Vadászat
Méreg helyett T-fa
Az elmúlt hetekben több forrásból – beleértve a mezőgazdasági minisztériumot is – felhívások jelentek meg a termőföldeken elszaporodott rágcsálók irtására. Ennek során külön hangsúlyt fektettek azokra a módszerekre, amelyek mérgezett csalétkek kiszórásán alapulnak. A felmérések alapján a mezei pocok lépett elő az első számú mezőgazdasági kártevővé, ezért a mezőgazdasági minisztérium azt javasolta a mezőgazdasági termelőknek, hogy a nagy területre kiterjedő hatékony rágcsálóirtás érdekében megengedett a cinkfoszfid vagy bromadiol alapú szerekkel kezelt gabona műtrágyaszóróval történő kijuttatása.
A Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület közleményben reagált a hírközlő szervekben – a televízióban, a rádióban és az újságokban egyaránt – megjelent információkra. A közlemény kiemeli, hogy senki, még a minisztérium sem javasolhatja a mérgek műtrágyaszóróval történő kijuttatását a földekre, függetlenül attól, hogy mekkora rágcsálóinvázióval állunk szemben. Az említett rendkívül erős mérgek alkalmazásának egyik alapkövetelménye, hogy semmi esetre sem maradhat a méreggel kezelt csalétek a talaj felszínén, hiszen számos madár és emlős kerülne kapcsolatba vele, és fogyaszthatná el a mérgezett gabonát vagy más csalétket. Ebben az esetben fennáll a tömeges mérgezés veszélye, ami ökológiai katasztrófához vezetne. November folyamán Szerbcsernye határában ez meg is történt.
Félő, hogy a rágcsálóirtásra való felhívás téves interpretációja súlyos, különösen a madárvilágra nézve végzetes következményekkel járhat, ha a hatóságok megengednék a melegvérű állatokra halálos mérgek nagy területen történő felszíni szétszórását. A környezetre veszélyes ilyen jellegű cselekedet a mérgek környezetkímélő alkalmazásáról szóló előírásokkal összeegyeztethetetlenek, elkövetésük pedig büntetendő is. A madárvédő egyesület felhívja a mezőőrök, a vadőrök és minden természetbarát embert, hogy azonnal és határozottan lépjen fel, ha a határban azt tapasztalja, hogy a mezőgazdasági parcellák felszínére és nem a rágcsálók járataiba szórják a méreggel kezelt csalétket.
A szervezetlen és káros következményekkel járó rágcsálóirtásokkal szemben a Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület tagjai környezetkímélő módszerek népszerűsítésével próbálnak hatni a gazdákra, hogy minél kevesebb mérget szórjanak ki a földjeikre. A rágcsálókkal fertőzött parcellákra úgynevezett T-fák kihelyezésével hatékonyan oda lehet csalogatni a mezei pockokkal táplálkozó ragadozó madarakat. Az ölyvek, a vércsék és a héják a T-fákra szállva figyelik a környezetüket, és amint észreveszik a talajon vagy a növények között mozgó rágcsálókat, azonnal lecsapnak rájuk. Ezek a rágcsálópusztító nappali ragadozó madarak – az éjszaka aktív baglyokkal együtt – rengeteg mezőgazdasági kártevőt, mezei pockot és más rágcsálót pusztítanak el. Ezért ajánlja a madártani egyesület az egyszerű és hatékony T-fák kihelyezését a rágcsálójárta területekre. Azt is figyelembe kell venni, hogy ezek a ragadozó madarak – a mérgekkel ellentétben – nem jelentenek veszélyt a vadállományra.
magyarszo.com
Vadászat
Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt
Klaus Iohannis államfő kihirdette az új medveállomány kezeléséről szóló törvényt.
Klaus Iohannis államfő kihirdette kedden a romániai medveállomány kezeléséről szóló törvényt.
Ahogyan beszámoltunk róla, ezt a Bucsecs-hegységben történt tragédia nyomán összehívott rendkívüli ülésszak során, július 15-én szavazta meg a képviselőház. Az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet 426 egyedre megelőzési vadászati kvótát, 55 egyedre pedig beavatkozási kvótát ír elő 2024-re és 2025-re az emberek elleni támadások és a medvék okozta károm megelőzése érdekében.
Fotó: Maszol
Ez azt jelenti, hogy újból engedélyezik a 2016-ban betiltott vadászatot a medvék túlszaporodásának kezelésére.
A tervezet kezdeményezője, Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor azt nyilatkozta, a jogszabály a környezetvédelmi minisztérium megbízásából készített tanulmányra alapoz, amely szerint Romániában 7400 és 8500 közöttire tehető a barnamedvék száma.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A kedden kihirdetett törvény előírja, hogy a vadásztársulatoknak kilövéskor genetikai mintát kell venniük, az adott pontszámot meghaladó kapitális hímmedvék, valamint a bocsos anyamedvék nem lőhetők ki, és szigorú jelentéstevési kötelezettséget vezet be a kilövések pontos nyomonkövetésére.
Tánczos Barna a Maszol megkeresésére korábban hangsúlyozta, önmagában ez az intézkedés még nem oldja meg a medve-problémát, a környezetvédelmi minisztériumnak továbbra is feladata, hogy a villanypásztorok beszerzésére a finanszírozást elindítsa.
Forrás: Maszol
Vadászat
Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére
Lőkészségfejlesztő napot szerveztek hivatásos vadászoknak a Magyalosi Lőterén
Az OMVK Kiemelt programjaira beadott pályázat megvalósítására július 19-én került sor Ravazdon. A lőkészségfejlesztő napon, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Magyalosi Lőterén 37 hivatásos vadász jelent meg.
Fotó: OMVK
A regisztrációt követően Varga András, négyszeres Európa Bajnok és sokszoros magyar bajnok sportlövő, lőoktató tartott elméleti oktatást a jelenlévők részére. Az oktatáson a hivatásos vadászok mindennapi teendői során jellemző fegyverkezelési helyzetek, szituációk is bemutatásra kerültek, figyelemfelhívás célzattal a helyes viselkedésre, fegyverhasználatra.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A szükséges eszközök (fegyver, lőszer) felvételét követően a résztvevők, a kapott rotte-beosztások szerint jelentek meg az egyes korongvadász pályákon, ahol különböző színű és méretű, más és más vadfaj röpképét, mozgását imitáló korongra adtak le lövéseket, nem egy esetben nehezített körülmények között, megküzdve a terepi adottságokkal is.
Fotó: OMVK
A délután folyamán, a résztvevők futó disznóra történő kisgolyós lövésekkel mérhették fel lőtudásukat. A program ezen része változatos eredményekkel zárult, volt, akik kifejezetten jó köregységeket teljesítettek.
Hangulatát, szakmaiságát, megítélését tekintve, az egész rendezvény minden résztvevő megelégedése mellett zajlott.
Vadászüdvözlettel: Nagy Balázs hivatásos vadász alelnök – OMVK
Mezőgazdaság
Újra mentes az ország a magas patogenitású madárinfluenzától
Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét
Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét az egyes harmadik országokkal.
Fotó: NÉBIH
Hazánk magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét a WOAH hivatalosan is megerősítette weboldalán. A kedvező besorolás visszamenőleg, július 3-tól érvényes, tehát az ezt követően készült baromfitermékekre már vonatkozik. A mentességről dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos hivatalos levélben tájékoztatja a partnerországok illetékes hatóságait az importkorlátozások feloldása érdekében. Fontos, hogy mentességünk visszanyerésével a harmadik országok felé történő szállítások nem automatikusan indulhatnak meg, hanem meg kell várni a visszajelzésüket. A harmadik országokkal kapcsolatos naprakész kereskedelmi információkról a Nébih honlapján tájékozódhatnak az érintettek.
A mentesség visszanyerése azonban nem jelenti azt, hogy lazítani lehetne a járványvédelmi fegyelmen. A vírus vadon élő madarakban hazánkban és a környező országokban jelen van, így a kórokozó bármikor újra bekerülhet a baromfiállományokba.
Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az állattartók mindent megtegyenek a megelőzés érdekében. A 3/2017-es, járványvédelmi minimum feltételeket előíró országos főállatorvosi határozat továbbra is érvényben van, az abban leírt feltételek teljesítése kötelező. Így például a baromfikat fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell etetni és itatni. A takarmányt és alomanyagot szintén zárt helyen kell tárolni, vagy utóbbit fóliával letakarni, hogy ne férjenek hozzá vadon élő madarak.
A madárinfluenza betegséggel kapcsolatosan tudnivalókról és aktuális információkról a Nébih tematikus oldalán tájékozódhatnak az érintettek.
Forrás: NÉBIH
Befejeződött a nyári aratás
A fehércukor világpiaci átlagára 9 százalékkal csökkent
Partimadarak különös képessége: a csőr meghajlítása
Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt
A busa horgászata: kihívások és a siker kulcsa
Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól
A súlyosbodó válságok három éve magasan tartják az éhezők számát
A kunszentmiklósi kapitális compók
Életem busája
Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére
Nagy értékű gímszarvasok pusztultak el villanypásztorba gabalyodva
Farkas Csaba (1973-2024)
Berta Bálint: A László-napi vadkan
A Nagykunsági Öntöző Főcsatorna óriása
Vadásznapot szerveztek Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
A letkési kan
Visszatért a kapitális harcsa
Idei első süldőm
Amur a Kiskunsági Öntöző Főcsatornából
You must be logged in to post a comment Login