Keressen minket

Vadászat

Az első Csongrád megyei vadászbál – Galéria

Print Friendly, PDF & Email

Csongrád Megyei Vadászszövetség, valamint az Országos Magyar Vadászkamara Csongrád Megyei Területi Szervezete megyei vadászbált szervezett február 22-én, a megye legnagyobb báltermében, Hódmezővásárhelyen, a Fekete Sas Rendezvényházban.  A patinás környezetben megrendezett eseményt Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára nyitotta meg, majd Dr. Juhász Tünde kormánymegbízott, a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője köszöntötte a megye vendégeit, a megye vadászait.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A Csongrád Megyei Vadászszövetség, valamint az Országos Magyar Vadászkamara Csongrád Megyei Területi Szervezete megyei vadászbált szervezett február 22-én, a megye legnagyobb báltermében, Hódmezővásárhelyen, a Fekete Sas Rendezvényházban.  A patinás környezetben megrendezett eseményt Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára nyitotta meg, majd Dr. Juhász Tünde kormánymegbízott, a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője köszöntötte a megye vendégeit, a megye vadászait.

Farkas Sándor köszöntőjében kiemelte, hogy 2021-ben Magyarország rendezi – 50 év után újra – a Vadászati Világkiállítást. Ebben nagy felelőssége van minden megyének, köztük Csongrád megyének is, amely az alföldi megyék közül az egyik legfontosabb bázisa az apróvadtenyésztésnek és az őzgazdálkodásnak. A vadászat azonban szervesen kapcsolódik a mezőgazdasághoz, az erdőgazdálkodáshoz.

Az elkövetkező évtizedekben kiemelt szerepet kap a vízgazdálkodás, hogy stabilan és biztonságosan lehessen termelni. Ezeknek a fejlesztéseknek azonban mindenképpen haszonélvezői lesznek a vadásztársaságok is. A civil egyesületek, a vadászklubok munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy nem csak a vadászható, hanem a védett természeti értékeinket meg tudjuk őrizni. Ehhez a munkához kívánt jó egészséget Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára.

Dr. Juhász Tünde kormánymegbízott, a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője örömét fejezte ki, hogy a hagyományteremtő szándékkal elindított első Csongrád megyei vadászbál közel teltházas rendezvény lehetett. A Csongrád Megyei Kormányhivatal az elmúlt években sikeresen végrehajtotta a közigazgatásban kitűzött célokat és a megye több pontján felújították, illetve új helyszínekkel tovább bővítették a kormányablakok számát, amelyben, ha úgy vesszük, a vadászok kiemelt helyen szerepelnek. A közigazgatás struktúrájában ugyanis, szinte példa nélküli az, hogy a kormányhivatal munkatársai a hivatal épületein túl – ahogyan ezt a kihelyezett trófeabírálatok esetében megvalósították – végezzenek hatósági munkát. A Csongrád Megyei Kormányhivatal az elmúlt évtizedben reorganizálta a vadászati szakigazgatást és dinamikus csapattal támogatja a gazdasági, a civil szféra munkáját. Az országban szinte egyedüli, hogy „egyudvaros” ügyintézéssel, ingyenes parkolási lehetőség mellett intézhessék hivatali ügyeiket Csongrád megyében a vadásztársaságok, ahol a kormányhivatal konferenciákra, megbeszélésekre, egyeztetésekre továbbra is elérhetővé teszi a hódmezővásárhelyi „vadásztermet”. Kormánymegbízott asszony vallja, hogy a legsikeresebb az élő közigazgatás. Így a vacsorát követően – a báli hangulat ellenére is – készségesen válaszolt egy-egy megkeresésre.

A megnyitókat követően fellépett a debreceni Csokonai Színház társulatából Papp István színész, majd a Csongrád Megyei Vadászkürtösök önálló programjukkal varázsoltak ünnepi hangulatot a több, mint 100 éves barokk és rokokó elemekkel tarkított Fekete Sas Szállóba. Míg a bálteremben a Budapest Showtime Zenekar játszott, addig az étteremben a 100 Tagú Cigányzenekar Kamarazenekara szórakoztatta a vendégeket.

Az első Csongrád megyei vadászbálra érkezett vendégeket dámszarvas paté, lilahagyma chutney és birsalma mártással fogadták. Főételként gyöngyöző fácánlevest julienne zöldséggel gazdagon tálaltak fel, amelyet vörösboros szarvascomb követett, erdei gombák legjavával, friss áfonyával és szalvétagombóccal körítve. Végül desszertként Szent Hubertusz süteményt szolgáltak fel.

Szabó Lajos, a Csongrád megyei Vadászszövetség elnöke örömét fejezte ki, hogy a megye szinte összes vadásztársaságából képviseltették magukat a vendégek, illetve kiemelte, hogy külön megtiszteltetés érte, hiszen Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető igazgatója és kedves párja, Dr. Kun Edit művésznő is elfogadta a meghívást Hódmezővásárhelyre.

Szabó Lajos az Agro Jager Newsnak összefoglalta, hogy az elmúlt évben megújult a Csongrád Megyei Vadászszövetség elnöksége és nem csak a szakmai munkában dolgoznak együtt a megyei vadásztársaságok elnökeivel, küldötteivel, hanem a nyilvánosság számára is meg szeretnék mutatnia, hogy milyen értékek érdekében dolgozik a szakma és milyen értékek mentén vadászik megyénkben 2200 ember. Csongrád megyében szerte 2200 család asztalán szerepelnek a vadételek. Biztosan, minden vadász lehetőségei szerint ad egy-egy fácánt, mezei nyulat barátainak is. Számos szakgimnázium, felsőoktatási intézmény keretein belül lehet vadászati ismereteket elsajátítani és így sokan érkeznek megyénkbe, nem csak dolgozni, hanem tanulni is. Csongrád megyében a tanyavilág a városok és falvak még nem távolodtak el egymástól. Köszönhető ez annak is, hogy jelentős a növénytermesztés, a kertészet a megye határain belül és a vidéki ember, ha teheti ma is szívesen jár vadászni. Persze nagyon fontos, hogy a vasárnapi ünnepi asztalra kerülhessen vadétel, de aki most itt van a bálteremben, jól láthatja azt is, hogy a vadászbarátság, az együtt töltött közös idő mennyire fontos a vadászembereknek.

A vadászok mindig nagyon barátságosak, nyitottak, ezért is határoztunk úgy, hogy mintegy száz darab jegy erejéig a nagyközönség számára is biztosítunk lehetőséget, hogy az évzáró vadászbálon velünk ünnepelhessenek. Örömmel tapasztaltuk, hogy nem vadász barátaink is elfogadták a meghívásunkat.

A kezdeményezés ezzel nem ért véget – folytatta az elnök – s bár hamarosan kezdődik a megye számára az egyik legfontosabb időszak, az őzbakvadászat, mégis már a következő megyei vadásznap körvonalairól is egyeztettek.

Beszélgetésünk végén aztán, az este sztárvendége, a Liszt Ferenc-díjas magyar népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, Pál István Szalonna és Bandája tűnt fel, akik fergeteges hangulattal röpítették tovább a hódmezővásárhelyi éjszakában a vadászbál résztvevőit..

Kép és szöveg: Agro Jager News

 

Vadászat

A rókavakcinázás a gyakorlatban

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH szakemberei cikket írtak a rókavakcinázásról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A jelenleg használt vakcinát kifejezetten rókák szájon át történő veszettség elleni immunizálására fejlesztették ki. Az oltóanyag gyengített (attenuált) élő veszettség vírust tartalmazó vakcina. Az emberek és a házi állatok oltására kizárólag elölt (inaktivált) vakcinát használnak.

Fotó: MTI

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

A kísérleti oltóanyagot még csirkefejbe, kolbász darabba rejtették. Az iparszerűen gyártott a vakcinákat már iparilag előállítható, különböző paraffinokat, növényi és állati anyagokat tartalmazó, a rókáknak attraktív masszába burkolták az élő vírust tartalmazó vakcina kapszulát (PVC és alufólia buborék csomagolás). A csalianyagba jelzőanyagot is tettek, hogy a csalétek fölvétele a későbbiekben kimutatható legyen.

A vakcinázási kampány a terület kijelölésével kezdődik. A terület alapján a szakemberek megtervezik a kiszórási útvonalakat, és rögzítik az adatokat GPS-ben. A nemzetközi ajánlás alapján 20 adag/km2 sűrűséget terveznek, ami kilométerenkénti kiszórási útvonalnál 50 méterenkénti kidobást jelent.

A következő fázis a kisrepülőgépek fölkészítése, mely a kijelölt repülőtereken történik. A gépekbe szerelnek egy félautomata kidobó berendezést kézi megszakítóval, fedélzeti számítógépet, GPS berendezést és egy fenékkamerát.

Ezeket egymással összekötve betartható a tervezett útvonal, a kívánt sűrűségű kidobás és dokumentálható minden lépés: a konkrét repülési útvonal, minden egyes vakcina kidobási koordinátája, valamint a nem szórt szakasz videofelvétele is.

Ábra: NÉBIH

A földi személyzet feladata, hogy a kiszerelt ülések helyére útvonalanként elhelyezze a szükséges vakcinamennyiséget. További feladatuk az üzemanyag töltése útvonalanként, valamint a szükséges ellenőrzések elvégzése.

A repülőgépvezető átveszi a soron következő útvonal nyomtatott verzióját, ellenőrzi a gép felkészítését, az útvonalat feltölti a GPS-re, majd aktiválja a berendezéseket és felszállási engedélyt kér.

A kiindulási pont koordinátáit elérve elindítja a kiszórást. A repülés közben a pilóta folyamatosan figyeli a tilalmazott területeket (vízfelület, út, vasút, lakott terület, munkavégző személyek), melyek felett kikapcsolja a kiszórást.

A pilóta a befejezési pont koordinátáit elérve kikapcsolja a berendezéseket és visszarepül a repülőtérre. Ezt követően indul újra a ciklus. Egy útvonal általában másfél-két óráig tart.

 

Készítette: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom

Vadászat

Március 30-tól indul a tavaszi rókavakcinázás

Print Friendly, PDF & Email

Három nap múlva elindítják a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázását

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2024. március 30-án kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben. Az immunizálással párhuzamosan ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben az érintett térségekben.

Fotó: NÉBIH

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy a megelőző intézkedések betartása össztársadalmi érdek, a veszettség gyanújának jelentése pedig jogszabályi kötelezettség.

Az immunizálás során a vakcinatartalmú csalétkeket kisrepülőgépek segítségével juttatják ki az érintett területekre. A művelet a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is elérhető.

Tervezett immunizálási útvonalak 2024 tavaszán

Ábra: NÉBIH

A veszettség fő terjesztője a vörös róka, melynek hazai állománya nagyságrendileg hatvanezer egyed. A veszettség a vadon élő és a házi emlősállatokra, valamint az emberre egyaránt veszélyt jelent, a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáknak pedig ajánlott.

A betegség a keleti szomszédainknál, Ukrajnában és Romániában rendszeresen előfordul, ezenfelül az utóbbi időszakban Szlovákia keleti régiójában is több helyen megjelent. 2022-ben Magyarországon szintén megváltozott a veszettséghelyzet, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben ezidáig 12 veszettségesetet állapítottak meg a szakemberek. 2022. szeptemberétől Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, de az ország többi része továbbra is mentes maradt.

A betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be. Jelenleg az Ukrajnához közeli területeken a szokásosnál nagyobb a járványügyi kockázat, mivel a háború miatt az ottani állategészségügyi hatóságok nem tudták végrehajtani a rókák vakcinázási programját.

A fentebb felsoroltak alapján kulcsfontosságú a hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása, úgymint a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Fontos tudni, hogy a betegség gyanújának jelzését jogszabály is előírja. Az idegrendszeri tüneteket mutató, elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében az állategészségügyi hatóság gondoskodik a mintavételről.

A téma iránt érdeklődők a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus honlapján többek között a betegség tüneteiről, terjedésének módjáról és a megelőzéséről is részletes tájékoztatást olvashatnak.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Vadászat

Újabb eredményes dúvadhét Dél-Hevesben

Print Friendly, PDF & Email

Újabb eredményes dúvadgyérítési hét zajlott le Dél-Hevesben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Újabb eredményes dúvadgyérítési hét zajlott le Dél-Hevesben 2024. március 11. hetében. Azt követően, hogy a Heves Megyei Vadásztársaságok Szövetsége által meghirdetett dúvadgyérítési hét zárásakor kiváló teríték mellett tehették tiszteletüket a résztvevők, a Pélyi Tiszatáj Vadásztársaság a tavalyi kezdeményezést folytatva 2024 márciusában is meghirdette a helyi szintű dúvadgyérítési hetet a saját, valamint a vele közvetlenül határos Duna-Tisza közi vadgazdálkodók részére.

Fotó: OMVK

Az esemény Lázár Viktor hivatásos vadász kezdeményezésére és szervezésében valósult meg. A mögöttes elgondolás elsősorban az volt, hogy bár a 2023-as év – különösen 2022-höz viszonyított – kedvező időjárásának köszönhetően a téli társasvadászatok számos területen régen látott jó eredményeket hoztak, az apróvad védelme nem vált kevésbé fontossá. Mivel a jelenlegi törzsállományok jó alapot adhatnak a következő évek gazdálkodásához, most igazán fontos, hogy a vadászatra jogosultak a tőlük telhető mértékben megadják a lehetőséget a további gyarapodásra, aminek elengedhetetlen része a dúvadgyérítés.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A 2024. 03. 17-én, Tarnaszentmiklós közelében megtartott záró rendezvényen képviseltette magát a házigazda mellett a Forrás Vt. (Heves), a Tiszanánai Természetbarátok Környezet- és Vadgazdálkodási Egyesülete, az Alba Vt. (Kisköre), a Wild-Farm Vt. (Tiszasüly), továbbá az Ördöghát Vt. és a Széchenyi Zsigmond Vt. (Jászkisér), amely vadászatra jogosultak a 309. sz. Jászsági, a 310. sz. Dél-hevesi, valamint a 311. sz. Tisza-tavi vadgazdálkodási tájegységekbe tartoznak.

Fotó: OMVK

A résztvevők éltek a Heves vármegyei vadászati hatóság által az apróvad szaporodási időszakára tekintettel kiadott, vadászati idényen kívüli elejtésre vonatkozó engedéllyel, így a terítéken 4 aranysakál és 38 róka mellett 18 borz, 9 dolmányos varjú, valamint 4 szarka is feküdt. Bár a cél hangsúlyozottan nem a versengés, hanem az apróvad érdekében végzett (de természetesen a védett fajok számára is hasznos) közös munka volt, a tavalyi eredményt minden faj tekintetében sikerült felülmúlni.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A gyérítésben néhány vadásztársasági tag mellett szinte kizárólag az érintett vadásztársaságok hivatásos vadászai vettek részt, munkájukat elismerés illeti!

Fotó: OMVK

A teríték melletti tiszteletadást követően a jelenlévők közös vacsorával zárták az eredményes hetet, mely során jó alkalom nyílt a szakmai kapcsolatok, vadászbarátságok ápolására is.

Forrás: Dr. Kovács Imre tájegységi fővadász, Dél-hevesi tájegység Agrárminisztérium, Vadgazdálkodási Főosztály – OMVK

Tovább olvasom