Keressen minket

Vadászat

Szakmai nap a DALERD Zrt.-nél

Közzétéve:

Feltöltő:

Dámállományunk legalább akkora érték, mint a méltán világhírű magyar gím, azonban az indokoltnál kevesebb figyelmet fordítunk rá. Ezen volt hivatott változtatni az Országos Magyar Vadászkamara Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottsága által szervezett szakmai nap, amelyre június 11-én került sor a DALERD Zrt. Derekegyházi Vadászházában. „A hazai dámállomány helyzete és távlati lehetőségei” című rendezvényen a hat legjelentősebb dámállománnyal büszkélkedő állami erdőgazdaság ismertette tapasztalatait.

A esemény résztvevőit Spiegel Endre, az erdőgazdaság vezérigazgatója és dr. Jámbor László, az OMVK elnöke – egyben a TAEG Zrt. vezérigazgatója – üdvözölte. Az érdekképviselet vezetője hangsúlyozta: a kamara és azon belül a Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság a tavalyi tisztújító küldöttközgyűlés óta törekszik arra, hogy minél több országos tanácskozást, konzultációt szervezzen különböző aktuális témákban. Ezeken gyakorlati szakberek ismertethetik saját tapasztalataikat, így segítve az érdeklődőket, hogy eredményesebb vadgazdálkodást folytathassanak.

Az előadókat a DALERD Zrt. háziasszonya, Juhász Lenke szólította a képzeletbeli pulpitushoz, elsőként elsőként Palánki Gábort, a Gyulaj Zrt. erdészetvezetőjét. Előadásának egyik apropóját az adta, hogy a gyulaji dám nemrég felkerült a Kiemelkedő Nemzeti Értékek listájára, és így az agrár- és élelmiszergazdasági listán egyedüliként képvisel vadászati értéket. Az erdészetvezető emlékeztetett: Gyulaj több világrekord dámbikát is adott hazánknak, ez is bizonyítja, hogy az 1973 óta bekerített, 7600 hektáros területet felölelő gyulaji tömb különleges genetikai értéket őriz. A sajátos adottságok mellett folytatott gazdálkodásról szólva kiemelte: a vadlétszám korábban jócskán meghaladta a vadeltartó képességet, így olyan problémákkal volt kénytelen szembesülni az erdőgazdaság, mint a vad folyamatos kondícióvesztése, az ebből eredő elhullások, a jelentős vadkárok és az élőhely leromlása (a tömbben gyakorlatilag eltűnt a cserjeszint). A megoldást egyfelől az élőhely-fejlesztés és a fokozott takarmányozás, másrészt pedig a létszám szabályozása jelentette, amely mára gyakorlatilag megszűntette a felsorolt gondokat. Ez utóbbinál kulcsszerepe van a lehető legpontosabb vadlétszám-becslésnek, amelyhez saját alapvetéseket is felállítottak Gyulajon. Ezt a koncepciót az elmúlt idény statisztikái igazolják. A gazdálkodás Palánki Gábor szerint úgy lehet eredményes, ha egy optimális célállapotot határoznak meg: azt szeretnék elérni, hogy a 2018-19-es vadászati évben 3270 dámot számláló induló állomány legyen a területen, amelyből 576 állatot ejtenek el. A 2013-14-es idényben 4436 dámból 1108 került terítékre. Az elmúlt évek élőhelyfejlesztése és átgondolt létszámszabályozása már hozott eredményt, a trófea- és testtömegek folyamatosan növekednek.

Dr. Szendrei László, a NYÍRERDŐ Zrt. vadgazdálkodási szakreferense volt. Az erdőgazdaságnak van mivel büszkélkednie: a gúthi erdészetből két világrekord dámagancs is kikerült, munkájukat a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) Edmond Blanc díjával is elismerték. Legutóbb 2012-ben esett itt kiemelkedő bika: az 5,42 kilogrammos lapát 219,92 nemzetközi pontot kapott. Gúthon található Közép-Európa legnagyobb összefüggő akácerdő tömbje. A terület dámállománya a becslések szerint 2014-ben körülbelül 800 egyedet számlált (ez a nagyvadállomány 44%-a). A csúcs 2011-ben volt, ekkor több mint 1000-re rúgott. Ezután csökkenteni kellett a dámok számát. Ami a trófeaminőséget illeti, 2008 óta minden évben esett barcogásban 5 kilogramm feletti tömegű agancsot viselő bika, az érmes arány pedig 80 és 90 százalék között mozog. Ez a genetikai adottságon túl a terület saját selejtezési elveinek is köszönhető. A gúthi szakembereknek újabban fejfájást okoz a nagyvadállomány 11 százalékát adó gím állományának növekedése. Ezt a vadfajt igyekeznek visszaszorítani, azzal együtt, hogy igen jó minőségű agancsokat raknak fel az itteni bikák. Természetesen jelen van a területen a vaddisznó is (24 százalék), a disznóhajtások komoly bevételt jelentenek. A takarmányozást Gúthon az etetők helyett inkább vadföldekkel oldják meg. A tömb belsejében ehhez elszórtan több tíz hektáros megművelhető terület áll rendelkezésre. A vadföldek területe összesen 360 hektár, de emellett 120 tonna szemes és 550 tonna lédús takarmányt is kihelyeznek egy évben. A barcogás végeztével megnyitják a kerítéssel védett vadföldeket, hogy a bikák könnyen javíthassanak kondíciójukon; ez a következő évi felrakásra is nagy hatással van. Komoly problémát jelent a területen a vízhiány, ezt egyebek mellett a tavaszi vizek útjának elzárásával próbálják megoldani. A fő barcogóhelyek környékén itatókat is létesítenek, hogy a csökkentség a verekedésekből adódó sérüléseket.

Dr. Varga Gyula, a SEFAG Zrt. vadgazdálkodási osztályvezetője bemutatta Somogy megye adottságait és sajátosságait, majd az ország legnagyobb – több mint 48 ezer hektáros – vadászterületét, Lábodot vette górcső alá. Szabadterületről van szó, amelyen az állami tulajdon aránya meglehetősen alacsony, így igen jó viszonyt kell ápolni a gazdálkodókkal, hogy eredményesen lehessen dolgozni. A történelmi áttekintés után elérkezünk 2004-hez, mikor is a Lábod Rt. beolvadt a SEFAG Zrt.-be. Ekkortól új koncepció mentén folyt a munka: 2008 és 2014 között komoly infrastrukturális fejlesztések következtek. Ami a dámállományt illeti, drasztikus csökkentést voltak kénytelenek megvalósítani. A teríték a 2000-es évek közepén 2000 felett volt, de 2014-re körülbelül 600-ra csökkent. A szabályozás csak a tarvadat érintette. Az évek során több 5 kilogramm feletti agancsú bika is esett a területen, utoljára 2014-ben: ez volt az utóbbi évtizedek alatt a negyedik, és 5,33 kilogrammos tömege mellett 200,20 nemzetközi ponttal büszkélkedhet. Varga Gyula kitért a gazdálkodást nehezítő tényezőkre is. Ezek közül érdemes kiemelni az aranysakál erőteljes terjeszkedését és egy felemás megítélésű jelenséget: Lábodon az átlagosnál több rendellenes agancsú bika esik, az ok általában Staphylococcus fertőzés. A bérvadászok jelentős része kifejezetten keresi az ilyen trófeákat, ugyanakkor a baktérium jelenléte nem szerencsés az állomány szempontjából. A fertőzés okát még keresik.

A NEFAG Zrt. képviseletében Fehér Sándor vezérigazgató-helyettes vett részt az eseményen, „Dámgazdálkodás az ország közepén” című előadása a pusztavacsi gyakorlatot mutatta be. A terület történelmét összefoglaló blokkból kiderült, hogy már a XIX. század második felében is jelen volt itt a Nyugat-Európából betelepített vadfaj. A Magyarország földrajzi középpontjában 9300 hektáron gazdálkodó Pusztavacsi Erdészet egy 500 hektáros vadaskertet is működtet, ezt azonban nem klasszikus kertként kezelik, az itteni vadat helyét tartó, természetesen állománynak tekintik. Az erdészet területe magában kicsi a jelenlegi, mintegy 700 egyedet számláló dámállománynak, így feltétlenül szükséges a szomszéd vadgazdálkodási egységekkel való olajozott együttműködés. A dámok száma az erdészetnél a ’90-es évek elején volt a legmagasabb: körülbelül 1100-ra becsülték. Ez apasztási programot indokolt, amelynek eredményeképp a 2005-re bő 200-ra csökkent az egyedszám. Ekkor fogadtak el egy koncepciót, amely egyebek mellett a nagy egyedszámból való határozott szelekciót, az élőhely nyugalmának biztosítását, a vadföld-gazdálkodást, a csőkutakkal történő vízellátást és a takarmányozást irányozta elő. A gazdálkodás szép eredményeket hozott, ami meglátszik a trófeastatisztikán is: az elmúlt idényben 12 arany-, 13 ezüst- és 10 bronzérmes bika esett Pusztavacson. A jövőben a NEFAG-nál a többi között intenzív vadföldgazdálkodással, állandó takarmányozással, a korosztályviszonyok optimalizálásával, illetve a migrációs területek vadászatra jogosultjaival való együttműködés további erősítésével terveznek még jobb eredményeket elérni. Ez utóbbit segítik elő az erdőgazdaság által szervezett szakmai napok, trófea- és hullott agancs mustrák. Végül, de nem utolsó sorban a befektetésektől sem rettennek meg: automata etetők, napelemes kutak és vadászház-felújítások szerepelnek a távlati tervek között.

A KEFAG Zrt. Kelebiai vadászterületének dámgazdálkodását mutatta be Tóth Attila erdészeti igazgató. Ide 1978-ban telepítették a vadfajt. A 11 450 hektár viszonylag gyenge élőhelyi adottságai között is sikerült kiemelkedő eredményeket elérnie az erdőgazdaságnak, hiszen a Balotaszállási-kelebiai dámpopulációt 2015 februárjában felvették a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba. Kelebián a 2015-ös becsült állomány kis híján 700 egyed (hosszú távon ekkora törzsállományt szeretnének fenntartani a területen), a 2014-2015-ös vadászati évben 241 dám esett. Az érmes lapátok aránya impozáns: az elmúlt idényben pontosan 50 százalékos volt, és a 26 érmesből 19 aranyat kapott. Az állománykezelés egyik fő szempontja a középkorú állományban történő erőteljes szelekció. Emellett a jó genetikai adottságú, idős korra szimmetrikus és zárt, csipkézett lapátú bikákat kímélik, és lehetőség szerint 10 éves koruk után hozzák terítékre. Az ígéretes bikaborjakat sem lövik, a gombos, gyenge csapos és kanalas bikákat viszont idejekorán eltávolítják az állományból. Az elvek a gyakorlatban is működnek, hiszen az utóbbi években több 5 kilogramm fölötti agancstömegű bika is esett ezen a vadászterületen.
A házigazda Dalerd Zrt. tapasztalatairól Mészáros Attila sarkadremetei fővadász számolt be.

Előadásában a gyulai (nem gyulaji!) állományról beszélt, amely elszigetelten, körülbelül 11 ezer hektáron él. Maga a 8250 hektáros gyulai vadászterület nagyjából lefedi az élőhelyet, itt találhatók a vadsűrűk, fő barcogóhelyek is, amelyeken a békési állomány jó 80 százaléka szokott összegyűlni. A területet, amelyen egy 670 hektáros vadaskert is található, a szaktárca különleges rendeltetésűnek minősítette génmegőrzési céllal. Gyula mellett Békés megyében még Mezőhegyesen és Bélmegyeren található jelentősebb mennyiségű dám, ám a populációk közötti migráció minimális. Az első írásos emlékek az itteni dámokról a XVIII. századból valók. A II. világháború után állami kezelésbe került a vadászterület, majd több szervezeti átalakítás után végül 1993-ban a DALERD-hez került. A ’70-es évekig a terület apróvadas jellegű volt, ám a ’80-’90-es évektől a dám lett a fővad, ennek rendelik alá a többi vadfajjal való gazdálkodást. A vadtakarmányozás egész évben intenzív, a korlátozottan rendelkezésre álló (100 hektáros) vadföld mellett 240 hektár vadlegelő is található itt, ez utóbbiból 220 hektár a Körösök töltése és ártere, így itt különösen jó minőségű a legelő. Érdekesség, hogy a több száz éves elszigeteltségnek hála a mintegy 1800 egyedet számláló békési dámállomány sajátos fenotípust képvisel, amely a lapátok alapján jól azonosítható: jellegzetessége a rövid, de meglehetősen erős szár és a széles, de rövid lapát, amelyen gyakran alakul ki „cápafog”.
Az konferenciát dr. Király István összegezte.

Emlékeztetett: elmúltak azok az idők, amikor a dámot kerti vadnak tarthattuk, ma már az ország több területén jelentős és jó minőségű állománya él. Korábban elképzelhetetlennek tartottuk, hogy komolyabb vadkárt okozhasson, de mostanra ezt sem vitatja senki. A statisztikák, diagramok egyértelműen mutatják, hogy a szabad területen élő állomány nagysága exponenciálisan növekszik. A rendezvényen azért állami erdőgazdaságok képviselői adtak elő, mert a hazai dámállomány zöme erdőgazdasági területen él. Mint a legjobb állományok kezelői, remek betekintést nyújtottak a témába. Az elhangzott gyakorlati tapasztalatokat a jövőben érdemes lehet kutatási eredményekkel is kiegészíteni, hogy még többet tudhassunk meg a „magyar ötös” ezen vadfajáról.

Dr. Jámbor László zárszavában úgy fogalmazott: a rendezvény elérte célját, jelesül, hogy az érintettek gyűljenek össze, ismerkedjenek meg, tanuljanak egymástól. Aki pedig nem volt ott, az sem maradt le semmiről: az előadók szakcikkekben foglalják majd össze az elhangzottakat, és a tervek szerint az anyagokat az OMVK egy külön kiadványban bocsátja majd az érdeklődők rendelkezésére.

omvk.hu

Vadászat

Trófeaszemle és tiszteletadás

A Bakonyerdő Zrt. trófeaszemlét szervezett

Published

on

Az időjárás ezúttal kedvére tett azoknak, akik november 6. napján a hivatásos vadászok emlékhelyét felkeresve adóztak tisztelettel a vadgazdálkodás napszámosainak. A hubertlaki emlékmű köré sereglett vadászokat, vadásztársasági vezetőket és tájegységi fővadászokat a Bakony Vadászkürt Egylet jóvoltából felcsendülő “Üdvözlet” szólamai köszöntötték.

Fotó: OMVK

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A házigazda Bakonyerdő Zrt. képviseletében Varga László vezérigazgató a változó körülmények között is fenntartható természethasználat kihívásairól szólva a helyenként túltartott gím- és dámállományt, valamint az afrikai sertéspestist említette. A Bakonyerdő Zrt. minden jogi lehetőséget kihasználva biztosította a technikai feltételeket a hivatásos vadászok számára, hogy helyt tudjanak állni a mindennapokban. Ugron Ákos Gábor Verga Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. részéről elmondta: 140 vendéget fogadtak a bőgési idényben, az pedig különösen örvendetes, hogy közülük 17-en az első bikájukat hozták terítékre. A visszajáró vendégek magas aránya is a hivatásosok hozzáértésének fokmérője.

Korn Ignác, a Veszprém Vármegyei Vadászkamara hivatásos vadász alelnöke felidézte az emlékhely létesítése óta eltelt tíz évet. Mérleget vonva rámutatott, hogy számos területen történt előrelépés az ágazatot érintően: ilyen az Országos Vadgazdálkodási Tanács megújulása, a vaddal való ütközés és a vadászterületen kívüli károsítás észszerűbb jogi megítélése, vagy épp az Országos Vadgazdálkodási Alapból finanszírozott számos fejlesztés egyértelműen pozitív fejlemény, ugyanakkor a szakmai utánpótlás akadozni látszik, nagy a lemorzsolódás a hivatásos vadásznak készülő fiatalok között.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

A köszöntők elhangzása után a Hubertlaki Kereszt kitüntetést Szabó Ferenc, a Somlótája Vadásztársaság hivatásos vadásza vehette át több évtizedes szolgálata elismeréséül. Méltatását ide kattintva olvashatják.

Szabó Ferenc, a Somlótája Vt. kitüntetett hivatásos vadásza. Fotó: OMVK

A megemlékezés végeztével az állami erdőgazdaságok, valamint a vadászati érdekképviselet képviselői elhelyezték az emlékműnél az emlékezés koszorúit.

Az őszi vadászidény egyik legfontosabb eseményére került sor a hétvégén, ahol a vadászok és érdeklődők egyaránt megcsodálhatták az idény legszebb trófeáit. A trófeaszemle nem csupán az elért eredmények ünneplése, hanem a vadállomány állapotának bemutatása és az értékes tapasztalatok megosztásának alkalma is. Idén különösen változatos gyűjtemény várta a látogatókat, akik közelebbről is megismerhették a megye vadgazdálkodásának sikeres pillanatait. 26 vadászatra jogosult több, mint száz trófeát tett közszemlére: 87 gímagancs mellett 8 mufloncsiga, 7 dámlapát, 6 őzagancs és egy ezüstérmes rókakoponya állt a hozzáértő, vagy épp csodálkozó kíváncsi tekintetek kereszttüzében.

Fotó: OMVK

Az vadászkamara országos szervezetét képviselő Jámbor László elnök rámutatott: a bemutatott trófeákkal nem vallanak szégyent a megye vadgazdálkodói, ám a sikerhez elengedhetetlen a hivatásos vadászok áldozatros munkája és a támogató környezet.

Az Országos Vadgazdálkodási Tanács elnöki tisztét is betöltő Takács Szabolcs főispán a vármegye idei trófeabírálati adataival ismertette meg a trófeaszemlére összegyűlteket: Eddig 1600 gímszarvas trófea került bemutatásra. Az érmes arány eddig 43%. A 10 kg feletti trófeák száma 26, ami megegyezik a tavalyival, de most esett 4 db 12 kg feletti trófea, amire tavaly nem volt példa. Az aranyérmek száma 43 db lett, ami szintén megegyezik a tavalyival. Az eddig elbírált legnagyobb, 12,91 kg súlyú trófea a Sümegi Kinizsi Vadásztársaság területén esett. Tovább emelkedett az idős bikák száma, arányuk eddig 10,5%. A dámról annyit lehet elmondani, hogy az eddig elbírált 91 trófea kicsit kevesebb a tavalyi időarányos 97-nél. Úgy tűnik, hogy a felrakáson némileg jobban nyomot hagyott a száraz forróság és kicsit alacsonyabbak a trófeasúlyok, de így is sokkal magasabbak az 5-10 évvel ezelőttieknél. A legnagyobb eddig 4,4 kg a Bakonyerdő Zrt Bakonyi vadászterületéről. 13 aranyérmes lett, az érmes arány 37%. Az őzek tekintetében a tavalyi 9 db 500 gr feletti trófeával szemben idén 8-nak örülhetünk, és sajnos nem került bírálatra bemutatásra 600 g feletti trófea. A legnagyobb egy 530 gr-os az Öregséd Vadásztársaságnál. Az összdarabszám a tavalyival gyakorlatilag egyező, 1840 db.

Fotó: OMVK

Pap Gyula megyei vadászkamarai elnök hangsúlyozta: nem köszöntőt, hanem köszönetet mond, amikor azok felé fordul, akik hivatástudatuk és munkájuk által lehetővé tették a trófeaszemle megtartását. Sok jó kezdeményezés létezik országszerte, mégsem bizonyul mind életképesnek hosszabb távon – Veszprém vármegye azonban sikeresnek mondhatja magát ebből a szempontból: a vadgazdálkodók, a hatóság, az érdekképviselet és az állami erdészetek összefogása garancia rá, hogy ami érték teremetődött, az meg is őrződjön. Pap Gyula köszönő szavai után gratulált és jutalomban részesítette Kasza József és Hári Csaba vadásztársainkat. Kasza József első, Hári Csaba hetedik helyezést ért el az idei vizsla főversenyen, tovább öregbítve megyénk hírnevét a kinológia terén.

A mustrát követően a házigazdák vendégszeretete jóvoltából feltálalt ebéd mellett nyílt lehetőség a kötetlenebb beszélgetésre, az élmények felidézésére, a tapasztalatok kicserélésére.

Legközelebb Alsóperén, a kamarai évzárón, november 28-án találkozunk!

Forrás: OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Szabó Ferenc, a Hubertlaki Kereszt kitüntetettje

Szabó Ferenc, a „Somlótája” Vadásztársaság hivatásos vadásza vehette át a Hubertlaki Kereszt kitüntetést

Published

on

Szabó Ferenc, a „Somlótája” Vadásztársaság hivatásos vadásza vehette át a Hubertlaki Kereszt kitüntetést 2024. november 6-án. Szabó Ferenc 1960. június 17-én született Nagyvázsonyban. 1977 júliusában végzett Oladon, mint szakképzett hivatásos vadász, és még ebben az évben elhelyezkedett a Somlótája Vt. elődjénél, az Iszkázi Hunyadi Vadásztársaságnál.

Szabó Ferenc, a Somlótája Vt. kitüntetett hivatásos vadásza. Fotó: OMVK

Igazi hűséges típus, született vadőr. Folyamatosan gyarapította ismereteit és tapasztalatait a vad tiszteletéről és a vadászat alapjairól. Ismeri a Somlótája Vadásztársaság területének minden zugát, hol, merre milyen a vadmozgás, mire van szüksége a vadnak.

Termetét meghazudtolva nagyon határozott és kemény fellépésű. Nem ismer megalkuvást, mind a vadnak, mind a vadásznak megadja, és megköveteli a kijáró tiszteletet. Tökéletesen bírálja el a kilövésre szánt őzbakot, illetve gímszarvas bikát. .A munkában, és a szaktudásban szinte felülmúlhatatlan. Ugyanakkor nagyon jó emberi kapcsolatot tart munkatársaival. Tudását atyai módon megosztja fiatalabb kollégáival és vadásztársaival.

Tökéletes összhangot és egyetértést tud teremteni a rábízott vendégvadászokkal, függetlenül a nyelvi nehézségektől. Akit vadásztatott, az mindvégig ragaszkodott Ferihez.

Pályája elején komoly sikereket ért el megyei és országos vadászversenyeken. 1992-ben az ő kíséretében került terítékre az akkori világranglista 8., az országos ranglista 2. helyezését elérő gímszarvas bika trófeája 260,3 pontszámmal.

Az elmúlt 47 év munkássága maradandó értéket teremtett a „Somlótája” Vadásztársaság életében mind szakmai, mind gazdasági, mind pedig vadászetikai területen. Vadászati körökben elismert, és tiszteletre méltó vadászként tartják számon.

A Veszprém vármegyei Vadászkamara szívből gratulál az elismeréshez!

Forrás: OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Vadkamera buktatta le az orvvadászokat

Az elmúlt hetekben tucatnyi hurkot helyeztek ki ismeretlenek Bázakerettyén egy erdőbe. Elfogták őket

Published

on

Egy vadász tett bejelentést a rendőrségre, hogy az elmúlt hetekben tucatnyi hurkot helyeztek ki ismeretlenek Bázakerettyén egy erdőbe. Ezért az erdészet vadkamerát szerelt fel, hogy lebuktassák a rapsicokat. A felvételeken látszott, hogy ketten rendszeresen kijártak ellenőrizni a csapdákat, míg november 4-én elejtettek egy vaddisznót.

Fotó: Rendőrség

A rendőrök aznap el is fogták a két elkövetőt, akikről kiderült, hogy hegyi birtokuk egymás szomszédságában van. A vadállatot személyautóval vitték el egyikük lakására, ahol feldolgozták. A disznó bőrét és belsőségeit visszavitték az erdőbe és szétszórták.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

Az 50 éves bázakerettyei és az 58 éves borsfai férfiakat lopás vétsége és orvvadászat bűntette miatt hallgatták ki a Nagykanizsai Rendőrkapitányság nyomozói.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom