Hetvennyolc éves, tavaly Nepálban vadászott ötezer méter magasan, rövidesen, másfél hónapra Észak-Amerikába utazik. Hidvégi Bélának, a világ egyik legismertebb és legelismertebb vadászának halaszthatatlan dolga akadt ugyanis arrafelé: még nyolcféle állat skalpját kell megszereznie ott, és ha ez sikerül, ő lesz a világon az ötödik, aki a vadászható állatok szinte teljes palettájával rendelkezik.

nol.hu

2007-ben megkapta a Safari Club International legmagasabb elismerését, a világvadászgyűrűt, a hegyi vadászok két legnagyobb kitüntetése közül 2012-ben érdemelte ki azt, amely harminc vadkecskefaj egyedeinek elejtéséért jár. Pár héttel ezelőtt pedig azt, amely a világ összes vadjuhfaja harminc egyedének elejtéséért. Utóbbiakért olyan kitüntetéseket kapott, amilyeneket a világon eddig öt vadász.

Hidvégi Bélát mégse úgy képzeljük el, mint egy kíméletlen fegyverforgatót. Kitűnő úriember, aki az életkorából húsz évet minden további nélkül letagadhatna. Nagyszénáson született, édesapja földbirtokos volt, később állattenyésztéssel foglalkozott. Hidvégi Béla ötéves korában kapta meg az első légpuskáját, rövidesen a vadászatokon is ott sertepertélt vadász édesapja mellett. Széchenyi Zsigmond, Kittenberger Kálmán és Ernest Hemingway vadásznaplóin nőtt fel.

1956-ban húszévesen hagyta el Magyarországot és a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémiát, amelynek hallgatója volt. Tanulmányait Angliában folytatta, ahol élelmiszer-ipari mérnökként végzett. Évtizedeken át külföldön élt. Neves cégek képviselőjeként került vissza Magyarországra, az 1980-as évek második felében ismét itthon telepedett le.

Közben évtizedekig szunnyadt a vadászszenvedélye, tízéves korától harmincéves koráig nem is vett puskát a kezébe. Ötven-egynehány éves volt, amikor először Afrikába ment egy ismert hivatásos vadásszal, Magyar Józseffel. Ezen az úton tizenöt különböző vadfaj egy-egy példányát sikerült elejtenie.

Vadászélményeiről több kötetben írt már, de mesélnivaló még akadna jócskán. Vagy harmincszor visszatért Afrikába, vadászott egyebek mellett Kamerun őserdeiben, Tanzánia szavannáin, Zambia mocsárvidékén. De egy-egy különleges faj elejtéséért megmászta Ázsiában a Pamír hatezres csúcsait, de ment a vadak után az Altaj-hegységben, Hindukuson, a Himalája és a Kaukázus hatalmas hegyláncai között, az észak-amerikai Sziklás-hegységben és persze Európa szinte valamennyi országában… hosszan sorolhatnánk. Lőtt szitutungát, csavart szarvú antilopot, oroszlánt, vízilovat, krokodilt, kafferbivalyt…

Egyszer megsebzett oroszlán támadt rá, máskor őserdei elefánt, később jegesmedve. Szibériában tomboló viharba keveredett, tizennégy napig étlen-szomjan várta a mentőalakulatot. S még nem beszéltünk a hegyi vadászatokról, ahol pedig a meredélyek, a magasság, a vízszintesből kibillent valóság a legveszélyesebb. Hidvégi Bélának három világrekord trófeája van, és 25 olyan, amely az adott világranglistán az első tízben található.

Hanem persze az életrajz és a dicsőséglista (terjedelmi okokból csak) vázlatos felsorolása után ne kerüljük meg a kérdést, amelyet sokan feltesznek neki és vadásztársainak. Jelesül, hogy rendes dolog-e az állatokat lelőni? A híres vadász erre azzal válaszol: ezt a szenvedélyt nem értheti meg csak egy másik vadász. Aki azt is pontosan tudja, hogy a vadász vad- és természetvédő, a természet rendjének karbantartója is egyben. Igyekszik megakadályozni, hogy az ember a saját törvényei, indulatai szerint irtsa az állatvilágot.

A vadászember szigorú ellenőrzés alatt vadászik, a bevételből a vadgazdálkodásnak is jut bőven, arról nem beszélve, hogy ő a vadászati emlékeit, trófeáit, páratlan és tudományos értékű gyűjteményét a köznek adományozta.

Öt földrész vadvilágát bemutató, 170 darabos trófeagyűjteménye Keszthelyen, a Helikon Kastély Vadászati Múzeumában tekinthető meg. Gazdag kollekcióval ajándékozta meg a Soproni Erdészeti Múzeumot is, ahol létrehozta a Vadászati Kiállítást. Amely további tárgyakkal gyarapodhat.

Hidvégi Béla most is épp vadászni indul.

nol.hu