Vadászat
Napelemes kútból isznak a vadak
Ásotthalom, Mórahalom – Napelemmel működő kutakból isznak a vadak Mórahalom és Ásotthalom közelében, a nekik telepített erdőben. A vadászok ott is azért „vetnek”, hogy „arathassanak”, de 17 éve végzett munkájuk már természetvédelmi szempontból is jelentős.
A bogárzói terület nagy részén 8-9 aranykorona értékű, egy százalék alatti humusztartalmú a talaj. Az éves csapadékmennyiség 556 milliméter, ez egyenlőtlenül oszlik el, néha csak a fele hullik le. A meszes futóhomokon Ásotthalom, Ruzsa és Mórahalom területén a kilencvenes évek végére a gyomflóra is szegényedett.
A Bogárzó és Környéke Földtulajdonosok Vadászegyesülete 1997-ben ezen a területen, 3586 hektáron szerzett jogot arra, hogy gazdálkodjon. Ez ebben a szakmában is azt jelenti, előbb vetni kell, hogy aztán aratni tudjanak. Ez itt a szokásosnál nehezebb volt. Viszont az érdekellentét, amely értékesebb területeken a földművelők, az erdőtulajdonosok és a vadászok között feszül, itt annyira nem volt jellemző.
A társaság tagjai erdőt telepítettek, tizenöt év alatt összesen 530 hektárt. Csenderest is, amelynek dús cserjeszintje segíti a rejtőzködést. Megvették az elhagyott tanyákat a régi gyümölcsfákkal együtt, utóbbiakat meghagyták. Ezek mellett 75 etetőt és sózót, 66 itatót alakítottak ki. 73 hektárra nőtt a művelt vadföld nagysága. Ez a vadászterület több mint 2 százaléka, a megyei átlag 0,3 százalék.
Amit kitűztek, elérték: a fácán- és mezeinyúl-állomány megerősödött, visszatelepítették az üregi nyulat, az őzek megszaporodtak. Hasznosítható – vagyis vadászható méretű – a gím- és dámszarvas-populáció, a vaddisznót és a dúvadakat pedig sikerül féken tartani. Az erdősítést folytatják, fogollyal kísérleteznek, többek között ez a terv. Amit nem terveztek, de megoldandó feladat: a kiszáradás miatt még több itató kell, és muszáj kikísérletezni a megfelelő védekezést az aranysakál ellen, amely most már itt is jól érzi magát.
Amit a bogárzói vadászok tizenhetedik éve végeznek nagyrészt saját erőből, azt a szakmájuk élőhelyfejlesztésre alapozott vadgazdálkodásnak nevezi. Két éve az Országos Magyar Vadászkamara helyszíni bejárást és tanácskozást tartott itt, elismerve az eredményeket. Ám más szempontból is érdemes lenne vizsgálni ezt a vidéket.
Ez mély beavatkozás a természetes folyamatokba, ám egy korábban úgy-ahogy, rossz hatásfokkal hasznosított területnek adott értékesebb funkciót. Ez azzal járt, hogy nem csak a vadászható állatok és a telepített növények érzik jól magukat. Ahogy Szél István, a társaság tagja – a Csongrád Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának vadászati és halászati osztályvezetője – fölemeli egy rönkből kialakított vaddisznóetető fedelét, madárfészek tűnik elő. Erre ő sem számított. Most már kezdeni kell vele valamit, hogy a madár ki is tudja költeni a tojásokat. Ez a vidék tele van ilyen meglepetésekkel.
– A vadgazdálkodásnak és a természetvédelemnek közös gyökerei vannak. A célja mindkettőnek az, hogy egy terület fajokban gazdag maradjon, vagy lehetőleg gazdagabb legyen, ezt itt sikerült elérni – foglalja össze az eredményeket Szél István. – Télen-nyáron napi 2,5 óra alatt mintegy 50 kilométert jár be, aki ezt az élőhelyet „működteti”. A vadetetőknél, szóróknál elfogyó takarmányt pótolni kell, ellenőrizni a dúvadaknak kirakott csapdákat, művelni a vadföldeket. Itt, ahol a cinke a rönkbe fészkelt, nagy tömb sima és nyomelemekkel dúsított só is van. Körben fiatal erdő, szürke- és nemesnyárral, akáccal. Mellette kukoricavetés, annak a végén, partosabb részen köles, ahol még magasabb a terület, lucerna és rozs. Az élőhely akkor jó, ha a gazdája mindig észreveszi és megerősíti a leggyengébb láncszemet. Ivóvíz, étel, rejtekhely és nyugalom, ezek az elsődleges szempontok, ehhez képest lehet megtalálni a helyét a magaslesnek.
delmagyar.hu
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.
Fotó: Pixabay
Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.
Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.
A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.
A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.
A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.
Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.
Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.
A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.
Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.
Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.
Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.
Forrás: Euronews
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Rendőrnapi elismerések
Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.
Fotó: OMVK
A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.
A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!
Forrás: OMVK
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon
Rendőrnapi elismerések
Min változtat a hangtompító?
Holtan, medveharapásokkal a testén találtak meg egy korábban eltűnt férfit Hargita megyében
Erdészverseny 2026
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
Anyák napján érkezett a Körösvölgyi Állatpark legifjabb lakója
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Életbak puskavégen
KITEKINTŐ (Románia): Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
KITEKINTŐ (Románia): Drámai mértékben csökkent a mezei vadállomány az aranysakálok elszaporodása miatt
A nagy bajszos
Szirti sassal vadászott a macskákra
KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben
You must be logged in to post a comment Login