Keressen minket

Vadászat

Nimród Vadászújság: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vadgazdálkodók odafigyelését kéri a hatóság veszettség miatt

Print Friendly, PDF & Email

Nimród Vadászújság: A határmenti vadgazdálkodási egységekben a vadászatra jogosultak fokozott odafigyelését kéri az állategészségügyi hatóság, ugyanis november közepén veszettség vírusát mutatta ki a román állategészségügyi szolgálat egy kutyában a magyar határtól alig több mint 10 kilométerre fekvő, Szatmár megyei Egri (Agris) településen.

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email
Nimród Vadászújság: A határmenti vadgazdálkodási egységekben a vadászatra jogosultak fokozott odafigyelését kéri az állategészségügyi hatóság, ugyanis november közepén veszettség vírusát mutatta ki a román állategészségügyi szolgálat egy kutyában a magyar határtól alig több mint 10 kilométerre fekvő, Szatmár megyei Egri (Agris) településen.

A veszettség vírusát a rókák könnyen behurcolhatják Romániából (Fotó: Nimród Vadászújság – Mesterházi József)

Nimród Vadászújság logója

Amennyiben a romániai rókaállományban jelen van a fertőzés, úgy a vadállomány mozgása, érintkezése révén így akár magyar területre is átterjedhet a veszettség vírusa. Ennek kapcsán hasznos tudni, hogy a betegség fő fenntartója a vörös róka, de alkalmanként más vadfajok (őz, vaddisznó stb.) vagy akár háziállatok is megfertőződhetnek.

Az érintett hazai, határmenti térség vonatkozásában elmondható, hogy minél nagyobb számban tudnak a Nébih szakemberei erről a területről származó mintákat, elsősorban rókamintákat vizsgálni, annál megnyugtatóbban lehet kizárni a fertőzés jelenlétét a magyar vadászterületeken.
Ehhez elhullott, illetve idegrendszeri tünetek vagy rendellenes viselkedés (túlzottan szelíd, esetleg támadó magatartás) miatt kilőtt rókák, vagy akár egyéb rendellenesen viselkedő vadállatok vizsgálatra való küldésével járulhatnak hozzá a vadászok.
Nagyon fontos, hogy a vadállatok tetemével való bármilyen érintkezés (pl. csomagolás vizsgálatra küldés céljából) mindig kesztyűben történjen! Az elhullottan talált, valamint a rendellenes viselkedés miatt kilőtt rókák vagy egyéb vadállatok tetemét az állategészségügyi hatóságon (megyei vagy járási kormányhivatalokon) keresztül lehet laboratóriumi vizsgálatra beküldeni veszettség kizárása céljából. A veszettség kizárására irányuló vizsgálat költségeit az állam viseli. Mint ismert, Magyarországon a kutyák veszettség elleni oltása évente kötelező. A vadászkutyák veszettség elleni védőoltása kiemelten fontos, hiszen nagyobb valószínűséggel kerülnek kapcsolatba rókával, ezáltal pedig nagyobb kockázatnak vannak kitéve.

dr. Bognár Lajos országos főállatorvos, Élelmiszerlánc-felügyeletért Felelős Államtitkárság helyettes államtitkára

A vadászkutyavezetők különös felelőssége, hogy munkakutyájuk mindig rendelkezzen érvényes veszettség elleni védőoltással! A mostani Szabolcs megyei veszettség-előfordulás kapcsán dr. Bognár Lajos országos főállatorvos felvette a kapcsolatot Románia főállatorvosával, további tájékoztatást kérve az eset körülményeiről.
Amennyiben a járványügyi helyzet vagy a román hatóságtól kapott újabb információ további intézkedések elrendelését teszi szükségessé, erről a Nébih honlapján, illetve az illetékes megyei kormányhivatal a helyben szokásos hivatalos úton is tájékoztatja az érintett vadászatra jogosultakat.

Addig is a kérjük a vadászatra jogosultak fokozott odafigyelését, körültekintő magatartását, az elhullottan talált vagy rendellenes viselkedés miatt kilőtt rókák vizsgálatra küldését és a veszettséggyanús esetek jelentését az állategészségügyi hatóság felé – tájékoztatta a Nimród Vadászújságot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól, Holló Veronika.

Forrás: Nimród Vadászújság

Veszett róka tünetei: (Forrás: Nébih.gov.hu)

Veszett kutya tünetei: (Forrás: Nébih.gov.hu)

 

Címkék:
Tovább olvasom

Vadászat

Gyorsított eljárásban emeltek vádat a dél-somogyi orvvadásszal szemben

Published

20 óra

on

2023.03.30.

By

Print Friendly, PDF & Email

Atádhír: Acélhuzalból készült hurokkal ölt meg egy gímszarvastehenet az a dél-somogyi férfi, aki ellen a Nagyatádi Járási Ügyészség gyorsított eljárásban emelt vádat orvvadászat bűntette és lopás vétsége miatt.

Fotó: Atádhír

A vádirat szerint a férfi 2023 januárjában kiment a lakóhelye melletti külterületen található erdőrészletbe, ahol a vadak vonulási útvonala mellé öt, acélhuzalból készített hurkot helyezett ki a fákra azért, hogy azzal vadakat ejtsen el.

Néhány nappal később ellenőrizte a hurkokat, és egy patak partoldalán lévő vadváltó résznél az egyik hurokban egy elpusztult gímszarvastehenet talált, aminek az élővad értéke 200 ezer forint volt. A férfi a helyszínen kizsigerelte az elpusztult állatot, de a húst már nem vihette magával, ugyanis a helyszínre kiérkező rendőrök ezt meghiúsították.

A rendőrök a húst, a bűncselekmény elkövetéséhez használt eszközöket, és a többi hurkot is lefoglalták, illetőleg a húst a sértett képviselőjének kiadták.

A Nagyatádi Járási Ügyészség ezt követően a bűncselekmények elkövetését beismerő férfit gyorsított eljárásban a Nagyatádi Járási Ügyészség állította. A bíróság a vádlottat a váddal egyezően mondta ki bűnösnek a terhére rótt bűncselekményekben, és ezért őt 1 év 8 hónap szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Az ügyészség az ítéletet tudomásul vette – írja a Somogy Vármegyei Főügyészség.

Forrás: Atádhír

Tovább olvasom

Vadászat

Harmadik lett a Kaszó Kupán az ugodi hivatásos vadász

Print Friendly, PDF & Email

Három napon keresztül a Kaszó Zrt. és a Magyar Véreb Egylet 29. alkalommal rendezte meg a Kaszó Kupa országos vérebfővizsgát.

Published

1 nap

on

2023.03.30.

By

Print Friendly, PDF & Email

VEOL: Három napon keresztül a Kaszó Zrt. és a Magyar Véreb Egylet 29. alkalommal rendezte meg a Kaszó Kupa országos vérebfővizsgát, illetve annak részeként a tenyészszemlét. A versenyen a Bakonyerdő Zrt. Farkasgyepűi Erdészetének kerületvezető vadásza, ifj. Horváth Róbert a harmadik helyet szerezte meg.

Forrás: Horváth Róbert -VEOL

Tovább olvasom

Vadászat

Sikeresen gyérítették a ragadozókat a Jászkunságban

Print Friendly, PDF & Email

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vadászszövetség és a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Vadászkamara idén is megrendezte a ragadozó gyérítési hetet térségünkben. 

Published

2 nap

on

2023.03.29.

By

Print Friendly, PDF & Email

SZOLJON: Ez előző évinél több rókát, aranysakált és borzot hoztak terítékre a vadászok a most megtartott vármegyei ragadozógyérítési hét folyamán. A program eredményhirdetéssel és díjátadóval egybekötött záró­akkordját szerda délelőtt tartották a szolnoki Diana Vadásztársaságnál.

Fotó: OMVK

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vadászszövetség és a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Vadászkamara idén is megrendezte a ragadozó gyérítési hetet térségünkben.

Kasuba András, a vármegyei vadászkamara titkára elmondta, ez a program 2018-ban indult, fő célja pedig az, hogy a tavaszi időszakban a vadászható kártékony vadfajoknak az egyedszámát csökkentsék fokozott intenzitással. Teszik ezt annak érdekében, hogy a haszonvad, apróvad szaporulatát megóvják, illetve segítsék felnevelését. Az idei gyérítés március 17-én kezdődött és 21-ig tartott. A szőrmés és tollas vadak elejtése természetesen ezúttal is a jogszabályokban engedélyezett módon és eszközökkel történt a gyérítés során.

Fotó: Nagy Balázs – SZOLJON

Ezúttal 25 vadászatra jogosult vett részt a programon, míg tavaly húszan voltak. Nyestből 3 darabot sikerült terítékre hozni, aranysakálból 14-et, rókából 151-et, borzból 41-et. Dolmányos varjúból 19 darabot, szarkából 22-t, szajkóból 10 darabot lőttek. Összesen 261 vadat ejtettek el.

A tavalyi évhez viszonyítva a szőrmés vadakból többet lőttek. Tavaly aranysakálból 4 példányt lőttek ki, rókából 116-ot, borzból is csak 16 darabot. Viszont szarkából tavaly volt több, akkor 197 darabot lőttek, ennek az az oka, hogy a szarka elejtési ideje kicsit később kezdődik.

Fotó: Nagy Balázs – SZOLJON

A hivatásos vadászok heti eredményét értékelték is, bár a vadászkamara titkára hangsúlyozta, nem az a lényeg, hogy ki milyen mennyiséget lőtt ki, hanem a részvétel a programban. A legeredményesebbek teljesítményét azonban csak elismerték serleggel és oklevéllel. Az úgynevezett lődíjnak megfelelően számolták ki a helyezéseket: a madarak 10 sörétes lődíjat érnek, a borz, nyest 15-öt, az aranysakál 50-et, a róka 75-öt ér. Az összes lődíjat pedig elosztották területarányosan, hiszen az egyes területeken nem ugyanannyi a hivatásos vadász. Ez alapján harmadik helyen végzett a Jász-Föld Zrt. Jászladány, második lett a mesterszállási Mester Vadásztársaság, az első helyezést pedig a Boldogházi Földtulajdonosi Közösség Vadásztársasága érdemelte ki. Különdíjat is kiosztottak, a negyedik helyezett Tiszaugi Tisza Vadásztársaságnak.

Fotó: Nagy Balázs – SZOLJON

A szerda délelőtti záró­rendezvényen az is elhangzott, 2018 óta az Országos Vadgazdálkodási Alap keretein belül a vadászatra jogosultaknak lehetőségük van beszerezniük csapdákat is, amivel elősegíthetik a kártékony vadak hatékonyabb gyérítését. A csapdák szakszerű lefektetése érdekében a hivatásos vadászoknak minden évben továbbképzést tartanak, hogy ennek gyakorlatát minél jobban el tudják sajátítani.

Kasuba András hangsúlyozta, a vadászattal és a csapdázással nem a ragadozó vadfajok kiirtása a cél, hanem állományuk alacsony szinten tartása. Ezáltal ugyanis nagyobb arányban tudják a haszonvadak felnevelni a szaporulatot, illetve a betegségek terjedési lehetőségét is csökkentik a területen.

Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei hírportál
Tovább olvasom