Megkezdődött az őzbakvadászat szezonja, amely szeptember végéig tart. Megyénkben van a legtöbb, illetve a legjobb minőségű őzállomány, így aki szeretne ilyen trófeát, az elkövetkező időszakban várhatóan ellátogat ide.

Aranyérmes őzbak (Illusztráció)

A szezon kezdetével külföldi és belföldi vadászok utaznak a megyébe, hogy őzbakot ejtsenek a több tízezer példány közül. Régiónkban 40 ezer őz él, ebből 18 ezer bak. Ez az állomány valamivel kevesebb mint félmillió hektár vadászterületen ejthető el.

– Apróvadban és az őzállományban ma Békés a legjelentősebb megye az országban. Itt található a legtöbb mezei nyúl, itt helyezzük ki a legtöbb előnevelt fácánt, itt van a legnagyobb fácánteríték az országban. És itt van a legtöbb, s a legjobb ­minőségű őz: a legnagyobb agancsokkal bíró, genetikailag legértékesebb állomány él a megyében – mondta Hrabovszki János, az Országos Magyar Vadászkamara Békés Megyei Területi Szervezete és a megyei vadászszövetség elnöke.

Zuberecz Tibor, a kamara megyei titkára hozzátette, az őzállomány egyik fontos fokmérője az érmes őzbak trófeák aránya. Ez pedig hosszú évek átlagában húsz százalék körül mozog a régióban.

– Az elejtett őzbakok egyötöde érmes minősítésű, ami nagyon jónak felel meg. Ezzel a régió az ország élvonalába tartozik, ennél többet nemigen ejtenek el más megyékben – részletezte Zuberecz Tibor.

A majd egy hete tartó őzbakvadászati szezon szeptember 30-áig tart, azonban vannak olyan időszakok, amikor kevésbé lehet jól vadászni az állatot. A szezon kezdetével külföldi és belföldi vadászok utaznak a megyébe, hogy őzbakot ejtsenek el.

– Jelenleg a növényzet még gyér, kicsi a takarás, így ezen a békési, alföldi területen jól láthatók az őzbakok, el lehet bírálni az agancsát, a korát, s hogy elejthető-e vagy sem. Május közepéig, végéig tart ez az állapot, addig vadászható jól az állat. Utána már akkora a növényzet – például a kukorica vagy épp a napraforgó –, hogy takarást ad a vadnak, így nem lehet meglátni és eredményesen vadászni. Július közepétől kezdődik az aratás és az őznász, az őzek üzekedése is, ekkor újra jobban vadászható az őzbak – árulta el Hrabovszki János.

A vadgazdálkodáshoz számottevő bevételre van szükség. A megyében ennek jelentős része az őzbakvadásztatásból származik, a vadásztársaságok számára ez jelenti a legnagyobb forrást.

– A szezon kezdetekor nem a helyi sportvadászok vadásznak először. Most a gazdálkodáshoz szükséges árbevétel az elsődleges, így május végéig a helyi sportvadászok nemigen jutnak lehetőséghez. Ebben az egy-másfél hónapban külföldi és belföldi fizető vendégek vadásznak, hiszen az igazán jelentős súlyú, s a sok aranyérmes, nagy értékű, és árbevételt jelentő állományt most vadásztatják le a fizető vendégekkel a hivatásos vadászok. A sportvadászok utánuk kerülnek sorra – mondta az elnök.

Hrabovszki János hozzátette­, a vad a magyar állam tulajdona addig, amíg él. Az elejtést követően a vadászatra jogosult, azaz a vadásztársaság tulajdonába kerül, a vadász pedig ha akarja, piaci áron megvásárolhatja az elejtett állatot.

Békés megyére nem jellemző az orvvadászat. A nyúl vagy a ­fácán elejtése társas vadászati forma, tehát ahhoz, hogy eredményesen lehessen vadászni­, 10–15 puskásnak kell összeállnia, és nappal lehet ezeket vadászni. Ez pedig elégé feltűnő­. Éjszaka azonban már esélyesebb az orvvadászat, amikor egy-egy fácánt vagy nyulat elejtenek – mondta a kamara megyei elnöke, aki azt is hozzátette, ennek száma azonban elenyésző.

Hrabovszki János úgy fogalmazott, évente azért van tettenérés, de a régióban ez nem számottevő. – Az őz illegális vadászata inkább előfordulhat, ezért kell a hivatásos vadászoknak nagyon sokat kint lenni a vadászterületen az esti, éjszakai vagy épp a reggeli órákban. Ők ugyanis már a puszta jelenlétükkel is megvédik az őzállományt. Ahol nincs jelen hivatásos vadász, ott elképzelhető az orvvadászat, akár tiltott eszközökkel is, de az elfogások ténye minimális szokott lenni. A jelenlét tehát nagyon fontos, annak érdekében, hogy megakadályozza ezeket az illegális cselekményeket – emelte ki az elnök.

beol.hu