Méltó környezetben, ezúttal is Bakonybélben, de az Odvaskő Hotel vendégszeretetét élvezve került sor a vadászkamara hagyományos évadzáró ünnepségére december 11-én. 

A Bakony Vadászkürt Egylet kürtszignáljai elhangzása után Pap Gyula megyei elnök köszöntötte a megjelenteket és a meghívott előadókat, valamint ismertette az elhangzó előadások témáját.

Az est első – és legfontosabb – napirendi pontjaként dr. Jámbor László, az OMVK elnöke adott tájékoztatást a Vadászati törvény november 17-én elfogadott módosításának főbb elemeiről. Beszámolója előtt kiemelte: Veszprém megye vadászai aktívan érdeklődnek a szakma, a vonatkozó szabályozás változása iránt, mint fogalmazott, ezt a bakonybéli rendezvény és a többi vadászkamarai est is bizonyította.

A jogszabály-módosításról szólva kiemelte: egy szakmai törvény született, ezt tükrözi a tény, hogy az Országgyűlés túlnyomó többséggel fogadta el. Emlékeztetett: ezt hosszú előkészítő munka előzte meg, mindenki hozzászólhatott a jogszabály kidolgozása során, és sokan éltek is a lehetőséggel.

Megjegyezte, hogy mindenki véleménye nem köszönhetett vissza a jogszabályban. A többi érintett szakterülettel – az agráriummal, az erdőgazdálkodókkal, a természetvédelemmel, a szakmai műhelyekkel – folytatott egyeztetések során természetesen kompromisszumokat kellett kötni, de ezzel együtt egy megalapozott, szakmai törvény született, amelynek középpontjában a vad áll. Dr. Jámbor László megjegyezte: a korábbi törvény nem volt rossz, ám eljárt felette az idő. Emellett pedig az ellenőrzések hiánya, a szankciók elmaradása miatt sem volt elég eredményes, amely hiányosságok a jövőben orvosolhatók lesznek.

A jogszabály-módosítás több fölösleges bürokratikus terhet is levesz a vadászok válláról. A többi között megszűnik az egyéni lőjegyzék vagy éppen ésszerűsödik a hajtás és a terelés közötti különbség. A jogszabály lehetőséged ad két új vadászati mód, az elöltöltő-fegyveres vadászat és az agarászat űzésére, ezzel párhuzamosan pedig szigorítja a technikai eszközök alkalmazását: az éjjellátó berendezések közül csak keresőtávcsövet lehet majd használni, és azt is csak a hivatásos vadászoknak. Amennyiben valakinél vadászaton mégis ilyen készüléket találnak, azt már a Btk. szerint bünteti majd a jog.

A hazai vadgazdálkodás színvonalának emelését szolgálhatja a jövőben a tájegységi vadgazdálkodás és a mintegy félszáz újonnan kialakított tájegység élén álló fővadászok. Ők segíthetik majd a vadászatra jogosultak és a hivatásos vadászok szakmai munkáját, és arra is ügyelnek, betartják-e a vadgazdálkodók a rájuk vonatkozó előírásokat. Amennyiben nem, első körben felhívják a figyelmet a hiányosságokra, és ha az érintettek nem orvosolják azokat, jelzik a hatóságnak is a problémát, amely már intézkedni is fog.

Ezzel párhuzamosan megerősödik a hivatásos vadászok státusza. Amennyiben az alkalmazásukra vonatkozó szabályokat nem teljesíti a vadászatra jogosult, úgy szankciókkal számolhat, például a vadászati lehetőség megvonásával is. A szakmaiságot azzal is támogatja a módosított törvény, hogy a vadászatra jogosultaknál a szakmai irányítást végző személynek legalább középfokú vadgazdálkodási szakirányú végzettséggel kell majd rendelkeznie.

A 20 éves üzemtervi ciklus révén kiszámíthatóbbá válhat a vadgazdálkodás, ami befektetésre ösztönzi a vadgazdálkodókat. A trófeabírálat során ismét bevezetik a szankciókat, amelyek azonban nem az egyéni vadászt, hanem a vadászatra jogosultat sújtják majd, és nem egyszeri esetek, hanem ismétlődő hibás elejtések – tehát tendencia – esetén lépnek majd érvénybe. A törvény rendkívül fontos eleme, hogy markánsan elkülöníti a zárttéri vadtartást és a szabadtéri vadgazdálkodást. A jogszabály csak ez utóbbit szabályozza, és nem ad rá lehetőséget, hogy zárt területről szabad területre kerüljön vad.

A vadászati jog hasznosításának két alapvetése továbbra is az, hogy a vad állami tulajdon, a vadászati jog pedig a földtulajdon elválaszthatatlan része. A két elmúlt üzemtervi ciklus alatt nem volt egyértelmű, hogy ez utóbbi mit is jelent pontosan a gyakorlatban, ám a törvénymódosítás helyre tette ezt a kérdést.

A vadászterületek kijelölése szakmai feladat, a vadászati hatóságra tartozik, a hasznosításról való döntés azonban a földtulajdonos jogosítványa. Így – bár még néhány hónappal ezelőtt is úgy tűnt, a korábbi rendszer marad érvényben – a jövőben változik a területkijelölés módja. A jogalkotó célja az volt, hogy az utóbbi években, évtizedekben jól kezelt vadászterületek megmaradjanak. Ennek megfelelően a hatóság a jelenlegi területhatárokat alapul véve ajánlást tesz közzé a vadászterületek határaira úgy, hogy a határvonalakat hozzáigazítják a mesterséges és természetes terepalakulatokhoz és a tájegységek határaihoz.

Az adott vadászterület földtulajdonosainak legalább 2/3-a kell ahhoz, hogy kezdeményezzék a határvonalak módosítását, és ez akkor lehetséges, ha legalább 300 hektáros, összefüggő területről van szó. Ami a vadászati jog hasznosítását illeti, az erről szóló földtulajdonosi gyűlésen csak a megjelent földtulajdonosok és azok meghatalmazottjai szavaznak. Míg korábban a 30 hektárnál kisebb földterületek tulajdonosait a jegyző képviselte, a jövőben erre nem lesz lehetőség. Bármekkora földtulajdonnal rendelkező személyek szavazati joggal bírnak, ugyanakkor aki nincs jelen a gyűlésen és nem is képviselteti magát, az nem szólhat bele a vadászati jog hasznosításába.

Egy terület vadgazdálkodói számára az előhaszonbérlet intézménye biztosíthatja, hogy továbbra is ők maradjanak a vadászatra jogosultak. A tulajdoni hányad arányában számított szavazattöbbség esetén viszont a földtulajdonosok kizárhatják az előhaszonbérletet. Ezen szabály célja, hogy azok a föltulajdonosi közösségek, amelyek eddig haszonbérbe adták a vadászati jogot, a jövőben maguk gyakorolhassák, illetve amennyiben a vadászatra jogosulttal nem volt kielégítő az együttműködés, úgy másik egyesületnek adhassák bérbe a területet. Ezzel együtt ott, ahol a vadászok és a földtulajdonosok jó viszonyt ápolnak, nem kell arra számítani, hogy új vadászatra jogosult gazdálkodik majd a vadászterületen.

Mindehhez kapcsolódik, hogy a földtulajdonosi közösségek a jövőben nem lehetnek vadászatra jogosultak, és amennyiben tagjai maguk szeretnék gyakorolni a vadászati jogot, ehhez vadásztársaságot kell alapítaniuk, amely haszonbérbe veszi azt. Így a rendszer átlátható lesz szemben a jelenlegivel, amelyben az Ftk.-k működése gyakorlatilag követhetetlen és szabályozatlan. A földtulajdonosi közösségek közös képviselőinek jogállását, kötelességeit szintén szabályozza majd a törvény.

Kardinális kérdés a vadkár. Ezen a területen a jövőben egyértelműen a megelőzésre kerül a hangsúly, amelyben mindkét fél kötelezettségeit és az ezek elmulasztásával járó szankciókat konkrétan meghatározza a jogszabály. Amennyiben a gazda nem vesz részt az előírtak szerint a megelőzésben, nem lesz jogosult a vadkár megtérítésére, a vadászatra jogosult pedig annak 100 százalékát lesz köteles megtéríteni, amennyiben a megelőző évben nem teljesítette a gímszarvas és a vaddisznó lelövési tervet.

Ha mindenki megtesz mindent, ami elvárható, a gazda a bekövetkezett vadkár 10 százalékát lesz köteles eltűrni a jelenlegi 5 helyett. A kárt a jelenleginél képzettebb szakértők mérhetik majd fel, a vonatkozó személyi feltételeket a Vtv. végrehajtási rendelete tartalmazhatja majd.

Végezetül: a vadkár felmérésének módszertanát egy egységes vadkár-protokoll tartalmazza majd, amelynek tartalmáról az OMVK megállapodott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, a Földművelésügyi Minisztérium pedig beépíti a végrehajtási rendeletbe. A szakminiszter rögzítheti majd a kiemelten vadkáros területek definícióját is, amelyeknél a megelőzés szabályozása szigorúbb lesz. Ilyen lehet egy területről például akkor, ha az erdősültség meghaladja a 30 százalékot, ha egy adott tábla legalább 40 százalékban erdővel vagy nádassal határos, vagy pedig ha nagy értékű terményt termesztenek rajta.

A vadkár megfizetését egy vadkáralap létrehozása biztosítja majd, a vadászatra jogosultaknak egy külön számlán minden évben az előző évi vadkár összegét kell majd elkülöníteni. A földtulajdonosok érdekeit védi az a rendelkezés is, amely szerint a bérleti díj 90 százalékát a vadgazdálkodóknak mindig előre kell megfizetniük.

A második előadás a vadászkamara kommunikációját vette górcső alá, az eredményeket Földvári Attila, az OMVK kommunikációs főmunkatársa ismertette, aki 2015 februárja óta dolgozik ezen a poszton.

Személyes észrevételként megjegyezte: ő maga több mint három évig dolgozott a Magyar VADÁSZLAP szerkesztőségében, amelynek alapító főszerkesztője, Csekő Sándor szintén szívén viselte a vadászati kommunikációt. Ezért is a sors furcsa fintora, hogy a lap egykori munkatársaként erősítheti most a kül- és sajtókapcsolatokat.

Mint elhangzott, ami a külkapcsolatokat illeti, a legvérmesebb vadászatellenes szervezettel is szót lehet érteni, amennyiben kellő türelemmel, partnerként kezelve állunk hozzá. Ezen a fronton az OMVK idén komoly eredményeket könyvelhetett el.

Az OMVK a 2014 tavaszán megválasztott elnökség szándékának megfelelően szolgáltató kamaraként kell hogy működjön, és ily módon a közönségszolgálatot is kiemelten kezeli. A munkatársak a lehető leggyorsabban és legpontosabban igyekeznek válaszolni a befutó megkeresésekre. Az OMVK főmunkatársa kiemelte: az eredményes munkában feltétlenül számítanak a tagság, a vadászok segítségére is, hiszen ők azok, akiket elsőként kérdeznek a civilek például egy vadelütéssel vagy egy belterületen bekövetkezett vadkárral kapcsolatban.

Az OMVK kommunikációjának 2015-ös fejlesztését, eredményeit konkrét számadatok mutatták be. Az omvk.hu indulása, 2013. október 21-e és 2015. november 23-a között 441 000 oldalmegtekintést regisztrált a rendszer, ami napi átlagban 577-et jelent. A 2015-ös lendület itt is visszaköszön: ebben az évben az átlag 925-re, több mint másfélszeresére nőtt.

A közösségi médiáról külön is szó esett az előadásban. Az OMVK-t már 3000-en követik a Facebook-on. A legkiemelkedőbb eredményt egy áprilisban kiadott, civileknek szóló közlemény érte el, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad hozzányúlni az őzgidákhoz. Ez a megosztások révén – teljesen ingyen – két nap alatt 200 000 emberhez jutott el, ami különösen nagy eredmény, tekintve, hogy a legnépszerűbb magyar hírműsort, az RTL Híradó egy-egy adását átlagosan 900 000 ember nézi. A vadászkamara rendszeresen publikál friss tartalmakat, beszámol az aktualitásokról, így a jövőben ezek a számok tovább nőhetnek.

Ami a jövőbeni terveket illeti, elindulhat egy országos vadászkamarai elektronikus hírlevél, amelyre a vadászok már 2016-ban, a vadászjegyek kiváltásakor feliratkozhatnak majd. Fontos feladat lesz az OMVK megyei Területi Szervezetei honlapcímeinek valamint e-mail címeinek egységesítése, illetve az online felületek további népszerűsítése a felhasználók között. Távlati terv egy egységes vadászkamarai honlap létrehozása, amelynek főoldalán lehetnek majd elérhetőek az országos jelentőségű anyagok, a megyei információkat pedig közvetlenül vagy a főoldalról elérhető aloldalakon lehet majd megtalálni.

Utolsó napirendi pontként – de nem utolsó sorban – Pap Gyula megyei elnök számolt be a Veszprém megyei Vadászkamara 2015. évi tevékenységéről és a 2016-os tervekről. A Veszprém megyei Vadászkamara 2015-ben 2714 fős taglétszámmal bírt, a megye vadászai kivétel nélkül kamarai tagok. A hivatásos vadászok közül 184-en vettek részt a pápai, az alsóperei vagy a sümegi továbbképzés egyikén.

A megyei vadászszövetség a kamara közreműködésével 2015-ben két alkalommal tartott vadásztanfolyamot, összesen 40 fő részvételével. Vadászvizsgára négy alkalommal került sor, összesen 77-en tettek vizsgát. Dr. Lukács Attila alelnök úr aktív közreműködése mellett lőszertöltő tanfolyamot is szerveztünk.

Ami a szervezeti életet illeti: négy alkalommal került sor vezetői értekezletre, és kétszer vadászkamarai küldöttértekezletre. Pap Gyula megyei elnök és Baracskay Lajos titkár minden egyes alkalommal részt vett az országos elnökségi üléseken és titkári értekezleteken, aktív szerepet vállalva az országos kamara működésében. Az országos küldöttértekezlet szintén megyénk küldötteinek közreműködése mellett került sor. Szekrényes Tamás alelnök úr elhivatottan képviselte megyénk hivatásos vadászainak érdekeit a hivatásos vadász alelnökök országos értekezletén.

Veszprém megye véleményalkotásával nagy szerepet vállalt a Vadászati törvény módosításának kidolgozása során. (Fotók: Gyurom János)

• Tovább a teljes cikkre (vmvk.hu)