Vadászat
Rendőrkézen az orvadászok és orgazdák
A Pásztói Rendőrkapitányság többrendbeli orvvadászat, közokirat-hamisítás és lopás bűntett megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást
A Pásztói Rendőrkapitányság többrendbeli orvvadászat, közokirat-hamisítás és lopás bűntett megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást a 61 éves B. Lajos és a 26 éves R. Alex, orvvadászat bűntett és orgazdaság vétség miatt az 56 éves I. Árpád ellen, továbbá lopás bűntett miatt a 77 éves S. László, az 58 éves Sz. István és egy 48 éves külföldi születésű férfi ellen.

Az orvvadászok több esetben nem jegyezték be a vadászati naplóba az elejtett vadat (Kép: police.hu)
A nyomozás adatai alapján a 61 éves férfi 26 éves társával 2018. január 28-án a Nagybárkány és Mátraszőlős külterületen megtartott vadászat alkalmával három vaddisznót ejtett el. A gyanúsítottak az elejtett vadból kettőt jegyeztek be, egyet eltulajdonítottak, és azt B. Lajos ingatlanjába szállították.
A megalapozott gyanú szerint B. Lajos, R. Alex és I. Árpád 2020. április 26-án ugyanezen a területen úgy vett részt egy vadászaton, hogy az 56 éves férfit a vadászati naplóban nem tüntették fel, valamint tiltott vadászati eszközzel – éjszakai lövésre alkalmas célzó készülékkel – felszerelt fegyverrel ejtettek el két vaddisznót.
B. Lajos továbbá 2020. május 9. és május 30. között a – naplóban fel nem tüntetett – 26 éves társával együtt további három vadászat alkalmával, tilalom alá eső szarvasborjút, valamint egy őzbakot és egy vaddisznót ejtett el. A gyanúsítottak a szarvasborjú elejtését nem jegyezték be, azt ellopták és I. Árpád részére értékesítették, míg a másik két vad esetében más vadállat elejtését tüntették fel a vadászati naplóban.
Megállapítást nyert továbbá az is, hogy a 48 éves külföldi férfi és S. László 2020. május 11-én két vaddisznót ejtettek el, amelyet nem jegyeztek be a vadászati naplóba. A gyanúsítottak az állatokat Sz. István segítségével elszállították és értékesítették.
A pásztói nyomozók a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóságának munkatársaival közösen 2021. február 24-én egy összehangolt akcióban a gyanúsítottakat elfogták, lakóhelyükön pedig kutatást tartottak, amelyek alkalmával különböző fegyvereket, többszáz lőszert, valamint különböző trófeákat találtak meg és foglaltak le. A hatóság tagjai az előállított hat férfit gyanúsítottként hallgatták ki.
A Pásztói Rendőrkapitányság szakértők bevonásával folytatja a büntetőeljárást, egyben vizsgálja, hogy további személyek összefüggésbe hozhatók-e a bűncselekmények elkövetésével.
Forrás: police.hu
Mezőgazdaság
Fájdalommal búcsúztak állataiktól a csallóközi gazdák
Mostanra egyre több települést érint a száj- és körömfájás a Dunaszerdahelyi járásban.
Mostanra egyre több települést érint a száj- és körömfájás a Dunaszerdahelyi járásban. Az első érintett községek között volt Csiliznyárad is, ahol Lukács József polgármestert a kialakult helyzet jelenlegi állásáról kérdeztük, míg a szintén gócpontként számon tartott Baka községében helyi lakosokkal beszélgettünk.
Lukács József a Paraméternek elmondta, múlt hét péntek óta (március 21.), amikor is a hatóságok értesítették a településeket a száj- és körömfájás megjelenéséről, felbolydult az élet Csiliznyáradon. „Azt gondolom, hogy a Covid után pszichikailag ez nagy hatással lesz az emberekre, illetve pár héten, vagy hónapon belül a gazdasági oldala is érezhető lesz nemcsak a környékbeliek számára, de egész Szlovákia-szerte” – fejtette ki véleményét a polgármester. „A farmon dolgozóktól már sajnos elszállították az állatokat. Jelenleg dolgozunk azon, hogy listát készítsünk a községben tartott háztáji állatokról” – folytatta.
Hozzátette, véleménye szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy az állatok többsége ilyenkor, tavasszal vemhes, így még nagyobb a veszteség. „Ez nagyon nagy szívfájdalom a gazdáknak, mert ők az év 365 napjában együtt éltek ezekkel az állatokkal. Lényegében majdnem családtagként tekintettek rájuk, nagyon a szívükhöz nőttek” – mondta.
A polgármester továbbá kiemelte, tudatosítani kell, hogy a likvidálás a párosujjú patásokat, azon belül a szarvasmarhákat, sertéseket, kecskéket és juhokat érinti, illetve fontos tudni, hogy a betegség a háziállatokra – például kutyára, macskára – nem veszélyes, ahogyan az emberre sem.
Lukács József aláhúzta, a legfontosabb, hogy betartsuk az érvényben lévő előírásokat és óvintézkedéseket. „Látjuk, hogy a betegség határon túlról is be tud jönni és határon túlra tovább tudjuk vinni. Meg tudunk fertőzni vele új állományokat. Tehát a legnagyobb kérés az, hogy próbáljuk meg elkerülni a fertőzött területeket, farmokat. Próbáljuk meg úgy megtervezni az útjainkat, hogy ne érintsük ezeknek a farmoknak a környékét. Azt hiszem, ezzel tudunk most a legtöbbet segíteni” – fogalmazott a polgármester.
Bakán Bertalan Zoltánnal közvetlenül az állatai – három sertés és három vietnámi malac – likvidálása előtt beszélgettünk, Kováč Annamária pedig azután állt kameránk elé, hogy el kellett búcsúznia szeretett kecskéjétől és három csüngőhasú malacától. Mindkettejüket megviselték a történtek, mint mondták, az állatok nagyon közel álltak a szívükhöz. A fertőzést egyikük állatainál sem mutatták ki, ennek ellenére kénytelenek voltak elfogadni a döntést, miszerint likvidálni kell a fertőzés által veszélyeztetett jószágokat.
Forrás: Paraméter
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
AM – Jelentős segítség a gazdáknak: érkezik a kárenyhítő támogatás
Március végéig több mint 10 ezer mezőgazdasági termelő részesül a tavaly keletkezett káresemények után mintegy 30 milliárd forint mezőgazdasági kárenyhítő juttatásban. A kifizetéssel érintett összes terület nagysága meghaladja a 260 ezer hektárt.

Nyári vihar érkezik a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiba. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Az elmúlt évtizedben tudatosan fejlesztett mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben a kárenyhítő juttatások kifizetése jelentősen segíti a mezőgazdasági termelőket a tavaszi munkálatok elvégzésében és a termelés fenntartásában.
2025-től a Közös Agrárpolitika Stratégiai terv módosításának köszönhetően az Agrárkár-enyhítési Alap már uniós forrással is bővült, amellyel a termelői befizetés és központi költségvetési hozzájárulás évente mintegy 10 milliárd forinttal egészült ki. Az uniós forrás bevonásával idén elegendő pénzeszköz áll rendelkezésre, így az agrárkár-megállapító szerv által megállapított jogos termelői igények teljes mértékben, visszaosztás nélkül kifizethetőek.

Belvíz uralja Kiskundorozsmát. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
2024-ben az aszály okozta a legjelentősebb károkat. A teljes kárenyhítési juttatás összegéből aszálykárra mintegy 25,6 milliárd forintot folyósít a Magyar Államkincstár.
A kárenyhítő juttatásra vonatkozó jogosultság és a kárenyhítő támogatás összegének megállapításkor az államkincstár a 2023. november 1-től 2024. október 31-ig tartó kárenyhítési időszakban bekövetkezett, a kormányhivatalok által igazolt káreseményeket vette alapul.
Az Agrárminisztérium kiemelt célja, hogy a mezőgazdasági termelők tevékenységének jövedelmezőségét segítse. Ehhez és a kiszámíthatósághoz járul hozzá a 2012 óta folyamatosan fejlődő mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, amelynek első és egyben legfontosabb pillére az agrárkár-enyhítési rendszer. További két kockázatkezelési eszköz pedig a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás és a mezőgazdasági krízisbiztosítás, amelyek ugyancsak a gazdálkodói öngondoskodás tekintetében működnek.
Agrárminisztérium
Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
A ragadós száj- és körömfájásról vadászoknak
A ragadós száj- és körömfájásról cikket vadászoknak és vadgazdálkodóknak
A betegség magyarországi megjelenése miatt az alábbiakban hívjuk fel a vadászok és vadgazdálkodók figyelmét a számukra fontos információkra. Kérjük, feltétlenül tartsák észben a leírtakat, hogy lehetőségeihez mérten a vadgazdálkodási ágazat is hozzájárulhasson a betegség terjedésének megfékezéséhez!

Fotó: OMVK
Amennyiben egy hasított körmű, vadon élő állatnál
- az orr-ajaki részt,
- a szájnyálkahártyát,
- a nyelvet, illetve
- a pártaszélt,
- a körömközt érintő,
hólyagképződéssel, kimaródásokkal járó tüneteket figyel meg, illetve ilyen állatoknál élő állapotban
- fokozott nyálzást,
- orrfolyást
tapasztal, az állatot RSzKF-gyanúsként kell kezelni, és azonnal értesíteni kell a hatóságot.
Amennyiben egy területen megjelenik a betegség, a vadgazdálkodási, vadászati tevékenységet érintő előírásokról az állategészségügy ad tájékoztatást. Kérjük, hogy az így közölt előírásokat a vadásztársak és a vadászatra jogosult szervezetek feltétel nélkül és maradéktalanul tartsák be!
A betegségről minden információ elérhető a NÉBIH tematikus oldalán, ide kattintva.
Forrás: OMVK