Vadászat
Rekord a Fejér megyei jótékonysági vadászaton
Az idei nádasdladányi karitatív eseményen minden eddiginél többen, összesen 58-an vettek részt. Az immár hagyományosan december 27-én, a Nádor Vadásztársaság területén rendezett apróvadazásra befizetett részvételi díjak összege is minden eddiginél magasabb: mintegy 1 360 000 forint. Ezt a minimális szervezési költségek levonása után idén is a Fejér megye Gyermekeiért Alapítvány kapja. A szervezők – az Országos Magyar Vadászkamara Fejér megyei Területi Szervezete és a vadásztársaság – jövőre még nagyobb szabású eseményt terveznek, miután idén is csaknem húszfős túljelentkezés volt.
A patinás helyszínen, a nádasdladányi Nádasdy-kastély udvarán fél kilenctől gyülekeztek a résztvevő vadászok, a vadászkutyások és a hajtók. A regisztrációt követően Fürész Attila, az OMVK megyei Területi Szervezetének elnöke köszöntötte a résztvevőket. Emlékeztetett: a nemes kezdeményezés idén már harmadszor valósul meg, így sikerült megteremteni a János napi jótékonysági vadászat hagyományát.
Kiemelte, hogy évről évre nagyobb az igény a vadászok részéről, a magyar Nimródok mozgósíthatók a jó cél érdekében. A vadászat árával – idén fejenként 20 000 forinttal – ahhoz járultak hozzá a résztvevők, hogy a székesfehérvári Szent György-kórház gyermekosztálya inkubátor fölé helyezhető kékfény-lámpát szerezhessen be. Ebben az évben az adományhoz egy emléklapot is átadnak az intézménynek, amelyen szerepel minden támogató neve.
A karitatív akciót idén dr. Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára is támogatta. Ugyan nem lehetett jelen egyéb irányú elfoglaltságai miatt, de videofelvételen üdvözölte a résztvevőket és a szervezőket, amelyet a rendezvényt megörökítő Hazai Vadász televíziós magazinműsor stábja vetített le. Az államtitkár ebben a jótékonyság, az összefogás fontosságáról szólt megköszönve a vadásztársaknak hozzájárulásukat.
a Nádor Vt. elnöke és a megyei vadászkamara titkára üdvözlő beszédében felköszöntötte az István és a János nevű vadásztársakat, és abbéli reményét fejezte ki, hogy a korábbi István napi vadászat hagyománya a jótékonyságiban él majd tovább a következő esztendőkben. Párhuzamot vont az adventi időszakkal, hiszen ma már ezt az eseményt is várakozás előzi meg. Megjegyezte: ezt bizonyítja az is, hogy rengeteg ismerős arcot lát, akiket ráadásul a ködös időjárás sem tántorított el a fácánozástól.
A támogatókról szólva külön kiemelte a kommunikációban is segítő OMVK-t, a sajtó jelenlévő képviselőit, köztük a Hazai Vadász stábját, amely az eseményt ellentételezés nélkül örökítette meg, Békési Jánost, a műsor producerét, a székesfehérvári PROCAR Kft.-t és végül, de nem utolsó sorban a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központot, amely térítésmentesen bocsátotta rendelkezésre a kastély udvarát és helyiségeit.
Az üdvözlet után az elnök bemutatta a vadászatvezetőjét, Pechtol Szabolcsot, az egyesület vadászmesterét, valamint segítőit, Hári Csaba fővadászt és Székely Krisztián hivatásos vadászt. Tekintettel a ködös időre való tekintettel a korábbi tervekkel ellentétben, a biztonságot szem előtt tartva csak fácánt – kakast és tyúkot – illetve szárnyas kártevőket ejthettek el a vadászok, akiket egyéb biztonsági előírások mellett külön óva intettek a 45 foknál alacsonyabban tett „lapos” lövésektől.
A 10 órakor kezdődő vadászat alatt a résztvevők mintegy 4-5 kilométert tettek meg, az utolsó hajtásnak nem sokkal 14 óra előtt lett vége. A kastély főbejáratával szemben elkészített terítéken 96 fácán feküdt. A vadászat végén Pechtol Lajos egyik legnagyobb vadászírónktól, Széchenyi Zsigmondtól idézve úgy fogalmazott: minden vadásznap ünnep. Miként a jó hangulat és a kedvezőtlen időjárás ellenére is tisztes teríték is bizonyítja, a bő 5000 hektáron gazdálkodó Nádor Vt. a jövőben is biztosítani tudja a hátteret a hasonló rendezvényeknek. Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a fácánállomány mögött az egyesület szakszemélyzetének rengeteg munka van.
A jótékonysági vadászat ötletgazdája, Fejes László sportvadász szerint a kezdeményezés megérett arra, hogy 2016-ban továbblépjen, ezt támasztja alá a túljelentkezés is. Véleménye szerint jövőre a hagyományossá vált december 27-ei napon több – akár más megyebéli – helyszínen lenne érdemes megrendezni az így országossá váló karitatív akciót, vagy akár a több alkalom is szóba jöhet. Megjegyezte, hogy a helyieken kívül minden évben érkeztek vadászok más megyékből is, idén összesen 5-ből 21-en, és ez is motiválhatja más megyék vadásztársaságait és vadászati érdekképviseletét, hogy kövessék a fejériek példáját.
Egy követőjük már bizonyosan van: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében november 7-én már megtartották a szintén hagyományteremtőnek szánt jótékonysági vadászatot. Fejes László szerint a nemes célon kívül a Fejér megyei (a jövőben pedig remélhetőleg országos) esemény azt is tudatosítja a civilekkel, hogy a több mint 60 ezer vadász része a társadalomnak, és tevékenyen részt kíván venni a közösségi életben. A vadászat vége után a kastélyban, az Ősök Termében látták vendégül az egybegyűlteket, akik 2015-ben először – a vadászrészen kívül – egy névre szóló emléklapot is hazavihettek.
Földvári Attila
OMVK
Vadászat
Tavaszi színkavalkád az erdőszéleken – a fácánok dürgése
A közönséges fácán dürgéséről közölt cikket az Ipolyerdő Zrt.
Ahogy a tavasz határozottabban bontakozik ki az Ipoly menti erdők és mezők világában, egy különösen látványos madárfaj kerül a figyelem középpontjába: a közönséges fácán.
Bár ezt az Ázsiából származó madarat elsősorban vadászatos szempontból ismerik, az április inkább a természet egyik legszínesebb jelenségéről szól: a dürgésről, azaz a párzásukról.

Udvarlás – Fotó: Ipolyerdő Zrt. – Vadfajok.hu
A fácánok dürgése a madárvilág egyik leglátványosabb udvarlási viselkedése, amely nálunk az áprilisi időszakban figyelhető meg.
A legismertebb fajuk a közönséges fácán (Phasianus colchicus).
A fácán őshazája a Kaukázustól az Amurig húzódik. Európába az ókorban telepítették be, és azóta a kontinens nagy részén elterjedt. Először a görögök hozták hazájukba a Kaukázus vidékéről, tőlük a rómaiak vették át udvaraik díszeként, majd telepítették a megszállt területekre tovább, Nyugat- és Északnyugat-Európába, valamint Angliába is.
A modern korban a fácán az egyik legfontosabb apróvad, tenyésztése az apróvad-gazdálkodás önálló szakterülete. Vadon élő populációi a vidék üde színfoltjai.
Mifelénk, nagyvadas vadászterületeken jellemzően nem vadászunk rájuk, csak gyönyörködünk bennük és az általuk produkált különleges jelenségekben.
A dürgésről
A kakasok ilyenkor territóriumot foglalnak, és igyekeznek minél több tojót maguk köré gyűjteni. A domináns egyedek előnyben vannak: erőteljesebb megjelenésük és kitartóbb viselkedésük növeli esélyeiket a szaporodásra. A tojók ezzel szemben jóval rejtettebb életmódot folytatnak – barnás, mintázott tollazatuk kiváló álcát biztosít számukra a fűben és cserjésekben.
A dürgő kakasok szinte folyamatos „szolgálatban” állnak.
Feltűnő, fémesen csillogó tollazatuk – zöldes fej, vörös arcbőr, rézbarna és arany árnyalatok – nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem fontos szerepet játszik a tojók figyelmének felkeltésében.
A dürgő fácánkakas rendkívül feltűnően viselkedik: tollazatát felborzolja, hogy nagyobbnak és erőteljesebbnek tűnjön. Szárnyait leereszti és kissé széttárja, farktollait legyezőszerűen kinyitja, közben jellegzetes, rekedt „kakaskukorékolás-szerű” hangot ad – amely a szárnycsapkodással együtt akár több száz méterről is hallható.
Köröz a tojó körül, gyakran féloldalasan mutatva magát Ez a vizuális bemutató a tojó figyelmének felkeltésére szolgál. Néha felugrik a levegőbe, majd visszaérkezve folytatja a bemutatót. Ezek a hangok egyszerre szolgálnak területjelzésre és a rivális hímek elriasztására.
Hajnalban, kora reggel a legaktívabbak – mezőkön, erdőszéleken, mezőgazdasági területeken.
A dürgésnek több fontos funkciója van:
- Párválasztás: a tojó a legerősebb, leglátványosabb hímet választja
- Rangharc: a kakasok egymással is versengenek, harcolnak
- Territóriumvédelem: a hím jelzi, hogy az adott terület foglalt
A sikeres dürgés után a tojó elfogadja a hímet, és megtörténik a párzás.
A dürgés nemcsak a szaporodás része, hanem egy komplex viselkedési forma, amelyben a látvány, a hang és az erőfitogtatás egyszerre játszik szerepet.
Élettani szempontból ez az időszak komoly igénybevételt jelent a kakasok számára.
A folyamatos aktivitás, a vetélytársakkal való összecsapások és az állandó készenlét jelentős energiát emészt fel. Ez az időszak egyben a természetes kiválasztódás fontos színtere is: csak a legerősebb és legegészségesebb egyedek képesek sikeresen részt venni a szaporodásban. A fácán jelenléte így nemcsak biológiai érdekesség, hanem „üdítő színfolt” is a tájban.
Az erdőszélek, mezőgazdasági területek és cserjések mozaikos élőhelyein élő madár jól alkalmazkodott az ember által alakított környezethez. Gyakran megfigyelhető utak mentén, réteken vagy akár települések közelében, ahol jellegzetes mozgása és rikoltása könnyen felismerhetővé teszi.
A tavaszi időszak kiváló alkalom arra, hogy egy séta során ne csak a rügyfakadást és a virágzó aljnövényzetet figyeljük meg, hanem meghalljuk és megpillantsuk ezt a különleges madarat is.
A fácánok dürgése a természet körforgásának fontos része: látványos és hangos emlékeztető arra, hogy az élővilág ilyenkor van igazán „életben”.
Forrás: Ipolyerdő Zrt.
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ (Lengyelország): Medvetámadásban halt meg egy nő Płonna közelében
Tragikus medvetámadás történt Lengyelország délkeleti részén:
Tragikus medvetámadás történt Lengyelország délkeleti részén: egy 58 éves nő életét vesztette egy eldugott erdőterületen, a Kárpátok előterében fekvő Płonna település közelében.
A rzeszówi Regionális Környezetvédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint a támadás mintegy 1,5 kilométerre történt az erdő belsejében, egy ritkán látogatott területen, amely a barnamedvék rendszeres tartózkodási helyének számít.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A nő információk szerint hullajtott agancsokat gyűjtött, amikor a támadás érte. Fia a segítségére sietett, és még segélyhívást is indított, azonban a nő röviddel később belehalt sérüléseibe.
A baleset idején erős szél fújt, ami feltételezhetően rontotta a medve érzékelését, így egy hirtelen, váratlan találkozás alakulhatott ki.
A hatóságok hangsúlyozták, hogy korábban nem érkezett kérelem problémás medvék elriasztására vagy eltávolítására.
A Kárpátok előterében a barnamedve-állományt mintegy 300 egyedre becsülik, ugyanakkor a szakemberek szerint az adatok bizonytalanok. A barnamedve alapvetően kerüli az embert, a támadások általában váratlan találkozások során történnek.
Forrás: DjZ
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ (Németország): Új szakaszba lépett az ASP elleni védekezés Hessenben
Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben.
Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben. A 2024 júniusi kitörés óta a tartomány és az érintett járások következetesen kerítések építésével, intenzív tetemkeresésekkel és a vaddisznóállomány jelentős csökkentésével védekeznek. Most új szakasz következik: a zárlati övezetek részleges feloldása Dél-Hessenben.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Szigorú feltételek az enyhítésekhez
A pfungstadti és kiedrichi tájékoztató rendezvényeken Michael Ruhl államtitkár hangsúlyozta, hogy a csökkenő esetszámok ellenére sincs ok a megnyugvásra. „Az intézkedéseket következetesen folytatni kell” – mondta az ASP operatív törzs vezetője. Mintegy 400 vadászati, mezőgazdasági és önkormányzati szereplő vett részt a hatóságokkal folytatott egyeztetéseken.
A visszaminősítés szigorú uniós feltételekhez kötött: legalább tizenkét hónapon keresztül nem kerülhet elő új fertőzött vaddisznó. Ehhez kiterjedt tetemkeresésekre, dokumentált kilövésekre és közel nullára csökkentett vaddisznóállományra van szükség. Egyetlen új ASP-eset is jelentősen visszavetné a folyamatot.
Az első kérelmet már benyújtották: március végén a „Beta” nevű központi fertőzött terület és a hozzá kapcsolódó térségek részleges visszaminősítését kezdeményezték, amelyet az Európai Bizottság elfogadott. A döntés most a tagállamoknál van. Kedvező elbírálás esetén a Rheingau-Taunus járás egyes részei, valamint a környező területek ASP-mentesnek minősülhetnek.
A vadászok szerepe továbbra is kulcsfontosságú
Az eddigi intézkedések hatásosnak bizonyultak, azonban a központi fertőzött terület körüli kerítés továbbra is alapvető védelmi eszköz. A nyitva hagyott kapuk vagy a kerítés megrongálódása veszélyeztetik az eddig elért eredményeket. Ugyanilyen fontos az intenzív vadászat folytatása – különösen az úgynevezett „fehér zónákban”, ahol a vaddisznóállományt következetesen nullára kell csökkenteni.
Ruhl ezért ismét a vadászokhoz fordult: szerepük továbbra is nélkülözhetetlen. „Csak egy vaddisznómentes pufferzóna képes hatékonyan megszakítani a fertőzési láncokat.” Egyúttal köszönetet mondott a vadászok eddigi járványvédelmi munkájáért.
Forrás: Wild und Hund



You must be logged in to post a comment Login