Vadászat
Veszett róka Bács-Kiskunban
KECSKEMÉT | Tavaly szeptember óta több mint húsz veszett jószágot találtak Bács-Kiskunban, a legutóbbi esetre április 24-én derült fény, így ettől a dátumtól kezdve újabb 90 napig, vagyis július végéig él az ebzárlat a megyeszékhelyen.
Mint arról beszámoltunk: április 17-én délután kecskeméti olvasónk, Halász József lapáttal ütött agyon egy, a Sarló utcai háza udvarán ódalgó rókát. A ravaszdi Halász József egyik tyúkjára vetett szemet, követte a szárnyast az ólba, itt sikerült sarokba szorítania a házigazdának. Az agyonütött jószág tetemét egy vadász vitte el a portáról, gondosan nejlonba csomagolva leadta a kormányhivatal illetékes szakigazgatási szervénél, onnan felküldték Budapestre, ahol a laborvizsgálatok igazolták a korábbi félelmeket: ez a róka is veszett volt.
Halász Józsefnek kutyáját, macskáit azóta – 90 napig – elzárva kell tartania, nem nyúlhat hozzájuk, még az itatást is slaggal oldja meg. A tyúkot, amit megtámadott a róka, le kellett ölnie, tetemét lehipóznia és elásnia, de még a söprűnyelet is el kellett égetnie, amivel az első ütést mérte a rókára. A kutya és a macskák azóta már kaptak újabb, veszettség elleni oltást, megfigyelés alatt vannak, az állatorvos hetente megjelenik a jövőben is, hogy oltsa az állatokat. Halász József azonban bizonytalan, fél, hogy neki és családjának is baja eshet, hiszen – bár ugyanúgy nem érintkezett a rókával, mint a kutyája vagy a macskái – a róka agyonütése és a veszettség megállapítása között eltelt egy hét, ezekben a napokban viszont többször megsimogatták, megetették állataikat, tehát ha a kutya vagy a macskák valahogy mégis megfertőződtek, elméletileg ők is elkaphatták a veszettséget. Oltást viszont ők egyelőre nem kaptak. – Már úgy bánnak velem is meg a párommal is, mintha leprásak lennénk – mondta a Petőfi Népének Halász József, akit nagyon felháborít, hogy szerinte kevés tájékoztatást kapnak. – Itt a környéken találtak egy elpusztult dögöt is, valószínűleg annak a kolóniának a tagja, mint az a róka, amelyik bejött hozzánk. Bármelyik kerítésen bemehetett az a róka. Érzésem szerint azért ezt illet volna kiplakátolni, szólni az erre élőknek, hogy vigyázzanak – fűzte hozzá olvasónk.
Az esettel kapcsolatban megkerestük a kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét. Feketéné Dr. Raáb Margittól, a járványügyi osztály vezetőjétől megtudtuk: az illetékes járási népegészségügyi intézet a konkrét esetben vizsgálja, hogy történt-e veszettség gyanús expozíció, vagyis hogy a veszettségre gyanús állat vagy bizonyítottan veszett állat nyála érintkezhetett-e szabad idegvégződéssel. „Amennyiben igen, az érintett személy oltása megbetegedési veszély elhárítása végett kötelező. Az immunizáláshoz szükséges oltóanyagot a népegészségügyi szakigazgatási szerv biztosítja, az oltást végző háziorvos rendelkezésére bocsátja. A megbetegedés súlyosságára tekintettel minden személy számára kötelező a védőoltás, amennyiben a megbetegedés veszélyének volt kitéve. A védőoltással a megbetegedés kivédhető, megelőzhető, ezért ha nem zárható ki a terjedést lehetővé tevő expozíció, minden esetben oltani szükséges. Egyéb járványügyi teendő nincs.” – kaptuk a választ kérdéseinkre.
A város területén a közterület-felügyelet munkatársai ellenőrzik, hogy az állattartók betartják-e az ebzárlat rendelkezéseit. Az ebzárlat alatt tartási helyén minden kutyát és macskát elzárva, illetőleg a kutyákat megkötve úgy kell tartani, hogy azok más állattal vagy emberrel ne érintkezhessenek. Zárt udvarban a kutyák elzárását vagy megkötését mellőzni lehet, ha azok onnan ki nem szökhetnek. Kutyát tartási helyéről csak pórázon vezetve és szájkosárral szabad kivinni; a település területéről kizárólag érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkező kutyát vagy macskát, és csak a hatósági állatorvos kedvező eredményű vizsgálata után és engedélyével szabad kivinni. Csíkos Imrétől, a kecskeméti közterület-felügyelők vezetőjétől megtudtuk: az ebzárlat ideje alatt kollégái fokozottan ellenőrzik a városban a kutyasétáltatókat. A póráz használata egyébként is kötelező. A közterület-felügyelők célja nem a bírságolás, azok, akik póráz, de főleg szájkosár nélkül sétáltatják ebeiket, figyelmeztetésben részesülnek és tájékoztatják őket, hogy a saját kutyáik érdekében tartsák be az ebzárlat rendelkezéseit.
Utoljára bizonyosan veszett állattal történő expozíció miatt 2013. decemberében oltottunk. Ekkor négy fő volt kitéve veszettség fertőződés veszélyének, miután beteg állattal érintkeztek. Fontos ugyanakkor, hogyha a fertőződés legkisebb gyanúja is felmerül, és a sérülést okozó állat megfigyelése nem kivitelezhető (például ismeretlen, kóbor állatról van szó) a védőoltási sorozatot a legrövidebb időn belül elkezdik, a háziorvos elbírálása alapján. Március hónapban kutyák okozta sérülés miatt kilenc főt, macskák miatt négy főt, róka által okozott sérülés miatt egy főt, patkány miatt szintén egy főt kellett védőoltásban részesíteni – mondta el kérdésünkre Feketéné Dr. Raáb Margit.
baon.hu
Vadászat
Vadászati Kultúra Ünnepe a keszthelyi Vadászati Múzeumban
2024. október 5.-én tartotta a Vadászati Kulturális Egyesület az idei ünnepségét
2024. október 5.-én tartotta a Vadászati Kulturális Egyesület az idei ünnepségét a Hagyományos vadászati módok házában. A Vadászkamara Kürtegyüttes köszöntője után Oláh Csaba elnök méltatta a Vadászati Kultúra Ünnepét, majd átadta a vadászati kultúráért végzett kiemelkedő tevékenységért járó elismeréseket, az irodalmi, a művészeti és életmű díjakat.
Egyesület minden évben azon tagjainak, akik a vadászati kultúra és hagyományápolás terén maradandót alkottak, vagy munkájukkal segítették az Egyesület működését, Hubertus-kereszt kitüntetést adományoz.
A kitüntetések átadását követően Elnök úr beszámolt az idei Képzőművészeti pályázat eredményéről. 23 alkotó 38 alkotása került kiállításra. 21 alkotás megkapta a Vadászati Kulturális Érték címet, és átadásra került a Balogh Péter Művészeti Nagydíj is.
Lóki György solymász bemutatóval, az Országos Agarász Egyesület képviselői pedig az agarak bemutatásával színesítették a rendezvényt. Az ünnepség keretén belül prof. Dr. Faragó Sándor előadást tartott „Egy vadászó magyar herceg – Festetics Tasziló” címmel.
Hidvégi Béla természetesen idén is szakmai tárlatvezetésre invitálta a vendégeket. Színvonalas és látványos kiállítás várja a látogatókat a múzeum Kittenberger és Széchenyi termében.
Forrás: Vadászati Kulturális Egyesület
Fotó: Polster Gabriella
Szili Gábor 2020-ban ejtette el élete gímbikáját. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Szerencsés vadászembernek mondhatom magam, mert Zala megyében születtem, ami messze földön híres az erdőiben élő csodálatos vadról, a gímszarvasról. Vadásztársaságom, a Pacsai Vt. is jó adottságokkal bír és rendkívül komoly agancsárok látogatják tarvad állományunkat bőgés idején.
Mostani történetünk még jóval bőgés előtt, nyár derekán kezdődött, mikor is vaddisznó vadászat közben, még a nap magasan az égen volt, amikor egy domb mögé becserkelve, 16 darabból álló bikarudlira lettem figyelmes. Messzelátómmal tüzetesebben szemügyre véve őket, a jobb oldalon akadt meg a szemem egy bikán. Jól látom, kérdeztem magamtól, no, meg a vadászaton velem lévő Ervin barátomtól. Jól! – konstatáltuk közösen. Ennek a bikának bizony 3 szára van az említett oldalon. Ekkor természetesen már eljátszottam a gondolattal, ha ez a bika, bőgésig itt marad és a területünkre áll be bőgni, bizony szeretném terítékre hozni. Vadőrünktől és tagtársaktól is kaptam pozitív visszajelzéseket, hogy bizony látták a bikát.
Bizakodásra adott okot, de augusztus 10.-e után, ahogy zártuk a területet, sajnos egyikünknek sem volt szerencséje látni. Kerestük mi reggel, este, de az áhított vad nem mutatta magát. Teltek-múltak a napok, mikor egyik reggel, Vass Károly hivatásos vadászunk a megszokottól izgatottabb hangon hívott és csak ennyit mondott: Megvan a nagy osztott! Láttam is, hova tért be pihenni a beálló helyére!!! Fejében már készen is volt a másnap reggeli vadászat terve. Szeptember 10.-én hajnalban értem Karcsihoz, aki éppen akkor lépett ki a háza kapuján.
Lőbot fent, minden a helyén, indulhatunk vadászni. Rendkívül jó és erőteljes bőgés volt az egész területen azon a reggelen, Nagyhorváti határában tettük le az autót, majd kezdtük meg a cserkelést. Jó erős szürkületben értünk a napraforgó tábla széléhez, ahol egy nagy fa árnyékába húzódva vártuk a sutavadak érkezését, bízva benne, hogy a bika kíséri majd őket. Mint említettem, nagyon jó bőgés volt, Társam, már az autót elhagyva biztatott: kint a bika, az ő hangját halljuk. Keresőtávcsöveinkkel a napraforgón túl lévő repce árvakelést fürkésztük, melyen a tarvadakat követve, vártuk a bika érkezését. A tehenek, borjak szépen húzódtak ki elénk, de a bika az még mindig takarásban bőgött. Számítva érkezésére, a puskámat a lőbotra tettem, majd vártam. Jön a bika! – szólt Karcsi! Én már a céltávcsövet a szememhez emelve láttam meg, de azonnal tudtuk mindketten, az áhított nagyvad az.
Párat még lépett, egyet bőgött, majd Karcsi válaszára megállt s ekkor tettem rá a vállapját ért lövést. Rendkívül jól jelezte a találatot, párat lépett, s örökre megpihent előttünk. Az elejtést követően, a pillanatnyi öröm után percekig csak álltunk és a megélt vadászatról beszélgettünk. Titkon tudtuk, amit most már biztosan, ilyen vadászélményben valószínű soha többet nem lesz részünk!!!
Tisztelet a vadnak, Üdv a kísérőnek! Köszönöm, Barátom!!!
Kívánom minden vadásztársamnak, hogy legyen hasonló vadászélményben részük!
Vadászüdvözlettel: Szili Gábor
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Vadászat
KITEKINTŐ: Szerbia – A szerb vadászat jövője
Október 5-én, szombaton, a 55. LORIST vadászati és horgászati vásáron sikeresen megrendezték a “A Vadász Ifjúság: A Szerb Vadászat Jövője” című előadást. A “Szarvas tér” főszínpadán Dejan Džakula, a Szerbiai Vadászszövetség Vadász Ifjúsági Bizottságának tagja és a Szent Hubertusz Klub elnöke tartott előadást a nagyszámú közönség előtt.
A szerbiai fiatal vadászok jelenlegi helyzetéről és jövőbeli terveiről tapasztalatait Dejan Džakula osztotta meg. Külön hangsúlyt fektetett az oktatás és az új generációk bevonásának fontosságára, továbbá a vadászati hagyományok megőrzésében, valamint a természeti erőforrások megóvásában kitűzött feladataikról. A résztvevők megismerhették a vadász ifjúság eddigi tevékenységeit, a fiatal vadászok sikereit, valamint a szerb vadásztársaságok fejlesztésére vonatkozó jövőbeli terveket.
Az esemény számos vadászati szakértőt és fiatal vadászok tagjait vonzotta Szerbia különböző részeiből. A közönség nagy érdeklődéssel követte az előadást, különösen a fiatalok bevonásának fontosságát hangsúlyozva a természeti kincsek megőrzésében és a vadászati hagyományok folytatásában.
Az előadás lehetőséget nyújtott arra, hogy a nagyközönség megismerkedjen a szerb vadászat jövőjével kapcsolatos kihívásokkal és tervekkel, valamint arra, hogy kérdéseket tegyenek fel és megvitassák a legfontosabb témákat. Az összes résztvevő kiemelte az esemény jelentőségét a vadászat és a természet népszerűsítése szempontjából, és a fiatal vadászok támogatást kaptak további fejlődésükhöz.
“A Vadász Ifjúság: A Szerb Vadászat Jövője” című előadás az idei LORIST egyik fontos eseménye volt, amely ismét összegyűjtötte a természet és vadászat szerelmeseit, megerősítve a hagyományok megőrzésének és a környezetvédelem felelős megközelítésének fontosságát.
You must be logged in to post a comment Login