Vadászat
A vadászok egész télen ellátják élelemmel a vadetetőket
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE | Bár megyénkben még nem lepte be a hó a földeket, a vadak azonban az idő hidegre fordultával egyre nehezebben találnak kellő mennyiségű táplálékot.

Fotó: Illusztráció/Makovics Kornél
A vadásztársaságok azonban gondoskodnak a téli időszakban az állatokról. Már ősztől megkezdik a vadak odaszoktatását az etetőhelyekre, így az állatok a legfagyosabb hetekben is tudják, hol találhatnak ennivalót. Egyelőre hómentes a telünk, ami a mezőgazdasági élőhelyeken kedvezőbb feltételeket biztosít a fácánok, a mezei nyulak és az őzek számára is. Az őzek kérődző növényevők, alapvetően kétszikű lágy és fásszárú növényeket fogyasztanak, lerágják a fák és cserjék leveles hajtásait. Amíg ezek télen nem fagynak el, illetve nem fedi el őket a hó, ha szűkösebben is, de találnak táplálékot. A nyulak pedig előszeretettel húzódnak télire az őszi mélyszántásokba.
– Korábban az őszi gabonanövények, vetések biztosítottak táplálékot az állatoknak, most viszont jobban keresik a számukra kihelyezett táplálékot. Az őzeket, apróvadakat, fácánféléket etetik, a nyulakat viszont akkor érdemes etetni, ha hó lesz, amiből megyénkben még csak egyszer hullott kicsi mennyiség. Az apróvadnak szánt élelmet, magvakat pedig az énekesmadarak is szeretik – mutatott rá Kasuba András, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vadászkamara titkára, megyei fővadász.
– A táplálék kihelyezését októbertől megkezdik, ekkortájt ugyanis a mezőgazdasági földeket beszántják, így innen nem jutnak a vadak élelemhez. Ahogy hűvösödik az idő, úgy keresik egyre inkább az etetőkbe kihelyezett táplálékot. A rendszeres etetés révén nyomon követhető az is, hogy mennyi ennivalóra van szükségük a vadaknak, mennyit fogyasztanak el, amit pótolni kell. De azért is érdemes korán megkezdeni az etetést, mert így a vad megtanulja, hol vannak az etetők, hol keresse az élelmet. Ezért ügyelni kell arra, hogy mindig legyen valamennyi ennivaló az etetőkben – hangsúlyozta a fővadász.
A Karcagi Nagykun Vadásztársaság is mindennap eteti a vadakat, tudtuk meg Hubai Imre Csabától, a társaság elnökétől.
– Minden olyan élőhelyen, ahol erdő, illetve erdősáv húzódik, ellátjuk élelemmel a vadakat. November végén, december elején kezdtünk rendszeresen etetni, eleinte, amikor még enyhe volt az idő, káposztafélékkel, utána zabbal, kukoricával, lucernaszénával. Egy-egy etetőből három-öt nap alatt eszik ki az eledelt az őzek, de egyes helyeken ellátjuk őket olyan sóval is, ami paraziták elleni védőanyagot tartalmaz. A fácánféléknek, apróvadaknak is helyezünk ki táplálékot, általában napraforgó- és búzaocsút, illetve búzát etetőkben.
A vaddisznókat is etetjük kukoricával, de lőjük is őket. A vadászlestől ötven-nyolcvan méterre kiszórunk két-három vödörnyi kukoricát, és intenzíven vadásszuk a vaddisznókat, mivel ezek az állatok terjesztik az afrikai sertéspestist. Szerencsére a több mint száz kilőtt állat között még nem volt fertőzött, minden vizsgálat negatív eredménnyel zárult.
Tiszasülynél sem kell éheznie az őzeknek és a fácánoknak, a Szőke Tisza Vadásztársaság ellátja őket.
– December közepétől etetjük a vadakat – nyilatkozta Tari Mihály, a társaság elnöke. – Az őzeknek lucernát és kukoricát, a fácánoknak búzát és kukoricát helyezünk ki. Most, hogy hideg van, jobban járja itt is a vad az etetőhelyeket. Az őzek is már együtt vannak, ötösével-tízesével keresik fel az etetőt. Őzből még elfogadható mennyiség él az Alföldön, de tapasztaljuk, hogy a nyúl és fácán állománya már gyatra, csak ott érdemes rájuk vadászni, ahol nevelnek is. A búzára, kukoricára rájárnak a madarak is, az ocsúban akad fűmag és napraforgó is, amit nagyon szeretnek az énekesmadarak, cinegék, egyes helyeken viszont rengeteg a veréb – számolt be róla Tari Mihály.
A természetbarátok is besegíthetnek
A Karcagi Nagykun Vadásztársaság segíti azokat a természetbarátokat is, akik az erdős részeken szeretnék kivenni részüket a madarak élelmezéséből.
– Vannak kihelyezett etetőink az énekesmadarak számára, ezeket a cinkefélék előszeretettel látogatják. Az előre elkészített faházikókat úgy helyeztük el, hogy se a ragadozómadarak ne zavarhassák a látogatóit, se macska ne tudjon felugrani rá. Van olyan etető, ahol negyvenhét cinkét figyeltünk meg – számolt be róla Hubai Imre Csaba.
– Ha valaki igényli, tőlünk is kap napraforgót madáretetésre. De semmiképp nem javasoljuk, hogy például kenyérféléket helyezzen ki, az énekesmadarak etetéséhez az olajos magvak, elsősorban a napraforgó, a faggyú, vagy fehér szalonna a megfelelő.
szoljon.hu
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.
A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.

Fotó: Pixabay
Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.
Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.
A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.
A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.
A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.
Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.
Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.
A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.
Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.
Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.
Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.
Forrás: Euronews
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Rendőrnapi elismerések
Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.
Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Fotó: OMVK
A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.
A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!
Forrás: OMVK
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

