Vadászat
A vadászatra jogosultaknak jelentős kiesésekkel kell számolniuk
SOMOGY MEGYE | Ha az afrikai sertéspestis és a vadkár még nem okozott volna elég gondot, akkor most itt a koronavírus-járvány. A somogyi vadászatra jogosultaknak jelentős kiesésekkel kell számolniuk a járványhelyzet és a határzár miatt.
A koronavírus-járvány fájóan érinti a vadászatra jogosultakat Somogyban, ez a helyzet a Gyótai Vadásztársaság esetében is, ahol ugyan szívesen fogadnák a külföldi vendégvadászokat, de ők nem tudnak jönni. – Legutóbb négy olyan vendég előlegét kérte vissza az egyik vadászatszervező iroda, akik szeptemberben szerettek volna gímbikára vadászni – mondta érdeklődésünkre Tibáld Béla, a társaság elnöke. – Azt várja mindenki, hogy a járvány augusztusig lecseng, és megjöhetnek a vendégek.
A vadásztársaság elnöke hozzátette: a vadkár is komoly próbatétel számukra, most kellene a leginkább tenni a megelőzésért, de a magyar vadásztársak sem tudnak részt vállalni ebben. – A költségvetésünk évi 100 millió forint és harminc százalékos kiesésre számítunk, ami esetünkben jelentős – tette hozzá a társaság elnöke. – Ha a téli terelések jók lesznek és az afrikai sertéspestis nem viszi el a disznót, akkor januárban tudunk javítani az egyenlegünkön.
A kisebb vadásztársaságok is megszenvedik a krízist, hiszen a legtöbb helyen idős vadászok alkotják a tagságot, akik jelen helyzetben a meghatározott kilövések teljesítésében sem tudnak részt venni. Emellett a vendégvadászok is távol maradnak, ezt érzi a megye legnagyobb vadászatra jogosultja is. – A kialakult váratlan helyzet a vadgazdálkodási és turisztikai ágazatunkat is érinti – mondta Varga Gyula, a SEFAG Zrt. vadgazdálkodási és turisztikai osztályvezetője. – A rövidtávú hatás nyilván kézzelfogható, hiszen bérvadászati tevékenységet nem folytatunk, illetve szálláshelyeinket is zárva tartjuk. Ám számunkra rövid távon nagyon fontos a vendégvadászok elmaradásának másik, szakmai vetülete: a vadkárelhárításban való részvételük. Tavasszal az agrárium számára különösen fontos a vad károsításának megakadályozása, amiben most kevesebb vendégvadász vesz részt, így nagyobb feladat hárul a szakszemélyzetre.
A Kaszó Zrt. is érzi a vendégek hiányát, mind a vadászat, mind a turizmus tekintetében. A kiesés mértékét még meg sem merik becsülni. – Az összes árbevétel mintegy kilenc százalékát adja a vadászat, de ha a vadgazdálkodást nézem, nagyon komoly probléma, hogy nincsenek vendégvadászok – mondta Galamb Gábor vezérigazgató. – Ettől függetlenül én optimista vagyok: remélem, hogy legkésőbb a szarvasbőgésre már tudunk vendégeket fogadni.
Hozzátette: abban is reménykedik, hogy már július végétől, az őzüzekedés idején is érkezhetnek vadászok a kaszói területre, s akkor a terv közelébe tudnak kerülni. Ám most elsősorban a túlélés a céljuk és az, hogy ne kelljen elküldeni senkit, minden munkavállalójuk megtarthassa a munkáját.
Lemondás helyett időpont-módosítás
Lemondások helyett a SEFAG Zrt.-nél eddig elsősorban időpont-módosítást kértek a vendégek. Külföldről ide Ausztriából, Németországból érkeznének nimródok, de kisebb létszámban svájci és lichtensteini vendégek is érdeklődtek. – Társaságunk az ország legnagyobb vadgazdálkodójaként több mint 103 ezer hektáron nyolc vadászterületet kezel, ehhez kapcsolódóan a vendégeink elszállásolásához szükséges infrastruktúra is rendelkezésünkre áll 11 vadászházzal – mondta Varga Gyula. – Mindezek nagyságrendje miatt a kiesésünk jelentős tétel, főleg annak ismeretében, hogy a vadgazdálkodási ágazatban a feladatainkat ettől függetlenül el kell látnunk.
sonline.hu
Vadászat
Döntés a 2025/26 évi vadgazdálkodási pályázatokról
Döntést hozott az Országos Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság.
Az Országos Vadgazdálkodási Alap 2025/2026. vadászati érvre kiírt pályázati felhívására 2024. október hónap folyamán összesen 429 pályázat érkezett be, amelyek összes támogatási igénye elérte az 572 millió forintot.

Fotó: OMVK
Az előző évhez képest a 2025/2026. vadászati évre kiírt pályázati felhívásban jelentősen bővültek a vadászatra jogosultak pályázati lehetőségei, mivel a legutóbb pályázható négy célterület helyett idén hétféle vadgazdálkodási fejlesztési célra nyújthattak be támogatási igényt. A bővítés egyrészt annak volt köszönhető, hogy az előző kiírásban szüneteltetett fásszárú növények telepítését és a törzsállománypótlást szolgáló, apróvadnevelést célzó pályázati lehetőségek újra megnyíltak, másrészt pedig egy, a Vadgazdálkodási Alap működtetésének történetében újdonságnak számító célterület is elérhetővé vált. Ez utóbbi lehetőség a vadgazdálkodásban, és különös tekintettel a vadvédelemben használható modern eszközök alkalmazását hivatott elősegíteni. A célterület keretében a vadászatra jogosultaknak lehetőségük nyílt az egyre szélesebb körben alkalmazott drónok beszerzésére, illetve ezen szolgáltatások igénybevételére, továbbá vásárolhattak a vad-gépjármű ütközések megelőzésére szolgáló vadriasztó prizmákat, ultrahangos vadriasztókat és a kaszálások során a vadban keletkezett veszteségek megelőzésére szolgáló eszközöket is.
Az új célterület elnyerte a jogosultak tetszését, a támogatásra javasolt pályázatok száma között ez a legtöbb (96 pályázat), illetve a támogatás összege is jelentős az összes támogatási összegből, mintegy 107 millió Ft.
A pályázatok végső bírálatát, a döntéshozatalt az Országos Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság végezte el 2025. január 23-án. A bírálat során a bizottság 311 pályázatot talált támogathatónak, amelyek összes támogatási igénye mintegy 378 millió forint. A támogatásra javasolt pályázatok forrásigénye ezzel nem haladta meg a rendelkezésre álló 500 millió forintos keretösszeget, így minden olyan pályázat, amely szakmai és formai szempontból is megfelelő volt, támogatást nyert. Ebből adódóan a pályázatok pontozásának, a pontszám szerinti rangsorolásnak érdemi jelentősége most nem volt.
Célterület | Támogatott pályázatok száma | Támogatási összeg (Ft) |
2/1. Fás szárú fajokból álló szegélyek, gyümölcsös fasorok kialakítása, rágóerdő telepítés, csenderesek, vadbúvók sövények kialakítása | 7 | 7 037 626 |
2/2. Táplálkozó- és búvóhelyek kialakítása szántóföldi kultúrák vetésével | 29 | 29 796 418 |
2/3. Termesztett növényféleségek diverzifikálása évelő zöldtakarmány keverékek telepítésével | 57 | 75 148 485 |
2/4. Vadászterület vízellátását javító beavatkozás | 70 | 128 206 459 |
2/5. Ragadozógyérítés, csapdapark fejlesztés | 46 | 22 181 284 |
2/6. Fácán és fogoly állománygazdálkodás fejlesztése | 6 | 8 287 511 |
2/7. Vadvédelmet és vadgazdálkodást segítő eszközök beszerzése, szolgáltatások igénybevétele | 96 | 107 168 114 |
Összesen: | 311 | 377 825 897 |
A 2025/2026. vadászati évre támogatást nyert pályázatok száma célterületenként
A bizottság 118 pályázatot nem talált támogatásra megfelelően kidolgozottnak, amiről minden érintett vadászatra jogosult a napokban megkapja az elutasító határozatot. Az elutasítással szemben a pályázó kérhet jogorvoslatot, élhet felülvizsgálati kérelemmel, amelyet a Vadászkamara Elnöksége a márciusi ülésén tárgyal meg.
A nyertes pályázók szintén a napokban megkapják a pályázatban a hivatalos képviselőjük elérhetőségeként megadott e-mail címre az előkészített támogatási szerződésüket (amennyiben esetleg nem találják meg a beérkezett levelek között, érdemes a levélszemét mappában is ellenőrizni). Ezt kiegészítés és aláírás után a kért mellékletekkel (banki felhatalmazó levelek és költségterv) ellátva vissza kell küldeniük postai úton a Vadászkamara központjához. A támogatások elutalását – az előző évek gyakorlatának megfelelően – 2025-ben is március 31-ig teljesítjük.
Késedelem abban az esetben fordulhat elő a kifizetésben, ha a pályázó nem, vagy nem megfelelő módon küldte vissza a támogatási szerződést. Éppen ezért ezúton is külön felhívjuk a nyertes pályázók figyelmét, hogy a szerződéskötéshez szükséges, fent leírt tennivalókat feltétlenül végezzék el! Ha pedig kérdésük van, forduljanak bizalommal a Vadászkamara területi szervezeteinél vagy központjánál dolgozó kollégákhoz az Alap pályázati felhívásából ismert elérhetőségeken.
Forrás: OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Módosult 2025. január 30-ától az Európai Unión kívüli országokból belépő vadászok és sportlövők lőfegyvereinek behozatalához szükséges lőfegyverkísérő igazolás kiállításakor fizetendő díj összege – tájékoztatta a vadászkamarát a NAV.

Fotó: Pixabay
Az adóhatóság Központi Irányításának Vám Főosztálya arról értesítette az érdekképviseletet, hogy a díj a korábbi 3000-ról 4050 forintra módosult. Ezt továbbra is elsődlegesen készpénzben, forintban kell megfizetni, de banki átutalással is megfizethető a 10032000-00289933-00000000 számú bankszámlára. Utaláskor a „közlemény” rovatba a „lőfegyver-behozatal ig. szolg. díj” szöveget kell írni.
További információért a lőfegyverek tervezett behozatala előtt a belépés helye szerinti NAV-határkirendeltséggel érdemes felvenni a kapcsolatot.
Forrás: OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Általában január második felétől, egészen májusig tart a vaddisznók fialási időszaka, de van, ahol már decemberben megérkeztek a kis csíkos hátú vadmalacok.

Fotó: Vadex
A vaddisznók, akik jellemzően kondákban élnek, napközben szívesen bújnak meg az erdő eldugottabb, rejtett sűrűjében, távolságot tartva az emberektől. Napnyugta után, éjszaka a legaktívabbak, de még hajnalban is összefuthatunk velük.
Az anyakoca a fialás előtt a kondától különvonulva úgynevezett “malacozó vackot” készít. Fialás után pedig minden energiájával azon van, hogy kicsinyeit védelmezze, megóvja, így ha veszélyben érzi őket agresszíven reagál és támadni fog.
A malacok eleinte szorosan anyjuk mellett maradnak, követik őt, nemcsak a táplálék miatt, de ilyenkor még nagy szükségük van melegségére is. Pár héttel később már nagyobb lehet a távolság a malacok és az anyakoca között, de a malac legkisebb jelzésére az anya azonnal megjelenik a takarásból. Az utódait féltő anyakoca a legveszélyesebb állat a magyar erdőkben!
Hogy elkerüljük a konfliktushelyzetet, erdei sétáink során ne térjünk le a kijelölt útvonalakról, kutyáinkat pedig vezessük pórázon.
A vaddisznók szaglása és hallása kiváló, azonban a látásuk gyengébb. Ha találkozunk velük, inkább halkan és lassan hátráljunk, ne csapjunk nagy zajt, mert az csak felingerelheti a kondát. Ha vadmalacot látunk, ne közelítsünk hozzá, ne akarjuk megsimogatni, megfogni, az anyja ott van a közelében, még ha nem is látszik!
Forrás: Vadex
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre