Keressen minket

Vadászat

Kerítésbontás Zalában

Közzétéve:

Feltöltő:

0

Haragos böjti szél fogadta március 28-án reggel a hottói faluvégen gyülekező vadászokat. A zalaegerszegi Nimród Vadásztársaság elszánt csapata nagy fába vágta fejszéjét: a vadászterület Boroserdő nevű erdőrészében egy öthektáros, nyolcéves tölgytelepítést körülvevő vadvédelmi kerítés eltávolítását tűzte ki célul. Az erdő gazdája és kezelője, a Zalaerdő Zrt. kezdeményezte a feleslegessé vált kerítés elbontását, melyet a vadásztársaság két okból is támogatott. Egyrészt a nagyvad számára újra átjárhatóvá válik az erősen szabdalt, szederindás, igazi „vadrejtő” terület, másrészt a drága bérmunka társadalmi munkára váltásával a társaság anyagilag sem jár rosszul.

A 28 fős különítmény Paál Tibor elnök és Dukai Imre vadászmester irányításával fogott neki a munkának. A nyolc éve épített kerítés alaposan próbára tette a párokban dolgozó vadászokat. A kemény akácoszlopokba vert rozsdás szegek kihúzása-eltörése után a tekintélyes súlyú és terjedelmű acélpanelek leemelése és az erdő szélére való „kiközelítése”, depózása nem kiscserkészeknek való munkát jelentett.

Az igazi harci feladatnak azonban a háromméteres akácoszlopoknak a földből való kihúzása és az erdőből történő kihordása bizonyult. A meredek, szabdalt, szederindás terepen a traktor segítségére csak korlátozottan lehetett számítani, maradt hát a „fogjuk meg fiúk, aztán hórukk!” klasszikus módszer.

A szorgos munka közben azért beszélgetésre is maradt idő, amelynek központi témája mi más is lehetett volna, mint a vadkár és a vadkerítések örökzöld problémaköre. A jelenlévő vadászok egyetértettek abban, hogy az egyre lázasabban dúló bekerítősdit végre abba kellene hagyni. Az egész erőlködés nemcsak hogy veszettül drága, de egyre inkább eredménytelen, sőt minden oldalon káros következményekkel járó zsákutca, amellyel nem csökken, hanem inkább nő a vadkár mértéke.

A bekerített mezőgazdasági táblákról, erdőrészekből kiszorított szarvas- és vaddisznóállomány a maradék, nem védett kultúrákra zúdul, ahol aztán elviselhetetlen károkat okoz. Közben persze a kerítéssel „óvott” területeken is lesz vadkár, hiszen minden szakember tudja, hogy a disznó ellen a villanypásztor jószerivel semmit sem ér, a szarvas is megtalálja a réseket, és – most már kerítés mögött – sokszor tartósan megtelepedve pusztítja a termést.

Ha kevesebb lenne a kerítés – érveltek a jelenlévők –, nagyobb területen oszlana meg a vadállomány, és a kártétel is arányosabban jelentkezne a vadászterületen. Ezen túlmenően a vad nyugodtabban mozogna élőhelyén, kevésbé szorulna az utak mellé, ahol aztán a sok zavarás miatt gyakrabban válik vadelütés áldozatává, és újabb drága vadkár okozójává.

Természetesen senki nem vitatja a vadvédelmi kerítés létesítésének szükségességét, különösen indokolt esetekben. Makkvetéses erdőfelújítás indításakor elkerülhetetlen a túráskár kivédése kerítéssel, hasonlóan fontos lehet néhány erősen vadkárérzékeny fafaj, illetve mezőgazdasági kultúra kerítéssel való megvédése. A jelenlegi „mindent bekerítünk” törekvés azonban tarthatatlan – füstölögtek a sokat látott nimródok –, és aggodalommal szóltak arról is, hogy az új Vadászati Törvény előkészítése során sem tapasztaltak elegendő elszánást az illetékesek részéről a probléma rendezése érdekében.

A tartalmas, súlyos gondokat felvető beszélgetés közben egyre fogytak a rozsdás panelek, a mind nehezebbnek tűnő kerítésoszlopok, s a déli órákra újra szabadon átjárhatóvá vált a tölgyes fiatalos.

Paál Tibor elnök értékelte az elvégzett munkát, többek között bejelentette, hogy a huszonnyolc tag a délelőtt folyamán elbontott 1200 méter kerítést, biztonságba helyezett közel 400 db kerítésoszlopot, 200 db acélpanelelemet, amelyeknek döntő többsége újra felhasználható lesz. Elmondta továbbá, hogy az Intéző Bizottság tervez még egy hasonló, de kisebb terjedelmű vadkerítés elbontását, amelyhez kéri a tagság hasonló aktív támogatását, egyben köszöni a mostani nehéz feladathoz való példás hozzáállást.

vadaszat.net

0
Click to comment

You must be logged in to post a comment Login

Leave a Reply

Vadászat

Baranya vármegyei hivatásos vadász verseny 2025

+1

Idén is megrendezésre került a Hivatásos Vadászok Szakmai Versenyének Baranya vármegyei fordulója

+1

Published

on

+1

A korábbi évekhez hasonlóan idén is megrendezésre került a Hivatásos Vadászok Szakmai Versenyének Baranya vármegyei fordulója. A versenyen legjobb eredményt elérő hivatásos vadász képviseli vármegyénket az országos versenyen.  Az esemény 2025. április 9-én zajlott a Pécs-Somogy Rücker-aknai lőtéren, illetve a Martonfai Vadász- és Ifjúsági Központban. Az indulókat Agyaki Gábor Baranya vármegyei kamarai elnök és Balaskovics József hivatásos vadász alelnök köszöntötte.

Üdvözlő beszédjükben kiemelték a szakma sokrétű mivoltát, valamint a vadgazdálkodásban betöltött kiemelkedő szerepét.

A verseny sörétes és golyós lövészettel vette kezdetét. A gyorsított korongvadászaton sörétes lőfegyverrel 30 pontot, valamint golyós lőfegyverrel 50m-es pályán szabad kézből lőlapra tett lövéssel szintén 30 pontot érhettek el a versenyzők.

Ezt követően a vadászati hatóság munkatársainak felügyeletével terepi trófeabírálat várta a versenyzőket. 10 db nagyvad trófeának keresőtávcső segítségével határozták meg az elejthetőségét, továbbá megbecsülték azok korát- és súlyát.

Fotó: OMVK

A terepi gyakorlatot elméleti feladatok követték, egy 100 kérdésből álló írásbeli teszt, valamint Nagy Gábor a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa által összeállított 10 kérdéses természetvédelmi teszt formájában. Ezt 10 fásszárú növényfaj és 5 vadászkürt szignál felismerése követte.

A versenyzők összesen 300 pontot érhettek el. Az elért pontszámok összesítése alapján 2025 évben az alábbi sorrend alakult ki a képzeletbeli dobogón:

 

Helyezés

Név

Vadászatra jogosult

1.

László Gábor

Gemenc Zrt.

2.

Karnis Balázs

Mecsekerdő Zrt.

3.

Kiss István

Bóly Zrt.

 

Az eredmények alapján László Gábor, a Gemenc Zrt. fővadásza képviseli immáron második alkalommal Baranya vármegyét az országos döntőn, melyet idén 2025. 06. 18-19-ig Csongrád-Csanád megyében, Ópusztaszeren rendeznek meg. Az első három helyezett hivatásos vadász a serleg mellé ajándék utalványt is átvehetett a Kamara jóvoltából. Minden résztvevő emléklapot kapott, ezzel elismerve elhivatottságukat a hivatásos vadász szakma iránt.

Az esemény zárásakor szó esett arról is, hogy a kötelező éves továbbképzés mellett a „Baranya aranya a gímszarvas” programsorozat jegyében augusztusban egy szakmai konferenciára is sor kerül melynek témája a Dél-Baranyai, Ormánsági gímszarvas.

Fotó: OMVK

Az OMVK Baranya vármegyei Területi Szervezete vezetősége nevében ezúton is gratulálunk a versenyzőknek az elért eredményekhez, illetve köszönjük a verseny előkészítésében, megrendezésében közreműködők munkáját!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A helyszíni mentesítés a végéhez ér, de a védekezés folytatódik

+1

Nagy István agrárminiszter nyilatkozott az Állategészségügyi Operatív Törzs szombati ülését követően

+1

Published

on

+1

A ragadós száj- és körömfájás vírusa elleni küzdelem a fertőzött telepeken véget ért, a védekezést ugyanakkor folytatni kell – jelentette ki az agrárminiszter az Állategészségügyi Operatív Törzs szombati ülését követő sajtótájékoztatón Budapesten.

Fotó: AM

Nagy István azt mondta, eddig sikerült megállítani a ragadós száj- és körömfájás terjedését, Magyarországon tehát nincs újabb megbetegedés.

A veszélyhelyzet megszűnt, a vírus elleni küzdelem első szakasza ezzel lezárult. Az 1115 mintavétel több mint 70 ezer vizsgálata mind negatív eredményt mutatott, de a vírus 14 napig lappanghat. Az újbóli kitörés megakadályozása megköveteli a szabálykövetést, a fegyelmezettséget, az előírások szigorú betartását – hangsúlyozta.

A kormányzati kártalanítás segíteni fogja az állattartó telepek mielőbbi újraindítását, az állam átvállalja az ott dolgozók bérét az állami bérgarancia alap terhére, a gazdaságok egyéves hitelmoratóriumot kapnak – mondta a tárcavezető. A miniszter egyben vis maior helyzetet hirdetett, hogy a gazdáknak a kényszerhelyzethez kapcsolódó kérelmeikhez ne kelljen külön igazolásokat benyújtani, így a veszteségeiket a lehető legegyszerűbben lehessen enyhíteni.

Az érintett térségekben elkezdődött a sertések felvásárlása is, így a sertéstartókat sem érheti kár – fogalmazott. Nagy István értékelése szerint az operatív törzs határozottan és szervezetten látta el a feladatát, a vírus megfékezéséért pedig a védekezés minden résztvevőjének köszönetet mondott.

Az országos főállatorvos bejelentette, hogy az állategészségügyi hatóság folytatja a munkát, az érintett telepek zárlatát és a korlátozó intézkedéseket fenntartják.

Pásztor Szabolcs hangsúlyozta, hogy a védekezésben most az állattartóké a főszerep. Kérte, hogy a telepekre csak azok lépjenek be, akiknek a jelenlétére ott szükség van. Ügyelniük kell a ruházat, a lábbeli és a munkaeszközök tisztaságára, a be- és kihajtó járműveket ugyancsak alaposan tisztítani kell, máshonnan származó munkaeszközt, takarmányt, almot nem használhatnak. Meg kell akadályozni a telepen tartott állatok érintkezését a vadon élőkkel, tehát az elkerítésről is gondoskodni kell. Az ellenőrzéseket a hatóság országszerte szigorítja, a szabályszegők pedig komoly büntetésekre számíthatnak, mert az egyéni felelősségnek ebben a helyzetben nemzetgazdasági jelentősége van – emelte ki.

A párosujjú patásokat szintén országszerte vizsgálják, a gazdáktól pedig azt kérik, hogy a gyanús tüneteket azonnal jelentsék be.

Az országos rendőrfőkapitány közölte, hogy a közegészségügyi és állattartási szabályok betartatása érdekében a rendőrök is folytatják az ellenőrzéseket. Balogh János hozzátette, hogy a rendőrség feladata ebben a helyzetben a védekezés feltételeinek biztosítása és a közrend fenntartása mellett a védekezésben részt vevők munkájának felügyelete, a szakszerűség és a hatékonyság ellenőrzése. A helyszíni tapasztalatok alapján az eddigi védekezés a jogszabályoknak megfelelő és eredményes volt, a szabályszegők viszont továbbra is szigorú rendőrségi fellépésre számíthatnak.

Somogyi Zoltán, a Honvéd Vezérkar törzsigazgatója, a vezérkari főnök koordinációs helyettese közölte, hogy a katonák a mentesítő pontokon több mint 10 ezer járművet fertőtlenítettek. Speciális biológiai laboratóriumban minden nap több tucat mintát vesznek, ezek értékelése kivétel nélkül negatív eredményt mutatott – mondta Somogyi Zoltán.

Forrás: AM

+1
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Újabb megbetegedés továbbra sincs, zajlik a mentesítés a fertőzés kapcsán

+2

Nyilatkozott Nagy István agrárminiszter:

+2

Published

on

+2

Magyarországon újabb megbetegedés továbbra sincs, zajlik a mentesítés a ragadós száj- és körömfájás-fertőzés kapcsán – mondta pénteki videóüzenetében Nagy István.

Az agrárminiszter a közösségi oldalán bejelentette, hogy a legutóbb fertőzött két telep, a dunakiliti és a darnózseli telep felszámolása ezekben az órákban is zajlik. Megfeszített munkát diktál az Operatív Törzs a helyszíni munkánknak, így a hétvégén, várhatóan már szombaton véget érhet a fertőzött telepek mentesítése. Ebben részt vesznek az állatorvosok, rendőrök, katonák, katasztrófavédők, a hatósági munkatársak.

Fotó: AM

A tárcavezető hozzátette, hogy a telepek kiürítése után a hatóságok vezénylésével alapos takarítás és fertőtlenítési munka kezdődhet. A két telep felszámolásával a védekezés nem ér véget, hiszen a betegség rendkívül veszélyes és könnyen terjed, lappangási ideje két hét. Nem kizárt, hogy a ragadós száj- és körömfájás vírusát mesterségesen tenyésztették – jegyezte meg.

Nagy István felhívta az állattartók és az állattelepeken dolgozók figyelmét, hogy a szabályok betartása az egész országban továbbra is ugyanolyan fontos, a helyzetet nagyon komolyan kell venni, az óvintézkedéseket a saját érdekükben szigorúan követniük kell. Az intézkedéseknek köszönhető, hogy egy sertéstelep sem fertőződött meg, így elindulhat a sertések mielőbbi feldolgozása.

A kormány nem hagyja cserben az állattartókat, a kártalanításról szóló kormányrendelet már megjelent – jelezte a tárcavezető. Az érintett gazdaságokban a veszély elmúltával, a megfelelő mentesítési védekezési protokoll végrehajtása mellett támogatják majd az állományok újratelepítését, valamint a járványügyi fejlesztéseket.

Az a célunk, az az érdekünk, hogy minél hamarabb újra tudjon indulni a termelés – hangoztatta Nagy István.

Forrás: AM

+2
Tovább olvasom