Vadászat
Az ártéri öreg kan
Június 6-án reggel hívtak egy ártéren sebzett nagy disznó kereséséhez. A lövéskor a távolság körülbelül 120 méter lehetett, a vad majdnem szemben állt. A jobb oldalának kicsiny részét mutatta, és belemozdult a lövésbe. A kaliber: 30.06 volt. Egy órán át kb. 250 méterig tudták követni, aztán megakadtak.
Durván három órával a lövést követően kezdtünk a – szemcsésnek tűnő vér alapján – májsérültnek gondolt szürke disznó kereséséhez. Egy középkorú, dús aljnövényzetű nemesnyárasban 120 méternél volt az első sebágy, amit vagy nem vettek észre, vagy csak nekem nem szóltak róla. Innen egy vágásérett nemesnyáras következett (a derékig érő lágyszárú szintet kiegészítette egy több méter magas cserjeszint is), ahol – közel 800 méter vezetékmunka után Vitéz jelezte, hogy előttünk a keresett vad. Három percig kutattam a szememmel a környezetet, közben hallottam a saját szívem dobogását, de hiába. Újabb két perc telt el esemény nélkül, ezért tovább indultam. Három lépés után vérebem ismét megállt. Fesztelenített fegyverem ismét felhúztam, mert biztos voltam benne, hogy kutyám nem téved. Ismét végtelennek tűnő percek teltek el. De! Mintha egy madár mozdult volna úgy tizenöt méterre. Dehogy madár, már kezdődött is a tánc: a nagy szürke test mintha kaszált gyepen szaladna, oly’ könnyedén került meg. Mivel pontosan tudtam, Vitéz hol áll, egy hirtelen felindulásból elkövetett, elhibázottnak látszó lövésre volt időm. Kutyám szeméből kiolvastam a kérdést: ezt meg hogy lehetett elhibázni?! Elnézést kértem, és hajszára engedtem, lelkére kötve, hogy vigyázzon magára.
A sebágyat vizsgálva kiderült, hogy a vad jobb első harmada vérzik; oké, hogy került oda a mája??? Vagy elnéztem, és fordítva feküdt a vacokban? Szerencsére nem volt időm sokat töprengeni, mert mintha egy vakkantást hallottam volna… Közben telefonon hív a sebző. Kinyomtam. Megint csöng. Meg sem néztem, ki az, kikapcsoltam, mert már biztos, a kutyám állít: déli irányban, úgy 100 méterre. A hátszél tökéletes volt, kerülni kellett… 50 méternél nem tudtam közelebb jutni. Vitézt már kétszer is láttam, a disznót egyszer sem. A sebzett vad, mintha néha hörögne, de legalábbis furcsán veszi a levegőt. Fáradt, beteg. A fenét! Megindultak újra, nagy robajjal, majd csend. De olyan csend, amit az erdőben ritkán hallani. A GPS-en láttam, hogy távolodnak, egy ívvel vissza a középkorú nyárasba. Mire az útra kiszaladtam, már átértek, és láttam a masina képernyőjén, hogy Vitéz kifelé jön. Térdelve vártam, mikor ugrik ki a disznó, de csak a vérebem jött ki. Láttam, engem keres, ezért rápisszentettem, majd megitattam. Nem értettem a helyzetet: lehet, hogy mégis érte lövésem a vadat, és dermedten fekszik, kutyám pedig mindjárt megmutatja, hogy hol; vagy elhibáztam, Vitéz pedig elvesztette, s most folytatjuk a sebágytól? Persze a rohanásban nem jelöltem meg a sebágyat.
Nem baj, mert Vitéz közben bement azon a nyomon, ahol kísérte a disznót, és a GPS szerint 70 méterre meg is állt. Nem ugat… Dehogynem! Nagy körrel 17 méterre közelítettem meg őket, de csak kutyám farkát láttam meg egy pillanatra. Már csak 13 méter, miközben telnek a percek. 10 méter, és még nem látom őket. Hihetetlen. A vad biztosan tudja, hogy itt vagyok, mert már két ág is elpattant a lábam alatt, hogy a fene essen ebbe a hitvány nyárfagallyba! Már vagy negyed óra eltelt, úgyhogy taktikát váltottam. Határozottan megindultam, és rossz széllel ki akartam ugrasztani a vaddisznót, mivel úgy ítéltem meg, csak a fekhelyén, egy sarjcsokor takarásában nem láthatom a sebzettet; onnan akármerre indul, lesz időm egy lövésre. És szinte azonnal meg is indult… a kutya. Elszaladt 4-5 métert, legalább azt tudtam, hogy Ő hol van. De a következő másodpercben jött már nagyapa is, ám a 8 milliméteres lövedék megnyitotta számára az utat az öröké makkot termő erdők, és kukoricát érlelő mezők felé.
Persze a fényképezőgépem ideiglenesen ismeretlen helyen tartózkodott, az elejtőé pedig hamar lemerült, így ezzel a képpel tudom megörökíteni, s megosztani az élményt. A terítékre került vad ravatalára – tölgyfát hirtelen nem találván – nyárfagallyból tört töret került, így tisztelegve a vadkan előtt, amely a legdrágábbat: az életét adta.
Zúgjon Neki örökké az erdő odaát!
Utóirat: a sebzést okozó lövedék a jobb oldalon érte az utolsó bordákat, majd a tüdő érintése nélkül csípte meg a máj jobb szélét. A belek és a gyomor nem sérült. A nagyagyar 20,1 illetve 20,6 cm hosszú.
Mihók István
utankeresok.hu
Vadászat
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.
A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.
Fotó: MATE
A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.
Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.
Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.
A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.
Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.
Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.
Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.
balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
Vigyázzunk az úton átkelő teknősökre!
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)
KITEKINTŐ: Románia – visszatért a medve a településekre, az ember pedig fél az erdőtől
Kiss Sándor: A Nagy-Sárrét apró vadászai – Eredeti képekkel
KITEKINTŐ: Japán „Farkasszörny” robotokat vet be a rekordszámú medvetámadások visszaszorítására
Nem volt elejtési jogosultsága
Lemondott dr. Semjén Zsolt, a Védegylet elnöke
Életbak puskavégen
Rekord pontyok a Pilismaróti öbölből
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
A nagy bajszos
110 méterről lőtte le a korongot Davide de Carolis – Benelli Advanced Impact bemutató Hatvanban
KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben
KITEKINTŐ (NÉMETORSZÁG): Azonosították az első aranysakál territóriumot
You must be logged in to post a comment Login