VÁSÁROSNAMÉNY | Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere Márai Sándor gondolatát idézve elmondta, a vadászat soha nem csak a táplálékszerzésre vonatkozott.
Regionális vadásznapot, valamint gím- és dámtrófeaszemlét rendeztek az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kiemelt programhelyszínén, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vásárosnaményban szombaton.
Az ünnepélyes megnyitón Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere Márai Sándor gondolatát idézve elmondta, a vadászat soha nem csak a táplálékszerzésre vonatkozott, hanem volt valamilyen kultikus, szertartásos jellege is. Az emberiség történetében, egészen a barlangrajzoktól kezdve az állatok mindig szereplői voltak az emberi kultúra legkülönbözőbb területeinek: a színekben, a szobrokban, a regényekben és a zeneirodalomban egyaránt megjelent a vad és a vadászat – fogalmazott a miniszter.
A magyar vadászok karaktere a céltudatosság, a fegyelmezettség, a gondoskodás a vadról és az együttérzés embertársaik iránt – mondta Kásler Miklós. Hozzátette, utóbbit jól jelzi a vadászoknak az egészségügy számára tett felajánlásai sorában a legutóbbi, a megyei kórházak gyermekosztályai részére szervezett gyűjtés.
Szólt arról is, a magyar egészségügy új korszakát éli, jövőre 2800 milliárd forintot fordít a kormány a magyar emberek ellátására, ami 1700 milliárd forinttal több, mint tizenegy évvel ezelőtt. Ötszáz milliárd forintból sor kerül a vidéki egészségügyi intézmények megújítására és 700 milliárd forintból elindult és dinamikusan zajlik a központi régió és benne Budapest fejlesztése – sorolta Kásler Miklós.
A koronavírus-járványról szólva elmondta, Magyarország eddig jól kezelte a pandémiát, de a negyedik hullám küszöbén növelni kell az idősek átoltottságát és lehetőség szerint fel kell venni a harmadik oltást is. Ez volt az a kihívás, amire senki sem számított, a magyar kormány azonban megtette a tőle telhetőt és legalább két járványhullámot egészen kiemelkedően kezelt – mondta a miniszter.
Kovács Zoltán, a világkiállítás kormánybiztosa az eseményen hangsúlyozta, ha előre akarunk nézni, újra akarjuk formálni és meg akarjuk erősíteni a vadászatról és a vadászokról kialakult pozitív képet, akkor „elő kell lépnünk és erről beszélnünk kell”.
Fontos hallani azoknak a hangját, akik hétköznap a természetben teszik a dolgukat, és ne azok hangját figyelni, akik „harmincan-negyvenen, talán háromszázan ebben az országban, megfelelő médiaháttérrel”, gyalázzák ezeket az embereket – fogalmazott.
Ez a feladat a világkiállítás húsz napjával, illetve az év végéig tartó programsorozattal nem ért véget, ezt folytatni kell – hívta fel a figyelmet Kovács Zoltán. Megjegyezte, a következő évek nagy kihívása lesz a vadászokat és a természetért tevékenykedőket úgy bemutatni és a közbeszéd részévé tenni, hogy senkinek ne legyen kétsége az elvégzett munka kapcsán.
A vadásztársaságok tagjai és az erdőgazdaságok alkalmazottai számára lehetőséget kell teremteni arra, hogy erről az értékteremtő- és megőrző munkájukról sokat tudjanak mondani számunkra – hangsúlyozta a kormánybiztos. Hozzátette, Vásárosnamény kiemelt vidéki helyszínként bebizonyította, a már létező alapok mellett vannak olyan magánkezdeményezések, amelyek megmutatják magukat, a múlt mellett a jövő építésének fontosságát is hangsúlyozzák.
Az eseményen köszöntőt mondott Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke és Szurovcsák András, a Felső-Tisza-vidéki Vadgazdák Szövetségének elnöke, majd kitüntetéseket és elismeréseket adtak át.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma 2026. június 16-án afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét igazolta két, az M1 autópályától délre eső területen kilőtt vaddisznóban. Az állatokat Tatabánya térségében állománygyérítés során, diagnosztikai célból ejtették el. Ezzel a vírus átlépte a mesterséges határnak számító M1 autópályát.
Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma 2026. június 16-án megerősítette az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét két, Tatabánya külterületén kilőtt vaddisznóban. A fertőzött állatokat a vaddisznóállomány gyérítése során, diagnosztikai célból ejtették el az M1 autópályától délre található területen, ami járványügyi szempontból különösen jelentős. Az autópálya ugyanis ebben a térségben eddig infrastrukturális védelmi vonalnak számított, hozzájárult a vaddisznóállomány mozgásának korlátozásához, és így a vírus természetes terjedését is lassította.
A mostani eset is alátámasztja az M1 és M3 autópályák térségére nemrég bevezetett fokozott járványvédelmi intézkedések indokoltságát. Az időben azonosított fertőzések lehetőséget biztosítanak a járványügyi rendelkezések gyors megerősítésére, ezáltal csökkentve az ASP további terjedésének kockázatát.
Az ASP az emberre nem veszélyes, azonban a házi sertések és a vaddisznók rendkívül súlyos állategészségügyi és gazdasági következményekkel járó megbetegedése. A Nébih felhívja a vadászatra jogosultak, a vadgazdálkodók, valamint kiemelten a sertéstartók figyelmét a járványügyvédelmi előírások következetes betartására.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2026.06.11-én Kemenesmagasiban a Stüszi lőtéren került megrendezésre a Somogy-Vas-Zala vármegyei hivatásos vadászok szakmai versenye az idén először, regionális jelleggel.
20 versenyző indult összesen (6 somogyi, 4 vasi és 10 zalai), a vármegyék legjobbjai képviselik majd a Területi Szervezetüket az Országos Hivatásos Vadász Versenyen.
A versenyzőknek egy ötven kérdésből álló tesztet kellet kitölteniük, melyben a vadászati kultúra, vadászetika és vadászhagyományok terén szerzett jártasságuk mellett szakmai elméleti ismereteikről adtak számot. Ezt követően korong- és kisgolyós lövészetre, két helyszínen trófeabírálatra, valamint növény- csont- és szőrminták felismerésére került sor.
A rendezvény tapasztalatait a jó hangulatban elfogyasztott ebéd során beszélhették meg a versenyzők és a szervezők.
A verseny helyezettjei összesített eredmények szerint:
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
„A rókának a közegészségügyi szempontból való vizsgálata az teljesen egyértelműen pozitív” – hangzott el a minap az ország egyik leghallgatottabb rádióműsorában. Valljuk, hogy a vélemény szabad. Valljuk, hogy minden közösségnek, érdekcsoportnak vagy civil szervezetnek joga van kiállnia a meggyőződései és az elvei mellett, érvelnie, és adott esetben elérnie a céljait. De csak akkor, ha ezt felkészülten, egyenesen és őszintén teszi, csúsztatások és mások megtévesztése nélkül.
Fotó: OMVK
A vörös róka (Vulpes vulpes) őshonos fajunk, része a hazai faunának. Állománya stabil – ami azt jelenti: jó ideje nem változik. Nem növekszik – mert vadászunk rá. És nem csökken – annak ellenére, hogy vadászunk rá, méghozzá egész évben, az általa okozott, elsősorban természetvédelmi károk, valamint a faj által terjesztett betegségek miatt, és vadászata során számos eszköz és megoldás használható. Ezek – megfelelő, a vonatkozó jogszabályokkal és általános vadászetikai elvárásokkal összhangban történő alkalmazás esetén – meggyőződésünk szerint nem elsősorban a vadászati hagyományaink miatt, de fontos elemei a vadgazdálkodásnak. Különösen igaz ez a különféle csapdák alkalmazására és a sokat támadott (egyáltalán nem a kutya és a ragadozó közötti harcot célzó, és Európa országainak többségében is legális) kotorékozásra. A róka gyérítésének elsősorban nem vadászati jelentősége van, és még csak nem is a prémjéért vadászunk rá. De tekintettel, hogy vadászható faj, a vadgazdálkodási ágazati szereplők felelőssége és hatásköre a rókaállomány hatékony szabályozása.
Hogy számadatokról is szóljunk: a róka állománya az elmúlt években úgy tartható 55-60 ezer egyed körül, hogy évente 85-90 000 egyedet (tehát az állomány másfélszeresét!) ejtenek el a vadászok (forrás: az agráriumért felelős minisztérium által a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen működő Országos Vadgazdálkodási Adattár hivatalos ágazati statisztikája).
Érzékelve a társadalom érzékenységét a rókaállomány gyérítés eszközei iránt, a Vadászkamara több fórumon is igyekezett és igyekszik objektíven bemutatni a róka élővilágban betöltött szerepét, pozitív és negatív hatásait közvetlen és közvetett környezetére. Szervezetünk olyan szakmai alapú, társágazatok bevonásán alapuló egyeztetéseket folytat, amelyek során objektíven felülvizsgáljuk a vonatkozó vadászati szabályozásainkat, vadászati gyakorlatunkat annak érdekében, hogy a rókával kapcsolatos – elsősorban természetvédelmi, humán- és állategészségügyi – elvárásoknak megfelelve a vadászatot magát, vagy annak egyes formáit elítélő civil közönség számára ne legyen megbotránkoztató, de józan belátás mellett tolerálható maradjon.
Ugyanakkor határozottan meg kell nyilatkoznunk, ha magyar állampolgárokat tényszerűen vezetnek félre, ráadásul úgy, hogy ez az egészségüket, testi épségüket veszélyeztetheti.
TÉNYSZERŰEN NEM IGAZ, hogy „A rókának a közegészségügyi szempontból való vizsgálata az teljesen egyértelműen pozitív” (az elhangzott állítás szerint azért, mert patkányt is fogyaszt).
Felkészületlen hőbörgőkkel nem dolgunk partnerként vitázni. Évtizedes szakmai szervezetként, amelyben javarészt felsőfokú szakirányú végzettséggel – sokak esetében több diplomával vagy éppen doktori fokozattal – rendelkező szakemberek dolgoznak, nem tisztünk vitatkozni senkivel, aki vadbiológiai, természetvédelemi, vadgazdálkodási ismereteket nélkülözve tesz állításokat. Ha ezzel vagy ehhez kapcsolódóan jogszabályokat sért (lett légyen szó állattartási előírásokról, vagy magyar állampolgárok, netán egy közösség vegzálásáról), az illetékes hatóság dolga, hogy eljárjon. Ez vonatkozik az ágazatunkra is. Ki-ki fordulhat a megfelelő fórumhoz: ezt – ököllóbálás és kardcsörtetés nélkül – a Vadászkamara is megtette, a jövőben is megteszi, ha szükségesnek látja.
Hogy miként is kell értékelni a rókát közegészségügyi szempontból, arról több előadás is szólt egy tavaly rendezett konferenciánkon. Ezek nem vélemények, feltételezések vagy légből kapott információk voltak: hiteles, szakterületükön ismert és elismert szakembereket kértünk fel. Minden előadás nyilvános, így az objektív információkról bárki tájékozódhat honlapunkon, ide kattintva.
Kérünk mindenkit, hogy ha érdemben akar tájékozódni, akkor – saját egészsége, épsége érdekében is – hiteles forrásból tegye!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
