Vadászat
Nyomulnak a hódok Zalában
Néhány évvel ezelőtt még csak, mint szokatlan érdekességgel találkoztak a helyiek a hódrágás nyomaival Dél-Zalában a Mura folyó egyes szakaszain. Mára a helyzet alapvetően megváltozott, a termetes vízi rágcsálók egyre nagyobb területeket vesznek birtokba a határfolyó magyar és horvát oldalán egyaránt.
Jelenlétüket észlelik a Kerka és a Zala mellékén is, de igazán az utolsó természetes körülmények között megmaradt jelentős vízfolyásunkon, a Murán érzik otthon magukat. Populációjuk jelentősen megnőtt, ennek megfelelően táplálékigényük is megtöbbszöröződött. Kedvenc csemegéjük a fűzfakéreg, amelynek megszerzése érdekében nem riadnak vissza a legvastagabb ősfűzek kidöntésétől sem. A murakeresztúri vasúti hídtól – folyás ellen haladva – már messziről világítanak a lekérgezett, részben már ledöntött, részben szakszerűen behajkolt, döntésre „előkészített” fák. Tövüknél halomban állnak az erős hódfogak által kifaragott, féltenyérnyi forgácsdarabok. A szepetneki Hunor 2000 Vadásztáraság Molnári község alatti vadászterületén, az egykori holtágszakaszokból kialakított horgásztavak körül már alig látni lábon álló fűzfát, többségük a vízbe döntve várja, hogy Európa legnagyobb rágcsálóinak étlapjára kerüljön.
Ezeken az élőhelyeken legfeljebb a horgászokat bosszantják ügyködésükkel, mivel a megakasztott hal szinte azonnal a bedőlt fák ágai közé veti magát, ahol majd’ mindig beakad és leszakad a horogról. A szorgos favágók persze az élő Murába is döntenek fákat, amelyek a víz alatt hosszú ideig megmaradnak, közben összegyűjtik a fauszadékot, és ezek az akadályok lassíthatják az árhullámok levonulását. Fontos megjegyezni, hogy ezeknek a képződményeknek semmi köze a sokat emlegetett „hódgátakhoz”, az itteni állományok nem építenek gátakat, igaz ez a sebes sodrású határfolyóban még az ő képességeiket is meghaladná. Jellemző a szorgos fanyűvők rejtett életmódjára, hogy eleven hódot sem vadászok, sem horgászok, sem pedig helyi lakók nem láttak még a területen. Az ő idejük az éjszaka, amit a jelek szerint alapos munkával töltenek.
Az elmúlt évben kiderült, hogy egyhangú fakéreg menüjüket szívesen kiegészítik a közelben elterülő kukoricásokból is. A Murába tartó kisebb vízfolyásokon fellopakodva a kukorica szárát tőben elharapják, és a zsákmányt maguk után húzva a patakmederben csemegéznek a zöld részekből és a zsendülő termésből egyaránt. Az eddigi tapasztalatok szerint egyre inkább rákapnak az új táplálékra, és csak idő kérdése, hogy magukra vonják a gazdák haragját. Akkor aztán fel lehet tenni a kérdést, hogy vajon vadkár-e a hódkár? A hatályos jogi szabályozás szerint egyelőre nem, mivel a hód védett, nem vadászható faj, így esetleges kártételét nem lehet „rálőcsölni” a vadásztársaságra. Egyelőre és szerencsére!
vadaszat.net
Rosta László
Vadászat
Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt
Klaus Iohannis államfő kihirdette az új medveállomány kezeléséről szóló törvényt.
Klaus Iohannis államfő kihirdette kedden a romániai medveállomány kezeléséről szóló törvényt.
Ahogyan beszámoltunk róla, ezt a Bucsecs-hegységben történt tragédia nyomán összehívott rendkívüli ülésszak során, július 15-én szavazta meg a képviselőház. Az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet 426 egyedre megelőzési vadászati kvótát, 55 egyedre pedig beavatkozási kvótát ír elő 2024-re és 2025-re az emberek elleni támadások és a medvék okozta károm megelőzése érdekében.
Fotó: Maszol
Ez azt jelenti, hogy újból engedélyezik a 2016-ban betiltott vadászatot a medvék túlszaporodásának kezelésére.
A tervezet kezdeményezője, Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor azt nyilatkozta, a jogszabály a környezetvédelmi minisztérium megbízásából készített tanulmányra alapoz, amely szerint Romániában 7400 és 8500 közöttire tehető a barnamedvék száma.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A kedden kihirdetett törvény előírja, hogy a vadásztársulatoknak kilövéskor genetikai mintát kell venniük, az adott pontszámot meghaladó kapitális hímmedvék, valamint a bocsos anyamedvék nem lőhetők ki, és szigorú jelentéstevési kötelezettséget vezet be a kilövések pontos nyomonkövetésére.
Tánczos Barna a Maszol megkeresésére korábban hangsúlyozta, önmagában ez az intézkedés még nem oldja meg a medve-problémát, a környezetvédelmi minisztériumnak továbbra is feladata, hogy a villanypásztorok beszerzésére a finanszírozást elindítsa.
Forrás: Maszol
Vadászat
Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére
Lőkészségfejlesztő napot szerveztek hivatásos vadászoknak a Magyalosi Lőterén
Az OMVK Kiemelt programjaira beadott pályázat megvalósítására július 19-én került sor Ravazdon. A lőkészségfejlesztő napon, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Magyalosi Lőterén 37 hivatásos vadász jelent meg.
Fotó: OMVK
A regisztrációt követően Varga András, négyszeres Európa Bajnok és sokszoros magyar bajnok sportlövő, lőoktató tartott elméleti oktatást a jelenlévők részére. Az oktatáson a hivatásos vadászok mindennapi teendői során jellemző fegyverkezelési helyzetek, szituációk is bemutatásra kerültek, figyelemfelhívás célzattal a helyes viselkedésre, fegyverhasználatra.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A szükséges eszközök (fegyver, lőszer) felvételét követően a résztvevők, a kapott rotte-beosztások szerint jelentek meg az egyes korongvadász pályákon, ahol különböző színű és méretű, más és más vadfaj röpképét, mozgását imitáló korongra adtak le lövéseket, nem egy esetben nehezített körülmények között, megküzdve a terepi adottságokkal is.
Fotó: OMVK
A délután folyamán, a résztvevők futó disznóra történő kisgolyós lövésekkel mérhették fel lőtudásukat. A program ezen része változatos eredményekkel zárult, volt, akik kifejezetten jó köregységeket teljesítettek.
Hangulatát, szakmaiságát, megítélését tekintve, az egész rendezvény minden résztvevő megelégedése mellett zajlott.
Vadászüdvözlettel: Nagy Balázs hivatásos vadász alelnök – OMVK
Mezőgazdaság
Újra mentes az ország a magas patogenitású madárinfluenzától
Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét
Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét az egyes harmadik országokkal.
Fotó: NÉBIH
Hazánk magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét a WOAH hivatalosan is megerősítette weboldalán. A kedvező besorolás visszamenőleg, július 3-tól érvényes, tehát az ezt követően készült baromfitermékekre már vonatkozik. A mentességről dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos hivatalos levélben tájékoztatja a partnerországok illetékes hatóságait az importkorlátozások feloldása érdekében. Fontos, hogy mentességünk visszanyerésével a harmadik országok felé történő szállítások nem automatikusan indulhatnak meg, hanem meg kell várni a visszajelzésüket. A harmadik országokkal kapcsolatos naprakész kereskedelmi információkról a Nébih honlapján tájékozódhatnak az érintettek.
A mentesség visszanyerése azonban nem jelenti azt, hogy lazítani lehetne a járványvédelmi fegyelmen. A vírus vadon élő madarakban hazánkban és a környező országokban jelen van, így a kórokozó bármikor újra bekerülhet a baromfiállományokba.
Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az állattartók mindent megtegyenek a megelőzés érdekében. A 3/2017-es, járványvédelmi minimum feltételeket előíró országos főállatorvosi határozat továbbra is érvényben van, az abban leírt feltételek teljesítése kötelező. Így például a baromfikat fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell etetni és itatni. A takarmányt és alomanyagot szintén zárt helyen kell tárolni, vagy utóbbit fóliával letakarni, hogy ne férjenek hozzá vadon élő madarak.
A madárinfluenza betegséggel kapcsolatosan tudnivalókról és aktuális információkról a Nébih tematikus oldalán tájékozódhatnak az érintettek.
Forrás: NÉBIH
Befejeződött a nyári aratás
A fehércukor világpiaci átlagára 9 százalékkal csökkent
Partimadarak különös képessége: a csőr meghajlítása
Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt
A busa horgászata: kihívások és a siker kulcsa
Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól
A súlyosbodó válságok három éve magasan tartják az éhezők számát
A kunszentmiklósi kapitális compók
Életem busája
Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére
Nagy értékű gímszarvasok pusztultak el villanypásztorba gabalyodva
Farkas Csaba (1973-2024)
Berta Bálint: A László-napi vadkan
A Nagykunsági Öntöző Főcsatorna óriása
Vadásznapot szerveztek Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
A letkési kan
Visszatért a kapitális harcsa
Idei első süldőm
Amur a Kiskunsági Öntöző Főcsatornából
You must be logged in to post a comment Login