Vadászat
Megjelent az erdei vadkárfelvételi és értékelési útmutató
Hiánypótló – országos, egységes eljárási rend kialakítására nyílik lehetőség azzal, hogy megjelent az Erdei Vadkárfelvételi és Értékelési Útmutató, valamint az Egységes Mezőgazdasági Vadkárfelmérési Útmutató, jelentette be január 5-én az Agrárminisztérium.

A vadkár értelmezése körül számos probléma elhárult az Agrárminisztérium munkájának köszönhetően (Kép: Nimród Vadászújság)
Több évtizedes probléma a növénytermesztők és a vadgazdálkodók között, a vadászható vad által okozott, vagy a vadkárnak gondolt károk miatt a vadászatra jogosultat keresték fel, hogy térítse meg a keletkezett kárt. A Polgári törvénykönyv teljesen tisztán értelmezi ezt a helyzetet, hiszen a felelősséget, az állatok károkozásáért, ezen belül a vadászható vad által okozott kár megtérítéséért, a vadászatra jogosultat teszi felelőssé akkor is, ha nem a vadászterületen okozta a vad a kárt.
A kárfelmérésben, a kárszakértésben rutinus szakértők ugyan könnyen és gyorsan meghatározták az elszenvedett kár mértékét és nagyságát, tudták, hogy azt vadon élő állat okozta, vagy éppen védett állatok, például darvak, avagy más technológiai hibából eredhetett a kár. Ilyen – a vadászatra jogosulton kívüli – ok lehet például a rossz minőségű vetőmag, a különféle gombabetegségek, a belvíz, vagy más körülmény. Ehhez a munkához azonban mind a szántóföldi, mind pedig az erdőművelésben jártas, nagy tapasztalatú szakemberek szükségesek.
Az eddig gyakorlat, a kárszakértésben mindenféle protokoll nélkül, csak a kárszakértő saját tapasztalataira, a megszokásra és gyakorlatára tudott építeni.
Az országos problémát érzékelte az Agrárminisztérium és felkérte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát, továbbá az Országos Magyar Vadászkamarát, hogy együttműködésük révén dolgozzanak ki és működjenek közre egy olyan, az agrárszektor által elfogadott metódus elkészítésben, amely alapján egységesen felmérhetővé válik hazánkban a vad által okozott károk nagysága. Az, hogy a kártérítési követelés három év alatt évül el, néhány esetben évekig elhúzódó pereskedéseket eredményezett és feleslegesen terhelte a bíróságokat, illetve rontotta a növénytermesztők és a vadászatra jogosultak közötti viszonyt. A szakemberek most azt várják ettől az útmutatótól, hogy rugalmasan, gördülékenyen, ütemesen lehet felmérni már a téli hónapokban az okozott vagy éppen az elszenvedett kárt, s azt valós értéken megtérítve, csökkenjenek a vitás ügyek. Azonban meg kell jegyezni azt is, hogy a konszenzuson alapuló, a kölcsönösségre épülő közös munka, a földtulajdonosok arányának növekedése a vadászatra jogosultak között, mindezidáig a legsikeresebb kármegelőzési opció.
A megjelent útmutatókkal kapcsolatban Bajdik Pétert, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkárát kérdeztük:
A megjelent vadkárfelmérési útmutató több éves egyeztetői munka eredménye, mely elsősorban a vadászokat és a gazdálkodókat tömörítő érdekképviseleti szervezetek, vagyis az Országos Magyar Vadászkamara és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által felkért független szakértői testület munkáján alapul. A két szervezet mindvégig arra törekedett, hogy az egyes esetekben nagy különbségeket hozó vadkárbecslési eljárást olyan keretek között sikerüljön szabályozni, mely nem tesz lehetőséget nagy eltérések kialakulására a felmérési eljárásban. Ezzel véleményünk szerint amellett, hogy kiszámíthatóbb lesz maga a felmérési eljárás és ezáltal egységesebb bírói gyakorlat alakul ki, nem mellékesen hatékonyabbá válhat a vadkár problémakör legnagyobb feladata: a védekezési, megelőzési munka és annak gazdálkodó és vadászatra jogosult közti összehangolása is. A Vadászkamara részéről alapvetően továbbra is törekszünk arra, hogy a vadkárfelmérés eljárásrendje kötelező erővel bírjon, melynek jogi garanciái érdekében a két kamara közös jogszabálymódosítási javaslatokkal élt az Agrárminisztérium felé.
Forrás: Nimród Vadászújság Facebook oldala – Szilágyi Bay Péter
Vadászat
Dúvadgyérítési hét Dél-Hevesben
OMVK: A helyi adottságoknak köszönhetően Heves vármegye déli területein, a 309. sz. Jászsági, a 310. sz. Mátra-alja-dél-hevesi, valamint a 311. sz. Tiszatavi vadgazdálkodási tájegységben az apróvadállományok védelme kiemelt jelentőséggel bír. Az apróvad (emellett védett és fokozottan védett fajok) egyedszámát csökkentő vadfajok vadászata – a vonatkozó jogszabályok betartása mellett – egész évben végzendő feladat, de ezen belül is vannak olyan időszakok, amikor intenzív tevékenységgel jó eredmények érhetőek el.
Ezzel összefüggésben az itt gazdálkodó vadászatra jogosultak közül számos részt vett a 2023. januárjában a Heves Megyei Vadásztársaságok Szövetsége által meghirdetett dúvadgyérítési héten is.
A március közepére eső időszakban a Pélyi Tiszatáj Vadásztársaság – Lázár Viktor hivatásos vadász kezdeményezésére és szervezésében – újabb, ezúttal helyi szintű dúvadgyérítési hetet hirdetett meg a saját, valamint a vele közvetlenül határos Duna-Tisza közi vadgazdálkodók részére. A 2023. 03. 19-én, Tarnaszentmiklós közelében megtartott záró rendezvényen képviseltette magát a házigazda mellett a Forrás Vt. (Heves), a Tiszanánai Természetbarátok Környezet- és Vadgazdálkodási Egyesülete, az Alba Vt. (Kisköre), a Wild-Farm Vt. (Tiszasüly), továbbá az Ördöghát Vt. (Jászkisér).

Keresőtávcsövek és hőkamerák széles választéka, a budapesti FROMMER Fegyverboltban. Kattints a képre!
A résztvevők éltek a Heves vármegyei vadászati hatóság által az apróvad szaporodási időszakára tekintettel kiadott, vadászati idényen kívüli elejtésre vonatkozó engedéllyel, így a terítéken 2 aranysakál és 35 róka mellett 13 borz, 1 dolmányos varjú, valamint 3 szarka is feküdt. A legeredményesebb a Pélyi Tiszatáj Vt. volt összesen 19 vaddal, de a cél hangsúlyozottan nem a versengés, hanem az apróvad érdekében végzett közös munka volt.
A gyérítésben szinte kizárólag az érintett vadásztársaságok hivatásos vadászai vettek részt, munkájukat elismerés illeti! Vona Dénes, a vendéglátó vadásztársaság elnöke, valamint Nagy Szabolcs vadászmester köszöntői után a megjelentek a teríték melletti tiszteletadást követően közös vacsorával zárták az eredményes hetet.
Forrás: Kovács Imre tájegységi fővadász, Mátra-alja-dél-hevesi tájegység Agrárminisztérium, Vadgazdálkodási Főosztály – OMVK
Vadászat
Hamarosan kezdődik a tavaszi rókavakcinázás
A rókák veszettség elleni immunizálására idén tavasszal is sor kerül, melyhez kapcsolódóan az ebzárlat és a legeltetési tilalom életbe lépése sem marad el az érintett térségekben
A rókák veszettség elleni immunizálására idén tavasszal is sor kerül, melyhez kapcsolódóan az ebzárlat és a legeltetési tilalom életbe lépése sem marad el az érintett térségekben. A repülőgépes vakcinázás 2023. április 1-én kezdődik hazánk déli és keleti megyéiben.

Fotó: Pixabay

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)
Az immunizálás során a vakcina tartalmú csalétkeket kisrepülőgépekről juttatják ki az adott területekre. Ez a művelet a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról az illetékes járási állategészségügyi hivatal, illetve a települési önkormányzat fogja tájékoztatni a lakosságot, a külterületeken pedig plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat.
Az immunizálási program eredményességét a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a Nébih. Az előző évek eredményei alapján a vakcinázott területeken a rókák több, mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.

Ábra: Nébih
A veszettség fő terjesztője a vörös róka, melynek hazai állománya mintegy ötvenkilencezer egyedre becsülhető. A veszettség a vadon élő és a házi emlősállatokra, valamint az emberre egyaránt veszélyt jelent, ezért a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáknak pedig ajánlott.
A betegség a keleti szomszédainknál, Ukrajnában és Romániában még rendszeresen előfordul, valamint az utóbbi időszakban Szlovákia keleti régiójában is több helyen megjelent. Sajnos tavaly Magyarországon is jelentősen megváltozott a veszettséghelyzet. 2022 szeptembere óta ugyanis öt igazolt eset is volt: négy róka és egy kóbor kutya. Mindegyik Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében fordult elő, az ukrán határtól számított nagyjából 10 km-es körzetben. A betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be. Jelenleg az Ukrajnához közeli területeken a szokásosnál nagyobb a járványveszély, mivel a háború miatt az ottani állategészségügyi hatóságok nem tudták végrehajtani a rókák vakcinázási programját.

Keresőtávcsövek és hőkamerák széles választéka, a budapesti FROMMER Fegyverboltban. Kattints a képre!
A fentiek rámutatnak a hazai állategészségügyi védekező intézkedések (vadon élő rókák vakcinázása, ebek kötelező vakcinázása, veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé) fenntartásának fontosságára. A veszettség gyanújának bejelentése jogszabályi kötelesség, az idegrendszeri tüneteket mutató, elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében az állategészségügyi hatóság gondoskodik a mintavételről.
A téma iránt érdeklődőknek érdemes felkeresniük a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus honlapját (www.veszettsegmentesites.hu), ami többek között a betegség tüneteiről, terjedésének módjáról és a megelőzéséről is tájékoztatást nyújt.
Forrás: Nébih
Vadászat
Drága parfümöket és lőfegyvert is loptak
A Balassagyarmati Járási Ügyészség indítványa alapján a nyomozási bíró a legszigorúbb kényszerintézkedést rendelte el egy 34 éves férfival szemben, aki nemcsak pszichoaktív anyagokat árult, de társaival autókat megrongálva azokból nagy értékű tárgyakat is lopott.

Fotó: Ügyészség
A nyomozás eddigi adatai alapján a férfi több nógrádi településen követett el bűncselekményeket:
2023. február 1-jén társaival egy Nagylócon, a tulajdonos háza előtt parkoló autó vezető oldali ablakát egy kővel betörték, abból a sértett pénztárcáját, annak személyi okmányaival, bankkártyájával és 5.000 forint készpénzzel együtt elvitték.
Február 5-én Hollókőn két parkoló személygépkocsit is feltörtek, melyekből nap- és olvasószemüvegeket, márkás parfümöket, készpénzt, sminkkészletet és töltőkábelt is zsákmányoltak.
Másnap este ugyanezen településen egy családi ház udvarán parkoló autóból elvittek egy hőkamerát, egy keresőtávcsövet és egy elemlámpát is.
Pár nappal később visszatértek Hollókőre, ahol egy közterületen álló autóból elvitték a benne talált búvárszivattyút, aprópénzt, a gépkocsi forgalmi engedélyét, hivatalos iratokat, egy pénztárcát, valamint egy többfunkciós kést is.
Utolsóként február 8-án Alsótoldon törték be egy autó hátsó ablaküvegét, és ellopták az abban elhelyezett vadászlőfegyvert, valamint egy céltávcsövet és lőszereket is.
A lopásokkal összesen 2.335.000 forint, a járművek megrongálásával további 100.000 forint kárt okoztak a sértetteknek.
A férfival szemben más bűncselekmény miatt is folyamatban van büntetőeljárás, a rendelkezésre álló információk szerint N-etil-norpentedron nevű új pszichoaktív anyagot szerzett be és adott el többek közt kiskorú személyek részére is.
A gyanúsított által elkövetett bűncselekmények súlyára és a büntetett előéletére figyelemmel a nyomozó hatóság előterjesztést tett a letartóztatására, melyet az ügyészség indítványozott, a Balassagyarmati Járásbíróság nyomozási bírája pedig a bűnismétlés lehetőségének megakadályozása érdekében el is rendelt.
Forrás: Ügyészség