Kiemelt cikk
Új kötet a vadász könyvpiacon: Hubert, a vadászmanó
Hamarosan napvilágot lát, Hubert, a vadászmanó című vadászmesekönyv, amely a maga nemében egyedülálló a magyar vadászati irodalom történetében.
Hamarosan napvilágot lát, Hubert, a vadászmanó című vadászmesekönyv, amely a maga nemében egyedülálló a magyar vadászati irodalom történetében. A könyv tizenkét fejezeten keresztül, amelyek egymást követően időrendben is sorrendben állnak, mutatja be egy vadászmanó életét. A manó a magyar vadászati hagyományoknak teljesen megfelelően viselkedik, járja az erdőt és eközben vadászik is. A könyv különlegessége, hogy a manó és az emberek mindennapi életét mutatja be. Segít a bajba jutott állatokon, még akkor is, ha a veszedelmes Apát-nyári borzklán feje kerül bajba. Fontosak számára az emberi értékek és nagyon sok állattal, főként madárral köt barátságot.

Hubert, a vadászmanó című mesekönyv borítója
A Hubert, a vadászmanó című könyv ötlete Szilágyi Bay Péter fejéből pattant ki, aki ugyan Szegeden született és városi gyerekként nőtt fel, de a hétvégi és a nyári látogatások nagyszülei szülőfalujában, Zsadányban, Biharugrán, Körösnagyharsányban és Mezősason, hamar felébresztették benne a ragaszkodást a Sebes-Körös völgye, a Kis-Sárrét pereme máig megőrzött vidéke iránt. A hamisíthatatlan Bihari táj szépsége, a szikes puszták, erdők, nádasok világa, az évszázadok óta álló református templomok sora, némelyiknek a tornyán az éber kakassal, máig ösztönző erővel hat a képzeletre. A gyerekkori kalandok során, majd édesapjával, a zsadányi vadászatok alatt, megismerte a természetet, a páratlan szikes pusztákon át a vátyoni sűrű erdőig, megélte a nagy körvadászatokat, ahol akadt olyan nap, amikor 50 fő vadászott egyszerre. Körösnagyharsányi, szigorú református neveltetésű nagyanyján keresztül pedig a mesevilágot hozta magával a múltból, ahol a jók győznek, a gonoszok pedig meglakolnak bűneikért.
A könyvben szereplő vadászmanó, Hubert, az egyik legnagyobb vadász, akinek nagybátyja, Arthur bácsi és édesapja is erdész. Arthur bácsi felesége, Malvinka a szomszédos kastélyban lakik, ahol valaha híres emberek éltek, s ahol a manók ma is sok fontos feladatot látnak el. Megismerjük részben családját és az olvasók, a manó mindennapjaiba csöppenve, a falu ügyes-bajos dolgaiba is bepillantást nyerhetnek és különféle kalandokba keveredhetnek.

Hubert, a vadászmanó hátsó borítója
Hubert, a vadászmanó, egy kicsi faluban, egy öreg ház kemencéje alatt alakította ki a lakását, ahol megannyi vadászkönyvét és a fegyverszekrényét is őrzi, benne sok különleges golyós és sörétes fegyverrel. Hubert rendszeresen meglátogatja a szomszédos kastélyban hasonló módon berendezkedett nagynénjét, Malvinkát. Miközben vadászik, gombát szed és megfigyeli a körülötte lévő állatvilágot is. Hubert kalandjai során bemutatja a tájat is: sétálunk vele a halastavak között, a pusztákon, kortyoljuk a régi ártézi kutak vizét és együtt izgulunk vele a Fekete Hántás erdejének kegyetlen téli világában is.
Hubert barátai között első helyen áll a csillogó szemű fadoktor, Tikk, a kis balkáni fakopáncs, az öreg uhu és Vincs, a széncinege. A falu életében, a természet közelsége miatt a vadászat, a körülöttünk élő állatvilág összeforrik. Lajcsi kisnyulait igen félti a görénytől, de a cseles ragadozóval nem tudnak mit kezdeni. Hubert az egyik éjjel szembefordul vele, de majdnem otthagyja a fogát, hiszen számára a görény egy hatalmas és fürge ragadozó…
A mesében egyedül a manó alakja az, amely elrugaszkodik a valóságtól, de a vadászatok, a természetmegfigyelések eredetiségére az író évtizedes hajtó és több, mint 20 éves vadász múltja mellett, erdészeti tanulmányai és agrármérnök, vadgazdálkodási szakirányú egyetemi évei is visszaköszönnek. A maga nemében egyedülálló könyvet Gyenge László lektorálta. Borítóján pedig Kuklis Kata akverellje látható, amely várhatóan augusztus elején a szegedi Correct Csoport gondozásában jelenik meg.
Agro Jager News
Kiemelt cikk
Újabb településen erősítette meg a hatóság a kiskérődzők pestise betegséget
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
NÉBIH: 2025. február 1, szombat
A Zalai vármegyei Nagymétnekpuszta, valamint Lenti településeken tartott juhállományoknál is megerősítette a kiskérődzők pestise betegséget a Nébih. A szentgyörgyvölgyi esethez hasonlóan ezúttal is az állatok és a ragályfogó tárgyak hanyag, illetve felelőtlen szállítása játszhatott szerepet a vírus terjedésében. A hatóság kéri, hogy minden állattartó haladéktalanul jelentse, ha állatainál a betegség tüneteit észleli.

A betegség terjesztésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közvetlen és közvetett találkozása játssza. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A Szentgyörgyvölgyön 2025. január 24-én megállapított kiskérődzők pestise járványkitörés után újabb Zala vármegyei településeken, Nagymétnekpusztán és Lentiben merült fel a betegség gyanúja. A járványügyi nyomozás még folyamatban van, melybe az országos főállatorvos utasítására a Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatósága is bekapcsolódott. Az eddigi információk alapján a szentgyörgyvölgyi telepről személyi mozgással, illetve a széna szállítása révén kerülhetett be az állományokba a betegség. A járványügyi nyomozás során a takarmányszállításról azonban az állattartók csak késve tájékoztatták a hatóságot, ezért már mindkét telepen tüneteket mutató állatokat találtak a helyszínre érkező állatorvosok.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A betegség terjesztésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közvetlen és közvetett találkozása játssza, így különösen nagy kockázata van az élőállat-kereskedelemnek, az állatszállításnak, valamint a ragályfogó tárgyaknak. A már beteg állatok rendkívül nagy mennyiségű vírust üríthetnek, ami még tovább növelik a terjedés kockázatát.
A Nébih felhívja az állattartók figyelmét a szabályok betartásának fontosságára, és egyben kéri minden érdekelt gazdasági szereplő együttműködését a betegség mielőbbi felszámolásában és terjedésének megakadályozásában. Fontos, hogy az állattartók azonnal jelentsék, ha állataikon a betegség tüneteit észlelik, vagy bármilyen kapcsolatba kerültek az érintett gazdaságokkal.
A kiskérődzők pestise járvány közvetlen és közvetett gazdasági kára óriási mértékű lehet. Azt enyhíteni, elérni a hazai és a nemzetközi korlátozások feloldását, csak az előírt állategészségügyi intézkedések szigorú betartásával lehet!
Nébih
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
A kiskérődzők pestise okán elrendelt hazai intézkedések
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
NÉBIH: 2025. január 31, péntek
A kiskérődzők pestise (KP) a juhok és a kecskék nagy gazdasági kárral járó, rendkívül ragályos vírusos megbetegedése. Terjedésében legnagyobb szerepe az élőállatok közvetlen és közvetett találkozásának van, emiatt különösen nagy a kockázata az élőállat-kereskedelemnek és -szállításnak. A járvány mielőbbi felszámolása érdekében az országos főállatorvos szigorú intézkedéseket vezetett be.

Veszélyes állatbetegség a kiskérődzők pestise. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A KP terjedésében legnagyobb szerepe az élőállatok közvetlen és közvetett találkozásának van, de az állományba való behurcolása megtörténhet ruházattal, eszközökkel, gépjárművel, továbbá a takarmány és az alomanyag is hordozója lehet a vírusnak.
A járvány kitörésével Magyarország elvesztette a nemzetközi szervezeteknél nyilvántartott eddigi mentes státuszát. Ennek következtében a hatósági állatorvosok nem állíthatják ki az állatok vagy termékek szállításához szükséges bizonyítványt, ezért exportpiacunk jelentősen szűkül. Az Európai Unión belül a kihirdetett korlátozott területeken kívülről, a megfelelő szabályok betartásával lehet kiskérődzőkkel kereskedni.
A vírus, valamint a betegség terjedésének jellemzői alapján az országos főállatorvos az alábbi intézkedéseket hozta:
- Valamennyi Zala vármegyében található kiskérődzőt tartó vadasparkban, állatsimogatóban, falumúzeumban 2025. február 10-ig látogatási tilalom lépett életbe.
- Február 15-ig tilos Magyarország teljes területén kiskérődzők vásárokba történő bevitele, valamint kiskérődző kiállítások rendezése.
- Zala vármegye teljes területén február 6-ig forgalmi korlátozás lépett életbe a kiskérődzők vonatkozásában.
- Az ATEV szállítási útvonalába eső településeken valamennyi (kereskedelmi és magáncélból tartott) kiskérődző állományból mintát kell venni KP betegségre irányuló szerológiai és virológiai vizsgálat céljából.
- Zala vármegyéből az ország más területeire január 15. óta elszállított kiskérődzőket az állategészségügyi hatóság felderíti és KP betegségre irányuló diagnosztikai vizsgálatnak veti alá.
- A betegség újabb behurcolásának megelőzése érdekében tilos Romániából juh- és kecskeszállítmányok magyarországi rendeltetési címre történő beszállítása!
- A vármegyei kormányhivatalok és a Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatósága fokozott figyelmet fordít a Romániából érkező tranzit szállítmányok ellenőrzésére, az esetleges illegális állatszállítások felderítésére a rendőrség, valamint a NAV bevonásával.
A hatóság valamennyi elrendelt diagnosztikai vizsgálatot állami költségre hajt végre!
A védő- és megfigyelési körzeteket ábrázoló országos térkép, a Zala vármegyét érintő térképrészlet, valamint a korlátozással érintett települések listája megtekinthető a NÉBIH oldalán!
A betegség által okozott közvetlen és közvetett károk mérséklése érdekében a Nébih kéri az állattartók, élőállat-kereskedők és -szállítók felelős magatartását és együttműködését az állategészségügyi hatóságokkal. Minden érintett közös érdeke a betegség terjedésének sikeres megakadályozása és a járványkitörés mielőbbi felszámolása!
A hatóság kéri a gazdálkodók fokozott figyelmét, valamint a betegség gyanújának felmerülése esetén a szolgáltató vagy hatósági állatorvos azonnali értesítését. A bejelentésre rendelkezésre áll a Nébih 24 órában hívható ZöldSzáma (+ 36-80/263-244) is.
NÉBIH
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
KITEKINTŐ: Svédország – Farkas támadt a vadászokra. Lelőtték
Alig néhány napja Figura Ákos vérebes utánkeresővel készítettünk egy rövid beszámolót, amelyben a keresett vadat egy farkas hamarabb találta meg, mint ő, a kutyáival. Félelmeinek hangot adva, akkor azt mondta az Agro Jagernek, hogy hamarosan bekövetkezik, hogy kint találkoznak a farkassal, amelynek a kimenetele csak a farkastól függ. Sokáig nem kellett várni, mert a hétvégén, 2025. január 18-án, Svédországban, egy rühes farkas a vadászok kutyáira fordult, majd a vadászt is megtámadta. A riasztó lövések ellenére sem ugrott el, így a támadó farkast, mintegy 10 méteres távolságból lőtték le. Az Agro Jageren a svédországi Jakt Journalen híre következik.

Rühes farkas támadt a kutyákra, vadászra, Svédországban. Forrás: Jakt Journal
Meglőttek egy rühes farkast, amikor január 18-án, szombaton, egy vadászkutyára támadt – írta cikkében Anders Ingvarsson 2025. január 18-án este. Két figyelmeztető lövés ellenére a farkas folytatta a támadását.
– Nem volt más lehetőség, mint lelőni – tájékoztatta a lapot Emil Bengtsson kutyavezető.
A szombati hajtóvadászat rendkívül drámaian fejeződött be a kelet-upplandi vadászcsapat számára. A sikeres első vadászat után, Emil Bengtsson kutyavezető, elengedte hat éves kutyáját Enya-t, oda, ahol azt hitték, hogy vaddisznók lehetnek.
– Egy perc múlva dolgozott is. Kicsit megpördült, majd egy ültetvényben megállt. Egy másik kutya is bent volt, de az azonnal elment – mondja Emil.
– Amikor visszajött hozzám, a farkassal a sarkában jött elő a sűrűből.. Nyolc méterre tőlem a farkas, megragadta Enyát, és mindketten bukfenceztek.
Ekkor Emil két figyelmeztető lövést adott le.
– Semmi reakció. Azután csak egy kiút volt – mondta. Leadtam egy lövést, a farkas lefelé indult, de gyorsan felállt és elindult felém, talán 10 méteres távolságban. Aztán leadtam még egy lövést, ekkor elesett – mondja Emil és így folytatja:
– Felmentem Enyához, hogy megnézzem, megsérült-e. Aztán valami suhogást hallok a hátam mögött. Megfordultam. A farkas felállt és egyenesen a szemembe nézett.
Emil soha nem fogja elfelejteni ezt a pillantást.
– Két éve lőttem egy medvét. Azután azt mondtam, hogy a medve tekintete „egyenesen a lélekbe bámult”. Ez most még rosszabb volt. Pontosan átlátott rajtam. Nagyon fáztam. Akkor és ott rájöttem, milyen ragadozó a farkas!
Ekkor kapta meg az utolsó lövést!
– Felhívtuk a megyei közigazgatási testületet. Azonnal megkérdezték, hogy van-e rüh. Az ellenőrzésük alatt tartották.
Néhány órával később a vadászat helyszínét és a farkast megvizsgálták.
– Nagyon jó, hogy Enya komolyabb sérülés nélkül kibújt ebből és az a tény, hogy ezt a bizonyos farkast elejtették, valószínűleg jó döntésnek bizonyult – mondja Emil Bengtsson.
Forrás: Jakt Journal
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre