Vadászat
Állandó medveterror Etéden
SZÉKELYFÖLD | Állandó rettegésben tartják az udvarhelyszéki Etéd lakóit a medvék: a helybeliek szerint este kilenc óra után rendszeresen a település utcáin sétál a nagyvad, legutóbb két kecskét és egy juhot pusztított el.
Az etédiek már nem tudják, hogyan védhetnék meg a háziállataikat, hiszen sokszor a villanypásztor sem riasztja el a ragadozót. Attól tartanak, ha a hatóságok nem tesznek valamit, előbb-utóbb emberáldozata lesz a vadlátogatásnak. Szőcs László polgármester szerint kevesebb, mint fél év alatt huszonháromszor tört be községbeli háztartásokhoz a medve. Elmondta, a múlt héten a kecskék közé rontott be a medve egy etédi portán, ahol két állatot a helyszínen megölt, és négy állat azóta is hiányzik a nyájból.
A munkatársunknak nyilatkozó etédiek szerint a ragadozó nem fél az emberektől, gyakran látják az utcákon. Szerintük már a villanypásztor sem riasztja el az éhes vadat, amely megtanulta, hogy azon testrészeivel érintse meg a kifeszített kábeleket, amelyeken sűrűbb a bundája. A lakók legszívesebben maguk ölnék meg a medvét, hiszen elegük van az állandó terrorból és abból, hogy senki sem lövi ki a problémás egyedeket.
„Ki merné meghúzni a ravaszt?”
Szőcs László polgármester elmesélte, a falu szélén lakók éjszakánként égve hagyják a pajtában a villanyt, állataik közelébe pedig rádiókat vittek, amelyekből éjszaka is hangos zene szól. Ez sem hatásos. Az elöljáró is úgy érzi, nincsenek biztonságban a település lakói, csak idő kérdése, hogy emberekre támadjon a nagyvad. A kárfelmérést végző bizottság képviselőitől megtudtuk, a gazdákat tájékoztatták arról, bűncselekménynek minősül, ha ők végeznek a nagyvaddal. Egy medve elpusztításáért több mint negyvenezer eurós kártérítést kell fizetni.
Szőcs László szerint valójában sokkal több kárról tudnak, mint amennyit a helybeliek bejelentettek, ám a lakók már nem jelentik a hivatalban, ha a medve a kerítéseket vagy a pajtát rongálja meg, esetleg csak kisebb anyagi kárt okoz. A megsebesített állatokat is inkább levágják, mint hogy a hivatalos szervektől kérjenek segítséget. A polgármester elmondta, nemrég kaptak levelet a megyei prefektusi hivataltól, amelyben közlik, szerződést kell kötni az illetékes vadásztársulattal, hogy azok belterületen is lelőhessék a medvét, amennyiben rendelkeznek a szükséges engedélyekkel. Ez ugyanakkor még nem megoldás a problémára, hiszen nem tudni, hogy a „szebeni medvebotrány után ki meri egyáltalán meghúzni a ravaszt” – így Szőcs.
Szerinte mielőbb lépnie kell a Környezetvédelmi Minisztériumnak a medvetámadások ügyében, hiszen Etéden már tarthatatlan a helyzet. „Én azt tanácsoltam a lakosoknak, hogy hasonló problémák esetén tárcsázzák a 112-es segélyhívó számot. De vajon a vadász vagy a rendőr meg meri-e húzni a ravaszt, ha belterületen garázdálkodik a medve?” – jegyezte meg a polgármester, hozzátéve, hogy számára az emberek biztonsága az első. A munkatársunk által megkérdezettek mind egyetértettek abban, hogy nem kell az összes medvét megölni, de a problémás egyedekre kilövési engedélyt kellene kiadni.
A minisztériumtól várják a segítséget
Sánta Mihály, a székelykeresztúri Hubertus Vadász- és Sporthorgász Egyesület vadőre elmondta, tud az etédi medvetámadásokról és esténként rendszeresen kijár a faluba, hogy elriaszthassa a nagyvadat a levegőbe leadott lövésekkel. Úgy látja, az utóbbi időben ez sem volt hatásos, a ragadozók megszokták a zajt, ezért nem ijednek meg. Szerinte a hirtelen lehullott hó zavarhatta meg a medvéket, ezért kezdtek el ismét garázdálkodni.
Mint mondta, idén már többször voltak vaddisznót hajtani a környéken, ilyenkor rengeteg medvével találkoznak. Olyan is előfordult, hogy egy tízhektáros területen nyolc medvét látott, ami azt bizonyítja, hogy nagyon túlszaporodott a medvepopuláció. Ő is fontosnak tartja, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium jóváhagyja a problémás állatok kilövését, hiszen az emberek joggal féltik jószágaikat és saját biztonságukat.
Szőcs László azt szeretné, ha az állam hátrányos helyzetű régióvá nyilvánítaná Etéd községet a medvék túlszaporodása miatt. Mint mondta, ha ez megtörténne, akkor nagyobb támogatást igényelhetnének a gazdák. „Ha már nem lehet kilőni a medvéket, legalább a gazdáknak több pénzük lenne és erősebb, nagyobb kerítéseket építhetnének” – fogalmazott. Hangsúlyozta, a vadkárokat általában egy év késéssel téríti meg az állam, a gazdáknak pedig „addig is élniük kell”.
kronika.ro
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.
Fotó: Pixabay
Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.
Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.
A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.
A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.
A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.
Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.
Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.
A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.
Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.
Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.
Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.
Forrás: Euronews
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Rendőrnapi elismerések
Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.
Fotó: OMVK
A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.
A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!
Forrás: OMVK
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon
Rendőrnapi elismerések
Min változtat a hangtompító?
Holtan, medveharapásokkal a testén találtak meg egy korábban eltűnt férfit Hargita megyében
Erdészverseny 2026
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
Anyák napján érkezett a Körösvölgyi Állatpark legifjabb lakója
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Életbak puskavégen
KITEKINTŐ (Románia): Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
KITEKINTŐ (Románia): Drámai mértékben csökkent a mezei vadállomány az aranysakálok elszaporodása miatt
A nagy bajszos
Szirti sassal vadászott a macskákra
KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben
