Vadászat
Veszett róka Bács-Kiskunban
KECSKEMÉT | Tavaly szeptember óta több mint húsz veszett jószágot találtak Bács-Kiskunban, a legutóbbi esetre április 24-én derült fény, így ettől a dátumtól kezdve újabb 90 napig, vagyis július végéig él az ebzárlat a megyeszékhelyen.
Mint arról beszámoltunk: április 17-én délután kecskeméti olvasónk, Halász József lapáttal ütött agyon egy, a Sarló utcai háza udvarán ódalgó rókát. A ravaszdi Halász József egyik tyúkjára vetett szemet, követte a szárnyast az ólba, itt sikerült sarokba szorítania a házigazdának. Az agyonütött jószág tetemét egy vadász vitte el a portáról, gondosan nejlonba csomagolva leadta a kormányhivatal illetékes szakigazgatási szervénél, onnan felküldték Budapestre, ahol a laborvizsgálatok igazolták a korábbi félelmeket: ez a róka is veszett volt.
Halász Józsefnek kutyáját, macskáit azóta – 90 napig – elzárva kell tartania, nem nyúlhat hozzájuk, még az itatást is slaggal oldja meg. A tyúkot, amit megtámadott a róka, le kellett ölnie, tetemét lehipóznia és elásnia, de még a söprűnyelet is el kellett égetnie, amivel az első ütést mérte a rókára. A kutya és a macskák azóta már kaptak újabb, veszettség elleni oltást, megfigyelés alatt vannak, az állatorvos hetente megjelenik a jövőben is, hogy oltsa az állatokat. Halász József azonban bizonytalan, fél, hogy neki és családjának is baja eshet, hiszen – bár ugyanúgy nem érintkezett a rókával, mint a kutyája vagy a macskái – a róka agyonütése és a veszettség megállapítása között eltelt egy hét, ezekben a napokban viszont többször megsimogatták, megetették állataikat, tehát ha a kutya vagy a macskák valahogy mégis megfertőződtek, elméletileg ők is elkaphatták a veszettséget. Oltást viszont ők egyelőre nem kaptak. – Már úgy bánnak velem is meg a párommal is, mintha leprásak lennénk – mondta a Petőfi Népének Halász József, akit nagyon felháborít, hogy szerinte kevés tájékoztatást kapnak. – Itt a környéken találtak egy elpusztult dögöt is, valószínűleg annak a kolóniának a tagja, mint az a róka, amelyik bejött hozzánk. Bármelyik kerítésen bemehetett az a róka. Érzésem szerint azért ezt illet volna kiplakátolni, szólni az erre élőknek, hogy vigyázzanak – fűzte hozzá olvasónk.
Az esettel kapcsolatban megkerestük a kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét. Feketéné Dr. Raáb Margittól, a járványügyi osztály vezetőjétől megtudtuk: az illetékes járási népegészségügyi intézet a konkrét esetben vizsgálja, hogy történt-e veszettség gyanús expozíció, vagyis hogy a veszettségre gyanús állat vagy bizonyítottan veszett állat nyála érintkezhetett-e szabad idegvégződéssel. „Amennyiben igen, az érintett személy oltása megbetegedési veszély elhárítása végett kötelező. Az immunizáláshoz szükséges oltóanyagot a népegészségügyi szakigazgatási szerv biztosítja, az oltást végző háziorvos rendelkezésére bocsátja. A megbetegedés súlyosságára tekintettel minden személy számára kötelező a védőoltás, amennyiben a megbetegedés veszélyének volt kitéve. A védőoltással a megbetegedés kivédhető, megelőzhető, ezért ha nem zárható ki a terjedést lehetővé tevő expozíció, minden esetben oltani szükséges. Egyéb járványügyi teendő nincs.” – kaptuk a választ kérdéseinkre.
A város területén a közterület-felügyelet munkatársai ellenőrzik, hogy az állattartók betartják-e az ebzárlat rendelkezéseit. Az ebzárlat alatt tartási helyén minden kutyát és macskát elzárva, illetőleg a kutyákat megkötve úgy kell tartani, hogy azok más állattal vagy emberrel ne érintkezhessenek. Zárt udvarban a kutyák elzárását vagy megkötését mellőzni lehet, ha azok onnan ki nem szökhetnek. Kutyát tartási helyéről csak pórázon vezetve és szájkosárral szabad kivinni; a település területéről kizárólag érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkező kutyát vagy macskát, és csak a hatósági állatorvos kedvező eredményű vizsgálata után és engedélyével szabad kivinni. Csíkos Imrétől, a kecskeméti közterület-felügyelők vezetőjétől megtudtuk: az ebzárlat ideje alatt kollégái fokozottan ellenőrzik a városban a kutyasétáltatókat. A póráz használata egyébként is kötelező. A közterület-felügyelők célja nem a bírságolás, azok, akik póráz, de főleg szájkosár nélkül sétáltatják ebeiket, figyelmeztetésben részesülnek és tájékoztatják őket, hogy a saját kutyáik érdekében tartsák be az ebzárlat rendelkezéseit.
Utoljára bizonyosan veszett állattal történő expozíció miatt 2013. decemberében oltottunk. Ekkor négy fő volt kitéve veszettség fertőződés veszélyének, miután beteg állattal érintkeztek. Fontos ugyanakkor, hogyha a fertőződés legkisebb gyanúja is felmerül, és a sérülést okozó állat megfigyelése nem kivitelezhető (például ismeretlen, kóbor állatról van szó) a védőoltási sorozatot a legrövidebb időn belül elkezdik, a háziorvos elbírálása alapján. Március hónapban kutyák okozta sérülés miatt kilenc főt, macskák miatt négy főt, róka által okozott sérülés miatt egy főt, patkány miatt szintén egy főt kellett védőoltásban részesíteni – mondta el kérdésünkre Feketéné Dr. Raáb Margit.
baon.hu
Vadászat
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.
A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.

Fotó: MATE
A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.
Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.
Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.
A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.
Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.

balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV








You must be logged in to post a comment Login