Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Vadászat

Csak a Vadgazdálkodási Bizottságban hozott változásokat a küldöttközgyűlés

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Az Országos Magyar Vadászkamara április 7-én, Tatán megtartott küldöttközgyűlésén ismét bizalmat szavaztak Pechtol János főtitkárnak. A Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság – amely a bizottságok között kiemelt jelentőségű – elnöke dr. Varga Gyula, a SEFAG Zrt. vadászati ágazatvezetője lett, tagnak pedig dr. Szekrényes Tamást, a Bakonyerdő Zrt. erdészeti igazgatóját választották. A Gottwald Hotelben tartott eseményen, amelyen 270-ből 169 küldött vett részt, értékelték a 2015-ös évet és a megvitatták a jövőbeni feladatokat is.

Az esemény egy perc néma csönddel kezdődött, amellyel a küldöttek a március 18-án elhunyt dr. Móra István, az OMVK Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnökének emléke előtt tisztelegtek.

Balról: Pap Gyula, az OMVK sportvadász alelnöke, dr. Jámbor László, az OMVK elnöke, Pechtol János, az OMVK újraválasztott főtitkára és ifj. Fodermayer Vilmos, az OMVK hivatásos vadász alelnöke

Az ülést dr. Jámbor László, az OMVK elnöke vezette le. A napirendi pontok ismertetése után szóban egészítette ki a szervezet elnökségének írásos beszámolóját, amelyet korábban minden küldött postai úton megkapott. Mint fogalmazott, a vadászkamara 2015-ben tartalmas, tervszerű és eredményes munkát végzett. Ezt szolgálták a korábban, a tisztújítást követően bevezetett változások, így a szűk körű vezetőségi ülések rendszeresítése (ezeken az elnökön kívül Pap Gyula sportvadász és ifj. Fodermayer Vilmos hivatásos vadász alelnök, valamint Pechtol János főtitkár vesz részt), a titkári értekezletek bevezetése, illetve a bizottsági és szakbizottsági elnökök értekezlete. Ez utóbbi testületek évente egy alkalommal külön beszámolnak munkájukról, terveikről, amelyek végrehajtásához külön költségvetési keretet kapnak. Ezért munkájuk tartalmasabbá, hatékonyabbá vált az elmúlt két évben.

Emlékeztetett, hogy 2014. július 20-án az újonnan megválasztott elnökség hét pontban foglalta össze célkitűzéseit a következő időszakra, amelyekből heteken belül az utolsó is teljesülhet.

  • Feladatként határozták meg a Vadászati törvény módosításának szorgalmazását és elősegítését. A jogszabály módosítását 2015. november 17-én fogadta el az országgyűlés, és az új szabályozás a korábbi években lefolytatott belső szakmai egyeztetéseken megfogalmazott többségi akaratot tükrözte. Néhány hónap múlva már a területkijelölésen és a vadászati jog hasznosításról szóló döntéseken is túl leszünk, és beigazolódhat, hogy a vadászatra jogosultak összetétele valamint a jelenlegi vadászterületek határai több mint 90%-ban valóban változatlanok maradnak.
    A Vtv. módosításának középpontjában a vadgazdálkodás, a vad védelmének erősítése állt, ami nagy előrelépésként értékelhető. Az új előírások jogi hátteret teremtenek a szakmai munka számára: egyebek mellett a tájegységi vadgazdálkodás, a hivatásos vadászok státuszának megerősítése, a vadászatra jogosultak szakmai vezetőitől megkövetelt kötelező szakmai végzettség, a trófeabírálat reformja, a vadkármegelőzés szabályozása mind az előrelépést, a fejlődést szolgálják. Az OMVK feladata, hogy a szakmai garanciákat kihasználva olyan vadgazdálkodást alakítson ki Magyarországon, amely a következő 20 évben költségtakarékos és színvonalas vadászati lehetőségeket biztosít.
  • Külön cél volt a hivatásos vadászok státuszának megerősítése. Ezen a területen jóval többet sikerült elérni a tervezettnél, fogalmazott az OMVK elnöke. Jelenleg folyamatban van az ajánlott bértábla kiadása, az új szolgálati szabályzat hozzáigazítása a módosult jogszabályi környezethez és az egységes továbbképzési rendszer kialakítása, amely a 2017–2018-as vadászati évtől lehet hatályos. A Vtv. végrehajtási rendelete előírhatja majd a szolgálati egyenruha viselését (és annak biztosítását a vadászatra jogosult számára). Ami pedig mindennél fontosabb: a törvény értelmében egy hivatásos vadász a jövőben csak egy vadászatra jogosultnál dolgozhat, méghozzá főállásban.
  • Feladat volt az OMVK központi apparátusa szervezeti és működési szabályzatának megalkotása. Ez még 2014-ben megtörtént.
  • Az Elnökség úgy határozott, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a PR- és kommunikációs tevékenységre. Az ehhez kapcsolódó feladatokat egy külön munkatárs látja el 2015 februárja óta, és komoly eredmények könyvelhetők el ezen a területen.
  • A kötelező vadászkamarai tagság visszaállítását súlyponti kérdésként értékelte az elnökség 2014-ben. Ez heteken belül megvalósulhat, miután az Országgyűlés áprilisi programjában szerepel a Vadászkamarai törvény módosítása, amely egyéni képviselői indítványként kerülhet a honatyák elé. Erre azért van szükség, mert az új Vtv. az OMVK hatáskörébe utalja a külföldi bérvadászok vadászati engedélyének kiadását, és ezt a feladatot – amely egyébként többletbevételt is fog jelenteni – a kamarai törvényben is rögzíteni kell. Miután a régi Alkotmánnyal szemben Magyarország új Alaptörvényével már nem ellentétes a tagság kötelezővé tétele, most lehetőség nyílik a visszaállításra. Ezt az Elnökség egyhangúlag támogatja és szorgalmazza. Korábban felmerült, hogy a törvény további két módosítást is tartalmazhatna: megszűntethetné a Területi Szervezetek jogi önállóságát, illetve a megyei titkárok tisztségviselői státuszát oly módon, hogy határozatlan idejű munkaviszonyban lássák el munkakörüket. Ezt a két kezdeményezést azonban az Elnökség nem támogatta.
  • Az Elnökség két éve úgy döntött, hogy el kell készülnie egy vadkár-protokollnak, amely egyértelműen szabályozza a vadkárfelmérést. A Vtv. erről a problémakörről egyértelműen rendelkezik, a protokollt a vhr. későbbi módosítása tartalmazza majd, amely egyben a vadkárszakértők kötelező végzettségét is meghatározza, ily módon komplex formában szabályozza a problémakört.
  • Az OMVK kitüntetési rendszerének módosítását többször szorgalmazta a tagság az utóbbi években. Ezzel összefüggésben a jelen küldöttközgyűlés szavazta meg egy új kitüntetés alapítását, erről részletesen lejjebb.

Dr. Jámbor László felhívta a figyelmet arra, hogy a Vtv. és a vhr. komoly szankciókat helyez kilátásba az előírások be nem tartása esetén, és a jövőben az ellenőrzésekre a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektetnek. Ebben szerepük lesz a tájegységi fővadászoknak is, akiknek fő feladatuk a vadászatra jogosultak munkájának segítése, de emellett figyelniük kell arra is, hogy a vadgazdálkodók betartsák a jogszabályokat és az etikai előírásokat is. Hangsúlyozta: a jogkövető és etikus vadászoknak, vadászatra jogosultaknak nincs mitől tartaniuk.

Az OMVK elnöke végezetül arról szólt, hogy rendkívül fontos feladatnak tartja a vadászok között eluralkodó rövidtávú szemlélet megszüntetését, amely szintén az egyéni vadászokat képviselő OMVK és a vadászatra jogosultak érdekeit védő Országos Magyar Vadászati Védegylet feladata. A 20 éves üzemtervi ciklus tervezhetőséget jelent, lehetőséget ad a befektetésre, fejlesztésekre. Az ezeken alapuló szakmai munka, amelyről voltaképp a jogszabály-módosítások szólnak, biztosíthatja, hogy 20 év múlva is legyen mire vadászni Magyarországon.

A Vadvédelmi és a Vadgazdálkodási Bizottság beszámolójához Szél István megbízott elnök fűzött hozzá néhány gondolatot. Megragadva az alkalmat megköszönte, hogy a Csongrád megyei Kormányhivatal vadászati felügyelőjeként annak idején beválasztották a testületbe, és az elnöki poszt megüresedése – dr. Király István tavalyi lemondása – után az elnöki tisztség ellátásával is megbízták a Vtv. módosítás kidolgozásának időszakában. Ugyanakkor hangot adott véleményének, amely szerint maga a felkérés, az ő részéről pedig annak elfogadása nem feltétlenül volt szerencsés.
Úgy látja, hogy akik magasabb szinten közreműködtek a jogszabály-módosítás előkészítésében, minden tőlük telhetőt megtettek a vadászat és a vadgazdálkodás érdekeinek képviseletéért. Azonban állami alkalmazottak esetében gyakran más érdekek érvényesülését is szem előtt kell tartani, míg egy az államtól független személy a végletekig is kiállhatna a vadászati érdekképviselet mellett. Elmondta azt is, hogy a bizottság tagjai azt kérték tőle, hogy fejtse ki a testület álláspontját a főbb stratégiai kérdésekről, miután nem minden javaslatuk köszönt vissza a törvényben.
A jogszabályról magáról úgy nyilatkozott: ha azt nézzük, mit veszíthetett volna a vadásztársadalom, maximálisan elégedettek lehetünk, ám ha azt, mit nyerhettünk volna, nem lehetünk felhőtlenül boldogok.
A konkrét sarokpontokból kiemelte a területkijelölést, amely feladatot a Vadgazdálkodási Bizottság a vadászati hatóság kezébe adta volna oly módon, hogy azt a Területi Vadgazdálkodási Tanácsok igényfelméréseken alapuló szakmai javaslatai alapján tegye meg a Kormányhivatal, és csak a törvényességi szempontból írhassa felül a határokat. Az üzemtervi ciklus hosszáról a testület álláspontja az, hogy ha a törvény szakmaiságában jó, a 20 év is kevés, ha pedig rossz, akkor a 10 év is sok.
A tájegységi vadgazdálkodás és a tájegységi fővadász tisztségének bevezetése helyett inkább az utóbbi években meggyengült megyei vadászati hatóságok erősítését tartották volna célszerűnek. A vadőrök munkájának tekintetében egyértelműen minden megkezdett 3000 hektáronként egy hivatásos vadász alkalmazását javasolták a végül bevezetett minden megkezdett 4000 hektáronként történő alkalmazással szemben, és meghagyták volna a hatóság számára a lehetőséget, hogy indokolt esetben ettől 500 hektárral eltérjen. A háromszintű vadgazdálkodási tervezési rendszerrel egyetértettek, noha úgy látják, hogy a tájegységi fővadász képtelen lesz ellátni az ezzel kapcsolatban előírt teendőit. A nemzeti vadgazdálkodási stratégiát továbbra is hiányolják.

A OMVK Felügyelőbizottságának beszámolójáról, amelyet szintén kézhez kaptak a küldöttek, Imre János, a testület elnöke szólt. Röviden tájékoztatott arról, hogy bizottsága nem talált semmilyen kivetnivalót az anyagban, ezért elfogadásra javasolja. Ugyanígy nem fűzött hozzá semmit a leírtakhoz Bodnár József, a Pénzügyi-Gazdálkodási Bizottság elnöke sem. Az elhangzott beszámolókat a küldöttközgyűlés egyhangúlag elfogadta.

Az OMVK küldöttközgyűlése (Tata, 2016. 04. 07.)

Az OMVK 2015. évi pénzügyi beszámolóját és 2016. évi pénzügyi tervét Pechtol János főtitkár ismetette. Kiemelte: a központ munkája komoly ellenőrzés és felügyelet mellett folyik, a gazdálkodás takarékos és eredményes. Bár tavaly voltak váratlan tételek – így például kiadványok megjelentetése vagy a rendesen kívül egy nem tervezett küldöttközgyűlés – a tervet így sem kellett túllépni. Emlékeztetett: a gazdálkodás és forráselosztás átalakítása évek óta napirenden van, ám keresztülhúzták az éppen aktuális változások. Viszont miután a Vtv. és annak vhr.-je teljes egészében hatályba lép, erre mindenképp sor kerülhet. A beszámolót Láng Zoltán könyvvizsgáló is rendben találta és elfogadásra javasolta. A küldöttek az OMVK 2015. évi pénzügyi beszámolóját és a 2016. évi pénzügyi tervét egyhangúlag szavazták meg.

Dr. Jámbor László a gazdasági és a pénzügyi kérdések kapcsán megjegyezte: az év folyamán a tervek szerint kialakulhat egy új, feladatarányos finanszírozási rendszer, amelyben egy-egy megye költségvetése alapvetően nem az ott vadászjegyet váltók létszámától függ majd, hiszen jelenleg a kisebb megyéknek nincsen arányaiban kevesebb munkája, mint a nagyobbaknak, ezzel szemben jelentősen kisebb összegekből kell gazdálkodniuk.

Szintén Pechtol János ismertette az új vadászkamarai kitüntetésre vonatkozó elképzeléseket, amelyeket szintén egyhangúlag támogattak a küldöttek. Így az egy évben legfeljebb 24 személynek átadható Vadászkamara Aranyérmén kívül az érdekképviselet még egy kitüntetéssel ismerhetné el a hazai vadászat, vadgazdálkodás érdekében kifejtett munkát. Ennek neve „A Vadászkamara Érdemérme” lesz, és azon huzamosabb tevékenységért vagy kiemelkedő egyszeri teljesítményért jár, amely érdemben támogatta a hazai vadgazdálkodás, vadászat fejlődését, társadalmi elismertségét, népszerűsítését.
Megkaphatják vadászok és nem vadászok, magyarok és külföldiek egyaránt. A felterjesztő lehet vadászatra jogosult szervezet, illetve egyesület, alapítvány és állami szervezet. A felterjesztéshez néhány soros indoklást kell mellékelni, és azt az OMVK megyei Területi Szervezeteinek kell eljuttatni, amelyek támogatási javaslattal továbbítják az Országos Elnökségnek minden év április 15-éig.
A kitüntetést az Országos Elnökség ítéli oda, évente 60 db lesz kiadható (megyénként 3 db, valamint 3 db az Országos Elnökség keretében) az OMVK megyei Területi Szervezetei által rendezett, nagyszabású eseményeken. Az érme egyik oldalán a világrekord martonvásári őzbak lesz látható, valamint a kitüntetés elnevezése, míg a másikon az OMVK logója. A Vadászkamara Érdemérmét jövőre adhatják át először.

Személyi változások

Az országos küldöttek az OMVK három tisztségének betöltéséről dönthettek. Lejárt Pechtol János főtitkár mandátuma, valamint a posztját megbízottként betöltő – és az elnökségért nem induló – Szél István helyett elnököt, illetve a dr. Király István korábbi elnök leköszönésével és bizottsági tagságról való lemondásával megüresedő helyre tagot kellett választani a Vadgazdálkodási Bizottságba. Az Elnökség legutóbbi, március 11-ei ülésén döntött a saját jelöltjeiről, de ettől az ajánlástól függetlenül a küldöttek is állíthattak jelölteket. A jelölő bizottság egy javaslatot kapott: Pechtol Lajost, az OMVK Fejér megyei Területi Szervezetének titkárát jelölték a vadgazdálkodási bizottság elnökének, az elnökség által már javasolt dr. Varga Gyula mellé. Ennek megfelelően a következő személyekről szavaztak a közgyűlésen (a 169 küldött közül 1 érvénytelen szavazatot adott le):

Főtitkár:
Pechtol János főtitkár (az Elnökség jelöltje) – 148 igen.

A Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság elnöke:
Dr. Varga Gyula, a SEFAG Zrt. vadászati ágazatvezetője (az Elnökség jelöltje, a bizottságnak addig is tagja) – 102 igen;
Pechtol Lajos (a bizottságnak addig is tagja) – 65 igen.

A Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság tagja:
Dr. Szekrényes Tamás, a Bakonyerdő Zrt. Balatonfüredi Erdészetének erdészeti igazgatója (az Elnökség jelöltje) – 166 igen.

Az közgyűlés végén a küldöttek egy perc néma felállással adóztak a közelmúltban elhunyt dr. Nagy Emil professzor, dr. Rácz Antal és mindazon vadásztársak emlékének, akik az elmúlt egy évben távoztak az élők sorából.

OMVK | Földvári Attila

Vadászat

A szentlászlói gímbikák

Print Friendly, PDF & Email

Váczi Sándor kísérővadász beszámolója:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A SEFAG Zrt. Szántódi Erdészetének Szentlászlói kerületében osztrák vendégünk – Váczi Sándor közreműködésével – szeptember 15-én két gímbikát is terítékre hozott:

Fotó: SEFAG Zrt.

„A reggel elejetett példányt két hete láttam először, egy elég nehezen megközelíthető területen bőgött mélyen bent az erdőben, ráadásul az eső is esett. Kiadós cserkelést követően tett rá lövést a vendég, a vadat megsebezte, melyet egy eredményes utánkeresést követően talált meg Nagy Árpád vérebvezető, Cárral, a 7 éves hannoveri véreb kannal. Az öreg, visszarakott bika trófeájának becsült tömege 8,5 kilogramm, kora véleményem szerint legalább 12 év. Idén az agancsának bal szárán már hiányzik a jégág és a középág, igazi kuriózum, a vendég nagyon boldog volt.

Fotó: SEFAG Zrt.

A második bika délutáni lesvadászat alkalmával került terítékre. Az erdő felől érkezett a vad, megállt a nyiladékon és az elejtő kb. 100 méterről egyetlen jól irányzott lövéssel terítékre is hozta.  7 év körüli bika agancsának bal szára villás, az agancs vékony, a jobb szár koronája gyenge, a trófea becsült tömege 6,5-7 kilogramm.”

Gratulálunk a vendégnek és gyakorlott kísérőjének

Forrás: SEFAG Hunting Hungary

 

 

Tovább olvasom

Vadászat

Második bikám elejtésének története

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Tuba Szilárd gímszarvasra vadászott a Barnakmenti Vadásztársaság területén, amely Rábakecöl határában fekszik Győr-Moson-Sopron vármegyében.

Élményeiről beszámolt lapunknak:

Az idei évben a társaságunk szabályzata szerint jogosult lettem szarvasbika elejtésre. Már jóval az idény kezdete előtt, figyelmesen jártam a területet, néhányszor a hivatásos vadász barátommal és próbáltunk minden apró jelből következtetni a szarvasok jelenlétére, mozgására.

Fotó: Tuba Szilárd – AJN

Néhány kihelyezett vadkamera is a segítségünkre volt, szórók, dagonyák környékén láttunk tarvadakat és bikákat is. Nagy reményekkel,  fellelkesülve, bizakodva vártam az idény kezdetét. Volt elképzelésem a vadászhely kiválasztását illetően,de a szélirány néha módosította a terveket.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Szeptember 7.-éig, minden este és pár alkalommal reggel is, a lesen ülve vártam a bika megjelenését. Többször láttam tarvadakat, nagyon távolról bikát is, de lövéshez nem jutottam. Eljött a szombat hajnal, amikor már 4 óra után nem sokkal igyekeztem minél csendesebben elfoglalni az aznapra jónak vélt leshelyet. Ez a hely a Rába árterében van, egy hosszú és rá merőlegesen elágazó allé kereszteződésében. Szemből, kissé balról ért a dél/délkeleti szél, minden optimális volt a vadászathoz. Némi várakozás után egy őzsuta, kicsit utána egy bak váltott át előttem. A bennük való gyönyörködésemből egy nagyon várt hang ,,rázott” fel. Igaz messze tőlem, de egy bika bőgése törte meg a hajnali csendet.

Fotó: Tuba Szilárd – AJN

Nem maradt magára, elkezdődött a felelgetés. Annyira magával ragadott ez a csodálatos ,,koncert”, hogy szinte elsiklottam afelett, hogy kb. 150 méterre előttem egy szarvas állt keresztben. Egy tehén volt. Egyedül. Teljesen elkapott a vadászláz, figyeltem, vártam, hátha akad követője. Jobbról, amerre távozott, többször hallottam zörgést, ágroppanást. A távcsövet szinte le sem engedtem a szemem elől, annyira akartam látni és reménykedtem benne, hogy jön a tehén után bika is. Nem jött. Legalábbis nem onnét. Lassan már egészen kivilágosodott, még jobban, még többet lehetett látni. Ahogy kémleltem az előttem lévő területet, egy nagyon kicsi, szinte jelentéktelen roppanást hallottam, tőlem balra. Már-már nem is gondoltam lényegesnek, mert a nyulak is nagyobb ,,balhét “ szoktak csapni. Persze azért elkezdtem távcsövemmel azt a részt is figyelgetni és pár pillanat múlva megjelent egy nagy sötét folt, a szálerdő sűrű aljnövényzetében. Bíztam benne, nagyon reméltem, hogy bika lesz. Nem kellett sokat várnom és megláttam. Tényleg bika. Még az erdő szélében állt, amikor jobban szemügyre tudtam venni az agancsát és el tudtam bírálni. Most kezdődött az idegek harca. Nagyon lassú mozdulatokkal távcső le, puska föl.

Kétszer is megálltam a cselekvésben,mert felém fordította a fejét és pár pillanatig figyelt. Végre lövésre kész helyzetbe kerültem, viszont a bika még nem lépett ki teljesen az alléra, néhány bokor, ág takarta a testének nagy részét. Újabb idegőrlő pillanatok jöttek, mert nem sietett sehova az Uraság, nem akart előrébb lépni. Néhány fejforgatás, szaglászás után már megtette azt a pár lépést előre, ami által tisztán láttam a lapockáját. Ekkor elindult a PPU lőszer magja. A 300-as belekiáltott az ébredező reggeli erdőbe. A bika kiugrott, és hatalmas csörtetéssel eltűnt a sűrű fiatal tölgyesben. Pár másodperces, alig távolodó zörgés után hirtelen csend lett. Jöttek a gondolatok, régi intelmek,-,,várj egy kicsit,ne siess”! ,- ,,ha zajosan megy el a vad, akkor találat érte, ha csendben, akkor nincs meglőve”! Néhány magasabb csalán, kóró is volt előttem, erre a fegyvermester szavai jutottak eszembe. -,, ezzel a lőszerrel belelőhetsz a gazosabb részbe is, nem expandál”!

Minden eszembe jutott, amiket hallottam, ezekkel próbáltam nyugtatni magam. A fegyver pontosságában nem kételkedtem, hiszen nemrég tettem vele néhány próbalövést és minden rendben volt. Elszántam magam, elindultam a rálövés helyére, amiben biztos voltam, mert egy nagy tölgyfa ágai előtt jött ki, ami mellett akácfák vannak. A rálövés helyén vért, kifröccsenést nem találtam.

Közben már hívott Gyuri barátom, hogy én lőttem-e? Mondtam, hogy igen. Erre felajánlotta, kihozza a hannoveri vérebét, hadd gyakoroljon. Természetesen igent mondtam és vártam az érkezésüket. A kutya néhány szaglás után, kb 2 lépésre az erdő szélétől, egy kisebb fát megkerülve, kijött a nyiladékra. Na, gondoltam, ezt elhibáztam!! Aztán újabb -,,keresd Báró” kérésre, ismét elindult a kutya, határozottan, befelé a sűrűbe. Én utánuk. Közben vércseppeket,esetleges kenést kerestem. Talán egy, talán két perc elteltével, hallom Gyuri barátom kiáltását: itt van! Olyan hangon mondta, azt hittem még áll a bika. De kevesebb idő alatt, mint ezt a mondatot leírtam, már én is odaértem  és láttam: a magyar erdők királya már megpihent.

Nagyon nagy öröm volt, barátom nagy ölelések közepette gratulált és megkaptam a töretet is Tőle, amit büszkén tettem a kalapomra! A bikának is megadtuk a végtisztességet, utolsó falat, sebtöret és természetesen a ,,megtalálónak”, Bárónak a nyakörvébe is került egy. A bika rálövéskor kb 75 méterre állt, szívlövéssel, az allé szélétől mintegy 40 métert ment be a sűrűbe. 10.7 grammos PPU lőszert használtam, 300-WinMag kaliberből.

Nagy köszönet a sok információért Szigeti Béla hivatásos vadász barátomnak, Tuba Gyuri barátomnak és kutyájának a keresésben végzett munkájukért, és minden jelenlévő vadásztársnak, akik osztoztak örömömben és segítettek a vad beszállításában!

A bika becsült életkora 6 év. A trófea súlya,lefőzés után 24 órával 4.4 kg. Kívánom, hogy minél több magyar vadásznak legyen hasonló élményben része! Mindenkinek jó egészséget kívánok!

Vadászüdvözlettel: Tuba Szilárd

 

Vadászni szeretne Győr-Moson-Sopron vármegyében található Barnakmenti Vadásztársaság területén?
Keresse bizalommal Szigeti Béla hivatásos vadászt:
Tel: + 36 30 603 62 60

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Tovább olvasom

Vadászat

Az első alföldi bakom

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Angyal Szabolcs Csongrád-Csanád vármegyében őzbakra vadászott. Élményeiről beszámolt lapunknak:

Augusztus 3.-t írunk. Az őzek üzekedése a zenitjén jár. Édesapámmal egy Csongrád megyében található településre, Rúzsa felé vettük az irányt, hogy találkozzunk egy régi barátunkkal, Dani Zsolttal, akit egyben vadászati mentoromnak is tekintek.

Fotó: Angyal Szabolcs – AJN

Fiatal korom ellenére számos őzbakot sikerült már elejtenem, mindezt különböző vadászati módokon tettem, de eddig  üzekedés során hívással még nem sikerült bakot terítékre hoznom. Barátunk neve talán sokak számára nem ismeretlen, mivel egy országos szinten ismert és elismert szakember a vadászat területén.

A terület, ahol vadásztunk, egy tipikus alföldi táj, kisebb erdőségekkel tarkítva. Az őzeknek ideális terület. Vadászatunk során először egy kisebb erdőbe mentünk be, ahol gondosan elhelyezkedtünk, majd a kísérőm elkezdett hívni. A hívás során számos őz reagált, de mind suta volt. Hihetetlenül izgalmas, ahogy az ember bent áll az erdőben és bármerről megjelenhet a vad, ezért a figyelem és a koncentráció egy pillanatra sem lankadhat.

Érdemes tudni ezen területekkel kapcsolatban, hogy itt az őz a legnagyobb nagyvad, élete során ritkán találkozik nála nagyobb vaddal, ellentétben a Dunántúlon, vagy az Északi-Középhegységben élő társaival szemben, így a viselkedésben is lehetnek különbségek.

Fotó: Angyal Szabolcs – AJN

Utunk következő állomása egy akácerdőbe vezetett, felvettük a pozíciót, majd vadásztatóm elkezdett hívni.  Talán 1 vagy maximum 2 perc telhetett el, amikor feltűnt a bak. Szemmel látható volt, hogy ő az adott revírnek az ura, magabiztosan mozgott. A bakot bírálását követően engedélyt kaptam annak elejtésére. Viszont a bak idő közben takarásba került, felkészültem a lövésre és amint kilépett a takarást nyújtó fa mögül, útjára engedtem a golyót. A lövést követően az őzbak tűzben rogyott. Jól megtanultam eddigi vadászéveim alatt, hogy a tűzben rogyott vad mindig gyanús, kell neki időt hagyni, hogy a vad a földi létet hátrahagyva, békében tudjon távozni.

Rövid várakozást követően elindultunk a rálövés helyére és, ahogy azt vártuk, birtokba vehettük a vadat. A bak első ránézésre átlagos hatos baknak tűnhet. Igen ám, de nem nekem. Egy igaz vadásznak egy trófea értékét sosem a trófea nagysága, illetve azok száma határozza meg. A vadász, amikor ránéz egy trófeára mindig visszaemlékezik az elejtés módjára, mikéntjére, minden pillanatára és ha mindez arra méltó, baráti társaságban történt, akkor mindig melegséggel fogja elönteni a szívét. Ez az őzbaktrófea éppen ezért mindig közel fog állni a szívemhez. Az meg csak hab a tortán, hogy ugyanezen a reggelen, ugyanezen a módon, édesapám is elejtett egy őzbakot.

Fotó: Angyal Szabolcs – AJN

Véleményem szerint az egyik legszebb és legizgalmasabb vadászati mód a cserkelés. Ennek a reggelnek köszönhetően ezt annyiban máshogy gondolom, hogy talán az üzekedésben, erdőben, hívással történő őzbakvadászat talán még ezt is felülmúlja….

Ezek azok az alkalmak és pillanatok amiért érdemes vadászni!

 

Írta és fényképezte: Angyal Szabolcs

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

 

 

Tovább olvasom