Vadászat
5+1 ok, amiért idén is jelentősen emelkedhetnek a földárak
Föld Körüli Pálya: Több alkalommal is foglalkoztunk már a hazai földpiaccal, a földárakat jellemző tendenciákkal, most folytatva ezt a sort, azokat a reálisan várható gazdasági, politikai, jogi és egyéb hatásokat vesszük sorra, amelyek jó eséllyel jelentősen befolyásolják majd a földárakat. Elnézve az aktuálisan 60 napos kötelező kifüggesztésre közzétett termőföld-adásvételi szerződéseket, azt tapasztalhatjuk, hogy az elmúlt évek földár-növekedési lendülete bizony idén is kitart.
Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News
A majd 2023 elején megjelenő, az idei év földárait elemző „termőföld értéktérképek” jó eséllyel ismét legalább 7-9%-os átlagos földár-növekedésről fognak beszámolni. 2022 első negyedévében már nem ritkán találkozhattunk adásvételi szerződésben rögzített, 7-8 millió Ft-os hektáronkénti földárral is, vagyis egyértelműnek tűnik a földárak további emelkedése. De milyen fő tendenciák mozgathatják a hazai földpiacot az idei évben és mivel számoljon 2022-ben, aki földbe fektetne, ezekre keressük a választ az alább részletezett 5+1 várható fontos földpiaci hatás bemutatásakor.
1.) Gazdasági környezet
A rendkívüli mértékű költségvetési hiány, a különféle „árstopok” ellenére is nehezen féken tartható infláció, a fogyasztást – és ezzel az inflációt is – erősen felpörgető, intenzív jövedelem-kiáramlás, a hitelkamatok jelentős emelkedése, a hazai fizetőeszköz értékének a főbb devizákhoz képest történt leértékelődése csak néhány olyan kedvezőtlen hatás, ami mindenképpen óvatosságra inti a befektetőket. Egyre nehezebb kockázatmentes és az inflációhoz képest értékelhető hozamot generáló befektetést találni. A Magyar Nemzeti Bank a 2021. decemberi, 4,9 százalékos inflációs előrejelzését 2022 március végén 8,7 %-ra módosította, míg a várható gazdasági teljesítményre vonatkozó prognózisok az optimista várakozások szerint is legfeljebb 3-4%-os növekedést jósolnak. Ilyen környezetben talán nem kell magyarázni az újonnan bevezetett inflációkövető – igaz, akár több mint 5 éves futamidejű – állampapírok népszerűségét. Ugyanakkor a termőföldek kapcsán megállapíthatjuk, hogy a hazai földpiac az elmúlt években stabilan átlagos 7-8 %-os éves értéknövekedést produkált. Vagyis aki az elmúlt években termőföldbe fektette szabad forrásait, az még akkor is jelentős értéknövekedést könyvelhetett el, ha a föld hasznosításából nem származott jelentős mértékű jövedelme. Ez az áremelkedési tendencia tehát várhatóan az idei évben is kitart, hiszen a földpiac teljesítménye sokkal kevésbé függ a különféle állami kedvezmények lététől, mint például a lakáspiacé. Más kérdés, hogy 8-9%-is infláció mellett várhatóan önmagában a termőföldek értéknövekedése sem lesz képes hozamot realizálni a tulajdonosoknak az idei évben.
2.) Egy elhúzódó háború a szomszédban
Talán a legnagyobb bizonytalansági tényezőt az orosz-ukrán háborús konfliktus okozza 2022-ben. A háború gazdasági hatásai már most is látszanak, a globális mezőgazdaságot különösen élénken érintik, hiszen a szembenálló felek – az idei évre biztosan, de vélhetően hosszabb távon is – elvesztették meghatározó gabonaexportőri szerepüket. Az Ukrajnából és Oroszországból eddig komoly mennyiségű gabonát vásárló országoknak pedig a lehető leggyorsabban pótolniuk kell a kieső importárut, hiszen ennek elmaradása akár komoly humanitárius katasztrófához, élelmezési válsághoz is vezethet egyes afrikai és ázsiai országokban. A magyar mezőgazdaságról sokszor hallani, hogy jóval több élelmiszert képes előállítani, mint ami az ország lakosságának ellátásához szükséges. Egy esetlegesen elhúzódó háborús helyzet miatt a már bevezetett export-korlátozások mellett várható a mezőgazdasági termelés fokozásának ösztönzése, akár az eddig akár átmenetileg is parlagon tartott területek ismételt termelésbe vonásával, amelyet a jelenlegi hírek szerint az EU-s agrártámogatási rendszer is tolerálni képes. Mindez természetesen fokozza a földek iránti keresletet vagyis szintén árfelhajtó hatású lehet.
3.) Az osztatlan közös tulajdon felszámolása
Több bejegyzésünkben is foglalkoztunk már a földeken fennálló – és a hazai földhasználati és tulajdoni viszonyok egyik legnagyobb kerékkötőjét jelentő – osztatlan közös tulajdon felszámolásának lehetőségeivel. Amennyiben az új szabályozás hatályba lépése óta eltelt időben csak igen lassan beindult megosztási és bekebelezési folyamatok az erre vonatkozó várakozások szerint jelentősen felgyorsulnak az idei évtől, úgy az szintén a földárak további emelkedéséhez fog vezetni. Hiszen az egyetlen tulajdonossal bíró földterület mindig jelentősen többet ér az osztatlan közösnél. Mivel még közel 1 millió földterületen vár megszüntetésre az osztatlan közös tulajdon, így van bőven tere az új 1/1-es földtulajdonok nyomán létrejövő áremelkedésnek. Ne felejtsük el azt sem, hogy az osztatlan közös földtulajdon felszámolása során a földművesnek nem minősülő tulajdonostársak is szerezhetnek földtulajdont, sőt, az ilyen eljárások nyomán létrejövő földtulajdonra a személyenkénti 300 hektáros felső tulajdoni korlát sem vonatkozik. Tehát szinte biztosak lehetünk abban, hogy a hazai földpiac belátható időn belül számos új, földművesként nem regisztrált olyan földtulajdonossal fog bővülni, akik az osztatlan közös tulajdonuk tulajdonviszonyainak rendezése révén jelentős földtulajdonosokká válnak.
4.) 2023-tól életbe lépő új földügyi szabályok
2023-tól több jelentős, a hazai földpiacot érintő jogszabályi változás lép életbe. Ezek közül kiemelendő a termőföld-öröklés új szabályozása, amely megakadályozza az osztatlan közös tulajdon keletkezését a földeken. Vagyis a jövő év elejétől, amennyiben többen örökölnének közösen egy földet vagy egy tulajdoni hányadot, annak kapcsán legfeljebb egy éven belül el kell dönteniük, hogy melyikük lesz a tulajdonosa, illetve közösen kell értékesíteniük az örökölt földet. Az ilyen jellegű, az örökösök közötti elszámolási helyzetek is nagy eséllyel a földárak emelkedését fogják majd okozni, hiszen minden olyan örökösnek, aki nem kíván a földdel foglalkozni, az lesz az érdeke, hogy minél több pénzt kapjon saját örökölt tulajdoni hányadáért. Fontos szabályozási újdonság lesz még a 2023. január 1-jén hatályba lépő gazdaságátadási törvény, amely lehetővé teszi, hogy az elővásárlási jogok és egyéb speciális törvényi előírások alól mentesülve lehessen akár komolyabb földvagyont is bárki másra ruházni. Amennyiben pedig a gazdaságátadó személy bizonyos földeknél jobb elővásárlói ranghelyen áll, mint a majdani gazdaságátvevő, úgy érdemes lesz még az idei évben megszerezni a vágyott földek tulajdonjogát, ami szintén a földpiaci keresletet fogja erősíteni.
5.) Egy esetleges új kormányzati földprogram
Nem zárhatjuk ki egy új kormányzati földértékesítési program indítását sem 2022-ben, noha a 10 hektár alatti méretű állami földek eladása 2020 óta folyamatos. Mivel az állam folyamatosan vásárol, örököl és cserél földeket, biztosan van olyan fölösleges földkészlet, amelynek a legjobb hasznosítási módja a nyilvános pályázaton történő értékesítés lenne. Nincs pontos nyilvánosan elérhető adat arra vonatkozóan, hogy az egykori termelőszövetkezeti földhasználattal érintett földek közül mennyi került a 2020. évi XL. törvény alapján a Nemzeti Földalapba (vagyis állami tulajdonba), de feltételezhető, hogy több ezer hektár ilyen terület létezik. A törvény alapján az ezeken a földeken fennálló korábban megkötött földhasználati szerződések 2022. december 31-én mindenképpen megszűnnek, vagyis az államnak bőven lesz lehetősége arra, hogy legkésőbb 2023 elején egy új földértékesítési programot hirdessen, hiszen ezekre a földekre korábban sem volt szüksége, így várhatóan a jövőben sem lesz érdemes állami tulajdonban tartani azokat. Ha pedig a 2022-ben várható költségvetési hiány mértékére is vetünk egy pillantást, vélhetően kormányzati elvárás is lesz mind az idei, mind a jövő évben az állami földalapkezelő felé, hogy minél több földet adjon el, lehetőleg minél magasabb áron, növelve az állami bevételeket. Több tényező is alátámasztja tehát, hogy lenne reális alapja egy újabb nyilvános állami földértékesítési programnak, amely kapcsán a korábbi tapasztalatok alapján biztosan kijelenthető, hogy ismételten komoly árfelhajtó hatással bírna a földpiac érintett szegmenseiben.
+1.) Egy (nem?) várt tartalmú EU-s döntés
Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy hazánknak az Európai Unióval vívott évtizedes szabadságharcai sorában bizony ott találjuk a 2014-től hatályos földforgalmi szabályozással kapcsolatos jogvitát is, amely jelenleg már az uniós bíróság előtti szakaszban van. Komoly esély mutatkozik arra, hogy a közeljövőben várható ítélet alapján Magyarországnak úgy kell módosítania a földjogi szabályozását, hogy lehetővé tegye a jogi személyek – vagyis akár külföldi cégek – földtulajdonszerzését. Ha pedig ez az ítélet ilyen tartalommal bekövetkezik 2022-ben, akkor – függetlenül attól, hogy a szabályozás ténylegesen mikor módosul majd – bizonyosan ki fog alakulni egy olyan eladói várakozás a hazai földpiacon, amely jelentős, a korábban „megszokott” éves ütemet jóval meghaladó földár-emelkedést fog generálni. Hiszen a tőkeerős külföldi cégek, amelyek az új szabályozás alapján bizonyosan készek lesznek a magyar földből „bevásárolni”, sokkal többet fognak tudni adni ugyanazért a területért, mint akár a hazai vállalati konkurenseik, akár a magyar földművesek.
Rövid és középtávon van tehát számos olyan tényező, amely a hazai földárak további emelkedését prognosztizálja, e tényezők bekövetkezésük esetén önmagukban is különböző mértékű áremelkedést tudnak generálni, de természetesen, ahogy eddig is, úgy ezután is lesznek a magyar földpiacon stagnáló és igen élénk földforgalmat mutató régiók, illetve művelési ágak.
Forrás: Föld Körüli Pálya
Farkas volt, van, és reméljük, lesz is a Kárpát-medencében. Mindig. Volt, amikor több, volt, amikor kevesebb, de azt nyugodtan mondhatjuk, hogy állandóan jelen van térségünkben, annak ellenére, hogy eleink vért izzadva, mindent elkövettek, hogy ne legyen. Természetesen voltak időszakok, amikor olyan kevés volt belőlük, hogy nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy sikerrel jártak, de egy-egy kóbor példány azért mindig előfordult a peremterületek erdeiben. Ezeket, ha egyáltalán észrevették, addig hajtották, amíg sikerült vagy agyonlőni, vagy kihajtani a határon túlra.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Pedig farkas volt szépen a valamikori Magyarország területén. A XIX. század végén, mondjuk Baranyában, a világhírű Bélyei birtok területén, azaz a Kopácsi-rétben, a csülkös vad védelme érdekében még mérgezték is, amiről részletesen beszámolt a Vadász-Lap 1892-es évfolyama. A jelentést Klobusicki Kálmán írta, aki akkor az uradalom fővadásza volt. Egy másik példa a farkas jelenlétére egy családi történet. Nagyanyám, aki 1888-ban született, mesélte, hogy úgy 15 éves korában olyan kemény tél volt, hogy a Duna befagyott, és a farkasok leereszkedtek a Papuk-hegységből, átjöttek a jégen Bácskába, és egészen Topolyáig jutottak, ami körülbelül 60 kilométerre van a Dunától. Itt aztán bevették magukat a Bácsér nádasaiba, és komoly károkat okoztak a tanyavilágban. Az akkori úri vadászok és a helyi társaság tagsága nagy hajtóvadászatot szervezett az ordasok „megbüntetésére”, azonban azoknak sikerült kitörniük és visszaszökniük a Duna bal partjára, azaz meglógtak.
Egészen más a helyzet a Duna–Száva vonalától délre, illetve a dél-bánáti, delibláti homokpuszta erdeiben. Ott állandó, stabil, sőt az utóbbi években növekvő állománnyal számolhatunk, ami meglátszik elsősorban az őzállományon és a jószágtartó gazdákat ért károkon. Ugyanis télen, és ott a hegyvidéken, még igencsak havasak a telek, a vad lehúzódik a települések környékére, ahol könnyebben jut táplálékhoz. Őket követik a ragadozók, és mivel sokkal könnyebb elkapniuk a háziállatokat, mint a vadat, mindent megtesznek, hogy bejussanak egy-egy juhhodályba vagy istállóba, ahol aztán hihetetlen vérengzést visznek végbe. Ilyenkor beindul náluk a gyilkolási kényszer és addig ölnek, amíg egy birka is mozog az ólban.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Most sokan azzal a kérdéssel állnak elő, hogy hol vannak a pásztorkutyák. Az ottani emberek tapasztalata szerint egy 5-6 farkasból álló falkával szemben, ami nem ritka, 2-3 kutya tehetetlen. Valójában azokat eszik meg elsőnek. Ugyanis előszeretettel „vadásznak” az ember legjobb barátjára, méghozzá olyan módon, hogy az meg se nyikkan, és már viszik is. A Sár-hegységben (ma Koszovó) az emberek jószágtartásból élnek. Ott tenyésztették ki a híres Sárhegyi pásztorkutyákat. Van gazda, aki több ilyen komondor nagyságú ebet is tart. Az ottani csobánok szerint a farkasok egy tüzelő szukát „küldenek” a falu alá. Az elcsalja a kutyákat az erdő széléig, ahol az éhes falka várja a vacsorát. Egyes tapasztalt és szavahihető vadászok elmondása szerint, még a hajtásban résztvevő kopók közül is rendszeresen kiveszik a vámot. Nem zavarják őket a lövések, az emberek jelenléte, elkapják a kutyát, és a gazdi örülhet, ha a nyomkövetős nyakörvét megtalálja.
A Balkánon vadásszák a farkast, Berni Egyezmény ide vagy oda. Vannak egyesületek, amelyek nagy üzletet csinálnak a farkashajtásokból. Rengeteg vadászt csődítenek össze, van, ahol több mint ezer puskás jelenik meg, de ezek a tömeges megnyilvánulások többnyire eredménytelenek. Ahogy verebet nem lehet nagy dobbal fogni, úgy farkast sem lehet lakodalmas menettel vadászni. Itt elsősorban az eszem-iszom, dínom-dánomon van a hangsúly és nem a vadászaton, no, meg a részvételi díj begombolásán, ami nem kis összeg!
Ha valaki szeretne farkast lőni, az keressen kapcsolatot a helyi társaságoknál, amelyek dögteret tartanak fenn, zárt, fűtött magaslesekkel rendelkeznek, és van idejük akár egy hétig is kinn éjszakázni a behavazott erdőn. Az olyan vadász látni fog farkast és lőhet is, ha minden a tervek szerint alakul. Ez biztosan valamivel drágább, mint a lenyúlós nagy hajtások, de eredményesebb is.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Akármit is mondanak a magukat állatjogi képviselőnek tituláló szervezetek, a farkast vadászni kell. Nem könnyű, rengeteg időt, jó erőnlétet és elszántságot igénylő munka. De megéri. Természetesen az, hogy vadásznak farkasra, ma már nem azt jelenti, hogy azért teszik ezt, mert ki akarják irtani – nem, erről szó sincs. A farkast azért kell vadászni, mert ellenkező esetben úgy járunk vele, mint a sakállal. A fejünkre nő, és akkor már késő. Manapság a fenntartható környezetvédelem elképzelhetetlen a vadászat nélkül! Ha bekövetkezik a farkasállomány túlszaporodása, elkerülhetetlen, hogy a legnagyobb károkat elszenvedő gazdák a saját kezükbe vegyék a gond orvoslását, és abból senkinek sem lesz haszna. Erre is lehetne számtalan példát felhozni. Okuljunk belőlük!
Írta: Hadzsy János
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Sebzett medve ólálkodik Székelyudvarhely környékén
Sebzett medvét láttak Székelyudvarhelyen
Jobb hátsó lábán sérülhetett meg az a medve, amely kedden éjszaka járt a székelyudvarhelyi Hunyadi János és II. Rákóczi Ferenc utca kereszteződésében lévő benzinkútnál. A vadászok nem találják a különösen veszélyes nagyvadat.
Noha a 112-es segélyhívószámon nem történt bejelentés, a székelyudvarhelyi Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesületet arról értesítették, hogy egy medve járt kedden éjszaka a Hunyadi János és II. Rákóczi Ferenc utcák kereszteződésében lévő benzinkútnál. Sebzett vad Mărmureanu-Bíró Leonárd, a vadászegyesület igazgatója a Székelyhonnak elmondta: kollégáik ellenőrizték a helyszínt és beigazolódott, hogy valóban a ott járt a nagyvad.
Mint mondta, a nyomokból sajnos nem derült ki, hogy honnan érkezett a benzinkúthoz a medve, az viszont egyértelműen látszik, hogy sebzett, közepes méretű egyedről van szó.
„Az egyik hátsó lába sérülhetett meg a medvének, hiszen annak a nyomait nem találtuk meg, így jó eséllyel azt vonszolja maga után” – magyarázta a szakértő. Az igazgató rámutatott: már jó ideje nem vadásznak medvére, hiszen felhasználták a nagyvadak kilövésére jóváhagyott kilövési kvótákat – ráadásul nincs is vadászidény a fajra –, ezért úgy sejtik, hogy egy autó üthette el az egyedet. A nyomok alapján elmondható, hogy a sebzett vad a Hunyadi János utcai Nagy-Küküllő-hídnál ment vissza a folyómederbe.
A vadászok szerdán átvizsgálták a medret egészen a város végéig, ám nem találták meg a helyszínt, ahol távozott onnan a veszélyes egyed. Figyelmesen közlekedjünk Különösen veszélyes a sebzett medve, ezért a vadásztársaság munkatársai arra kérnek mindenkit, hogy lehetőleg kerüljék el a folyómeder említett szakaszát, ha mégis arra járnak, akkor pedig figyelmesen közlekedjenek.
Mărmureanu-Bíró Leonárd hangsúlyozta, hogy kollégáik az elkövetkezőkben is megfigyelés alatt fogják tartani a helyszínt. Sokat segítene nekik az ügy felderítésében, ha megkapnák a benzinkúton készült videófelvételeket, ám azt hivatalosan csak a rendőrség kérheti ki.
A szakembertől megtudtuk, hogy a medvék jó része nem alszik téli álmot az enyhe tél miatt, rendszeresen látni azokat az etetőknél. Mindemellett az erdőkben bőséges makktermés volt, így találnak élelmet a természetben is. Az említett eseten kívül egyébként mostanában nem észleltek medvéket Székelyudvarhelyen.
Forrás: Székelyhon
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Évadzáró apróvadvadászat Polányban
Évadzáró apróvadvadászat szerveztek a Polányi Vadásztársaság Egyesületnél
Évadzáró apróvadvadászat volt a Polányi Vadásztársaságnál. Arnold jött reggel értem, és 8-kor Polányból indultunk. 20 puska, 2 hajtó. Na, ki lesz az elálló? Mindenki félrenéz, a sáros csizma orrát vizsgálja. Hosszú csend, majd: cserélünk. Végül István, Attila és én. Előre mentünk. A kakasok kint napoztak a vetésen. Az autókat látva iszkiri be az erdőbe, majd a hajtás… hát nem. Elpucoltak a vadkakasok egy időre. Lesz még forduló. Az első hajtásnál alig szóltak a puskák.
Fotó: Juhász György – Polányi Vadásztársaság Egyesület – Agro Jager News
A következő hajtásnál István, sok éves terepismerete révén, rábökött egy kanyarban az út szélére. Szót fogadtam, csak rajtam múlt, hogy mellé durrogtattam színes farkú madarainknak. Ahogy közeledett a hajtósor, a dombok közötti út hajlatában, hangtalanul repülő fácán közeledett egyenesen felém, majd kanyar balra.
Kakas vagy tyúk? Kakas vagy tyúk? Hopp, kakas! De épp beérkezett a fák takarásába. Erről lecsúsztam. Következő ugyanott, ugyanúgy. Ez tyúk. Hű, most jó, hogy kivártam. Következő színes farkú jobbról, a fák között – mellé.
Harmadik hajtás. Ha ott maradok az erdő szélén – ez volt az első gondolatom –, akkor két szajkót lehetett volna jól megzaklatni. Gratulálok, Roland! Egy igazi toronykakast lőtt!
Negyedik hajtás. Még mindig elálló vagyok. István sarokra állított, Attila szerint róka is jöhet. És jött. Persze nem pont ott, ahol vártam. Pucolt a vetésen, kiléptem a fák közül és jól mellé lőttem a barátságtalanul messzire került lompos farkúnak. Amíg a rókát idegesítettem, a hátam mögött elfutott egy nyúl. Mivel nem láttam, hibázni sem tudtam. 🙂
Fotó: Juhász György – Polányi Vadásztársaság Egyesület – Agro Jager News
Becsatlakoztam a hajtóvonalba. A 20 puska zöme U alakban hajtotta a Deseda melletti nádast, zsombékost. Nekem a szántás jutott, vagy hatodmagammal. És igen, egy tapsifüles iramodott meg a szántásnak, az U közepétől messze. Nekem pont jó. Lövés. Tapsifüles meg sem rezzen, fut tovább. Másik cső. Tapsifüles karikában, majd kevésbé fürgén menekülne, de az ebek letartóztatták. Jippí! A negyedik nyúl lóg a papámtól örökölt oldaltáskán, ami úgy 45 éve dolgozott utoljára.
Utolsó hajtás. Megint elálló vagyok. Bebizonyosodott, hogy az elállók sokat tudnak tenni a teríték növelése érdekében. Nekem ez ma (sem) nem sikerült. Úgy éreztem, az összes színes farkú madár felém repült, úgy 200 km/h sebességgel. Jó, hogy vad, de ennyire?
Fotó: Juhász György – Polányi Vadásztársaság Egyesület – Agro Jager News
A teríték és a kompetencia után újévi sortűzzel búcsúztunk az évtől. Nagyon szórakoztató év végi vadászat volt! Köszönöm!
Írta és fényképezte: Juhász György
Vadászni szeretne Polányi Vadásztársaság Egyesületnél?
Keresse bizalommal Somogyvári Erika Rita elnököt
Tel: +36 30 93 70 09 8
Email: somogyvarieri@gmail.com
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kint a bárány, bent a farkas!
Menyhalhelyzet a Rába körmendi szakaszán: Siralmas!
Sebzett medve ólálkodik Székelyudvarhely környékén
Módosult a növényvédelemben felhasználható hatóanyagok engedélye
Kútba esett hiúzon segítettek a hegyimentők
Sasszinkronnal egybekötött madarásztúra a Tisza-tavon
Továbbra is Németország a legfőbb mezőgazdasági kereskedelmi partner
Elesik a 2024. évi AÖP támogatástól, aki nem teszi meg ezt a bejelentést
Azonnali lépéseket sürget a FAO a szudáni éhínség megállítására
Évadzáró apróvadvadászat Polányban
Adventi vadászat Biharnagybajomban és a hírhedt bajomi avatás – GALÉRIÁVAL
VADÁSZATI LEHETŐSÉG: Terelés január 5-én az Ormánságban
Vadászjegyváltás 2025/2025 évre
Az első íjjal elejtett vaddisznóm
Számadás: az óesztendő utolsó vadászata a Kakat-mentén – GALÉRIÁVAL
Az első Szt. Hubertus vadász és vizslája verseny – Dr. Polgár Kálmán emlékére
Vadászjegy érvényesítés 2025/26
Beszámoló a 2024. november 22–24. között Nagyszénáson rendezett vadászatról és Field-Trial Solymászversenyről
Életem első dámszarvasbikája
