. De csak akkor, ha ezt felkészülten, egyenesen és őszintén teszi, csúsztatások és mások megtévesztése nélkül.

Fotó: OMVK

A vörös róka (Vulpes vulpes) őshonos fajunk, része a hazai faunának. Állománya stabil – ami azt jelenti: jó ideje nem változik. Nem növekszik – mert vadászunk rá. És nem csökken – annak ellenére, hogy vadászunk rá, méghozzá egész évben, az általa okozott, elsősorban természetvédelmi károk, valamint a faj által terjesztett betegségek miatt, és vadászata során számos eszköz és megoldás használható. Ezek – megfelelő, a vonatkozó jogszabályokkal és általános vadászetikai elvárásokkal összhangban történő alkalmazás esetén – meggyőződésünk szerint nem elsősorban a vadászati hagyományaink miatt, de fontos elemei a vadgazdálkodásnak. Különösen igaz ez a különféle csapdák alkalmazására és a sokat támadott (egyáltalán nem a kutya és a ragadozó közötti harcot célzó, és Európa országainak többségében is legális) kotorékozásra. A róka gyérítésének elsősorban nem vadászati jelentősége van, és még csak nem is a prémjéért vadászunk rá. De tekintettel, hogy vadászható faj, a vadgazdálkodási ágazati szereplők felelőssége és hatásköre a rókaállomány hatékony szabályozása.

Hogy számadatokról is szóljunk: a róka állománya az elmúlt években úgy tartható 55-60 ezer egyed körül, hogy évente 85-90 000 egyedet (tehát az állomány másfélszeresét!) ejtenek el a vadászok (forrás: az agráriumért felelős minisztérium által a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen működő Országos Vadgazdálkodási Adattár hivatalos ágazati statisztikája).

Érzékelve a társadalom érzékenységét a rókaállomány gyérítés eszközei iránt, a Vadászkamara több fórumon is igyekezett és igyekszik objektíven bemutatni a róka élővilágban betöltött szerepét, pozitív és negatív hatásait közvetlen és közvetett környezetére. Szervezetünk olyan szakmai alapú, társágazatok bevonásán alapuló egyeztetéseket folytat, amelyek során objektíven felülvizsgáljuk a vonatkozó vadászati szabályozásainkat, vadászati gyakorlatunkat annak érdekében, hogy a rókával kapcsolatos – elsősorban természetvédelmi, humán- és állategészségügyi – elvárásoknak megfelelve a vadászatot magát, vagy annak egyes formáit elítélő civil közönség számára ne legyen megbotránkoztató, de józan belátás mellett tolerálható maradjon.

Ugyanakkor határozottan meg kell nyilatkoznunk, ha magyar állampolgárokat tényszerűen vezetnek félre, ráadásul úgy, hogy ez az egészségüket, testi épségüket veszélyeztetheti.

 

TÉNYSZERŰEN NEM IGAZ, hogy „A rókának a közegészségügyi szempontból való vizsgálata az teljesen egyértelműen pozitív” (az elhangzott állítás szerint azért, mert patkányt is fogyaszt).

 

Felkészületlen hőbörgőkkel nem dolgunk partnerként vitázni. Évtizedes szakmai szervezetként, amelyben javarészt felsőfokú szakirányú végzettséggel – sokak esetében több diplomával vagy éppen doktori fokozattal – rendelkező szakemberek dolgoznak, nem tisztünk vitatkozni senkivel, aki vadbiológiai, természetvédelemi, vadgazdálkodási ismereteket nélkülözve tesz állításokat. Ha ezzel vagy ehhez kapcsolódóan jogszabályokat sért (lett légyen szó állattartási előírásokról, vagy magyar állampolgárok, netán egy közösség vegzálásáról), az illetékes hatóság dolga, hogy eljárjon. Ez vonatkozik az ágazatunkra is. Ki-ki fordulhat a megfelelő fórumhoz: ezt – ököllóbálás és kardcsörtetés nélkül – a Vadászkamara is megtette, a jövőben is megteszi, ha szükségesnek látja.

Hogy miként is kell értékelni a rókát közegészségügyi szempontból, arról több előadás is szólt egy tavaly rendezett konferenciánkon. Ezek nem vélemények, feltételezések vagy légből kapott információk voltak: hiteles, szakterületükön ismert és elismert szakembereket kértünk fel. Minden előadás nyilvános, így az objektív információkról bárki tájékozódhat honlapunkon, ide kattintva.

Kérünk mindenkit, hogy ha érdemben akar tájékozódni, akkor – saját egészsége, épsége érdekében is – hiteles forrásból tegye!

Forrás: Országos Magyar Vadászkamara

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Tovább olvasom