Vadászat
A vadászat kényes kérdéseiről tárgyalnak a székelyföldi vadászok
SZÉKELYFÖLD | Pénteken és szombaton Sepsiszentgyörgyön és Árkoson szervezik a VII. Székelyföldi Vadásztalálkozót.
A Kovászna Megye Tanácsa, Sepsiszentgyörgy Önkormányzata, a Vadászati Kulturális Egyesület és a Vadon Egyesület által szervezett nagyszabású eseményen olyan programokra kerül sor, amelyek a vadászat szépségéről és élményeiről szólnak és olyan fajta vadászatot népszerűsítenek, amely által a vadászat társadalmi elfogadottsága pozitív irányba alakul – mutatott rá kedden Demeter János.
A Vadon Egyesület ügyvezetője kifejtette: az utóbbi években azt tapasztalták, hogy mások intenzív munkát folytatnak a vadászat befeketítésére, ezért fontos feladatnak tartják ennek ellensúlyozását. Hozzátette: idén is folytatják a tavaly elkezdett vadászakadémiát, amely révén erősíteni szeretnék a székelyföldi vadásztársadalom szakmai színvonalát.
A háromszéki önkormányzat elnöke, Tamás Sándor emlékeztetett, hogy a székelyföldi vonatkozású rendezvényt évek óta vándortalálkozóként közösen szervezik Hargita és Maros megyével. Hozzátette: „Az erdélyi és székelyföldi vadásztársadalom évszázadok óta komoly vadászati kultúrával rendelkezik. Jó példa a sepsiszentgyörgyi Sárkány Árpád életútja, aki a vadászati kultúra egyik leglelkesebb terjesztője, az egyik legnagyobb európai vadászati cég vezetője”. Tamás Sándor szerint el szeretnék oszlatni a vadászatról szóló negatív véleményeket, és hangsúlyozni annak sportszerű vonatkozását is, amelyre kiváló tájékoztatást nyújt például a Miért vadászunk? című előadás is.
A vadászat kényes kérdéseit érintik
Sárkány Árpád, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke pénteken a romániai vadászkultúra nemzetközi megítéléseiről tart értekezést. „Romániában a vadászoknak nincs okuk az ünneplésre. Európa-szerte talán itt a legrosszabb a vadászok megítélése, itt érték el egyedül azt, hogy négy év alatt hat vadfajnak a vadászatát sikerült betiltani, így nem vadászható a siketfajd, a hiúz, a barnamedve, a vadmacska, a farkas és a szarvas.”
Sárkány szerint „vissza kell térni a normalitáshoz”, mert óriási konfliktusok vannak. Fogy a tűrőképessége azoknak az embereknek, akik naponta, akaratuk ellenére kapcsolatba kerülnek a nagyvadakkal. A vadászoknak nincs jogosultságok közbelépni az ilyen esetekben, nem tudják kordába tudták tartani a települések közelében csatangoló, háziállatokra, vagy éppen emberre támadó vadakat. „Ma már nekünk, vadászoknak a medvéhez annyi közünk van, mint a gólyához: vagyis semmi”- fejtette ki Sárkány Árpád.
A szakember szerint Romániában a becslések szerint 7000–7500 barnamedve él, az állomány 49,7 százaléka a három székely megyében. Kovászna megyében 980 fősre becsülik a medveállományt, miközben a terület 270 medve számára tud optimális feltételeket biztosítani.
Sokan visszaadnák a vadászterületeket
Az Abies Hunting vadászati cég tulajdonosa szerint korábban a több száz hektáron gazdálkodó vadásztársaságok legalább egy medvére kaptak kilövési engedélyt. Egy külföldi vadász pedig annyit fizetett a trófeáért, hogy abból egy évig tudták fedezni a vadak takarmányozását és kifizetni a vadkárokat. Sokan fontolgatják, hogy visszaadják a vadászterületeket, mert elvették az egyetlen bevételi forrásukat. A háromszéki önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nehezen sikerült kiharcolni, hogy helyiek kapják meg a vadászterületeket a saját erdejükben, ezért nem kizárt, hogy háttérben azt szeretnék, hogy anyagilag ellehetetlenítsék ezeket a társaságokat és újra a más megyékből érkező vadászok tegyenek kezet ezekre a területekre.
A VII. Székelyföldi Vadásztalálkozón, pénteken Sepsiszentgyörgyön szakmai előadásokra várják az érdeklődőket, akik választ kapnak arra a kérdésre, hogy Miért vadászunk? és Miért „szégyen” vadásznak lenni Romániában? Szombaton 10.30-kor Árkoson nyitják meg az eseményt, amelynek keretében lesz vadászkellék- és kézműves vásár, trófeakiállítás, solymászbemutató, magyar agarak bemutatója, vándorzászló átadás és kulturális műsor. Az esemény fővédnöke Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke, védnökei pedig Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank vezérigazgatója és gróf Károlyi József, a 2021-re tervezett Vadászati Világkiállítás miniszteri biztosa.
maszol.ro
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A szervezet Elnöksége szeptember 9-ei ülésén döntött egy átfogó, az ágazati kommunikációt újratervező és meghatározó tervezet megvalósításáról. A testület ülésén, amelynek a szervezet székhelyének is otthont adó hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati Múzeum adott otthont, egyebek mellett a hivatásos vadászok bértáblaajánlásáról, a csapdázáshoz és a kotorékozáshoz kapcsolódó jogszabálymódosítási javaslatokról, illetve a jövőre Gödöllőn megrendezendő Vadászkürtös Európa-bajnokságról is szó esett.
Fotó: OMVK
A hivatásos vadászok bértáblája
Az első napirendi pont keretében Fehér Sándor hivatásos vadász alelnök a szakszemélyzet bértáblaajánlásáról, annak frissítéséről beszélt. Mint elmondta, a téma aktualitását az adja, hogy a Vadászkamara négyéves stratégiai tervében külön is szerepel a hivatásos vadászok megbecsültségének javítása, ennek pedig egyik eleme az első alkalommal 2017-ben közzétett, és utoljára 2022-ben frissített ajánlás elkészítése. A módosítás a vármegyei hivatásos vadász alelnökök véleményének bekérését követően született meg. Az alelnök megjegyezte: meglepően nagy szórás volt a javaslatok közt, a javaslatok átlaga került az összeállított előterjesztésbe, az emelés ezzel együtt a korábbi összegekhez képest így is jelentős. A bértáblaajánlás, amely mellett a kamara érveket is felsorakoztat majd, további, a szaktárcával is folytatott egyeztetéseket követően válik majd nyilvánossá. Az érdekképviseletnek kiemelt feladata lesz, hogy lehetőségeihez mérten igyekezzen az iránymutatást egyfajta etalonként elfogadtatni a szakmával.
Fehér Sándor a stratégiában megfogalmazott életpályamodellről is szólt: véleménye szerint ilyet akkor lehetne bevezetni, ha az kötelezően megvalósítandó elemeket tartalmazna, ezzel szemben a munkáltatók döntéseit a Vadászkamara nem tudja befolyásolni, mint ahogy a munkaadó vadászatra jogosultak és a munkavállaló hivatásos vadászok megegyezésére, azaz a munkaszerződés tartalmára sem lehet ráhatása. Ennek tükrében az életpályamodell kidolgozása jelen körülmények között nem releváns.
Szintén a hivatásos szakszemélyzethez kapcsolódó téma az utánpótlás biztosítása: e tekintetben a Vadászkamara – ugyancsak a stratégia mentén – a szakképzést folytató oktatási intézményekkel kíván együttműködni. Az első lépés egy egyeztetés összehívása lesz, miután tisztázódik, miként alakul át a szakképzés rendszere a változások előtt álló közoktatásban.
Kommunikációs stratégia
Második napirendi pontként a kommunikációs stratégiát tárgyalta a testület, amelynek időszerűségét dr. Jámbor László, a szervezet elnöke is hangsúlyozta felvezetésében. Földvári Attila szóvivő az előterjesztéshez kapcsolódó előadásában kiemelte: a Vadászkamara kommunikációjának a megváltozott médiakörnyezethez kellene igazodnia. A hagyományos, elsősorban sajtókommunikációra és hiteles tájékoztatásra épülő gyakorlat helyett a társadalmi elfogadottság tudatos erősítésére, a proaktivitásra és az új, jellemzően közösségi médiához sorolható csatornákra, illetve az azokhoz illeszkedő formátumokra kell helyezni a hangsúlyt. Ehhez óhatatlanul külső szakértők segítségét, szolgáltatásait is igénybe kell venni. A stratégia alapja egy reprezentatív kutatásokra épülő, adatalapú cselekvési terv, a vadgazdálkodás, a vadászat, illetve a Vadászkamara imázsának, márkájának – brandjének – tudatos kialakítása, valamint hiteles szakértők, ismert személyiségek és „véleményvezérek” bevonása.
A kommunikáció középpontjába elsősorban a vadászat természetvédelmi és társadalmi haszna, a természetjárás, a kalandérzet, illetve a vadhús és a vadgasztronómia kerülne. A stratégia fontos eleme továbbá a vadászok közössége saját erejének mozgósítása, valamint egy hatékony belső kommunikációs rendszer – rendszeresen frissített honlap, médiafigyelés és online hírlevél – kialakítása.
Az összefoglaló előadás fő üzenete, hogy egy olyan információs térben, amelyben féligazságokkal vagy egyenesen valótlanságokkal támadják a vadgazdálkodási ágazatot, ezzel a közvéleményt is befolyásolva, a hiteles és aktív kommunikáció már nem pusztán hivatali feladat, hanem a ma ismert vadgazdálkodás és vadászat fennmaradásának egyik záloga.
Az elnökség a stratégiát elfogadta és támogatta, a szükséges források biztosításáról a későbbiekben születhet döntés.
Országos Vadász-Gyermeknap
Erre a rendezvényre idén – részben az elmaradt Országos Vadásznapot is pótolva – Hatvanban, a vadászati múzeum szervezésében került sor. Az eredményekről Dikasz Tamás ügyvezető igazgató számolt be. Mint elmondta, a rendezvény túlmutat egy egyszeri eseményen: létrehozták a vadásznap brandjét, megfogalmazták mottóját („Ahol a természet szeretete összeköt bennünket!”), és ezek mentén szervezték meg az egésznapos programsorozatot. A korábbi – elsősorban tavalyi – év tapasztalataiból merítve bővítették a helyszíneket, illetve beléptetőrendszert alakítottak ki. Ez utóbbi révén tudható, hogy az Országos Vadász-Gyermeknapra összesen 11 135-en látogattak el. (Az eseményről részletesen itt olvashat.)
A kiemelt témákon túl
Bajdik Péter arról is tájékoztatta az elnökséget, hogy a Vadászkamara központja egy részletes jogszabálymódosítási javaslatot juttatott el az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumhoz az elmúlt időszakban előtérbe került témával, a kotorékvadászattal kapcsolatban. Mint elmondta, szakértői munkacsoportok közreműködésével születtek meg azok az anyagok, amelyeket megkapott a szaktárca; ennek illetékesei a médiában is megjelent módon már egyeztettek az elképzelésekről a szintén érintett Élő Környezetért Felelős Minisztériummal.
Ugyancsak Bajdik Péter foglalta össze a Vadászkürtös Európa-bajnokság előkészületeivel kapcsolatos tudnivalókat, amely versenynek hazánk adhat otthont. A rangos megmérettetésre Gödöllőn kerülhet sor 2027. őszén, a Vadászkamara a technikai hátteret biztosítja a rendezvényhez. A résztvevő országok kürtös szakemberei a tervek szerint Gödöllőn találkoznak 2026. október 26-án, a rendezőiroda szervezésében. (Részletek a rendezvényről, annak eddigi előkészületeiről itt olvashat.)
Az Európai Vadászati és Természetvédelmi Szövetséggel (FACE) folytatott egyeztetésekről is a Vadászkamara főtitkára számolt be. A szervezetnek a kamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet is tagja (a tagdíjat az előbbi fizeti). Augusztusban a magyar érdekképviseletek vezetői találkoztak a FACE elnökével, Laurens Hoedemakerrel és David Scallan főtitkárral. Az egyeztetést összefoglalva Bajdik Péter elmondta, hogy a FACE élénken érdeklődik a magyar vadgazdálkodás, vadászat keretrendszere és gyakorlata, mint sok szempontból követendő példák iránt, a magyar fél számára pedig hasznosak lehetnek azok a tapasztalatok, amelyeket a FACE szerzett a vadászat elleni támadások kivédésében Európa más országaiban. A FACE tagdíjemelést is tervez több tagország, köztük Magyarország esetében, amelyet a Vadászkamara elfogad, annál is inkább, hogy a jövőben szorosabbra kívánja fűzni az együttműködést a nemzetközi szervezettel.
A két, Vadászkamara által is támogatott, jelenleg futó kutatásról is friss információkat tudhattak meg az Elnökség tagjai. Az őzek szaporodásbiológiáját vizsgáló programról Bajdik Péter elmondta: több mint 1600 értékelhető minta érkezett be, ami európai szinten is párját ritkító eredmény. (Erről a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel /MATE/ közös kutatásról a Nimród Vadászújság idei januári számában, a Vadászkamara hírlevelében olvashat, amely itt érhető el.) A róka- és aranysakálállomány Echinococcus multilocularis-fertőzöttségét vizsgáló, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal közös projekt a közeljövőben indul el (a kezdeményezésről bővebben a Nimród Vadászújság idei júliusi számban megjelent hírlevelünkben olvashat).
Az Egyebek napirendi pont keretében Pap Gyula, a kamara Veszprém vármegyei Területi Szervezetének elnöke egy országos ifjúsági találkozó terveit, elképzeléseit ismertette: „Jövőnk a természet” mottóval Pápán – ahol korábban már két országos vadásznapra is sor került – egy, a természetet népszerűsítő egynapos eseményre kerülhet sor a Vadászkamara kezdeményezésére. Ezen a környezet- és természetvédelmen, a vadgasztronómián, a színpadi bemutatókon túl a képzőművészet, a mesterségbemutatók és a vadászat tematikája is teret kapna. A megvalósítás a jövőbeni anyagi lehetőségek függvénye is.
Dr. Jámbor László egyebek mellett a Nimród Vadászújsággal kapcsolatban is adott tájékoztatást. Ezt októbertől új kiadó jelentetni meg, de 2026 végéig a lapban az eddigi gyakorlat szerint 16 oldalon olvasható lesz a Vadászkamara hírlevele, amelyet az azt korábban igénylő vadászok megkapnak az év végéig.
Forrás: OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Görögország – újabb kutya pusztult el
Újabb kutya pusztult el Filíben – farkastámadásra gyanakodnak Görögországban
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Újabb kutyát találtak holtan Filíben egy olyan eset után, amelyet farkastámadásnak tulajdonítanak. Mindez alig néhány nappal azután történt, hogy ugyanebből a térségből legalább 12 kutya pusztulását jelentették. Az újabb eset tovább fokozza a helyi lakosok és az önkéntesek aggodalmát, mivel egyre gyakrabban jelennek meg vadon élő állatok a Párnitha-hegység lábánál és a lakott területek közelében.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Dytikí Óchthi beszámolója szerint ezúttal egy körülbelül öt kilogrammos, gazdás kistestű kutya vált áldozattá. Az állatnak csupán a fejét találták meg, testének többi részét pedig feltehetően elfogyasztották.
Újabb felhívás az állattartókhoz
Az iHunt.gr Görögország egyik legnagyobb online vadászati szakportálja.
Az esetet követően Kéti Zerváki, a Filí Állatvédő Egyesület elnöke ismét arra kérte a gazdákat, hogy ne hagyják felügyelet nélkül szabadon mozogni állataikat, különösen a hegyvidéken és a Párnitha-hegység lábánál.
Ez az eset tovább bővíti a Filíből korábban érkezett súlyos bejelentések sorát. Szeptember elején az iHunt.gr már beszámolt legalább 12 kutyáról, amelyeket holtan, széttépve találtak meg. Az állatvédő egyesület akkor az illetékes hatóságok azonnali beavatkozását kérte.
„Még mindig várjuk a választ”
Az újabb beszámoló szerint az egyesület elnöke már korábban megkereste az illetékes szerveket. Azt kérte, hogy szervezzenek összehangolt egyeztetést Filí önkormányzata, Attika régió vezetése, az illetékes minisztérium, valamint az érintett intézményi, tudományos és állatvédő szervezetek részvételével.
A beszámoló szerint azonban mindeddig nem érkezett érdemi válasz. A Dytikí Óchthi az állam közömbösségéről ír, miközben a helyiek továbbra is azt tapasztalják, hogy farkasok, rókák és vaddisznók közelítik meg Chasiá és Zofriá lakott területeit.
Ismét előtérbe került a farkasok jelenlétének kezelése
Az egymást követő esetek egyre sürgetőbben vetik fel a farkasok jelenlétének kezelésével kapcsolatos kérdéseket azokon a területeken, ahol a vadon élő állatok már rendszeresen kapcsolatba kerülnek kedvtelésből tartott állatokkal és az emberi tevékenységekkel.
Egy vadon élő faj védelme nem teszi szükségtelenné az állomány rendszeres megfigyelését, az esetek tudományos értékelését és konkrét intézkedések bevezetését, ha a lakott területek közelében ismétlődő konfliktusok alakulnak ki. Ezzel párhuzamosan a kutyatartóknak is fokozott óvintézkedéseket kell tenniük, és nem szabad felügyelet nélkül hagyniuk állataikat a Párnitha-hegység peremén.
Forrás: Ihunt
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
„Magyar vendégekkel, egy apa-fia párossal kezdtük meg az idényt. A vendégek augusztus 31-én érkeztek, így szeptember első reggelén már vadászhattunk is.
Fotó: SEFAG Zrt.
A száraz, vízhiányos körülmények miatt meglehetősen nehézkes a vad megközelítése cserkeléssel, így magaslesen várva próbálkoztunk. Az esti vadászaton hosszú várakozást követően végül az óvatosan elénk lépkedő visszarakott, öreg, 12 év körüli gímbika elejtésével nyitottuk meg az idényt Kerekiben” – osztja meg az olvasókkal Uracs István, a kísérő vadász.
Forrás: SEFAG Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Elfogadták a Vadászkamara kommunikációs stratégiáját
Négy vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Októberben újra jön a TeSzedd! hulladékgyűjtési akció
KITEKINTŐ: Görögország – újabb kutya pusztult el
Koros bika a terítéken – Szántód
Madártani érdekesség: fakó keselyű bukkant fel a Csanádi pusztákon
Ugartyúk-hírek: zajlik a gyülekezés,és egy kiskunsági madár tragikus sorsa Egyiptomban
Kiszáradó patakok és a folyami rák menedékei a Cserhátban
Több ezer piócával pakolta meg a hűtőtáskáját
Baromfipestist igazolt a Nébih két Bács-Kiskun vármegyei baromfiállományban
Az ORFK válaszolt: jogok és kötelezettségek a gerle- és galambvadászat kapcsán
FRISSÍTVE drónfelvétellel: Tűz pusztított Zsadányban, mintegy 650 szalmabála égett, 100 marhát mentettek – GALÉRIA+Drón
Dr. Bencsik András a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium területi közigazgatásért felelős államtitkára
Búcsúzik Bors Richárd
Ritka szerencse a Fízkút Vadásztársaság területén: fehér borz került terítékre
A 24 kilós dunai amurom története
Szabó Anetta: Alföldi Kéktúra – Biharugrán át, Körösnagyharsányon keresztül Körösszakálig – GALÉRIÁVAL
Vadveszély az utakon – Mit kell tennünk, ha elütöttünk egy vadat?
Bulin István: Harminc év elteltével – őzbakvadászat Vas vármegyében
