Vadászat
Kitekintés: skóciai tapasztalatok
Az Agro Jager News olyan cikkek közlését tűzte ki célul, amivel gyakorlati információkat adhat más országok szokásairól és szabályairól. Interjúalanyunk, Végh György, skóciai magyar vadász osztotta meg a tapasztalatait.
Az Agro Jager News olyan cikkek közlését tűzte ki célul, amivel gyakorlati információkat adhat más országok szokásairól és szabályairól. Interjúalanyunk, Végh György, skóciai magyar vadász osztotta meg a tapasztalatait.
Mesélj, kérlek, pár szót magadról!
A családommal 2006-ban döntöttünk úgy, hogy egy új életet kezdünk Skóciában. A kezdeti nehézségek ellenére, lépésről lépésre befogadtak bennünket, és megkezdtük az új életünk kialakítását. Először műlegyezni tanultam meg, de úgy éreztem, hogy a horgászat mellett a vadászat is egyre jobban vonz. A munkám miatt egyre több és több embert ismerhettem meg, akik közül páran vadászbarátaim lettek. Nekik köszönhetem, hogy az évek elmúltával az álmaimból valóság lett.
Hogyan lehet Skóciában vadászati engedélyt szerezni?
A tűzfegyverek tartása itt is szigorú szabályokhoz kötött. A fegyvertartáshoz nyomós indok szükségeltetik. Fenn kell állnia valamilyen igazolt tevékenységnek, mint például sportcél vagy klubtagság egy lőtéren. Ha valaki sportcélra kapott engedélyt, abból nehéz szintet lépni a következő lépcsőfokra, ami a vadászat…
Az előírások azonban gyökeresen eltérnek a magyarországi szabályozástól. Lakóhelyemen írásbeli szerződést kötöttem egy gazdával, akivel megegyeztünk, hogy milyen vadfajokra vadászhatok és egyéb szabályokat is megbeszéltünk, amit a gazda kért tőlem. Ezeket természetesen minden esetben be kell tartanom, mert a terület bérlése szólhat határozott, és határozatlan időre egyaránt.
Ezt, hogy kell értelmezni, kifejtenéd bővebben is?
Van egy szomszédom, aki intenzív állattenyésztéssel foglalkozik, azaz húsmarhákat tart szabadföldön, a saját legelőjén. Sok az üregi nyúl, ami ugye szeret lyukakat ásni a földbe. Evvel veszélyezteti a marháit, mivel könnyen beszakad alattuk a föld és eltörhet az állatok lába. Emellett, egy bizonyos területen vadászhatok még örvös galambra, csókára és fácánra is. A borz például az egész Egyesült Királyság területén védett, hasonlóan a mezei nyúlhoz. Abban az esetben, ha a borz haszonállatra támad, engedélyezett az elejtése. A két fél, mint egy szerződésben az összes feltételt leírja: az időtartam kezdetét és végét, a vadászható állatfajok listáját, aminek természetesen itt is vadászati idénye van. Emellett szerepel a terület nagysága hektárban, és az összeg, amiért bérelhetem a területet a tulajdonostól. Ezt minden esetben, minden gazdával szerződésbe kell foglalni. Bérleti díj az esetek többségében nincs, mivel hasznot hajtok és vigyázok a termésre és a haszonállatai biztonságára. Én például három gazda földjén vadászok. Fontos, hogy minden esetben megadjam a gazda számára a tiszteletet, azaz a farmja körül csak akkor vadászok, ha azt külön kéri tőlem.
Mindazonáltal vadásztársasági tagságom is van, amire skóciai magyarként nagyon büszke vagyok. Az esetek többségében jelképes összegben állapodunk meg, mivel mindkét fél számára előnyös az együttműködés. Ezt követően be kell adni a rendőrségre egy kérvényt a szerződéssel együtt. A hatóság ellenőrzi a kérelmet, és ha nincs kizáró ok, akkor engedélyt kaphatunk lőfegyverek tartására. Kaliberenként más-más szabályok vonatkoznak rám, a tartható lőszerek mennyiségét illetően. A .243 kaliberű fegyveremhez 60 darab lőszert tarthatok otthon, és csak 40 darabot vehetek. A .22-es puskámnál 500 lőszer lehet otthon, és csak 300-at vásárolhatok meg egyszerre.
A sörétes fegyveremnél ilyen megkötés nincs. Azt is kell közölni a rendőrséggel, hogy a fegyverszekrényünkben összesen hány fegyver tartható. Az én engedélyemben például öt fegyver tartása szerepel. A szekrényt a falhoz kell rögzíteni azért, hogy illetéktelenek ne lophassák el könnyen. A szekrényen belül a golyósfegyverek a lőszereikkel együtt nem tárolhatóak, azt külön kell zárni. Sörétes puska esetében ilyen megkötés nincs. Ha hangmoderátort is szeretnék, az is engedélyköteles és a vadászboltokban csak rendőrségi engedéllyel vásárolhatjuk meg. Éjjellátóval szőrmés kártevők közül csak a vörös róka gyéríthető. Illetve üregi nyúlra, és patkányra is vadászhatok így. Minden más esetben tiltott vadászati módnak számít. Az engedély megszerzése azonban nehéz feladat, ennél csak vadásztársasági tagságot nehezebb szerezni…
Van-e bármilyen tanfolyam, ami kötelező?
Miután megkaptuk az engedélyünket a rendőrségtől, Skóciában gyakorlatilag vadásszá váltunk. Mivel nincs tanfolyam kötelezettség, nekünk kell tudni azt, hogy egy üregi nyúl vagy éppen egy mezei nyúl van előttünk, és ez igaz az összes olyan fajra, amit a tulajdonossal előzetesen rögzítettünk. A rendőrség az egyetlen olyan szervezet, amely ellenőrizhet bennünket. Az eltelt évek alatt engem például senki nem ellenőrzött, a vadászközösségen belül senki nem érdekelt a szabályok áthágásában.
Egyes vadásztársaságnál viszont kérhetnek az elvégzett tanfolyamról igazolást, amelyet a Game & Wildlife Conversation Trust – szervezet lát el. Azonban ezek sem kötelezőek, csak lehetőség a vadászok számára. A szabályok változása az elmúlt évek során azt jelzi, hogy változtatni fognak az előírásokon, de egyelőre nincs napirenden.
Az én vadásztársaságomban például kérik a tanfolyam meglétét. A vizsgával együtt a tanfolyam négy napos. A három napos tanfolyamot követően főleg gyakorlati kérdésekből kell számot adni. A tananyag két különböző részegységből áll. Nálam a DSC-1 részt kérték. A tanfolyam a szárnyas apróvadra és a mezei nyúlra koncentrált. A második egység a vízimadár témakör (DSC-2). Vagyis nem kellett mindegyiket teljesítenem, nekem csak az egyes fejezet volt kötelező a tagsági felvételhez. A vizsgák során kifejezetten a gyakorlati részt tartják fontosnak, mint például a fegyverkezelést, és a betegségek felismerését. Az elméleti kérdések mellett szabadkézből célba kellett lőni 50 méter távolságra. A vizsga része volt az is, hogy szóban megkérdezték az oktatók, hogy mi alapján tehetek meg egy lövést. Ha volt kizáró ok, azt el kellett magyaráznom. Vad mögött nem tartózkodhat se ember, se haszonállat és vigyázni kell mások vagyontárgyaira is. Az oktatók a tárgyi tudásom gyakorlati felhasználását értékelték. Itt Skóciában azt is nézik, hogy elejtést követően hogyan történik a zsigerelés, és azt a jelölt hogyan abszolválja.
Hasonlóan a magyarországi gyakorlathoz, a vadászterületet itt is a tulajdonosok adják össze, éppen ezért megválogatják az új tagokat. A vadászok két csoportra oszthatóak: a fél puskások és a teljes puskások. Az az valaki csak apróvadra szeret vadászni, mások csak nagyvadra. Kevés az olyan vadász, aki mindkét csoport tagja, szemben a magyarországi vadászokkal. A nagyvadfajok esetében jóval több pénzbe kerül a tagság éves díja. Én félpuskásként a 660 fontot fizetek a tagságomért évente. Ez azt jelenti, hogy nyolc apróvadhajtásból négy alkalmon veszek részt. Egy vadászati idény teljes költsége apróvadas területen 1100 font. Nagyvadas terület költsége 350 font éves szinten. Emellett a biztosítás díj körülbelül 50 font, ami egy millió fontig téríti meg a káreseményt.
Hivatásos vadászt (game keeper), csak olyan társaságokban találunk, akik bérkilövéssel foglalkoznak. Ilyen társaságoknál hajtókkal is találkozhatunk. A mi területünk mérete megközelítőleg 2500 hektár és 25 fő vadászik. Itt mindent egymás között osztanak fel a tagok és a munkából mindenkinek ki kell vennie a részét. Minden vadászidény előtt megbeszéljük azt, hogy hány munkanapot kell teljesíteni a társaságnak. Ha ezt valaki nem teljesíti, bírságra számíthat, amit megint a tagság határoz meg. A fácánok például júniusban érkeznek hozzánk. A kibocsátásig mindent mi csinálunk meg, vigyázunk rájuk, etetjük, óvjuk őket bármiféle ragadozótól. Amikor elindul a vadászati idénye a fácánnak, akkor a hajtók száma is minimális, sok helyen nincs is. Jelképes összeget kapnak a munkájukért. Az én tagságomban, ha valaki első körben a hajtásban megy, a következőben leálló lesz és fordítva. A skótok nem készítenek terítéket, erre csak abban az esetben kerül sor, ha európai vadászt látnak vendégül. Ez nagyon fontos szabály, kivéve, ha valakinek egészségügyi problémája van, vagy életkora nem engedi, hogy ugyanúgy sétáljon, mint a többi vadász, az igencsak változékony, szeles, téli Skóciai határban. A skótok is megadják az elejtett vadnak a tiszteletet a maguk módján, de terítéket, úgy, mint Magyarországon, nem készítenek. Skóciában van egy ősi szokás, amit nem ismertem és nagyon meg is lepett: Ha egy vadász elejt egy új vadfajt, akkor itt az állat vérével kenik be az arcát – evvel jelezve a vadászatának sikerességét. Természetesen erre csak betegséget nem hordozó állatfajok esetében kerül sor. Vörös rókánál, a fertőzés kockázata miatt, nem alkalmazzák ezt a vadászhagyományt.
A vadásztársasági tagság esetében, – mivel több tulajdonos földjére is bemegyünk egyéni vadászataink során, – egyedi szabályozás működik. Egy üzenetküldő alkalmazásban jelezni kell, hogy ki, pontosan hova megy ki, mi az autó rendszáma, színe és mire vadászik. Ezt mindenki látja, olvashatja ugyanabban az időben. Tisztességes és egyértelmű szabály ez is. Az autóinkra ilyenkor egy mágneses, a társaság címerét viselő matricát is ki kell helyezni, egyértelműen jelezve azt, hogy nem ismeretlen autó van kint a területen. Emiatt a szabály miatt rend van, és a földtulajdonsok is biztonságban érzik magukat. A szabályok és a vadászati kultúra teljesen más, de ettől egyedi a vadászati élet itt Skóciában – zárta beszámolóját Végh György.
Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News
Németh László kerületvezető vadász 47 éve szolgál Lábodon. Vadásztarisznyájában számtalan élmény és történet lapul, jöjjön most ezekből egy újabb:
“Ennek a szép hivatásnak – mint az életben oly sok mindennek – az alappillére az idő és a türelem. Idő kell a kapitális bikának, idő kell a nagy kannak, de sajnos a mai felgyorsult, rohanó világban éppen ideje nincs az embereknek.
Míg régen lovaskocsival, kismotorral jártuk az erdőt, addig most terepjáróval. 1984-től 7 éven át a Homokszentgyörgy melletti Mariettapusztán laktam. Bizony, időbe telt, míg elmentünk Nagysallérba takarmányért, szénáért, aztán széthordtuk az erdőn.
Lovaskocsival gyűjtöttük össze a lőtt vadat is a vadászatok után. Nem vittük egyesével a Nagysallérban lévő hűtőházba, hanem a kis vadtároló kamránkban gyűjtöttük, míg nem jött össze egy fuvarra való.
A szeptember viszont más volt. A bikákat természetesen egyesével szállítottuk be Én elmondtam a hajtónak, merre találja a bikát, ő lovaskocsival kiment érte az erdőre, felhúzatta a lovakkal a kocsira a vadat és elkocsikázott szépen Nagysallérba vele. Volt, hogy egy fél napba, olykor még egy napba is beletellett, de idővel meg volt. Ha délután kettő órára ért be a bika, akkor kettő óra után volt teríték. Nem volt ezzel senkinek – a vadásznak sem -, semmi problémája, mi pedig megadtuk a módját mindennek, ahogy kellett, még ha későn is volt teríték. De szép idők voltak, az a sok különleges szarvasbika, annyi vad volt, mint égen a csillag és a vadkár kérdéséhez is másként álltak!
Nem tetszik, amerre a világ tart, sok szempontból egyre nehezebb dolga van a vadgazdának a mindennapokban, rengeteg a kerítés, a villanypásztor, a vad állandó stresszben él, az utánunk jövő fiatal generáció, a mai ifjú hivatásos vadászok már nem is tudják milyen az, ha valóban nyugalomban van a vad!
Felgyorsult a világ és szerintem nem jó irányba halad. Mindenki mindent azonnal akar, nincs idő semmire és türelmetlenek az emberek. Amikor én kezdtem, még nagyon más világot éltünk és teljesen más mentalitást kívánt meg tőlünk a hivatás.
Hogy élem ezt meg? Jó egészségem ellenére elmegyek nyugdíjba, ebben, azt hiszem, benne van minden. Talán nem is olyan nagy baj, hogy ebben a formában ebből én már kifelé megyek…”
Forrás: SEFAG Zrt.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Vadászat
A jövő vadgazdálkodásának és vadászatának víziója
Kerekasztal beszélgetést tartottak a jövő vadgazdálkodásáról Fehérvárcsurgón
NapTár 20241108 Fejér Vadászakadémia A jövő vadgazdálkodása
Novemberben folytatódott a Fejér Vadászakadémia
Fehérvárcsurgón, a Károlyi kastélyban rendezte meg az Országos Magyar Vadászkamara Fejér Vármegyei Területi Szervezete a Fejér Vadászakadémia „A jövő vadgazdálkodása és annak víziója” című szakmai programját.
A 2024. november 8-i kerekasztal beszélgetés meghívott vendégei: Prof. Dr. Heltai Miklós intézetigazgató (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő), dr. Godó Nándor, a „Godó Ferenc” Vadgazda Egyesület (Heves vármegye) képviseletében, valamint dr. Presser Zoltán ügyvéd (Komárom vármegye) voltak. A beszélgetést Pechtol Lajos, az OMVK Fejér Vármegyei Területi Szervezete titkára vezette.
- A Fejér Vadászakadémia negyedik rendezvényén ezúttal is időszerű témát hoztunk a hallgatóság elé – kezdte köszöntőjét Méhes Lajos, az OMVK Fejér Vármegyei Területi Szervezete elnöke. Fontos, hogy a vízió legyen inspiráló és iránymutató! Dietrich Stahl szerint a vadász feladata, hogy betartsa a törvényt, védje a vadat, ápolja ember és vad egymás mellett élését. Ez olyan feladat, amelyet csak mértékkel és tervezéssel lehet megfelelően ellátni. A vadászati szokások tisztelete egyenes út ahhoz, hogy akár a törvényi kötelezettségen túl is minden vadász betartsa a szabályokat akkor is, amikor egyedül van, és senki nem látja. A vadászati szokások ápolása a vadászat népszerűségének fontos része. A kívülállókra hathat pozitívan, de akár irritálóan is. Éppen ezért, nekünk, vadászoknak, mindig tudatosan és példamutatóan kell viselkednünk!
Dr. Jámbor László, az OMVK elnöke megnyitójában beszélt a vadászkamara működésének tartalmi elemeiről, növekvő anyagi erőforrásairól, a területi szervezetek helyi kezdeményezéseiről, amelyek pozitív irányba mozdítják a vadgazdálkodást, az ifjúságnevelést, valamint a hivatásos vadászok munkáját. Mind több helyi gyakorlat országos érdeklődésre tart számot, vannak megyék, amelyek élen járnak az aktivitásban. Ezek sorába tartozik Fejér vármegye, ahol sokat tesznek a vadászattal kapcsolatos társadalmi megítélés javulásáért. Az ifjúságnevelés részét képezi nem csupán a korábbi legendák életpályájának, hanem azoknak a példaképeknek a bemutatása, akik a közelükben élnek. Mondandója befejezéseként megköszönte a Fejér vármegyei és az országos társszervezetekben dolgozó kollégák azon hozzáállását, mentalitását, amivel sok mindent sikerült az utóbbi időben a helyére rakni.
Missziónk egy új vízió alkotása
A kerekasztal beszélgetés moderátora, Pechtol Lajos bevezetőjében célként fogalmaztameg: – Remélem, hogy felvetéseink inspirálják az ágazatban munkálkodó politikai és szakmai vezetőket egy modern, szabad, szabályokra és tradíciókra épülő vadgazdálkodás és vadászat megvalósításában. A tanácskozás mottójául Jean-Jacques Rousseau egyik mondását választotta: “Nem az a szabadság, hogy azt teheted, amit akarsz, hanem, hogy nem kell megtenned, amit nem akarsz.”
A vízió megfogalmazása fontos és alapvető részét képezi a stratégiai tervezésnek, melynek keretében a törvényalkotó az ágazat minden érintettjével (természetvédelem, igazságügy, belügyminisztérium pénzügyminisztérium), valamint a vadászok érdekképviseleti szervezetével együtt megalkotja a víziót és a missziót egyaránt. Az első hallásra egyszerűnek tűnő feladat gyakran állítja kihívások elé a vadászatra jogosultak vezetőit, hiszen ami a fejekben megvan, – és szerencsére az esetek többségében határozott elképzelése van a vezetőknek a jövőt illetően, – azt nem mindig egyértelmű papíron megfogalmazni.
A vízió segítségével lefektetjük, hogy a jövőben mit akarunk elérni. Fontos különbség a vízió és a misszió között, hogy a misszió inkább ajelenre koncentrál. Feltehetünk magunknak olyan kérdéseket: “Mit csinálunk? Mi az alapja a vadgazdálkodásnak és vadászatnak? Kit és hogyan szolgálunk ki, mennyiért? Ha sikerül a kérdésekre választ adni, akkor sikeres a misszió megalkotása.
A világ sosem volt olyan összetett, mint manapság, arról nem is beszélve, hogy egyre csak bonyolódik, a rendezetlenség felé halad. Napjaink olyan problémáival szembesülünk, mint a klímaváltozás, környezetszennyezés, az élelmiszer- és energiahiány, továbbá a nehezen kiszámítható pénzügyi piacok, a kevéssé tervezhető jövő. Mindezek hatással vannak a vadgazdálkodásra és vadászatra.
Milyen faktorok a legfőbb meghatározóak?
- Környezeti változások: Klímaváltozás, időjárási anomáliák, aszály, árvíz, biodiverzitás, élőhely-csökkenés, ragadozók, betegségek. „Klíma menekültek”.
- Gazdasági változások: Tőkehiány, kereslet-kínálat változása, költségek növekedése, megtérülési idő. Vad által okozott kár, vadban okozott kár. Munkabér.
- Társadalmi változások: Vadászatellenesség. A konfliktushelyzetek száma növekszik. Szabályozatlan belterületi problémák, erdei turizmus, magatartási minimum, közösségeknél nincs egy közös erkölcsi alap, nagymértékű szembenállás, megosztottság. Emberi agresszió, ösztönök felülkerekedése(ember embernek farkasa, vadász vadásznak ellensége…).
Kiszolgáltatott ágazatból szolgáltató ágazat
Heltai Miklós szerint a vadgazdálkodás és így a vadászat jövője is a társadalmi kapcsolatrendszerekben betöltött szereptől függ: – Ha ezen a szemüvegen keresztül nézünk szeretett szakmánkra, akkor bizony nagyon rossz a helyzetünk, megítélésünk. Nincs olyan társadalmi kapcsolatunk (általában a városi többségi társadalommal, a természetvédelemmel, az állatvédelemmel, a növénytermesztéssel, az erdőgazdálkodással), ahol ne ez a szakterület lenne a negatív jelzőkkel körülírt fél (aki megöli a szegény állatkákat csak úgy sportból, aki védett fajokat lő le, aki kínozza az állatokat, aki túlszaporítja az egyes fajokat, amik így aztán mérhetetlen károkat okoznak). A negatív jelzők miatt pedig menekülünk, kiszolgáltatottá válunk. A jövő kérdése tehát, hogy hogyan leszünk kiszolgáltatott ágazatból szolgáltató ágazat?
A vadgazda „kiskorúként” kezelése
- A többségi társadalom számára minden ragadozó állat védendő, amíg nem az ő rovására létezik. Az állatvédelem minden egyes egyed elvesztését gyászolja. A természetvédők nem tudják eldönteni, hogy mit védjenek. A növénytermesztők érdekei szemben állnak a vadászok érdekeivel – kezdte érvelését dr. Godó Nándor. – Azokat a problémákat keressük meg, amik rajtunk múlnak, amiket mi rontottunk el, amiket ki tudunk küszöbölni. A profitorientáltság szkizofrén (kóros) állapotokat teremt, a vadásztársaságok többsége nem profitorientáltan gazdálkodik, a létfenntartás a cél, így a fejlesztésekre nem marad pénz. A vad az állam tulajdona, de az állam nem jó gazda. Az állam kiadja a vadgazdálkodást a kezéből, miközben a vadgazdát „kiskorúként” kezeli. Ezen sürgősen változtatni szükséges, miként azon is, hogy a vadásztársaságok ne gazdálkodó egységenként, hanem egyesületként működjenek!
A jogász szemével
- Jogászként tulajdonképpen hozzá lehet szólni minden felvetett kérdéskörhöz, de a jogász leginkább akkor jön képbe, amikor a vízió és a cél tiszta – hangsúlyozta dr. Presser Zoltán. – Ekkor a jogász feladata, hogy “szavakba”, jogszabályokba öntse azt, mit is akarunk elérni. Miután pedig ezt megtette, utána az ő feladata jelezni, hogy “kezdünk eltévedni a susnyásban”. Erre az utóbbira a legbiztosabb jel a diszfunkcionális működés, a szaporodó perek, a szaporodó hatósági eljárások és a töméntelen mennyiségű, egymásnak ellentmondó döntés ugyanazon jogi alapokról kiindulva. Ugyanígy csodás “lakmuszpapírok” a 4-6 havonta módosuló jogszabályi rendelkezések, mivel ezek már láthatóan csak “utórezgések”, tűzoltások. Nem előre mutatnak, hanem a lyukakat tömködik be és próbálják valahogy a lángok útját állni, ami az esetek kilencven százalékában úgy sem sikerül.
Feltétlenül szükség van a vadászati jog teljes revíziójára, amire a jelenlegi ciklusból hátralévő 10-12 év bőven elégséges lenne. Ehhez valamennyi érintett szakma (vadbiológia, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, agrárium, gépészet és technológia, pénzügy, vadászetika stb.) képviselőinek először meg kellene határozni a célokat és a legalább 50-100 éves víziót, majd az ebben részt vevő jogászok elkezdhetik kidolgozni a “papírra vetett” változatot.
Az élet önmagában maga a változás. Nincs “örökkévaló” sem a földön, sem az égen, minden, mindig változik, minden mozog. Panta rhei. Az, ami képes változni a világgal, túlél és megerősödik. Ami nem képes elfogadni a változás puszta létét sem, az bizonyosan elpusztul idő előtt. A vadászat, a vadászati etika, a vadászat célja is mind-mind változott az évszázadok, évezredek során, most is változik, még ha be is hunyjuk a szemünket, vagy üres lózungok mögé rejtőzünk. Nincs más lehetőség a jövőre nézve: vagy a nekünk kedvező mederbe tereljük a meg nem álló folyót, vagy elsodorja azt is, amink most van.
A paletta színesítése
A Fejér Vadászakadémia november 8-i fórumán a gondolatébresztő, problémafeltáró kerekasztal beszélgetés hozzászólói foglalkoztak a média megjelenések anomáliáival, a vadászok társadalmi megítélésében a saját felelősségünkkel, a generációk tagjai közötti feszültségek természetével.
Javaslat hangzott el az úgynevezett hibrid vadásztársasági működésről, tehát a hagyományost a menedzser szemlélettel keresztező vadásztársasági formáról, az „Erdőlátogatás szabályait” tartalmazó táblák kihelyezéséről, továbbá a „Jó gyakorlatok a magyar vadgazdálkodásban” kötet elkészítéséről, megjelentetéséről.
Forrás: Szente Tünde – OMVK
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Vadászat
Rendhagyó barcogás Gúthon
Pósán Ferenc, a Nyírerdő Zrt. Gúthi Erdészet igazgatójának beszámolója az idei barcogásról
A dámszarvasok barcogása, vagyis párzási időszaka a Gúthi-erdőben időben kezdődött, azonban változó intenzitás mellett a szokásosnál tovább tartott. A tapasztalatok szerint a trófeasúly kisebb volt, mint amit az agancs előzetesen mutatott, ennek oka elsősorban az időjárás hatásaiban keresendő.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31