A Veszprém megyei Vadászkamara „Vadászkamarai esték” rendezvénysorozatának idei első állomása rendhagyóra sikeredett, január 15-én ugyanis a megyén kívül, a Komárom-Esztergom megyei Rédén került megrendezésre.

A hagyományokhoz híven a Bakony Vadászkürt Egylet kürtszólamai nyitották meg megyénk vadászainak újabb találkozóját. Pap Gyula megyei elnök köszöntötte a szép számú hallgatóságot és a rendezvény védnökeit, Varga Jánost (elnök, Hegyi Vadászok Vt.), Imre Jánost (elnök, Királykúti Vt.), Dr. Mile Imrét (elnök, Tési fennsík Vt.) és Sasvári Gyulát (elnök, Cuhai vén róka Vt.), akik nagylelkűsége nélkül nem kerülhetett volna sor a találkozóra.

Dr. Kun Edit, a Nimród vadászújság kiadói igazgatója Nimród népe című prezentációjában a vadászat lelkiségét, a magyarság vadászatfilozófiáját vette górcső alá.

Mint rámutatott: a materiális okokon (élelemszerzés, létfenntartás) túli motivációk mindig is jelen voltak a vadászatban: a kutatás, a megismerés és a birtoklás vágya semmivel sem kevésbé jelentős tényezők. A vadászat során használatos íj és a puska a nehezen elérhető emberközelbe hozásának eszközei.

A magyarság eredetmondájának, a Csodaszarvas-legendának is hangsúlyos eleme a vadászat. Kézai Simon Nimródot, Noé dédunokáját tartja a magyar nép ősének, akiről az Ószövetség megjegyzi, hogy „nagy vadász volt az Úr előtt”. A magyar vadászok kétszeresen is Nimród népe: magyarként és vadászként is, ráadásul az egyik utolsó összetartó közösségként példát mutathat a technika uralta neobarbarizmus ellenében.

Pechtol János, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) főtitkára az előre meghirdetett program szerint a vadászati törvény végrehajtási rendeletének részleteit ismertette volna, azonban a rendelet véglegesítése még várat magára, így ezzel kapcsolatban konkrétumokról nem tudott beszámolni. Ezzel szemben praktikus tudnivalókat osztott meg a hallgatósággal a földtulajdonosi gyűléseken való részvételt biztosító meghatalmazás-mintákkal kapcsolatban, amelyek nem fogják a rendelet mellékletét képezni, ezért a kamara által a jogosultakhoz korábban eljuttatott meghatalmazás-mintát célszerű használni. A tulajdonosi gyűlések lebonyolítását megkönnyíti majd a várhatóan kedvezményes áron (100 forint/hrsz.) megvásárolható földkönyv.

A vadgazdálkodási tájegységek kialakításával kapcsolatban megjegyezte, hogy a határokat egy önálló rendelet fogja tartalmazni, és a határok várhatóan nem fognak jól működő vadgazdálkodási egységeket átszelni. Véleménye szerint a vadászterületek 80%-a változatlan területhatárokkal működik majd tovább, a jelenlegi vadászatra jogosult irányítása mellett. A hatóság általi területkijelölés csak a lehető legminimálisabb határkiigazításra fog korlátozódni.

Gazdasági szempontból már most érdemes készülni két költségnövelő tényezőre: a 2018 novemberétől feltöltendő vadkáralapra, és a tárgyévet megelőzően átutalandó bérleti díj előlegre. A bérleti díjak várható alakulásával kapcsolatban elmondta: apróvadas területeken 300 forint alatti, vegyesvadas területeken 300–600 forintos, míg nagyvadas területeken 600–1000 forintos hektáronkénti bérleti díjat tart elképzelhetőnek, de jogszabályi ajánlás valószínűleg nem születik majd ebben a kérdésben.

Ami a törvény teljes hatályba lépése és a rendeletek megalkotása utáni teendőket illeti, fontosnak nevezte a megoldás megtalálását a nagyvadállományok elfiatalodására és az apróvad siralmas helyzete.

Pap Gyula, dr. Jámbor László és Pechtol János

Jámbor László, az OMVK elnöke hozzáfűzte: sokan várnak túl sokat a jelenleg készülőfélben lévő rendeletmódosítástól, holott az csupán a törvény idén január 1-jétől hatályos részeinek gyakorlati alkalmazását könnyíti majd meg, a lényeges rendelkezések magából a törvényből kiolvashatóak. Sürgős teendőként jelölte meg a jelenlegi földtulajdonosi vadászati közösségek számára a mielőbbi vadásztársaság-alapítást, hiszen a jövőben csak haszonbérlet útján lesz hasznosítható a vadászati jog. A haszonbérleti díjakkal kapcsolatban megjegyezte: az állami erdészetek kapnak majd ajánlást a díj mértékére vonatkozóan, ez szolgálhat majd zsinórmértékül a megyékben is, de a pontos összeget a piaci viszonyok fogják kialakítani, mindazonáltal senkinek nem lehet célja a területek „kizsigerelése” e költségtétellel.

Pap Gyula megyei elnök méltatta az előadók munkáját, és megköszönte a házigazda Varga János (elnök, Hegyi Vadászok Vt.) nagylelkűségét, ami lehetővé tette, hogy a 2016-os első Vadászkamarai este megrendezésére méltó környezetben történjen. Az előadások elhangzása után került sor a kőzeteket, ásványokat, hazai és egzotikus vadfajok trófeáit, régi vadászfegyvereket, és egyéb tárgyi emlékeket tartalmazó 24 fenyő természetrajzi és vadászati gyűjtemény közös megtekintésére és az elmaradhatatlan állófogadásra, ahol bőségesen nyílt alkalom a hallottak megvitatására. Legközelebb január 30-án, az V. Erdész–Vadász Bálon találkoznak a megye vadászai.

vmvk.hu
Fotó: Gyurom János