Vadászat
Globális lesen
Hetvennyolc éves, tavaly Nepálban vadászott ötezer méter magasan, rövidesen, másfél hónapra Észak-Amerikába utazik. Hidvégi Bélának, a világ egyik legismertebb és legelismertebb vadászának halaszthatatlan dolga akadt ugyanis arrafelé: még nyolcféle állat skalpját kell megszereznie ott, és ha ez sikerül, ő lesz a világon az ötödik, aki a vadászható állatok szinte teljes palettájával rendelkezik.
2007-ben megkapta a Safari Club International legmagasabb elismerését, a világvadászgyűrűt, a hegyi vadászok két legnagyobb kitüntetése közül 2012-ben érdemelte ki azt, amely harminc vadkecskefaj egyedeinek elejtéséért jár. Pár héttel ezelőtt pedig azt, amely a világ összes vadjuhfaja harminc egyedének elejtéséért. Utóbbiakért olyan kitüntetéseket kapott, amilyeneket a világon eddig öt vadász.
Hidvégi Bélát mégse úgy képzeljük el, mint egy kíméletlen fegyverforgatót. Kitűnő úriember, aki az életkorából húsz évet minden további nélkül letagadhatna. Nagyszénáson született, édesapja földbirtokos volt, később állattenyésztéssel foglalkozott. Hidvégi Béla ötéves korában kapta meg az első légpuskáját, rövidesen a vadászatokon is ott sertepertélt vadász édesapja mellett. Széchenyi Zsigmond, Kittenberger Kálmán és Ernest Hemingway vadásznaplóin nőtt fel.
1956-ban húszévesen hagyta el Magyarországot és a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémiát, amelynek hallgatója volt. Tanulmányait Angliában folytatta, ahol élelmiszer-ipari mérnökként végzett. Évtizedeken át külföldön élt. Neves cégek képviselőjeként került vissza Magyarországra, az 1980-as évek második felében ismét itthon telepedett le.
Közben évtizedekig szunnyadt a vadászszenvedélye, tízéves korától harmincéves koráig nem is vett puskát a kezébe. Ötven-egynehány éves volt, amikor először Afrikába ment egy ismert hivatásos vadásszal, Magyar Józseffel. Ezen az úton tizenöt különböző vadfaj egy-egy példányát sikerült elejtenie.
Vadászélményeiről több kötetben írt már, de mesélnivaló még akadna jócskán. Vagy harmincszor visszatért Afrikába, vadászott egyebek mellett Kamerun őserdeiben, Tanzánia szavannáin, Zambia mocsárvidékén. De egy-egy különleges faj elejtéséért megmászta Ázsiában a Pamír hatezres csúcsait, de ment a vadak után az Altaj-hegységben, Hindukuson, a Himalája és a Kaukázus hatalmas hegyláncai között, az észak-amerikai Sziklás-hegységben és persze Európa szinte valamennyi országában… hosszan sorolhatnánk. Lőtt szitutungát, csavart szarvú antilopot, oroszlánt, vízilovat, krokodilt, kafferbivalyt…
Egyszer megsebzett oroszlán támadt rá, máskor őserdei elefánt, később jegesmedve. Szibériában tomboló viharba keveredett, tizennégy napig étlen-szomjan várta a mentőalakulatot. S még nem beszéltünk a hegyi vadászatokról, ahol pedig a meredélyek, a magasság, a vízszintesből kibillent valóság a legveszélyesebb. Hidvégi Bélának három világrekord trófeája van, és 25 olyan, amely az adott világranglistán az első tízben található.
Hanem persze az életrajz és a dicsőséglista (terjedelmi okokból csak) vázlatos felsorolása után ne kerüljük meg a kérdést, amelyet sokan feltesznek neki és vadásztársainak. Jelesül, hogy rendes dolog-e az állatokat lelőni? A híres vadász erre azzal válaszol: ezt a szenvedélyt nem értheti meg csak egy másik vadász. Aki azt is pontosan tudja, hogy a vadász vad- és természetvédő, a természet rendjének karbantartója is egyben. Igyekszik megakadályozni, hogy az ember a saját törvényei, indulatai szerint irtsa az állatvilágot.
A vadászember szigorú ellenőrzés alatt vadászik, a bevételből a vadgazdálkodásnak is jut bőven, arról nem beszélve, hogy ő a vadászati emlékeit, trófeáit, páratlan és tudományos értékű gyűjteményét a köznek adományozta.
Öt földrész vadvilágát bemutató, 170 darabos trófeagyűjteménye Keszthelyen, a Helikon Kastély Vadászati Múzeumában tekinthető meg. Gazdag kollekcióval ajándékozta meg a Soproni Erdészeti Múzeumot is, ahol létrehozta a Vadászati Kiállítást. Amely további tárgyakkal gyarapodhat.
Hidvégi Béla most is épp vadászni indul.
nol.hu
Természetvédelem
Kiterjedt külterületi mérgezési esemény Sülysáp és Mende települések közt!
A hatóságok megkezdték a bűncselekmény felderítését
Tisztelt Lakosság! Szeretnénk Önöket tájékoztatni, felhívni a figyelmüket, és segítségüket kérni.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata március 7-én a késő délutáni órákban lakossági bejelentést követően szerzett tudomást egy Sülysáp település külterületét érintő mérgezési eseményről, ezen a napon 1 példány (pld) fokozottan védett parlagi sas, valamint 1 pld védett egerészölyv teteme került elő egy mérgezett csalétkek közelében.

Fotó: Duna-Ipoly Nemzeti Park
Az Igazgatóság munkatársai a Rendőrség bevonásával megkezdték a bűncselekmény felderítését. Március 8-án az érintett szervek, bevonva a MME – Magyar Madártani Egyesület kutyás keresőegységét folytatták a munkát. Ezen a napon további 7 pld. egerészölyv, és 5 pld. holló teteme került elő, valamint felderítésre került 5 csalétek (házi kacsa, baromfi és házi nyúl). További állati tetemeket is találtunk (rókák, házi liba, kacsa, tyúk, valamint kihelyezett felezett sertésfej), illetve beazonosításra került 1 pld egerészölyv, és 1 pld holló régi maradványa. Így bebizonyosodott hogy nem egyszeri hanem tartamos, visszatérő elkövetés felderítése kezdődött meg.

Fotó: Duna-Ipoly Nemzeti Park
Március 10-én további 2 rókatetem, illetve egy kézigránát került elő, amely szintén bejelentésre került.
❗️A 2021-es Tura-Galgahévíz térségében történt eseményeket követő Btk. szigorítás már a mérgezett csali kihelyezését is bűncselekménnyé nyilvánítja, de a fokozottan védett parlagi sas, vagy a nagyszámú védett madártetem önállóan is kimeríti a természetkárosítás bűncselekményének tényállását. A feltárt egyéb tetemek vadgazdálkodási, népegészségügyi szabályok megsértéséről tanúskodhatnak.
❗️Mivel a tetemek egy része bizonyosan erős méreggel kezelt, így szeretnék felhívni a lakosság figyelmét, az érintett térségben a kutyasétáltatás, gyermekekkel való kirándulást fokozott óvatossággal végezzék, ugyanis a feltételezett méreganyag mind a háziállatokra, mind az emberekre veszélyes.
Kérjük hogyha elhullott védett vagy fokozottan védett állat tetemére, illetve vadászható faj, vagy háziállat mérgezésgyanús tetemére bukkannak úgy értesítsék az Őrszolgálatot a nemetha@dinpi hu elektronikus levélfiókon keresztül, a mérgezésgyanús állat pontos helyének megadásával, és ha lehetséges fényképmelléklet megküldésével.
❗️Kérjük a mérgezett csalétkekhez, tetemekhez ne nyúljanak! A mérgezés terepen látható legbiztosabb jele, amennyiben a maradványokon, vagy azok közvetlen közelében nagyszámú elpusztult dögbogár, illetve egyéb rovartetemek találhatóak.
Forrás: Duna-Ipoly Nemzeti Park
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Ragadós száj- és körömfájás járvány kapcsán elrendelt hazai intézkedések
A járvány miatt a védő- és megfigyelési körzeten belül a vadászat tilos.
A ragadós száj- és körömfájás a párosujjú patás állatok súlyos gazdasági károkat okozó, rendkívül fertőző betegsége. A terjedésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, és ragályfogó tárgyak vagy személyek útján is. A járvány mielőbbi felszámolása érdekében az országos főállatorvos szigorú intézkedéseket vezetett be. A hatóság kéri, hogy minden állattartó haladéktalanul jelentse, ha állatainál a betegség tüneteit észleli.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző betegség, amely párosujjú patás állatokat érint. Heveny, lázas általános tünetekkel és hólyagok kialakulásával jár, amelyek a szájban, az ajkakon, a nyelven, a lábakon és a tőgybimbókon jelennek meg. A betegség bejelentési kötelezettség alá tartozik. Megjelenése jelentős gazdasági károkkal jár. Terjesztésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, és ragályfogó tárgyak vagy személyek útján is. Ritkán, kedvező időjárási feltételek esetén, különösen nagy sertéstelepek közelében, széllel való terjedés is előfordul.
A betegség klasszikus tünetei március elején egy kisbajcsi szarvasmarha telepen jelentkezetek, és a betegséget okozó vírus jelenlétét a Nébih laboratóriuma is megerősítette. A járványkitörésben érintett szarvasmarha telepen azonnali zárlatot rendeltek el, és megkezdődött az állomány felszámolása. Az állategészségügyi hatóság megkezdte a járványügyi nyomozást, és felállította a gazdaság körül a 3 km-es védőkörzetet és a 10 km-es felügyeleti körzetet, amelyekben megkezdődött a fogékony állatok számbavétele és szűrővizsgálata. A diagnosztikai vizsgálatok állami költségre történnek.
A védő- és megfigyelési körzeteket bemutató országos térkép, illetve az érintett vármegyét ábrázoló térkép, valamint a korlátozással érintett települések listája megtekinthető a Nébih ragadós száj- és körömfájás tematikus oldalán.

Ábra: NÉBIH
A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében az országos főállatorvos rendkívül szigorú hatósági intézkedéseket rendelt el:
• A hatályos forgalmi korlátozások és az állatok szállítására vonatkozó szabályok naprakészen megtalálhatók a https://portal.nebih.gov.hu/rszkf-kereskedelmi-informaciok oldalon.
• A védő- és megfigyelési körzeten belül a vadászat tilos.
• Győr-Moson-Sopron vármegyében tilos minden fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása 2025. március 17-ig; a fogékony állatfajt tartó turisztikai helyek (pl. állatkert, vadaspark) további rendelkezésig nem látogathatóak.
A ragadós száj- és körömfájás járvány kitörése miatt Magyarország elveszítette a nemzetközi szervezeteknél nyilvántartott eddigi mentes státuszát, melynek következtében exportpiacunk jelentősen szűkül. Több ország is importkorlátozást vezetett be a hazánkból származó élőállatokra és termékekre vonatkozóan. A ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos, folyamatosan frissülő kereskedelmi információk elérhetőek a Nébih tematikus honlapján.
A betegség továbbterjedésének megakadályozása, a járvány mielőbbi felszámolása és az okozott károk mérséklése mindannyiunk közös érdeke, ezért a Nébih kéri az állattartók, élőállat-kereskedők és -szállítók felelős magatartását és együttműködését az állategészségügyi hatóságokkal!
Minden, a betegségre fogékony állatfaj tartója fokozottan ügyeljen a járványvédelmi előírások, valamint az elrendelt szigorú hatósági intézkedések betartására! Fontos, hogy az állattartók, ha állataikon a betegség tüneteit észlelik, azonnal értesítsék az ellátó állatorvost, valamint a helyi állategészségügyi hatóságot! A bejelentésre rendelkezésre áll a Nébih 24 órában hívható ZöldSzáma (+36-80/263-244) is.
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Egyre több környező országban romlik az ASP helyzet
Romániában több nagylétszámú sertéstelepen afrikai sertéspestis (ASP) kitörését azonosítottak
Az utóbbi hetekben a magyar határhoz közel lévő Temes vármegyében (Románia) több nagylétszámú sertéstelepen is ASP kitörést azonosított a román hatóság. Horvátországban újra kimutatták a vírust házisertés-állományokban, valamint Szerbiában is nagyon magas az ASP esetetek száma házi sertésekben és vaddisznókban egyaránt. Mivel a magyar határ közelében lévő településekről van szó, így a romló járványügyi helyzet állandó kockázatot jelent hazánk déli vármegyéire.

Fotó: NÉBIH
A Nébih ismételten felhívja minden érintett (állatorvosok, sertéstartók, vadászok) figyelmét az ASP elleni maradéktalan védekezés szükségességére. Kizárólag a járványügyi előírások szigorú és következetes betartása jelenthet garanciát a legfontosabb cél: a magyarországi házisertés-állomány ASP vírustól való mentességének megőrzésére.
A járványügyi szakemberek elsősorban a sertéstartó telepek járványvédelmi zártságának fenntartását hangsúlyozzák, ennek jelentőségére hívják fel a figyelmet. Kiemelten fontos a személy- és a gépjárműforgalom korlátozása, az alom és a takarmány-alapanyagok megfelelő tárolása, az állati eredetű melléktermékek, valamint a zöldtakarmány etetésének tilalma.
A vírus behurcolásának megakadályozása szempontjából ugyancsak kulcsfontosságú, hogy a határmenti forgalomból, rokonlátogatásból ne kerüljön hazánkba friss hús, hőkezeletlen sertéstermék. Emellett a sertések élelmiszerhulladékokkal való etetése továbbra is szigorúan tilos.
Forrás: NÉBIH
You must be logged in to post a comment Login