Vadászat
A párja szerettette meg Krisztinával a vadászatot
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE | E sorok írója júniusban Bujon találkozott először a csengersimai Csucs Krisztinával, aki a Hivatásos Vadászok Országos Versenyének döntőjében volt a legelső állomás vezetője. A résztvevőknek ott a lőszerismereti tudásukról kellett számot adniuk, s a szervezők olyan nehéz feladatsort állítottak össze, hogy a versenyzők itt kapták a legkevesebb pontot. A verseny után meg is jegyezte Krisztina, hogy számára is rossz érzés volt látni a tőle szomorúan, bánatosan távozó hivatásos vadászokat.

A pedagógusként dolgozó Csucs Krisztina élményeit lelkesen hallgatják a természetjáró szakkör tagjai
Sok szúnyog, kemény hideg
De vajon hogyan is választotta hobbiként a vadászatot egy tizenegy éves kisfiú édesanyja?
– A természetet mindig is szerettem, sokat kirándultam. Kezdetben a horgászat jelentette a kikapcsolódást, majd három évvel ezelőtt az új páromnak köszönhetően mind jobban megismerkedtem a vadászattal – elevenítette fel a kezdeteket Csucs Krisztina. – Órákat töltöttem el én is a magaslesen, s amikor jártam az erdőt, már más szemmel figyeltem az állatok nyomait. Tavaly tavasszal aztán sikerült megszereznem a vadászengedélyt.
Egy vadásznak saját fegyverrel is kell rendelkeznie, s legalább kettővel. Krisztina golyós lőfegyverként egy 308-as Remingtont használ, míg a sörétes fegyvere egy orosz gyártmányú 12-es Bock. Az első terítékre hozott állata egy vaddisznó süldő volt, amire az afrikai sertéspestis miatt szigorú előírások vonatkoztak, így a teljes állatot meg kellett semmisíteni.
– A sikereim eddig főleg a magaslesekhez kötődnek. Vettem már részt vaddisznóhajtáson is, de az annyira nem nyerte el a tetszésemet. Izgalmasnak izgalmas volt, de nem sikerült elejtenem egy vadat sem. A veszélyessége miatt nagyon körültekintően kell a hajtóvadászatokon célozni és lőni. Számomra nem jelent gondot, ha éjszakára kint kell maradni a lesen, vagy ha éppen hajnalban kell kelni. Amit nemigen kedvelek: nyáron a sok szúnyog, télen pedig a kemény hideg.
Mi az akkor amitől szép a vadászat? – szegeztük Krisztinának a kérdést.
– Nagyon sok időt töltök el a természetben. Vagy kint ülök a magaslesen, vagy sok-sok kilométert gyalogolva járom az erdőt. Bármelyiket is csináljam, az ember óhatatlanul is sokat lát, hall, tapasztal, érez és figyel a természetről, önmagáról és másokról. Izgalmas dolgokról van szó, amiket egy egyszerű természetjárás során sohasem tapasztaltam. Más menni természetbarátként folyamatosan, s teljesen más több órát ülni egy helyben. Földrajz–történelem szakos pedagógusként egész héten gyermekek között vagyok. Szeretem ezt a hivatást, de bizony a hétvégeken jólesik kikapcsolódásként a csend, az erdőben és a határban reám váró háborítatlan nyugalom és békesség feltölt. Az iskolában egyébként természetjáró szakkört is vezetek, amit nagyon szeretnek a diákok. A foglalkozások során azokat az élményeimet és tapasztalataimat is át tudom nekik adni, amiket már vadászként szereztem.
Visszatérés Erdélybe
Kíváncsiak voltunk arra, a vadászattal kapcsolatban van-e valamilyen álma.
– Egyszer majd egy szarvasbikát szeretnék elejteni, de ahhoz még sokat kell tanulnom, tapasztalnom, végig kell járnom nekem is a vadászok szamárlétráját. Erdélyben voltam egyszer vaddisznóhajtáson. Valószínűleg a méter magas magasságú hó miatt akkor éppen semmilyen állatot nem láttunk, de oda szeretnék még egyszer visszamenni.
Előadások szerte a megyében
Krisztina nem tagadja meg tanári mivoltát, a vadászatot remekül ötvözi nevelő-oktató munkájával.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vadászhölgyek Civil Társaságának tagjaként rendszeresen tart a vadásztársakkal és solymászokkal szerte a megyében a diákoknak olyan előadásokat, amiket a Vadászkamara megyei szervezete rendez. Ma már ezeket divatos nyelven érzékenyítő foglalkozásoknak nevezzük, s céljuk, hogy felkeltsék a fiatalok érdeklődését a természet és a vadászat iránt.
Mesélt már a vadászat és a vadgazdálkodás szépségéről, a természetvédelem fontosságáról többek között Rozsályon, Gacsályban, Kótajban, Nyíregyházán és Ópályiban is.
M. Magyar László
kelet.hu
Vadászat
KITEKINTŐ: Új-Zéland – Nehezen hozható forgalomba a vadhús. Megoldották
Új-Zélandról tudjuk, hogy igen jó vadászterületekkel bír, ám érdekes tény, hogy szemben Magyarországgal, a világ másik oldalán a lőtt vadat nehezen lehet forgalomba hozni. A vadkár kérdése azonban ettől függetlenül állandó vagy éppen egyes helyeken növekszik. A vadgazdáknak és a mezőgazdasági szereplőknek eközben számolni kell a vadkárral és a jelentős mennyiségű lőtt vad, eközben, jóformán forgalomképtelen. Erre találták meg azt a megoldást az új-zélandi vadászok, hogy adományokban eljuttatják rászoruló családoknak, ami úgy tűnik, támogatásra talált. A rászorulóknak létrehozott élelmiszerbankokban már el is helyezték az első adományokat.

Az új-zélandi vadhús gyakorlatilag forgalomképtelen, de segélyszervezeteken keresztül megtalálták a vadhús legális felhasználásának módjátt. Forrás: RNZ
Egy új jótékonysági szervezetnek köszönhetően, ingyen szállítanak ki vadhúst, a főzéshez szükséges receptekkel együtt, a rászoruló családoknak. Az élelmiszerbankok rászorulók számára adományoznak, így ezeken keresztül más élelmiszerek mellett, az Új-Zélandon forgalomképtelen vadhús nem megy kárba.
A We Hunt Food Trust lehetővé teszi a vadászoknak, hogy az általuk elejtett szarvashúst elajándékozzák a Fiordland Wapiti Alapítvány kezdeményezésén keresztül.
Roy Sloan szóvivő elmondta, hogy sok szarvast ejtettek el és a nehézségekkel küzdő családoknak adják át.
“Mindenütt szarvasok nyüzsögnek. Ha megnézed Southlandot, ott hatalmas bozótosok és termőföldek találhatók.”
Új-Zélandon a törvények gyakran megakadályozták a vadászokat a szarvashús értékesítésében, de rájöttek, hogy adományozni viszont lehet.
Sloan, a Fiordland Wapiti Alapítvány vezérigazgatója elmondta, hogy korábban próbálkoztak már – különösen a Covid-19-hez hasonló időszakokban, amikor húst szállítottak a rászoruló családoknak.
A We Hunt Food Initiative azon vágya, hogy a többi vörös hús árának töredékéért szállítson szarvashúst az élelmiszerbankoknak, úgy tűnik beválik. A támogató szervezetek kiemelték, hogy ennek nagyon örülnek, mert a vörös húsok a legnehezebben beszerezhető élelmiszerek közé tartoznak.
Invercargillben, Új-Zéland legdélebbi városában most ez a próba véget ért, amelyben körülbelül 500 kg darált húst 4 dollár/kg alatti áron értékesítettek. Most azt tervezik, hogy más termékeket is megvizsgálnak, mint például a kolbászokat és a húspogácsákat és elindítják a vadhús értékesítést a szigetországban.
Van néhány szívszorító történet- fogalmazott a Rádió Új-Zéland a cikkéban és arra számítanak hogy az új We Hunt Food jótékonysági szervezet az első évben akár öt tonna vadhúst is képes lesz kiosztani.
RNZ
Írta: Sally Wenley
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Március 29-én indul a tavaszi rókavakcinázás
A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2025. március 29-én kezdődik.
A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2025. március 29-én kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben. Az immunizálással egyidőben ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben az érintett térségekben. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy a veszettség gyanújának jelentése jogszabályban előírt kötelezettség, a betegséget megelőző intézkedések betartása pedig közös társadalmi célt szolgál.

Fotó: NÉBIH
Az immunizálás az érintett területeken vakcinatartalmú csalétkek kisrepülőgépekről való kijuttatásával történik. A művelet nem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket. Az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is megtalálható.
A Nébih a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a vakcinázás eredményességét. Az előző évek adatai azt mutatják, hogy az immunizálásban érintett területeken a rókák több mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.

Ábra: NÉBIH
A veszettség fő terjesztője a nagyjából hatvanezer példányt számláló hazai állománnyal bíró vörös róka. A kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáké pedig erősen ajánlott, ugyanis a betegség a vadon élő állatok mellett egyaránt veszélyes a házi emlősállatokra, valamint az emberre is.
A betegség a szomszédos országok közül Ukrajnában és Romániában rendszeresen előfordul, valamint ismételten megjelent Szlovákia keleti régiójában is. 2022-ben Magyarországon is megváltozott a veszettséghelyzet, ugyanis Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán és a román határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben 18 veszettségeset igazolódott. Tekintettel arra, hogy 2022 szeptemberében Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, a vakcinázás dupla csaléteksűrűséggel történik a vármegyében, amíg a járványügyi helyzet indokolja.
A betegség behurcolása vélhetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna és Románia felőli mozgása révén történt meg. Mivel az utóbbi években az ukrán és román állategészségügyi hatóságok nem tudták rendszeresen elvégezni a rókák vakcinázási programját, a határhoz közeli területeken továbbra is nagyobb a járványügyi kockázat.
Mindezeket figyelembe véve, a hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása kulcsfontosságú, azaz a továbbiakban is elengedhetetlen a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Az idegrendszeri tüneteket mutató elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében a mintavételről az állategészségügyi hatóság gondoskodik.
A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy a betegség gyanújának jelzése jogszabályban előírt kötelezettség.
A Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus aloldalán (www.veszettsegmentesites.hu) további információk érhetőek el a betegség tüneteiről, terjedéséről és megelőzéséről.
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Tolna vármegyei dúvadhét 2025. évi összefoglalója
Tolna vármegyében 2025-ben második alkalommal került meghirdetésre dúvadhét.
Tolna vármegyében 2025-ben második alkalommal került meghirdetésre dúvadhét. A dúvadfajok gyérítésére meghirdetett időszak a kiírás szerint 2024. február 15. 00:00 órától február 28. 23:59 óráig tartott.
Összesen 30 fő nevezett, amelyből 23 fő hivatásos vadász és 7 fő sportvadász volt. 2024. március 1-én a meghirdetett dúvadhét zárásakor összesen 19 fő sikeres nevező jelent meg, a 30 nevező vadászból. A terítéken 112 róka, 58 borz 51 aranysakál és 3 nyest, összesen 224 vad volt.
Helyezések:
név |
státusz | aranysakál | róka | nyest | borz | pontszám | összes vad |
Fábián Bence |
hivatásos | 12 | 39 | 16 | 716 |
67 |
|
Czakó Attila | hivatásos | 5 | 21 | 1 | 16 | 405 |
43 |
Stein Krisztián | hivatásos | 6 | 18 | 1 | 5 | 328 |
30 |
- Fábián Bence Kocsolai Dám Vt.
- Czakó Attila Donát-Völgye Vt.
- Stein Krisztián Gyulaj Zrt.
Sportvadászok közül a legjobb eredményt Kovács László vadásztársunk érte el a Keskenyi Vadásztársaság területén. A rendezvény zárásának helyszínét a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. biztosította a Pörbölyi Ökoturisztikai Központban. A terítéket követően közös szakmai program és ebéd következett.
Szekszárd, 2025. 03. 01.
Forrás: OMVK Tolna vármegyei Területi Szervezete