Keressen minket

Vadászat

Az első Csongrád megyei vadászbál – Galéria

Csongrád Megyei Vadászszövetség, valamint az Országos Magyar Vadászkamara Csongrád Megyei Területi Szervezete megyei vadászbált szervezett február 22-én, a megye legnagyobb báltermében, Hódmezővásárhelyen, a Fekete Sas Rendezvényházban.  A patinás környezetben megrendezett eseményt Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára nyitotta meg, majd Dr. Juhász Tünde kormánymegbízott, a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője köszöntötte a megye vendégeit, a megye vadászait.

Közzétéve:

A Csongrád Megyei Vadászszövetség, valamint az Országos Magyar Vadászkamara Csongrád Megyei Területi Szervezete megyei vadászbált szervezett február 22-én, a megye legnagyobb báltermében, Hódmezővásárhelyen, a Fekete Sas Rendezvényházban.  A patinás környezetben megrendezett eseményt Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára nyitotta meg, majd Dr. Juhász Tünde kormánymegbízott, a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője köszöntötte a megye vendégeit, a megye vadászait.

Farkas Sándor köszöntőjében kiemelte, hogy 2021-ben Magyarország rendezi – 50 év után újra – a Vadászati Világkiállítást. Ebben nagy felelőssége van minden megyének, köztük Csongrád megyének is, amely az alföldi megyék közül az egyik legfontosabb bázisa az apróvadtenyésztésnek és az őzgazdálkodásnak. A vadászat azonban szervesen kapcsolódik a mezőgazdasághoz, az erdőgazdálkodáshoz.

Az elkövetkező évtizedekben kiemelt szerepet kap a vízgazdálkodás, hogy stabilan és biztonságosan lehessen termelni. Ezeknek a fejlesztéseknek azonban mindenképpen haszonélvezői lesznek a vadásztársaságok is. A civil egyesületek, a vadászklubok munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy nem csak a vadászható, hanem a védett természeti értékeinket meg tudjuk őrizni. Ehhez a munkához kívánt jó egészséget Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára.

Dr. Juhász Tünde kormánymegbízott, a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője örömét fejezte ki, hogy a hagyományteremtő szándékkal elindított első Csongrád megyei vadászbál közel teltházas rendezvény lehetett. A Csongrád Megyei Kormányhivatal az elmúlt években sikeresen végrehajtotta a közigazgatásban kitűzött célokat és a megye több pontján felújították, illetve új helyszínekkel tovább bővítették a kormányablakok számát, amelyben, ha úgy vesszük, a vadászok kiemelt helyen szerepelnek. A közigazgatás struktúrájában ugyanis, szinte példa nélküli az, hogy a kormányhivatal munkatársai a hivatal épületein túl – ahogyan ezt a kihelyezett trófeabírálatok esetében megvalósították – végezzenek hatósági munkát. A Csongrád Megyei Kormányhivatal az elmúlt évtizedben reorganizálta a vadászati szakigazgatást és dinamikus csapattal támogatja a gazdasági, a civil szféra munkáját. Az országban szinte egyedüli, hogy „egyudvaros” ügyintézéssel, ingyenes parkolási lehetőség mellett intézhessék hivatali ügyeiket Csongrád megyében a vadásztársaságok, ahol a kormányhivatal konferenciákra, megbeszélésekre, egyeztetésekre továbbra is elérhetővé teszi a hódmezővásárhelyi „vadásztermet”. Kormánymegbízott asszony vallja, hogy a legsikeresebb az élő közigazgatás. Így a vacsorát követően – a báli hangulat ellenére is – készségesen válaszolt egy-egy megkeresésre.

A megnyitókat követően fellépett a debreceni Csokonai Színház társulatából Papp István színész, majd a Csongrád Megyei Vadászkürtösök önálló programjukkal varázsoltak ünnepi hangulatot a több, mint 100 éves barokk és rokokó elemekkel tarkított Fekete Sas Szállóba. Míg a bálteremben a Budapest Showtime Zenekar játszott, addig az étteremben a 100 Tagú Cigányzenekar Kamarazenekara szórakoztatta a vendégeket.

Az első Csongrád megyei vadászbálra érkezett vendégeket dámszarvas paté, lilahagyma chutney és birsalma mártással fogadták. Főételként gyöngyöző fácánlevest julienne zöldséggel gazdagon tálaltak fel, amelyet vörösboros szarvascomb követett, erdei gombák legjavával, friss áfonyával és szalvétagombóccal körítve. Végül desszertként Szent Hubertusz süteményt szolgáltak fel.

Szabó Lajos, a Csongrád megyei Vadászszövetség elnöke örömét fejezte ki, hogy a megye szinte összes vadásztársaságából képviseltették magukat a vendégek, illetve kiemelte, hogy külön megtiszteltetés érte, hiszen Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető igazgatója és kedves párja, Dr. Kun Edit művésznő is elfogadta a meghívást Hódmezővásárhelyre.

Szabó Lajos az Agro Jager Newsnak összefoglalta, hogy az elmúlt évben megújult a Csongrád Megyei Vadászszövetség elnöksége és nem csak a szakmai munkában dolgoznak együtt a megyei vadásztársaságok elnökeivel, küldötteivel, hanem a nyilvánosság számára is meg szeretnék mutatnia, hogy milyen értékek érdekében dolgozik a szakma és milyen értékek mentén vadászik megyénkben 2200 ember. Csongrád megyében szerte 2200 család asztalán szerepelnek a vadételek. Biztosan, minden vadász lehetőségei szerint ad egy-egy fácánt, mezei nyulat barátainak is. Számos szakgimnázium, felsőoktatási intézmény keretein belül lehet vadászati ismereteket elsajátítani és így sokan érkeznek megyénkbe, nem csak dolgozni, hanem tanulni is. Csongrád megyében a tanyavilág a városok és falvak még nem távolodtak el egymástól. Köszönhető ez annak is, hogy jelentős a növénytermesztés, a kertészet a megye határain belül és a vidéki ember, ha teheti ma is szívesen jár vadászni. Persze nagyon fontos, hogy a vasárnapi ünnepi asztalra kerülhessen vadétel, de aki most itt van a bálteremben, jól láthatja azt is, hogy a vadászbarátság, az együtt töltött közös idő mennyire fontos a vadászembereknek.

A vadászok mindig nagyon barátságosak, nyitottak, ezért is határoztunk úgy, hogy mintegy száz darab jegy erejéig a nagyközönség számára is biztosítunk lehetőséget, hogy az évzáró vadászbálon velünk ünnepelhessenek. Örömmel tapasztaltuk, hogy nem vadász barátaink is elfogadták a meghívásunkat.

A kezdeményezés ezzel nem ért véget – folytatta az elnök – s bár hamarosan kezdődik a megye számára az egyik legfontosabb időszak, az őzbakvadászat, mégis már a következő megyei vadásznap körvonalairól is egyeztettek.

Beszélgetésünk végén aztán, az este sztárvendége, a Liszt Ferenc-díjas magyar népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, Pál István Szalonna és Bandája tűnt fel, akik fergeteges hangulattal röpítették tovább a hódmezővásárhelyi éjszakában a vadászbál résztvevőit..

Kép és szöveg: Agro Jager News

 

Vadászat

KITEKINTŐ (Románia): Drámai mértékben csökkent a mezei vadállomány az aranysakálok elszaporodása miatt

Súlyos károkat okoznak a túlszaporodott aranysakálok Arad megyében az őz-, dámvad- és vadnyúlállományban

Published

on

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Súlyos károkat okoznak a túlszaporodott aranysakálok Arad megyében az őz-, dámvad- és vadnyúlállományban – hívta fel a figyelmet a vadász- és sporthorgász egyesület. A szervezet szerint a mezei vadállomány közel felére csökkent, helyzet pedig már nem kezelhető a jelenlegi kilövési kvótákkal, sőt országos szintű beavatkozásra lenne szükség az aranysakálok ritkítására, amelyek már a városok lakóit is rémületben tartják.

A fénykép illusztráció. Fotó: Gal Root amatőr természetfotós

Riasztó adatokat hozott nyilvánosságra az Arad Megyei Vadász- és Sporthorgász Egyesület (AJVPS): becslései szerint a megyében élő őzek, dámszarvasok és mezei nyulak állományának mintegy 50 százalékát érinti az aranysakálok túlszaporodása. A szervezet 24 vadászterületen gazdálkodik a megyében lévő 74-ből, és mindenütt jelentős visszaesést tapasztaltak a vadászok.

„Néhány éve megindult a sakálok ellenőrizetlen szaporodása, és ezzel párhuzamosan látjuk a vadállomány csökkenését. A jelenlegi kilövési kvóták nem elegendők” – mondta az Agerpres írügynökségnek Nicolae Deme, az AJVPS igazgatója. Szerinte a sakálok nemcsak a vadállományban okoznak súlyos károkat, hanem egyre gyakrabban jelennek meg a lakott területek közelében, és háziállatokat is megtámadnak.

A nagyváradi székhelyű regionális erdészeti igazgatóság tájékoztatása szerint 2025-ben 1003 sakált azonosítottak Arad megyében, ám ez a szám egy év alatt 20 százalékkal nőtt, így jelenleg 1182 példányt tartanak nyilván. A hatóság ugyanakkor hangsúlyozta: a valós szám ennél jóval magasabb lehet. Horia Dărăștean erdészeti főfelügyelő szerint a növekedés miatt emelték a kilövési kvótát:

  • a 2025–2026-os vadászidényre 735 példány kilövését hagyták jóvá,
  • ebből eddig 503-at sikerült elejteni.

A sakálok esetében nincs meghatározott optimális állományszám, ami tovább nehezíti a helyzet kezelését.

Aranysakálok tartják rettegésben az újaradi lakókat

A minap cikkeztünk arról, hogy az elmúlt hetekben a Maros déli partján elterülő Újarad kertvárosi lakóparkjából több panasz is érkezett. A helyiek szerint a sakálok egy elhanyagolt, bozótos területen szaporodtak el, és éjszakánként kísérteties vonításukkal keltenek félelmet az emberekben.

Az ott lakók már a gyerekeiket sem merik az utcára engedni, hogy játsszanak, miután valaki kutyasétáltatás közben három nádi farkast is látott.

A városháza sajtószóvivője, Ralu Cotrău közölte az Agepresszel: a területet megtisztítják a sűrű növényzettől, és a hatóságok megteszik a törvényes lépéseket az állatok elriasztására. „Városi környezetben tilos a vadászat, így a sakálok kilövése nem lehetséges” – tette hozzá.

Gabriel Buzna, egy helyi vadászterület vezetője szerint a hivatalos adatok messze alábecsülik a valós helyzetet.

Úgy vélte, akár 5000 sakál is élhet Arad megyében, és mivel természetes ellenségük – a farkas – nem fordul elő a térségben, a populáció korlátlanul növekedhet. Buzna szerint a sakálok rendkívül gyorsan szaporodnak, egy alomban 4–8 kölyök is születhet.

A vadásztársaság vezetősége úgy látja, hogy a probléma már nem megyei szintű, ezért javasolják, hogy töröljék el a sakálokra vonatkozó kilövési kvótákat, és tegyék lehetővé a folyamatos, egész éves vadászatot, illetve indítsanak országos szintű állományszabályozási programot.

Harmincszorosára nőtt a sakálok száma

A közelmúltban beszámoltunk a brassói Transilvania Egyetem által készített tavalyi tanulmány eredményéről, mely szerint Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.

A környezetvédelmi minisztérium a múlt év decemberében 10 657 és 12 787 közé tett a barna medvék számát, míg a farkasokét háromezerre – a szakemberek szerint a sakálpopuláció még nagyobb és robbanásszerűen növekszik:

a 2004-ben még mindössze 1291 példányból álló populáció 2025-re 40 861 egyedre nőtt. Ez évi átlagban olyan dinamikának felel meg, amely a kutatók szerint példátlan a kontinens ragadozófajai között.

A sakálok legnagyobb számban Dobrudzsa térségében, vagyis a Duna-delta környékén, Tulcea, Konstanca, Călăraşi, Vaslui, Dolj és Olt megyében fordulnak elő, onnan fokozatosan terjedtek el az alföld és a dombvidék irányába, s mára már eljutottak az ország északi és nyugati határáig is.

Forrás: Krónika

Fotó: Gal Root amatőr természetfotós

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Magaslesek zuzmóvilága

A magaslesek különösen kedvező élőhelyet biztosítanak a zuzmók számukra.

Published

on

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A magaslesek különösen kedvező élőhelyet biztosítanak a zuzmók számukra. A feldolgozott faanyag, ha évtizedeken át kint áll a szélben és az esőben, lassan „belakhatóvá” válik: felülete repedezik, nedvszívóvá és savasabbá lesz, ami sok zuzmófaj számára ideális.

Fotó: Sinigla Mónika (Botanikai gyűjtemény, MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma)

Mindig izgalmas, amikor a zuzmász útja egy öreg, korhadó magasleshez vagy régi kerítéshez vezet. Ilyenkor mintha megállna az idő: az ember közel hajol, figyel, és egy új, apró világ tárul fel. A zuzmókat sokan még mindig élősködőnek gondolják, pedig valójában nem bántják az aljzatot – legyen az fa, kő vagy akár egy rozsdás fémdarab –, egyszerűen csak otthonra lelnek rajta.

A magaslesek különösen kedvező élőhelyek számukra (1. ábra). A feldolgozott faanyag, ha évtizedeken át kint áll a szélben és az esőben, lassan „belakhatóvá” válik: felülete repedezik, nedvszívóvá és savasabbá lesz, ami sok zuzmófaj számára ideális. Ráadásul a lesek több méterrel a talaj fölött állnak, így jobban ki vannak téve a légmozgásnak. A szél gyakran sodor magával zuzmótelep-darabokat, spórákat, amelyek könnyen megkapaszkodnak a durva fafelületen.

Érdekes megfigyelni, hogy a napsütötte oldalak mindig gazdagabbak, színesebbek: itt telepszik meg a legtöbb faj. Az északi, árnyas részeken kevesebb zuzmóval találkozni, hiszen ott hűvösebb és nedvesebb a mikroklíma. Egy 15–20 éves magasles felülete már igazi „zuzmó-térkép”, amely jól tükrözi az adott élőhely lombkoronaszintjének fajkészletét.

Nem ritka, hogy a szokásos fajok – például a világosszürke, csövecskéket formáló Hypogymnia physodes és H. tubulosa – mellett ritkább vendégek is feltűnnek. Ilyen például a zöldessárga, látványos Vulpicida pinastri (2. ábra), a barnászöld Tuckermannaopsis chlorophylla (3. ábra), Platismatia glauca (4. ábra) vagy a szálasan lelógó Bryoria fajok, illetve a díszes, illatos Evernia divaricata (5. ábra). Ezek előfordulása mindig külön öröm, hiszen jelenlétük jelzi, hogy a környezet levegője tiszta, a mikroklíma pedig kedvező.

2. ábra: Vulpicida pinastri. Sinigla Mónika (Botanikai gyűjtemény, MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma)

3. ábra: Tuckermannaopsis chlorophylla. Sinigla Mónika (Botanikai gyűjtemény, MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma)

4. ábra: Platismatia glauca

5. ábra: Ritka kísérőfajok: Evernia divaricata, Bryoria sp. Fotó: Sinigla Mónika (Botanikai gyűjtemény, MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma)

A magaslesek tehát nemcsak a vadászoknak nyújtanak kilátópontot, hanem a természetkutatóknak is. Apró élőviláguk a környezeti állapot tükre, és segít megérteni, milyen szoros kapcsolat van az emberi alkotások és a természet apró, szabad szemmel is alig észrevehető közösségei között. Legközelebb, ha egy régi vadles mellett járunk, érdemes közel hajolni: könnyen lehet, hogy egy egész „zuzmó-város” tárul fel a szemünk előtt.

Forrás: Sinigla Mónika (Botanikai gyűjtemény, MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma) – MNMKK

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

🦌Barkások – Építik az új agancsukat a gímbikák

Szombathelyi Erdészeti Zrt. közleménye:

Published

on

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A magyar erdők királyának is nevezett gímszarvasok hím egyedei január végétől április elejéig szabadultak meg fejdíszüktől.

Fotó: Hunyadi Géza – Szombathelyi Erdészeti Zrt.

A párzási időszakot követően a hormonszint fokozatosan mérséklődik, és általában február–április között éri el azt a szintet, amely az agancs leválását elindítja. Ez egy természetes folyamat, amely nem jár fájdalommal. Az agancs és a koponyacsont találkozásánál (agancstő) aktiválódnak az összeköttetést lebontó speciális csontfalósejtek.

Az agancshullatás az idősebb bikák esetében már január végén vagy februárban megkezdődhet, a középkorú egyedeknél jellemzően márciusban, míg a fiatalabb bikáknál nem ritkán csak április elején történik meg.

A leválást követően az új agancs fejlesztése azonnal megindul: naponta akár 2-2,5 cm-t is növekedhet, és hozzávetőlegesen 4–5 hónap alatt éri el végleges méretét. Ez a gerinces élővilág egyik legintenzívebb szövetképző folyamata. A fejlődő agancsot ebben a szakaszban erekben gazdag „barka”, azaz bársonyos szőrrel borított bőr fedi, amely biztosítja a szükséges tápanyag- és oxigénellátást. Ez a réteg táplálja a növekvő csontot. Amikor az agancs nyár végére eléri teljes méretét, a barka elhal, viszketni kezd, ezért a bika fákhoz dörzsöli, így “tisztítja”.

Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom