Vadászat
A vadászok egész télen ellátják élelemmel a vadetetőket
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE | Bár megyénkben még nem lepte be a hó a földeket, a vadak azonban az idő hidegre fordultával egyre nehezebben találnak kellő mennyiségű táplálékot.

Fotó: Illusztráció/Makovics Kornél
A vadásztársaságok azonban gondoskodnak a téli időszakban az állatokról. Már ősztől megkezdik a vadak odaszoktatását az etetőhelyekre, így az állatok a legfagyosabb hetekben is tudják, hol találhatnak ennivalót. Egyelőre hómentes a telünk, ami a mezőgazdasági élőhelyeken kedvezőbb feltételeket biztosít a fácánok, a mezei nyulak és az őzek számára is. Az őzek kérődző növényevők, alapvetően kétszikű lágy és fásszárú növényeket fogyasztanak, lerágják a fák és cserjék leveles hajtásait. Amíg ezek télen nem fagynak el, illetve nem fedi el őket a hó, ha szűkösebben is, de találnak táplálékot. A nyulak pedig előszeretettel húzódnak télire az őszi mélyszántásokba.
– Korábban az őszi gabonanövények, vetések biztosítottak táplálékot az állatoknak, most viszont jobban keresik a számukra kihelyezett táplálékot. Az őzeket, apróvadakat, fácánféléket etetik, a nyulakat viszont akkor érdemes etetni, ha hó lesz, amiből megyénkben még csak egyszer hullott kicsi mennyiség. Az apróvadnak szánt élelmet, magvakat pedig az énekesmadarak is szeretik – mutatott rá Kasuba András, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vadászkamara titkára, megyei fővadász.
– A táplálék kihelyezését októbertől megkezdik, ekkortájt ugyanis a mezőgazdasági földeket beszántják, így innen nem jutnak a vadak élelemhez. Ahogy hűvösödik az idő, úgy keresik egyre inkább az etetőkbe kihelyezett táplálékot. A rendszeres etetés révén nyomon követhető az is, hogy mennyi ennivalóra van szükségük a vadaknak, mennyit fogyasztanak el, amit pótolni kell. De azért is érdemes korán megkezdeni az etetést, mert így a vad megtanulja, hol vannak az etetők, hol keresse az élelmet. Ezért ügyelni kell arra, hogy mindig legyen valamennyi ennivaló az etetőkben – hangsúlyozta a fővadász.
A Karcagi Nagykun Vadásztársaság is mindennap eteti a vadakat, tudtuk meg Hubai Imre Csabától, a társaság elnökétől.
– Minden olyan élőhelyen, ahol erdő, illetve erdősáv húzódik, ellátjuk élelemmel a vadakat. November végén, december elején kezdtünk rendszeresen etetni, eleinte, amikor még enyhe volt az idő, káposztafélékkel, utána zabbal, kukoricával, lucernaszénával. Egy-egy etetőből három-öt nap alatt eszik ki az eledelt az őzek, de egyes helyeken ellátjuk őket olyan sóval is, ami paraziták elleni védőanyagot tartalmaz. A fácánféléknek, apróvadaknak is helyezünk ki táplálékot, általában napraforgó- és búzaocsút, illetve búzát etetőkben.
A vaddisznókat is etetjük kukoricával, de lőjük is őket. A vadászlestől ötven-nyolcvan méterre kiszórunk két-három vödörnyi kukoricát, és intenzíven vadásszuk a vaddisznókat, mivel ezek az állatok terjesztik az afrikai sertéspestist. Szerencsére a több mint száz kilőtt állat között még nem volt fertőzött, minden vizsgálat negatív eredménnyel zárult.
Tiszasülynél sem kell éheznie az őzeknek és a fácánoknak, a Szőke Tisza Vadásztársaság ellátja őket.
– December közepétől etetjük a vadakat – nyilatkozta Tari Mihály, a társaság elnöke. – Az őzeknek lucernát és kukoricát, a fácánoknak búzát és kukoricát helyezünk ki. Most, hogy hideg van, jobban járja itt is a vad az etetőhelyeket. Az őzek is már együtt vannak, ötösével-tízesével keresik fel az etetőt. Őzből még elfogadható mennyiség él az Alföldön, de tapasztaljuk, hogy a nyúl és fácán állománya már gyatra, csak ott érdemes rájuk vadászni, ahol nevelnek is. A búzára, kukoricára rájárnak a madarak is, az ocsúban akad fűmag és napraforgó is, amit nagyon szeretnek az énekesmadarak, cinegék, egyes helyeken viszont rengeteg a veréb – számolt be róla Tari Mihály.
A természetbarátok is besegíthetnek
A Karcagi Nagykun Vadásztársaság segíti azokat a természetbarátokat is, akik az erdős részeken szeretnék kivenni részüket a madarak élelmezéséből.
– Vannak kihelyezett etetőink az énekesmadarak számára, ezeket a cinkefélék előszeretettel látogatják. Az előre elkészített faházikókat úgy helyeztük el, hogy se a ragadozómadarak ne zavarhassák a látogatóit, se macska ne tudjon felugrani rá. Van olyan etető, ahol negyvenhét cinkét figyeltünk meg – számolt be róla Hubai Imre Csaba.
– Ha valaki igényli, tőlünk is kap napraforgót madáretetésre. De semmiképp nem javasoljuk, hogy például kenyérféléket helyezzen ki, az énekesmadarak etetéséhez az olajos magvak, elsősorban a napraforgó, a faggyú, vagy fehér szalonna a megfelelő.
szoljon.hu
Vadászat
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Április 15-én, hajnalban, kezdetét vette Magyarországon az őzbakvadászat. Így, Hajdú-Bihar vármegyében, Biharnagybajomban, a Dózsa Vadásztársaságnál is útnak indultak a vadászok. A Nagy-Sárrét szívében gazdálkodó társaság központjában, a Dózsa Agrár Zrt. székházánál találkozott idei első vendégükkel Dobos Sándor vadászmester – tudta meg az Agro Jager.

Az elejtő német vizslájával érkezett őzbakvadásztra. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager
Abból a szempontból különleges helyzetben vagyunk – vágott bele Dobos Sándor vadászmester –, hogy a területen egyáltalán nem vetnek őszi káposztarepcét, ami sokszor nagyon megnehezíti a vadásztatást.
Az elmúlt években csomagos vadászati lehetőséget is kínál a társaság, s a Biharnagybajomba érkező új vendégek közül többet megkedvelték, és az együtt töltött őszi napok után lehetőség nyílt arra is, hogy őzbakot is ejthessenek el. Lám, a barátságos nyitás meghozta az eredményét…
A tél, Biharnagybajomban sem kímélte sem a vadállományt, sem a vadgazdákat, és a folyamatos etetés mellett is ügyelni kellett az őzre. Ennek ellenére az idősebb őzbakok nehezebben viselték a telet, miközben a nyúl a téli hónapokat könnyebben élte túl.
Ilyen tájt már az őzbakok szépen elfoglalják a revírjüket, ám 2026-ban nehezebben bújnak elő. Ezt a gyengébb mozgást fokozza, hogy április második dekádjára, miután a talajmenti fagyok is elmúltak, egyre több gazda jelent meg a határban, akik megkezdték a kapás növények vetését. Döntően napraforgó és kukorica kerül a földekbe, de a kalászosok gyomirtási és rovarvédelmi munkái is aktuálissá váltak.
Ennek ellenére vágtak neki a vadászatnak, s miután több fiatal őzbak és lőhető “öreg úr” megneszelte a vadászokat, úgy döntöttek, hogy egy, már az előző évben is visszarakott őzbakot cserkelnek be. A kora tavaszi határjárások, őzbakfigyelések lám meghozták az eredményt. Bár tudjuk, hogy a szerencse mégiscsak fontos, amolyan fűszere a vadászatnak, s ha szeretjük is a biztosat, a vadászatban nincs olyan ember, aki ne utasítaná el. Nehéz megérteni a vadászok lélektanát, azt a vadászét pedig különösen, aki akkor sem búslakodik, ha nem vette le a válláról a puskáját…

Az első őzbak Biharnagybajomból. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager
A bajomi hajnal, a bajomi reggel most kedvezett mind a vadásznak, mind kísérőjének, s ha nem is közel, de úgy 170 méterre keresztbe állt előttük a keresett őzbak. Nem volt mire várni: az elejtés biztos, az őzbak kora nem lehet kérdés Debrecenben sem, s ha most nem, talán sosem kerül terítékre. Még egy telet nem él túl, s ezzel a trófeával sem kell szégyenkeznie sem a vendégnek, sem a társaságnak.
A távolban egy gépész felegyenesedett a vetőgép mellől, s figyelte a vadászokat. Na, nézz oda, még kutyát is vittek. Persze jó a vizsla, ha netán úgy esne, de inkább lőjük meg pontosan.
Az őzbakot 170 méterről egy .308 WIN lőszerrel szerelt, billenőcsövű, egylövetű IZS márkájú puskával hozták terítékre. A blatt lövés után mintegy 20 méteres halálvágta után feküdt el, ahol birtokba vették a vadászok…
Dobos Sándor vadászmester elbeszélése nyomán,
írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Vármegyei értekezlet az afrikai sertéspestisről
A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya az Afrikai Sertéspestis (ASP) Tanácsadói Szolgálattal közösen vármegyei ASP-értekezletet szervezett.
A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya az Afrikai Sertéspestis (ASP) Tanácsadói Szolgálattal közösen vármegyei ASP értekezletet tartott a vadászkamara székházában 2026. április 14-én. A meghívottak között szerepeltek járási főállatorvosok, a vadászati hatóság képviselői, a tájegységi fővadászok, a Vadászkamara elnöke, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály munkatársai.

Fotó: OMVK
Az értekezletet dr. Szauer Rita főosztályvezető asszony nyitotta meg, aki beszélt az értekezlet témaköreiről, céljáról, a hatóság tapasztalatairól.
Ezt követően Kiss Barbara, élelmiszerbiztonsági felügyelő tartott előadást, amelynek témája: beszámoló a 2025/2026. vadászati év diagnosztikai célú kilövéseiről, elhullott vaddisznókkal kapcsolatos adatokról, eseményekről, valamint a 2026/2027. vadászati évben várható változásokról volt. Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az elmúlt évben mind a három vadgazdálkodási tájegységben tartott a főosztály járványügyi képzést. Az akkori fokozódó járványügyi helyzet növekvő érdeklődést eredményezett a vadászatra jogosultak részéről. Elmondta, hogy sajnos a döntéshozó, vezető tisztségviselők a vadászatra jogosultak részéről viszont továbbra sem aktívak, pedig nagyon fontos szerepük lenne az információk továbbadásában, illetve a szükséges intézkedések meghozatalában.

Magyarországon forgalomba helyezett, családi autó Siófokról, 65 000 kilométerrel! A részletekért kattints a képre!
Beszélt a 2025/2026-os vadászév diagnosztikai kilövéseinek vármegyei eredményeiről, kiemelte az új országos főállatorvosi határozat főbb változásait. Ezek között szerepel többek között, hogy minden jogosult számára kötelezően kell diagnosztikai kilövést teljesíteni, függetlenül attól, mennyi vaddisznót becsült a területén. Változás továbbá, hogy minden vadászatra jogosultnak akciótervet kell készítenie, és azt április 15-ig be kell nyújtani az állategészségügyi hatóság részére. Kitért a belterületi vadmegjelenés kérdéskörére is. Az 5/2025. számú OFA határozat szabályozza a belterületen elejtett vaddal kapcsolatos feladatokat, mely szerint minden belterületen elejtett vadat jelölni kell, és meg kell semmisíteni.
Vezsenyi Imre, ASP szaktanácsadó az ASP mentesítéssel kapcsolatos aktualitásokról tartott előadást. Kiemelte, hogy Veszprém vármegye még mindig mentes a betegségtől, ezért továbbra is közepes kockázatú besorolása van. Azonban nem szabad megvárni, hogy ideérjen a vírus, hiszen nincs nagyon messze az ASP vármegyénk határaitól! Leszögezte, a vadászatra jogosultakat motiválttá kell tenni a vaddisznó minél nagyobb arányú elejtésében, hiszen nem az kérdés, hogy ideér-e a betegség, hanem az, hogy mikor és erre mennyire leszünk felkészülve? Részletes tájékoztatást kaptak a jelenlévők a jelenlegi országos járványügyi helyzetről. Ezen kívül ismertették az országos főállatorvosi határozat főbb sarokpontjait és a Nemzeti Akcióterv prioritásait.
Az előadások végén dr. Szauer Rita kerekasztal-beszélgetést kezdeményezett, ahol a jelenlévők mind elmondhatták tapasztalataikat, észrevételeiket a témával kapcsolatban.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
Egy Győr környéki településen élő férfivel szemben indult büntetőeljárás.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Egy Győr környéki településen élő férfivel szemben indult büntetőeljárás.
A Győri Rendőrkapitányság munkatársai április 9-én a reggeli órákban intézkedtek azzal a 47 éves férfival szemben, aki illegálisan tartott fegyvereket és lőszereket otthonában és a hozzá köthető ingatlanokon.

Fotó: rEndőrség
A beszerzett adatok alapján a fegyvereket nem mindig ugyanazon a helyen tárolta, a rejtekhelyeket rendszeresen változtatta. A különböző helyszíneken tartott kutatások során a rendőrök 12 lőfegyvert, 2 hatástalanított lőfegyvert és 2 pisztolyt, további nagyobb mennyiségű éles lőfegyvert, valamint 8084 darab különböző kaliberű lőszert találtak, amiket lefoglaltak.
Elfogását követően lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett elkövetése miatt a férfit gyanúsítottként kihallgatták, őrizetbe vették és a Győri Járásbíróság letartóztatta.
Forrás: Rendőrség


