Vadászat

Vadászat, nem pusztítás

Közzétéve:

2017.10.12.

Feltöltő:

Agrojager

SZÉKELYFÖLD | „A vadászati tevékenység a józan paraszti észjárás szerint működött évszázadokon keresztül, s a modern ökológiai tudományok napjainkban megerősíteni látszanak az elmúlt idők jó gyakorlatát.”

A vadászati tevékenység a józan paraszti észjárás szerint működött évszázadokon keresztül (Fotó: Danis János)

Fekete István Öreg utakon című elbeszélés-gyűjteményében az ősz hangulatáról olyan módon ír, amellyel a vadászember teljes lényével azonosul, de a kívülállóknak sem lehet közömbös. Számomra a szépirodalom egyik legszemléletesebb képe a következő:

„Nyirkos hajnalokon ilyenkor már elbődülnek az erdők nagyurai és a nagyfülű tehenek gerincén kéjes borzongás szalad végig. A zengő bőgés elszáll túl a hegyeken, völgyeken és lovagi tornára hívja a kóbor vitézeket, akiken öklelő nyugtalanság vesz erőt, s megindul a bikák vándorlása a régi, évszázados bőgőhelyek felé, hol már apák és nagyapák áldoztak a gyönyörök gyönyörének.”

Akinek ilyen élményben már volt része, teljes mértékben átérzi a fenti sorokat, és ezek tükrében nem csoda, hogy többünk számára minden év legfontosabb ünnepe a szarvasnász. Az „évszázados bőgőhelyek” a vadászemberek számára ismertek, és a gímszarvas bőgési időszakban történő vadászata is évszázados tevékenység. Persze ilyenkor sokakban felmerülnek elvi vagy szakmai köntösbe bújtatott aggályok a vadászat vadállományra kifejtett hatásával kapcsolatosan.

Az elvi aggályok az ölés tényével függnek össze, és ezt megmagyarázni olyan személyek számára, akik nem tudnak elvonatkoztatni attól, hogy a tevékenység következtében vagy eredményeként egy állat elpusztul, nehéz ügy, sőt majdhogynem lehetetlen.

Vadászat, nem pusztítás

A „szakmainak” álcázott érvekkel szemben viszont tényszerű valós adatok állnak rendelkezésre. Azzal szemben, hogy a vadászok kiirtanának valamely vadon élő állatfajt a legfontosabb ellenérv, hogy ez a vadászok érdekével teljes mértékben ellentétes.

Ha nincs vad, nincs vadászat. Ezért jogi, etikai és eszközhasználati korlátozásokat vezetnek be, s ezek túlnyomó többsége a vadászok kezdeményezésére történik.

Az állományok genetikai leromlása sem egyenes következménye a trófeavadászatnak, ugyanis egyrészt a hasznosítás az állományoknak csak nagyon alacsony részarányát érinti, másrészt a Kárpátok vadászterületein olyan mértékű kontraszelekciót elérni, hogy annak eredményeként az állományok minősége gyengüljön, nem lehetséges a rövid vadászidény és a vadászat nehézségei miatt.

Tovább a teljes cikkre (liget.ro)

Címkék:gímszarvas Románia szarvasbőgés vadászat vadgazdálkodás

Következő cikk

Trófeaszemle Vas megyében

Ne hagyd ki

Trófeamustra a Győri Erdészetnél

Vadászat

Évzáró rendezvény a Szombathelyi Erdészeti Zrt.-nél

Évzáró rendezvényt szervezett a Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Published

2 nap

2024.12.20.

Dr. Szilágyi Gergely PhD

Évzáró rendezvény adventi gondolatokkal, jótékonysággal, elismerések átadásával. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. az évzáró ünnepségén adta át a hosszú időn keresztül kiváló munkát végzett munkatársaknak az elismeréseit, és hagyomány már a jótékonyság, valamint az is, hogy az eseményen egy-egy egyházi és ismert világi személyiség mondja el adventi, karácsonyi gondolatait. Idén az alapvető jogok biztosa, Kozma Ákos is részt vett a rendezvényen.