Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Vadászat

Az ártéri öreg kan

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Június 6-án reggel hívtak egy ártéren sebzett nagy disznó kereséséhez. A lövéskor a távolság körülbelül 120 méter lehetett, a vad majdnem szemben állt. A jobb oldalának kicsiny részét mutatta, és belemozdult a lövésbe. A kaliber: 30.06 volt. Egy órán át kb. 250 méterig tudták követni, aztán megakadtak.

Durván három órával a lövést követően kezdtünk a – szemcsésnek tűnő vér alapján – májsérültnek gondolt szürke disznó kereséséhez. Egy középkorú, dús aljnövényzetű nemesnyárasban 120 méternél volt az első sebágy, amit vagy nem vettek észre, vagy csak nekem nem szóltak róla. Innen egy vágásérett nemesnyáras következett (a derékig érő lágyszárú szintet kiegészítette egy több méter magas cserjeszint is), ahol – közel 800 méter vezetékmunka után Vitéz jelezte, hogy előttünk a keresett vad. Három percig kutattam a szememmel a környezetet, közben hallottam a saját szívem dobogását, de hiába. Újabb két perc telt el esemény nélkül, ezért tovább indultam. Három lépés után vérebem ismét megállt. Fesztelenített fegyverem ismét felhúztam, mert biztos voltam benne, hogy kutyám nem téved. Ismét végtelennek tűnő percek teltek el. De! Mintha egy madár mozdult volna úgy tizenöt méterre. Dehogy madár, már kezdődött is a tánc: a nagy szürke test mintha kaszált gyepen szaladna, oly’ könnyedén került meg. Mivel pontosan tudtam, Vitéz hol áll, egy hirtelen felindulásból elkövetett, elhibázottnak látszó lövésre volt időm. Kutyám szeméből kiolvastam a kérdést: ezt meg hogy lehetett elhibázni?! Elnézést kértem, és hajszára engedtem, lelkére kötve, hogy vigyázzon magára.

A sebágyat vizsgálva kiderült, hogy a vad jobb első harmada vérzik; oké, hogy került oda a mája??? Vagy elnéztem, és fordítva feküdt a vacokban? Szerencsére nem volt időm sokat töprengeni, mert mintha egy vakkantást hallottam volna… Közben telefonon hív a sebző. Kinyomtam. Megint csöng. Meg sem néztem, ki az, kikapcsoltam, mert már biztos, a kutyám állít: déli irányban, úgy 100 méterre. A hátszél tökéletes volt, kerülni kellett… 50 méternél nem tudtam közelebb jutni. Vitézt már kétszer is láttam, a disznót egyszer sem. A sebzett vad, mintha néha hörögne, de legalábbis furcsán veszi a levegőt. Fáradt, beteg. A fenét! Megindultak újra, nagy robajjal, majd csend. De olyan csend, amit az erdőben ritkán hallani. A GPS-en láttam, hogy távolodnak, egy ívvel vissza a középkorú nyárasba. Mire az útra kiszaladtam, már átértek, és láttam a masina képernyőjén, hogy Vitéz kifelé jön. Térdelve vártam, mikor ugrik ki a disznó, de csak a vérebem jött ki. Láttam, engem keres, ezért rápisszentettem, majd megitattam. Nem értettem a helyzetet: lehet, hogy mégis érte lövésem a vadat, és dermedten fekszik, kutyám pedig mindjárt megmutatja, hogy hol; vagy elhibáztam, Vitéz pedig elvesztette, s most folytatjuk a sebágytól? Persze a rohanásban nem jelöltem meg a sebágyat.

Nem baj, mert Vitéz közben bement azon a nyomon, ahol kísérte a disznót, és a GPS szerint 70 méterre meg is állt. Nem ugat… Dehogynem! Nagy körrel 17 méterre közelítettem meg őket, de csak kutyám farkát láttam meg egy pillanatra. Már csak 13 méter, miközben telnek a percek. 10 méter, és még nem látom őket. Hihetetlen. A vad biztosan tudja, hogy itt vagyok, mert már két ág is elpattant a lábam alatt, hogy a fene essen ebbe a hitvány nyárfagallyba! Már vagy negyed óra eltelt, úgyhogy taktikát váltottam. Határozottan megindultam, és rossz széllel ki akartam ugrasztani a vaddisznót, mivel úgy ítéltem meg, csak a fekhelyén, egy sarjcsokor takarásában nem láthatom a sebzettet; onnan akármerre indul, lesz időm egy lövésre. És szinte azonnal meg is indult… a kutya. Elszaladt 4-5 métert, legalább azt tudtam, hogy Ő hol van. De a következő másodpercben jött már nagyapa is, ám a 8 milliméteres lövedék megnyitotta számára az utat az öröké makkot termő erdők, és kukoricát érlelő mezők felé.
Persze a fényképezőgépem ideiglenesen ismeretlen helyen tartózkodott, az elejtőé pedig hamar lemerült, így ezzel a képpel tudom megörökíteni, s megosztani az élményt. A terítékre került vad ravatalára – tölgyfát hirtelen nem találván – nyárfagallyból tört töret került, így tisztelegve a vadkan előtt, amely a legdrágábbat: az életét adta.

Zúgjon Neki örökké az erdő odaát!

Utóirat: a sebzést okozó lövedék a jobb oldalon érte az utolsó bordákat, majd a tüdő érintése nélkül csípte meg a máj jobb szélét. A belek és a gyomor nem sérült. A nagyagyar 20,1 illetve 20,6 cm hosszú.

Mihók István

utankeresok.hu

Vadászat

Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt

Print Friendly, PDF & Email

Klaus Iohannis államfő kihirdette az új medveállomány kezeléséről szóló törvényt.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Klaus Iohannis államfő kihirdette kedden a romániai medveállomány kezeléséről szóló törvényt.

Ahogyan beszámoltunk róla, ezt a Bucsecs-hegységben történt tragédia nyomán összehívott rendkívüli ülésszak során, július 15-én szavazta meg a képviselőház. Az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet 426 egyedre megelőzési vadászati kvótát, 55 egyedre pedig beavatkozási kvótát ír elő 2024-re és 2025-re az emberek elleni támadások és a medvék okozta károm megelőzése érdekében.

Fotó: Maszol

Ez azt jelenti, hogy újból engedélyezik a 2016-ban betiltott vadászatot a medvék túlszaporodásának kezelésére.

A tervezet kezdeményezője, Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor azt nyilatkozta, a jogszabály a környezetvédelmi minisztérium megbízásából készített tanulmányra alapoz, amely szerint Romániában 7400 és 8500 közöttire tehető a barnamedvék száma.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A kedden kihirdetett törvény előírja, hogy a vadásztársulatoknak kilövéskor genetikai mintát kell venniük, az adott pontszámot meghaladó kapitális hímmedvék, valamint a bocsos anyamedvék nem lőhetők ki, és szigorú jelentéstevési kötelezettséget vezet be a kilövések pontos nyomonkövetésére.

Tánczos Barna a Maszol megkeresésére korábban hangsúlyozta, önmagában ez az intézkedés még nem oldja meg a medve-problémát, a környezetvédelmi minisztériumnak továbbra is feladata, hogy a villanypásztorok beszerzésére a finanszírozást elindítsa.

Forrás: Maszol

 

Tovább olvasom

Vadászat

Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére

Print Friendly, PDF & Email

Lőkészségfejlesztő napot szerveztek hivatásos vadászoknak a Magyalosi Lőterén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az OMVK Kiemelt programjaira beadott pályázat megvalósítására július 19-én került sor Ravazdon. A lőkészségfejlesztő napon, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Magyalosi Lőterén 37 hivatásos vadász jelent meg.

Fotó: OMVK

A regisztrációt követően Varga András, négyszeres Európa Bajnok és sokszoros magyar bajnok sportlövő, lőoktató tartott elméleti oktatást a jelenlévők részére. Az oktatáson a hivatásos vadászok mindennapi teendői során jellemző fegyverkezelési helyzetek, szituációk is bemutatásra kerültek, figyelemfelhívás célzattal a helyes viselkedésre, fegyverhasználatra.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A szükséges eszközök (fegyver, lőszer) felvételét követően a résztvevők, a kapott rotte-beosztások szerint jelentek meg az egyes korongvadász pályákon, ahol különböző színű és méretű, más és más vadfaj röpképét, mozgását imitáló korongra adtak le lövéseket, nem egy esetben nehezített körülmények között, megküzdve a terepi adottságokkal is.

Fotó: OMVK

A délután folyamán, a résztvevők futó disznóra történő kisgolyós lövésekkel mérhették fel lőtudásukat. A program ezen része változatos eredményekkel zárult, volt, akik kifejezetten jó köregységeket teljesítettek.

Hangulatát, szakmaiságát, megítélését tekintve, az egész rendezvény minden résztvevő megelégedése mellett zajlott.

 

Vadászüdvözlettel: Nagy Balázs hivatásos vadász alelnök – OMVK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Újra mentes az ország a magas patogenitású madárinfluenzától

Print Friendly, PDF & Email

Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét az egyes harmadik országokkal.

Fotó: NÉBIH

Hazánk magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét a WOAH hivatalosan is megerősítette weboldalán. A kedvező besorolás visszamenőleg, július 3-tól érvényes, tehát az ezt követően készült baromfitermékekre már vonatkozik. A mentességről dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos hivatalos levélben tájékoztatja a partnerországok illetékes hatóságait az importkorlátozások feloldása érdekében. Fontos, hogy mentességünk visszanyerésével a harmadik országok felé történő szállítások nem automatikusan indulhatnak meg, hanem meg kell várni a visszajelzésüket. A harmadik országokkal kapcsolatos naprakész kereskedelmi információkról a Nébih honlapján tájékozódhatnak az érintettek.

A mentesség visszanyerése azonban nem jelenti azt, hogy lazítani lehetne a járványvédelmi fegyelmen. A vírus vadon élő madarakban hazánkban és a környező országokban jelen van, így a kórokozó bármikor újra bekerülhet a baromfiállományokba.
Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az állattartók mindent megtegyenek a megelőzés érdekében. A 3/2017-es, járványvédelmi minimum feltételeket előíró országos főállatorvosi határozat továbbra is érvényben van, az abban leírt feltételek teljesítése kötelező. Így például a baromfikat fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell etetni és itatni. A takarmányt és alomanyagot szintén zárt helyen kell tárolni, vagy utóbbit fóliával letakarni, hogy ne férjenek hozzá vadon élő madarak.

A madárinfluenza betegséggel kapcsolatosan tudnivalókról és aktuális információkról a Nébih tematikus oldalán tájékozódhatnak az érintettek.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom