Vadászat
Hogyan készüljünk fel a nagyragadozókkal való együttélésre?
Dr. Patkó László, a WWF Nagyragadozók programvezetője előadást tartott Hódmezővásárhelyen
Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar: Változik a vadállomány Magyarországon, rejtőzködő nagyragadozók, hiúzok, farkasok, medvék jelentek meg például az Északi-középhegységben, médiafelhajtással kísért riadalmat okozva az emberek között.

Dr. Patkó László, a WWF Nagyragadozók programvezetője előadást tartott Hódmezővásárhelyen. (Kép: mgk.u-szeged.hu)
Az SZTE MGK Tudományos Diákköri Tanácsának szervezésében rendeztük meg a TÉNYEK ÉS TÉVHITEK előadássorozat következő programját, amelyen Dr. Patkó László, a WWF Nagyragadozók programvezetője volt a vendégünk, akivel az ember és a vadvilág együttélésének lehetőségeiről beszélgettünk.
A nagyragadozók jelenléte egy-egy területen fontos indikátor a fajfókuszú vizsgálatokhoz, mivel ha jelen vannak valahol, akkor az alattuk lévő tropikus szintek is rendben vannak az adott területen, ha elvándorolnak, újabb territóriumot keresve, akkor ott épül fel a megfelelő tápláléklánc – mondta Dr. Patkó László, a WWF Nagyragadozók programvezetője. A WWF (World Wide Fund for Nature) alapfeladataiban, például az édesvizek védelmében, a biodiverzitás feltérképezésében, az ökoszisztéma vizsgálatában, az érdekcsoportok képviseletében, tehát a globális, vagy akár nemzeti problémák megoldásában a lokális megfigyelések jelentenek alapot, amelyhez hozzátartozik bizonyos fajok vándorlásának vizsgálata is – tette hozzá a szakember.
A nemzeti parkok, vadgazdálkodók és a NAIK munkatársai valid vizsgálatokat tudnak végezni: szőr, ürülék, vizelet, vagy nyálmintát gyűjtenek megfelelő módszerekkel, majd laboratóriumban DNS-elemzésnek vetik alá a mintákat. Így pontosan megkülönböztethető a nagyragadozók vélt és valós jelenléte közti különbség egy-egy területen. Sokszor nem a farkasok felelősek a haszonállatok elpusztításáért, hanem például a kóbor kutyák.

Dr. Majzinger István (Kép: mgk.u-szeged.hu)
A járművek, az infrastrukturális beruházások vagy a turisták zavarhatják a vadászható vadfajokat, megváltoztathatják vonulási útvonalaikat, de a nagyragadozókat az ember jelenléte kevésbé befolyásolja, egy farkas akár 1000-1100 kilométert is tud vándorolni, ha korábbi vadászterületén a falkák száma megnőtt, és kevesebb lett az élelem. Ide vonzhatja a nagyragadozókat az is, ha a prédafajok állománya növekszik. Így akár az állattartók akár a vadgazdálkodók érdekei is sérülhetnek, ha a nagyragadozó prédát ejt – összegezte a szakember.
Konfliktus tehát akkor jelentkezik, ha a nagyvad ugyanott vadászik, ahol mi, vagy ha a haszonállatainkat megeszi. Dr. Patkó László beszélt az érdekcsoportok között keletkező konfliktusok megoldásának lehetőségéről is, amelyekben a párbeszédet mindig a pozitívumokkal érdemes kezdeni, lokális alapokra kell helyezni a megoldást, amely lehetőleg legyen gyakorlatorientált és nyújtson gazdasági segítséget. A párbeszéd megkezdése a legfontosabb, a konfliktusokat pedig nem szabad negatívumként értékelni, hiszen megoldásokat kívánnak és végül természetvédelmi sikereket eredményeznek. A jelenleg érvényes magyarországi jogi szabályozás szerint az állam nem fizet kártérítést a nagyragadozók okozta kárért, viszont a nemzeti park igazgatóságok támogatást nyújthatnak a védekezésben, a WWF Magyarország pedig az érdekelt felek közös asztalhoz ültetésével, konferenciákkal, szakmai kiadványokkal segítheti a nagyragadozókkal való együttélést. Az Északi-középhegység gazdálkodóinak minden esetre jobb lesz készülniük a nagyragadozók elleni védekezésre villanypászotorokkal vagy akár a Kuvasz-Őr Programmal.
Forrás: Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar
Vadászfegyvert és pénzt lopott egy 35 éves gyanúsított. A szentendrei rendőrök elfogták. A gyanú szerint február 7-én hajnalban F. Roland befeszítette egy pomázi ház elektromos kapuját. Lopási szándékkal ment be az udvarra, azonban a mozgásérzékelős lámpák felkapcsoltak, ezért eliszkolt a helyszínről.

Fotó: Rendőrség
Két nappal később négy autót tört fel. Hármat egy hotel parkolójában, amikből iratokat és egy táskát vitt el. A negyedik kocsi egy pomázi ház előtt állt. Betörte az ablakát, és ellopta a benne lévő vadászfegyvert. De ez nem volt elég, betört a városban egy családi házba is, ahonnan bőrtáskát, okiratokat és céges papírokat vitt el. A táskában több mint 4 millió forint volt.
A bejelentés után a rendőrök azonnal tanúkat hallgattak ki, adatokat gyűjtöttek és elemeztek. Ennek köszönhetően február 11-én délelőtt már kattant is a bilincs a tolvaj kezén. Előállították és őrizetbe vétele mellett hallgatták ki a lopások, valamint lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés miatt. Kezdeményezték a letartóztatását, amit a bíróság elrendelt.
A nyomozók az elvitt iratok és tárgyak maradványait elégetve találták meg Pomázon.
Forrás: Rendőrség
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Egy vadász tett bejelentést a rendőrségre, hogy február 7-én a beleznai erdőben talált egy hurkot, benne egy elejtett szarvasborjúval, amit ismeretlenek tettek ki. Ezért az erdészet vadkamerát szerelt fel, hogy lebuktassa a rabsicokat. Nem kellett sokat várni, egy óra múlva már meg is jelent a felvételen az orvvadász.

Fotó: Rendőrség
A rendőrök aznap este el is fogták a 60 éves helyi férfit, és kihallgatták. Kutatást tartottak a lakásán, ahol a hurok készítéséhez szükséges sodronykötéldarabokat foglaltak le.
Forrás: Rendőrség
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Bulgária – Stefan Sotirov farkasra indult
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Melegedett az idő, elbújt a hold és leereszkedett a köd: eljött az ideje a farkasvadászatnak. Napnyugtától napkeltéig figyeltem az éjszakát és egy életre szóló élménnyel gazdagodtam, amikor megláttam a sötétben a farkast – tájékoztatta Stefan Sotirov az Agro Jager Newst Bulgáriából.

Stefan Sotirov bulgáriai farkasa. Fotó: Stefan Sotirov
Itt-ott köd áradt szét, majd enyhe délnyugati szél terelte arrébb, mint egy nyájat a juhász és a farkas lassan, mintha a semmiből bukkant volna elő. Pontosan hajnali három óra volt. Rendkívül óvatosan érkezett, megállt néhány másodpercre és hallgatózott.
Amikor megláttam, úgy döntöttem – részben kíváncsiságból -, hogy adok neki egy esélyt, hogy elérje a les előtti tetemet, de sajnos valami miatt mégis elugrott. Ellenkező irányba rohant és körülbelül 160 méterrel arébb megállt és megfordult. Nem haboztam és elsütöttem a puskámat.

Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja 25 éves!
A farkast eltaláltam és a lövésre egy másik, kisebb farkast pillantottam meg, ami elugrott. Érdekes helyzet volt, mert addig nem láttam és ugyan szaladt, de később egy dűlő útra leült és abba az irányba nézett, amerre az első farkas elesett.
Néhány percig ült, azután keservesen üvölteni kezdett. Úgy másfél óráig tartott. A köd pedig, a déli széltől elűzve hol szétterült, hol feloszlott.
Ültem a lesen. A dermesztő üvöltés a végső búcsú lehetett, de nem lőttem újra. Hallgattam az éjszakát. Tudtam, hogy erősen kötődnek egymáshoz.
Lőhettem volna, hogy elűzzem vagy elejtsem, mert azok a pillanatok, a farkasüvöltés vérfagyasztó volt. Elkezdett hatni a pszichémre és a gondolataimra. Egyedül lenni a semmi közepén fáradtan, de hagytam, hogy befejezze – valami felébresztette bennem az érzést, hogy tartozom neki ezzel a gesztussal.

Hatalmas farkasával Stefan Sotirov. Fotó: Stefan Sotirov
És így másfél óra telt el, mire a kisebb farkas elindult lefelé a lejtőn, ahol egyszer csak eltűnt a szemem elől. A köd tovább terjeszkedett és majdcsak a első napsugarak hajtották szét. Lemásztam a lesről és birtokba vettem a farkasomat. Sohasem felejtem el azt az éjszakát.
Stefan Sotirov, Bulgária