Vadászat
Barnamedve pusztított el juhokat Karancskeszi mellett
Barnamedve pusztított el több juhot a Nógrád megyei Karancskeszihez tartozó Lászlóvölgyön. A vasárnap délben megtalált három juhtetem jól felismerhető sérülései alapján kijelenthető, hogy az észak felől terjeszkedő medve okozta a kárt – közölte a Nógrád Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának Vadászati és Halászati osztályvezetője az MTI-vel 2014. november 9-én.
Bakó Csaba elmondta, hogy a medvetámadások még a hét elején történhettek. Az első, súlyosan sérült juhot hétfőn találták meg, az állat szerdára elpusztult. Gyapjának lenyírása után derült ki a karmolás- és a fognyomok alapján, hogy feltételezhetően medve áldozata lett. Ennek bizonyítására az állat tetemét boncolásra és hatósági vizsgálatra elszállították, az eredmények még nem ismertek.
Csütörtökön újabb juh pusztult el a ragadozó akkor még nem bizonyítható, korábbi támadása miatt, majd a vasárnap délben megtalálták további három példány tetemét.
Bakó Csaba a helyszíni vizsgálat után kifejtette, hogy az elhullott állatok tarkóján és fején talált mély harapásnyomok medve támadására utalnak, a juhok nyakcsigolyáit és koponyáját is megroppantotta a rájuk támadó medve, karomnyomok szintén láthatók a tetemeken. Azt nem tudni, hogy a ragadozó miért nem evett zsákmányából – tette hozzá a szakember.
A medvetámadás helyszínén Jakab Koppány karancskeszi gazdálkodó az MTI-nek elmondta: az állományból 12 gyimesi rackajuh hiányzik, eddig csak ötnek a teteme került elő, állatai pedig pár napja nagyon félénkek. Jómaga az elmúlt időszakban többször hallott a földje környékén ismeretlen, morgásszerű hangokat, most már úgy véli, hogy azok medvétől származtak.
Egészen biztos abban is, hogy a támadások hajnalban, vagy kora reggel történtek.
Nógrád megyében, az 1990-es évek második felétől egyre gyarapodó megfigyelések után, az idén már 5-8 barnamedve előfordulása bizonyosodott be a lábnyomok és a vadkamerás felvételek alapján, illetve május 10-én egy példányt Salgótarján mellett illegálisan ki is lőttek.
A faj terjeszkedésének fő oka, hogy a szlovákiai medveállomány gyarapodása miatt már szűkösek az ottani élőhelyek. Legutóbb október utolsó hetében Lászlóvölgytől légvonalban alig 3,5 kilométerre, Karancslapujtő és Etes között találtak medvenyomokat.
A juhokat elpusztító ragadozó november elején már a lakott terület széléig elmerészkedett. Az európai barnamedvét nemzetközi egyezmények is védik, kilövésére csak akkor van lehetőség, ha emberre támad. Természetvédelmi értéke 250 000 forint.
Azon településeken, ahol a medve felbukkanhat, a Salgótarjáni Járási Hivatal figyelmeztető táblák kihelyezésével, illetve a lakosság figyelmének felhívásával próbálja elejét venni az esetleges veszélyes helyzetek kialakulásának.
diohejkiado.hu
Vadászat
Elhunyt Soós János nyugalmazott pagonyvezető főerdész
Elhunyt Soós János nyugalmazott pagonyvezető főerdész, aki 46 éven át dolgozott a Szombathelyi Erdészeti Zrt.-nél.
🖤Elment egy erdész – Elhunyt Soós János nyugalmazott pagonyvezető főerdész. 46 évig volt társaságunk munkatársa. Családjának köszönhetően gyermekkora szorosan összefonódott az erdővel. Már a legelső évektől magába szívta a természet iránti szeretetet, amely egész életét végig kísérte.

Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Szinte természetes volt, hogy tanulmányait a soproni erdészeti technikumban folytatja, hiszen a természet iránti szeretet és az erdőhöz való kötődése már gyermekként kijelölte életének irányát. 1977-ben – a technikum elvégzése után – pályafutását a szentgotthárdi „kis” erdészetnél kezdte, majd a kondorfai erdészkerületben beosztott erdészként a nagyobb fakitermelésekkel, faanyag szállításokkal járó feladatokat végezte. 1981 augusztusában bevonult, katonaságának ideje alatt átszervezték a vállalatot. A sok kis erdészetből 4 főmérnökség alakult. A Szentgotthárdi Főmérnökségen 5 pagonyt alakítottak ki. Leszerelése után a Farkasfai pagony kerületvezető erdészévé nevezték ki. Évente 20-25 ezer m3 vastagfa termelést vezényelt le, és emellett irányította az erdőművelési feladatokat.
Kiváló szervezőkészsége, pontos munkavégzése eredményeként 1989-ben a Szakonyfalui pagony vezető főerdészének nevezték ki. Tevékeny részt vállalt a vadgazdálkodásban és a vadásztatásban. Nagy gondot fordított a pagonyban a társaság lóállományára, munkaidőtől függetlenül intézte a szénabetakarítást, -betárolást.
Pagonyvezető főerdészként munkáját — a termeléstől a tisztításon és ápoláson át a vadászatokig — odaadással és szakértelemmel végezte. Történetei életre keltették a múltat, s öröm volt hallgatni őket: egyszerre tanítottak és felvidítottak mindenkit, aki mellette dolgozhatott.
Kollégái szerették és nagyra becsülték, mert mindig lehetett rá számítani – legyen szó munkáról, tanácsról vagy emberi szóról. A fiatalokat támogatta, bátorította, és örömmel adta át tudását. Élete munkája nemcsak az általa ápolt erdőkben él tovább, hanem azokban is, akik tőle tanulhattak…
Példaértékű tevékenységét erdészeti társaságunk 2023 decemberében Arany Erdészcsillag kitüntetéssel ismerte el. Hosszú, szakmai sikerekben gazdag pályafutását követően 2024 elején vonult nyugdíjba, pagonyvezető főerdészként. 2025. október 20-án tragikus hirtelenséggel ragadta el a halál. Az általa ültetett, nevelt, szeretett erdőket ma már felülről figyeli. Emlékét megőrizzük.
Isten veled Janibá…
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Vadászat
Dámbika trófeaszemle történelmi környezetben
A Vérteserdő Zrt. dámbika-trófeaszemlét szervezett.
Vadászat
Jelenleg 1636 farkas él Németországban
A legtöbb farkasterritórium Alsó-Szászországban található (63), ezt követi Brandenburg 60 territóriummal. Szászország 46-ot, Szász-Anhalt 38-at, Mecklenburg–Elő-Pomeránia pedig 34-et tart nyilván. A farkasok Németországban – a Saar-vidék kivételével – gyakorlatilag országszerte előfordulnak.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pirsch
Jelenleg összesen 1636 farkas él Németországban (2025. november 10-i állapot). Közülük 544 egyedet biztosan felnőttként azonosítottak. 62 állatról nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy felnőtt vagy már le nem vedlett, fiatal, subadult példány.
Emellett 769 kölyök (első éves farkas) és 183 egyéves példány (második éves korosztály) került kimutatásra. 34 egyednél nem lehetett eldönteni, hogy kölyök vagy egyéves, további 44 esetében pedig egyáltalán nem volt megállapítható a kor – áll a DBBW közleményében.
Csökkent az elhullott farkasok száma
A kimutatások szerint a 2024/2025-ös monitoringévben 163 elhullott farkast regisztráltak. Az előző évben még 193 példány pusztult el.
A leggyakoribb halálok továbbra is a közúti gázolás: 124 farkas így pusztult el.
16 farkast illegálisan öltek meg, míg az előző évben ez a szám 13 volt.
A Német Vadászszövetség szerint ennél jóval több farkas él az országban
A Német Vadászszövetség (DJV) a DBBW adataihoz képest lényegesen magasabb állományt feltételez.
„Németországban 2025 nyara óta legalább 2000 farkas él. Csak Brandenburgban több farkas él, mint egész Svédországban – pedig az tizenötször nagyobb területű” – közölte a DJV.
A szövetség üdvözli a farkas, vadászati jog alá sorolását:
„A DJV támogatja a farkas felvételét a vadászati jogszabályba. A koalíciós megállapodás gyors végrehajtása a DJV és az egész vidéki térség egyik legfontosabb elvárása. A jogalkotónak most arról kell gondoskodnia, hogy a farkas jövőbeni elejtése és szabályozása jogilag egyértelműen, a Szövetségi Vadászati Törvény alapján legyen biztosított. Minden más megoldás nem felel meg a vidéki közösségek helyzetének és elvárásainak” – tette hozzá a szövetség.
Forrás: Pirsch
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

































You must be logged in to post a comment Login