Vadászat
Csak a Vadgazdálkodási Bizottságban hozott változásokat a küldöttközgyűlés
Az Országos Magyar Vadászkamara április 7-én, Tatán megtartott küldöttközgyűlésén ismét bizalmat szavaztak Pechtol János főtitkárnak. A Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság – amely a bizottságok között kiemelt jelentőségű – elnöke dr. Varga Gyula, a SEFAG Zrt. vadászati ágazatvezetője lett, tagnak pedig dr. Szekrényes Tamást, a Bakonyerdő Zrt. erdészeti igazgatóját választották. A Gottwald Hotelben tartott eseményen, amelyen 270-ből 169 küldött vett részt, értékelték a 2015-ös évet és a megvitatták a jövőbeni feladatokat is.
Az esemény egy perc néma csönddel kezdődött, amellyel a küldöttek a március 18-án elhunyt dr. Móra István, az OMVK Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnökének emléke előtt tisztelegtek.
Az ülést dr. Jámbor László, az OMVK elnöke vezette le. A napirendi pontok ismertetése után szóban egészítette ki a szervezet elnökségének írásos beszámolóját, amelyet korábban minden küldött postai úton megkapott. Mint fogalmazott, a vadászkamara 2015-ben tartalmas, tervszerű és eredményes munkát végzett. Ezt szolgálták a korábban, a tisztújítást követően bevezetett változások, így a szűk körű vezetőségi ülések rendszeresítése (ezeken az elnökön kívül Pap Gyula sportvadász és ifj. Fodermayer Vilmos hivatásos vadász alelnök, valamint Pechtol János főtitkár vesz részt), a titkári értekezletek bevezetése, illetve a bizottsági és szakbizottsági elnökök értekezlete. Ez utóbbi testületek évente egy alkalommal külön beszámolnak munkájukról, terveikről, amelyek végrehajtásához külön költségvetési keretet kapnak. Ezért munkájuk tartalmasabbá, hatékonyabbá vált az elmúlt két évben.
Emlékeztetett, hogy 2014. július 20-án az újonnan megválasztott elnökség hét pontban foglalta össze célkitűzéseit a következő időszakra, amelyekből heteken belül az utolsó is teljesülhet.
- Feladatként határozták meg a Vadászati törvény módosításának szorgalmazását és elősegítését. A jogszabály módosítását 2015. november 17-én fogadta el az országgyűlés, és az új szabályozás a korábbi években lefolytatott belső szakmai egyeztetéseken megfogalmazott többségi akaratot tükrözte. Néhány hónap múlva már a területkijelölésen és a vadászati jog hasznosításról szóló döntéseken is túl leszünk, és beigazolódhat, hogy a vadászatra jogosultak összetétele valamint a jelenlegi vadászterületek határai több mint 90%-ban valóban változatlanok maradnak.
A Vtv. módosításának középpontjában a vadgazdálkodás, a vad védelmének erősítése állt, ami nagy előrelépésként értékelhető. Az új előírások jogi hátteret teremtenek a szakmai munka számára: egyebek mellett a tájegységi vadgazdálkodás, a hivatásos vadászok státuszának megerősítése, a vadászatra jogosultak szakmai vezetőitől megkövetelt kötelező szakmai végzettség, a trófeabírálat reformja, a vadkármegelőzés szabályozása mind az előrelépést, a fejlődést szolgálják. Az OMVK feladata, hogy a szakmai garanciákat kihasználva olyan vadgazdálkodást alakítson ki Magyarországon, amely a következő 20 évben költségtakarékos és színvonalas vadászati lehetőségeket biztosít. - Külön cél volt a hivatásos vadászok státuszának megerősítése. Ezen a területen jóval többet sikerült elérni a tervezettnél, fogalmazott az OMVK elnöke. Jelenleg folyamatban van az ajánlott bértábla kiadása, az új szolgálati szabályzat hozzáigazítása a módosult jogszabályi környezethez és az egységes továbbképzési rendszer kialakítása, amely a 2017–2018-as vadászati évtől lehet hatályos. A Vtv. végrehajtási rendelete előírhatja majd a szolgálati egyenruha viselését (és annak biztosítását a vadászatra jogosult számára). Ami pedig mindennél fontosabb: a törvény értelmében egy hivatásos vadász a jövőben csak egy vadászatra jogosultnál dolgozhat, méghozzá főállásban.
- Feladat volt az OMVK központi apparátusa szervezeti és működési szabályzatának megalkotása. Ez még 2014-ben megtörtént.
- Az Elnökség úgy határozott, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a PR- és kommunikációs tevékenységre. Az ehhez kapcsolódó feladatokat egy külön munkatárs látja el 2015 februárja óta, és komoly eredmények könyvelhetők el ezen a területen.
- A kötelező vadászkamarai tagság visszaállítását súlyponti kérdésként értékelte az elnökség 2014-ben. Ez heteken belül megvalósulhat, miután az Országgyűlés áprilisi programjában szerepel a Vadászkamarai törvény módosítása, amely egyéni képviselői indítványként kerülhet a honatyák elé. Erre azért van szükség, mert az új Vtv. az OMVK hatáskörébe utalja a külföldi bérvadászok vadászati engedélyének kiadását, és ezt a feladatot – amely egyébként többletbevételt is fog jelenteni – a kamarai törvényben is rögzíteni kell. Miután a régi Alkotmánnyal szemben Magyarország új Alaptörvényével már nem ellentétes a tagság kötelezővé tétele, most lehetőség nyílik a visszaállításra. Ezt az Elnökség egyhangúlag támogatja és szorgalmazza. Korábban felmerült, hogy a törvény további két módosítást is tartalmazhatna: megszűntethetné a Területi Szervezetek jogi önállóságát, illetve a megyei titkárok tisztségviselői státuszát oly módon, hogy határozatlan idejű munkaviszonyban lássák el munkakörüket. Ezt a két kezdeményezést azonban az Elnökség nem támogatta.
- Az Elnökség két éve úgy döntött, hogy el kell készülnie egy vadkár-protokollnak, amely egyértelműen szabályozza a vadkárfelmérést. A Vtv. erről a problémakörről egyértelműen rendelkezik, a protokollt a vhr. későbbi módosítása tartalmazza majd, amely egyben a vadkárszakértők kötelező végzettségét is meghatározza, ily módon komplex formában szabályozza a problémakört.
- Az OMVK kitüntetési rendszerének módosítását többször szorgalmazta a tagság az utóbbi években. Ezzel összefüggésben a jelen küldöttközgyűlés szavazta meg egy új kitüntetés alapítását, erről részletesen lejjebb.
Dr. Jámbor László felhívta a figyelmet arra, hogy a Vtv. és a vhr. komoly szankciókat helyez kilátásba az előírások be nem tartása esetén, és a jövőben az ellenőrzésekre a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektetnek. Ebben szerepük lesz a tájegységi fővadászoknak is, akiknek fő feladatuk a vadászatra jogosultak munkájának segítése, de emellett figyelniük kell arra is, hogy a vadgazdálkodók betartsák a jogszabályokat és az etikai előírásokat is. Hangsúlyozta: a jogkövető és etikus vadászoknak, vadászatra jogosultaknak nincs mitől tartaniuk.
Az OMVK elnöke végezetül arról szólt, hogy rendkívül fontos feladatnak tartja a vadászok között eluralkodó rövidtávú szemlélet megszüntetését, amely szintén az egyéni vadászokat képviselő OMVK és a vadászatra jogosultak érdekeit védő Országos Magyar Vadászati Védegylet feladata. A 20 éves üzemtervi ciklus tervezhetőséget jelent, lehetőséget ad a befektetésre, fejlesztésekre. Az ezeken alapuló szakmai munka, amelyről voltaképp a jogszabály-módosítások szólnak, biztosíthatja, hogy 20 év múlva is legyen mire vadászni Magyarországon.
A Vadvédelmi és a Vadgazdálkodási Bizottság beszámolójához Szél István megbízott elnök fűzött hozzá néhány gondolatot. Megragadva az alkalmat megköszönte, hogy a Csongrád megyei Kormányhivatal vadászati felügyelőjeként annak idején beválasztották a testületbe, és az elnöki poszt megüresedése – dr. Király István tavalyi lemondása – után az elnöki tisztség ellátásával is megbízták a Vtv. módosítás kidolgozásának időszakában. Ugyanakkor hangot adott véleményének, amely szerint maga a felkérés, az ő részéről pedig annak elfogadása nem feltétlenül volt szerencsés.
Úgy látja, hogy akik magasabb szinten közreműködtek a jogszabály-módosítás előkészítésében, minden tőlük telhetőt megtettek a vadászat és a vadgazdálkodás érdekeinek képviseletéért. Azonban állami alkalmazottak esetében gyakran más érdekek érvényesülését is szem előtt kell tartani, míg egy az államtól független személy a végletekig is kiállhatna a vadászati érdekképviselet mellett. Elmondta azt is, hogy a bizottság tagjai azt kérték tőle, hogy fejtse ki a testület álláspontját a főbb stratégiai kérdésekről, miután nem minden javaslatuk köszönt vissza a törvényben.
A jogszabályról magáról úgy nyilatkozott: ha azt nézzük, mit veszíthetett volna a vadásztársadalom, maximálisan elégedettek lehetünk, ám ha azt, mit nyerhettünk volna, nem lehetünk felhőtlenül boldogok.
A konkrét sarokpontokból kiemelte a területkijelölést, amely feladatot a Vadgazdálkodási Bizottság a vadászati hatóság kezébe adta volna oly módon, hogy azt a Területi Vadgazdálkodási Tanácsok igényfelméréseken alapuló szakmai javaslatai alapján tegye meg a Kormányhivatal, és csak a törvényességi szempontból írhassa felül a határokat. Az üzemtervi ciklus hosszáról a testület álláspontja az, hogy ha a törvény szakmaiságában jó, a 20 év is kevés, ha pedig rossz, akkor a 10 év is sok.
A tájegységi vadgazdálkodás és a tájegységi fővadász tisztségének bevezetése helyett inkább az utóbbi években meggyengült megyei vadászati hatóságok erősítését tartották volna célszerűnek. A vadőrök munkájának tekintetében egyértelműen minden megkezdett 3000 hektáronként egy hivatásos vadász alkalmazását javasolták a végül bevezetett minden megkezdett 4000 hektáronként történő alkalmazással szemben, és meghagyták volna a hatóság számára a lehetőséget, hogy indokolt esetben ettől 500 hektárral eltérjen. A háromszintű vadgazdálkodási tervezési rendszerrel egyetértettek, noha úgy látják, hogy a tájegységi fővadász képtelen lesz ellátni az ezzel kapcsolatban előírt teendőit. A nemzeti vadgazdálkodási stratégiát továbbra is hiányolják.
A OMVK Felügyelőbizottságának beszámolójáról, amelyet szintén kézhez kaptak a küldöttek, Imre János, a testület elnöke szólt. Röviden tájékoztatott arról, hogy bizottsága nem talált semmilyen kivetnivalót az anyagban, ezért elfogadásra javasolja. Ugyanígy nem fűzött hozzá semmit a leírtakhoz Bodnár József, a Pénzügyi-Gazdálkodási Bizottság elnöke sem. Az elhangzott beszámolókat a küldöttközgyűlés egyhangúlag elfogadta.
Az OMVK 2015. évi pénzügyi beszámolóját és 2016. évi pénzügyi tervét Pechtol János főtitkár ismetette. Kiemelte: a központ munkája komoly ellenőrzés és felügyelet mellett folyik, a gazdálkodás takarékos és eredményes. Bár tavaly voltak váratlan tételek – így például kiadványok megjelentetése vagy a rendesen kívül egy nem tervezett küldöttközgyűlés – a tervet így sem kellett túllépni. Emlékeztetett: a gazdálkodás és forráselosztás átalakítása évek óta napirenden van, ám keresztülhúzták az éppen aktuális változások. Viszont miután a Vtv. és annak vhr.-je teljes egészében hatályba lép, erre mindenképp sor kerülhet. A beszámolót Láng Zoltán könyvvizsgáló is rendben találta és elfogadásra javasolta. A küldöttek az OMVK 2015. évi pénzügyi beszámolóját és a 2016. évi pénzügyi tervét egyhangúlag szavazták meg.
Dr. Jámbor László a gazdasági és a pénzügyi kérdések kapcsán megjegyezte: az év folyamán a tervek szerint kialakulhat egy új, feladatarányos finanszírozási rendszer, amelyben egy-egy megye költségvetése alapvetően nem az ott vadászjegyet váltók létszámától függ majd, hiszen jelenleg a kisebb megyéknek nincsen arányaiban kevesebb munkája, mint a nagyobbaknak, ezzel szemben jelentősen kisebb összegekből kell gazdálkodniuk.
Szintén Pechtol János ismertette az új vadászkamarai kitüntetésre vonatkozó elképzeléseket, amelyeket szintén egyhangúlag támogattak a küldöttek. Így az egy évben legfeljebb 24 személynek átadható Vadászkamara Aranyérmén kívül az érdekképviselet még egy kitüntetéssel ismerhetné el a hazai vadászat, vadgazdálkodás érdekében kifejtett munkát. Ennek neve „A Vadászkamara Érdemérme” lesz, és azon huzamosabb tevékenységért vagy kiemelkedő egyszeri teljesítményért jár, amely érdemben támogatta a hazai vadgazdálkodás, vadászat fejlődését, társadalmi elismertségét, népszerűsítését.
Megkaphatják vadászok és nem vadászok, magyarok és külföldiek egyaránt. A felterjesztő lehet vadászatra jogosult szervezet, illetve egyesület, alapítvány és állami szervezet. A felterjesztéshez néhány soros indoklást kell mellékelni, és azt az OMVK megyei Területi Szervezeteinek kell eljuttatni, amelyek támogatási javaslattal továbbítják az Országos Elnökségnek minden év április 15-éig.
A kitüntetést az Országos Elnökség ítéli oda, évente 60 db lesz kiadható (megyénként 3 db, valamint 3 db az Országos Elnökség keretében) az OMVK megyei Területi Szervezetei által rendezett, nagyszabású eseményeken. Az érme egyik oldalán a világrekord martonvásári őzbak lesz látható, valamint a kitüntetés elnevezése, míg a másikon az OMVK logója. A Vadászkamara Érdemérmét jövőre adhatják át először.
Személyi változások
Az országos küldöttek az OMVK három tisztségének betöltéséről dönthettek. Lejárt Pechtol János főtitkár mandátuma, valamint a posztját megbízottként betöltő – és az elnökségért nem induló – Szél István helyett elnököt, illetve a dr. Király István korábbi elnök leköszönésével és bizottsági tagságról való lemondásával megüresedő helyre tagot kellett választani a Vadgazdálkodási Bizottságba. Az Elnökség legutóbbi, március 11-ei ülésén döntött a saját jelöltjeiről, de ettől az ajánlástól függetlenül a küldöttek is állíthattak jelölteket. A jelölő bizottság egy javaslatot kapott: Pechtol Lajost, az OMVK Fejér megyei Területi Szervezetének titkárát jelölték a vadgazdálkodási bizottság elnökének, az elnökség által már javasolt dr. Varga Gyula mellé. Ennek megfelelően a következő személyekről szavaztak a közgyűlésen (a 169 küldött közül 1 érvénytelen szavazatot adott le):
Főtitkár:
– Pechtol János főtitkár (az Elnökség jelöltje) – 148 igen.
A Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság elnöke:
– Dr. Varga Gyula, a SEFAG Zrt. vadászati ágazatvezetője (az Elnökség jelöltje, a bizottságnak addig is tagja) – 102 igen;
– Pechtol Lajos (a bizottságnak addig is tagja) – 65 igen.
A Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság tagja:
– Dr. Szekrényes Tamás, a Bakonyerdő Zrt. Balatonfüredi Erdészetének erdészeti igazgatója (az Elnökség jelöltje) – 166 igen.
Az közgyűlés végén a küldöttek egy perc néma felállással adóztak a közelmúltban elhunyt dr. Nagy Emil professzor, dr. Rácz Antal és mindazon vadásztársak emlékének, akik az elmúlt egy évben távoztak az élők sorából.
OMVK | Földvári Attila
Vadászat
Szebenye-pusztán találkoztak a bélusvölgyi vadászok
Észak-Csereháton, a Bélusvölgye Vadásztársaság Szebenye-pusztai vadászházában szervezte meg az ide trófeamustráját, amelyen mintegy 36 gímbika trófeáját lehetett megtekinteni, illetve ekkor vehették át ünnepélyes keretek között az elejtők. Kövér János, a vadásztársaság elnöke kiemelte, hogy amellett, hogy ismét egy forró, csapadékszegény, aszályos nyár után köszöntött be a szeptemberi szarvasvadászat, egy meglehetősen eredményes bőgést zárhattak. Eredményeikre büszke, az elért sikerek mögött pedig pontos és tapasztalt, gondos vadgazdálkodást láthatott minden vendég a területen. A munka tovább folytatódik, amelybe, a vadásztársaságon túl, a térség vadgazdálkodóinak összefogása is ott rejlik – tájékoztatta az Agro Jagert Oravecz Attila.
Egy vadásztársaság életében a trófeamustra mérföldkő. Egy-egy ilyen szemlén, nemcsak a társaság, aktuális helyzetét, lehetőségeit láthatjuk, hanem a hivatásos vadász, a vadőr is mérlegre kerül. Míg a múlt héten a Drávamentén tapasztalhattuk meg, hogy a társaság kitárta a kapuit, addig most itt Észak-Csereháton tekinthetünk körbe, hogy valójában mire képes a szarvas és körülötte az ember.
A Bélusvölgye vadásztársaság ezen a napon megmutatta és akinek kedve tartotta, kilátogathatott Szebenye-pusztára, hogy milyen gímbikák estek 2024-ben. Oravecz Attila kiemelte: örömmel fogadták, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal vadászati szakigazgatásában dolgozó felügyelők elfogadták a meghívásukat, ami visszajelzés számukra, hogy a kormányhivatalban is fontos, mi történik, nemcsak itt, hanem a környező társaságok területén.
A szarvas kettős életet él. Napjainkban számokban, íróasztalok felett is megjelennek, de igazán csak a terepen, egy-egy társaság, egy-egy térség egészében lehet megérteni, hogy mit jelent egy-egy populációval gazdálkodni, őrizni. Egy állományt nem lehet pár ezer hektárra beszorítani, azzal integráltan, egységesen kell gondolkodni. Ha jó is a kapcsolat, ha 20 éves barátságok kötik össze az itt dolgozó vadőröket, hivatásos vadászokat és működik az együttgondolkodás, azonban a jogszabályi előírásoknak meg kell felelni. Ez azonban akkor működik igazán jól, ha egy-egy térség lehetőségeire, szaknyelven fogalmazva, a vadeltartó képességére illesztik és nem egy egységes, országos direktívának kell megfelelni.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Úgy gondolom, hogy ehhez időszerű lesz bevezetni egy új fogalmat is, amely a földtulajdonosok irányába mutat, miszerint mire képes, mit képes megtenni a szarvasért, a vadért a gazdaember? Szerencsés együttállás, ha vadászik, de még szerencsésebb eset, ha az agrárszektor stabil lábakon és kiszámíthatóan működik – nyugodtabb gazdasági helyzetben minden szereplő nyugodtabban reagál.
A gazdákkal, a földtulajdonosokkal való kommunikációban a Bélusvölgye vadásztársaság vonatkozásában kétoldalú kapcsolat rajzolódik ki, melyet mi sem példáz jobban, hogy egy terület bokros, elhagyatott részeit kitisztítva, Oravecz Attila megkereste a földtulajdonost, hogy ha lehetne és a tervezett munkában nem hátráltatná, akkor mentsék meg a régi almafákat. Személyes sikere Oravecz Attilának, de amellett, hogy régi almák maradtak meg a gyümölcsnemesítőknek, az erdőjáró embernek, de ott maradtak az öreg fák, amelyeket minden évben felkeres a vad is. Ez a terület kitakarítása után sem változott meg. Sőt!
Oravecz Attila kiemelte, hogy mire beköszöntött az ősz, a leseket kijavítgatták, a sózókat feltöltötték és a vadföldeket előkészítették. Ez utóbbi kapcsán sok-sok éves gyakorlat, hogy a vadföldekbe őszi árpát vetnek, amit nem takarítanak be, hanem lábon hagynak. Azon úgy bagózik a szarvas, a vaddisznó és minden vadja az erdőnek, ahogyan csak szeretné, mikor már tejesen érik. Mikor aztán odakerül a sor, hogy aratni kellene, sem vágják le. Aki ismeri az árpát, tudhatja, hogy érés után csakhamar összetörik, összeborul. Nyár közepén aztán nehéz tárcsával leforgatják, bekeverik azokat a szemeket, amit a vad elhagy, ami kipergett. Vetésre, több, mint elég. Az első augusztusi esők hatására aztán kicsírázik és őszre nemcsak bokáig érő, hanem már szárba szökkent árpa várja a szarvasokat, de jó legelője minden vadnak.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
A szarvas az elmúlt években jobban helyben maradt az Észak-Cserehátban – folytatja Oravecz Attila és a kollégákkal, vadőr barátokkal egyre kevesebbszer állunk meg egy-egy trófea előtt: Na, ezt láttam én is! Sokat beszélgettünk erről – teszi hozzá, de arra jutottunk, hogy a tarvadnak kedvezve, az sem mozdul ki messzire s a rudlikat a bikák sem keresik. Ilyen megfigyeléseket szűrtünk le, amelyet érdemes lenne itt is tudományos eredményekkel igazolni, mert tapasztalataink erre mutatnak.
A 2024-es bőgés nagyon jól indult és sem a meleg, sem a száraz idő nem vetette vissza a bikákat – meg is szólaltak! Szeptember 2-án terítékre került az első gímbikánk és azután sorban szólt a vadászkürt a szarvasok felett. Az összes kolléga is dolgozott a szomszédban, néha-néha tudtunk beszélni, s ha már nem hallottunk egymásról, akkor fogtuk a telefont és összecsörögtünk. Persze az utánkeresések megadták a közös hangot, mert mi is, a szomszédok is át-átmentünk a szomszéd területére. Akkor már hívtuk is a kollégát, hogy szükségünk van a segítségükre, mert nagyon úgy tűnik, hogy „vendégvadászatra” érkezünk. Ez megszokott, mindennapos – együttműködés nélkül nem tudnánk ilyen eredményeket elérni.
Sokan kérdezik, hogy a bőgőhelyeket, hogyan gondozzuk? Mi azt látjuk, hogy az a legjobb, ha az ősi beállóhelyekre mi egyáltalán nem megyünk be – semmilyen eszközzel. Azt a birodalmat meghagyjuk a szarvasnak. Ha azt választotta, akkor mi tiszteletben tartjuk s ha a királynak megfelel, akkor mi nem akarjuk, hogy jobb legyen. Viszont körülötte, azért kedveskedünk neki. Aztán meg: mindig örülünk, ha augusztusban újra és ugyanott megszólalnak a bikák, hiszen jelzés, hogy valamit csak „eltaláltunk” idén is…
A trófeamustra idei legjobb gímbikáját 12 évesre bírálták és 9,37 kilogrammot nyomott. Remélem nem gondolja senki, hogy nagyképűség a társaságunk részéről, de ez a bika „csak” egy mellékbikája volt egy csapatbikának, „akit” lehetőségeink miatt nem hoztunk terítékre. Talán ilyet még a társaság soha nem tett, de meghagytuk. Elnök úrral sikerült egyeztetni és megmaradt nekünk jövőre, megmaradt a teheneknek. Mondhatom, lehet, hogy a valaha lőtt legjobb gímbikánk lesz. Keveset láttuk, de annál többet hallottuk. Úgy gondoltam, ha ez a bika maradhatna még egy évet, akkor olyan erős genetikával fordulhatunk rá a következő évtizedre, ami meghatározó lehet a gazdálkodásunkban.
Hogy találkozunk-e ezzel a bikával? Hogy jövőre ide fog-e beállni? Senki sem tudja. Egy viszont biztos: jó pár csatát megnyert ezen az őszön és láttuk, ahogy terelgeti a teheneit. Kell egy ilyen új dolog és nem szeretnénk ezekből az elképzeléseinkből engedni. Újat, változást szeretnénk s legyen ennek a szarvasnak az erdő az otthona, legyen még a mienk. Neveljen az erdő, neveljen az Észak-Cserehát még szarvast: sokkal jobbat! Mi, amit tudunk, megadjuk a szarvasnak. Sokkal többet már nem tehetünk hozzá, maradt hát az önmérséklet.
vendégekkel, tagtársakkal, a kollégákkal jól telt a Szebenye-pusztai napunk. Szükségünk is volt erre, mert a nap, nap utáni vadászatok elfárasztottak mindannyiunkat. Korai kelések, késői fekvések és napközben a rengeteg munka, nemcsak a vadászházban, hanem területen is. Trófeakikészítések, út a kormányhivatalba, a kamarához. Krotália igénylések, dokumentációk, papírmunka, megannyi feladat, amit nem görgethetünk napról napra, azt el kell végeznünk minden nap. S arról még nem is beszéltem, hogy a tacskókopóinkkal is foglalkozni kell, mert hát a napi tréning mindenkinek kell, embernek, állatnak egyaránt.
Panaszra egyáltalán nincs okunk, itt, a Bélusvölgye vadásztársaság területén, feladat viszont bőven terem. Hozzá kell tenni, hogy az érmes arányunk 40%-os, az érmes bikák átlagsúlya 7 kilogrammot ért el. A korosítás és a minőségi szelekció felé mozdultunk el és a fiatal, már láthatóan gyenge adottságú szarvast is vadásztuk a bőgésben – új vonulat, de nem engedtük el, ha találkoztunk. Meglátjuk, milyen eredmények jönnek, ami persze egy, két év alatt biztosan nem fog látszódni, mint ahogy az az eredmény sem, hogy a trófeamustrán annyi gyerek játszott a Szebenye-pusztán, hogy sokszor keresni kellett, kinek, merre van a sráca. S ha meg is mosolyogtuk a gyerekricsajt, azért tudni kell, hogy belőlük lesznek a következő generáció hajtói és apukájuk, a nagyapjuk, a nagybácsijuk mellett válnak olyan vadásszá, akik mellett majd mi is leállunk egy-egy standra vagy beülünk melléjük majd az autóba, mikor megállnak a házunk előtt, hogy gyerünk ki a hegyre, oda, ahová régen mi vittük őket – mesélt Oravecz Attila az Agro Jagernek a Bélusvölgye Vadásztársaság Szebenye-pusztai vadászházában…
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fényképezte: Oravecz Attila és Szabó Róbert
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Célkeresztben az orvvadászat
A Rendőrmúzeum 2024-ben egy vadászat, orvvadászat témájú roll-up kiállítást szervezett
A Készenléti Rendőrség Rendőrmúzeumának kiállítása is része volt az október 26-án, Vásárosnaményban megrendezett Vadásznap és Trófeamustra rendezvénynek.
A Rendőrmúzeum 2024-ben egy vadászat, orvvadászat témájú roll-up kiállítást szervezett, melynek célja, a természet iránt érdeklődők részére betekintést nyújtani a vadászat világába, illetve különböző bűnügyek ismertetésével felhívni a figyelmet az orvvadászat jogellenességére és a vadászat veszélyeire. A kiállítás 2024 szeptemberében az Európai Unió vadászati főigazgatóinak informális ülése keretében debütált, melynek a Vásárosnaményban megtekinthető Hunor Vadászati és Természeti kiállítás adott otthont.
A kiállítás 2024. október 26-án, a megyei Vadásznap és Trófeamustra rendezvény keretében nyílt meg a nagyközönség előtt. Ezen a napon az érdeklődők a múzeum könyvtárának vadászati tematikájú könyveibe is belelapozhattak, továbbá a vitrinekben – orvvadász bűncselekmények elkövetésénél használt, a rendőrség által lefoglalt – házi készítésű, átalakított fegyvereket is megtekinthették. Látható volt egy olyan különleges szarvasagancs is, amibe szinte „belenőtt” egy dróthuzal, ezzel jól szemléltetve a hurkolás pusztítását.
A tárlatot a Rendőrmúzeum vezetője, Kékiné Rozsnyai Éva nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy egy új típusú kiállítás megvalósítása volt a cél, amely a vadászati szakma és a vadászok számára is hasznos információkat nyújt, ugyanakkor a laikus látogatóknak is érdekes lehet. Emellett rávilágít arra, hogy a vadászat messze túlmutat a trófea megszerzésén, hiszen a törvények által szabályozott, fenntartható vadászat szerves része a vadgazdálkodásnak és a vadvédelemnek.
A vadászatra jogosult szervezetek – zömében vadásztársaságok – által végzett és az állami szervek által felügyelt vadászat segít megőrizni a fauna természeti egyensúlyát és biológiai sokféleségét, megelőzve egyes fajok túlszaporodását, vagy más fajok eltűnését. A délután folyamán a vadásznaphoz kötődően több nyilvános kerekasztal beszélgetésre is sor került, amelyen többek között a vadászati bűncselekményekről is szó esett.
Kreitz Zsuzsanna r. alezredes asszony a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Műveleti Szolgálat Bűnügyi Technikai Főosztály vezetője gyakorlati tapasztalatokkal látta el a hallgatóságot, az áldozattá vagy elkövetővé válás megelőzése érdekében.
Forrás: Rendőrség
Vadászat
Továbbképzést tartottak vármegyénk szakembereinek
A Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumban került sor a Heves vármegye hivatásos vadászai kötelező éves továbbképzésére.
2024. október 28-án Hatvanban a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumban került sor a Heves vármegye hivatásos vadászai kötelező éves továbbképzésére.
Szűcs Iván hivatásos vadász alelnök köszöntőjét követően Kovács István János tirkár ismertette a napi programot. Elsőként Dr. Kovács Imre a 310. Mátra-alja-Dél-hevesi Vadgazdálkodási Tájegység tájegységi fővadásza tartott előadást A vadkár térítési eljárás szabályai és gyakorlata címmel.
Őt követte a Magyar Madártani Egyesülettől Deák Gábor, aki az új Kerecsen Life programot mutatta be, és ismertette a már lezárult Helikon Life program eredményeit. A harmadik előadásban a Kite Zrt. képviselője, Nagy Gábor mutatta be a Mavic 3 Thermal hőkamerás drónt és ismertette a használati lehetőségei a vadgazdálkodásban.
Az előadásokat követően Lakatos Anna igazgatóhelyettes és Kőmíves-Rab Barbara tárlatvezető kalauzolta körbe a hivatásos vadászokat a múzeumban. A program egy közös ebéddel zárult a hatvani Svéd Korona Étteremben.
Forrás: Kovács István János s.k. titkár – OMVK
You must be logged in to post a comment Login