Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Vadászat

Tovább kell növelni az élelmiszer-ellátás válságállóságát

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Agrárminisztérium: Az élelmezésbiztonsággal kapcsolatos kilátások és kihívások képezték fő témáját az Agrárkutatás Állandó Bizottság (Standing Committee of Agricultural Research, SCAR) legutóbbi rendezvényének, amelyen részt vett Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.

Kép: Agrárminisztérium

Az európai országok agrárminisztériumainak részvételével működő szakértői testület arra kereste a választ, hogy melyek azok a kiemelt kutatási területek, amelyek érdemben segíthetik az élelmiszer-ellátás válságállóságának növelését szolgáló fejlesztések létrejöttét.

Határozott vélemény fogalmazódott meg annak kapcsán, hogy a sérülékenység csökkentése érdekében – a fenntarthatóság megteremtése jegyében – a már korábban megkezdett erőfeszítések továbbvitele szükséges.

A SCAR célja, hogy még intenzívebbé tegye a tudomány és politika közötti párbeszédet, még pontosabban körvonalazza azokat az irányokat, amelyekkel az Európai Unió élelmiszer-ellátása kiszámítható alapokra helyezhető át. Álláspontjuk szerint nem a kívülről érkező negatív hatások kivédésére, sokkal inkább a belső ellenálló képesség fokozására kell helyezni a hangsúlyt. Olyan élelmiszerrendszerekre van szükség, amelyek rugalmasan alkalmazkodnak a váratlan helyzetekhez, hiszen az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy lehetetlen a krízisek megbízható előrejelzése. Ezen összetett átállás egyik mozgatója a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram, amely jelentős erőforrásokat biztosít az új ismeretek megszerzésére irányuló projektek finanszírozására.

Magyarország számára kiemelten fontos, hogy mind a SCAR, mind a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram tevékenységében aktív közreműködő legyen, hiszen ezáltal nemcsak az új kutatási eredmények szorosabb nyomon követésére, de az arra épülő döntések hatékonyabb befolyásolására is mód nyílik.

Forrás: AM

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Vadászat

Farkasok garázdálkodnak Kárpátalján

Print Friendly, PDF & Email

Farkas rabolt egy kiskutyát Ukrajnában – videóval:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A térfigyelő kamera kapta lencsevégre, ahogy egy farkas zsákmányul ejt egy kiskutyát a Perecsenyi kistérséghez tartozó Poroskő (Poroskovo) településen. Az esetről a Kárpátaljai Megyei Vadászok és Halászok Egyesülete számolt be. A felvételen jól látszik, ahogy a farkas az udvarra merészkedik, majd zsákmányul ejti a kiskutyát.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az egyesület elmondása szerint a teljes körű háború óta érvényben lévő ukrajnai vadászati ​​tilalom miatt legalább négyszeresére nőtt a ragadozó állatok állománya a kárpátaljai erdőkben.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A farkasok, sakálok, rókák és más állatok egyre gyakrabban merészkednek az emberek közelébe élelem után kutatva, és ez nagyon veszélyes, mivel a ragadozók nemcsak támadhatnak, hanem számos fertőzést is hordozhatnak.

Az elmúlt két évben kárpátaljai szakemberek többször is észlelték a veszettséget és leptospirózist ragadozóállatoknál, valamint az afrikai vadsertéspestis kitörését is észlelték.

Forrás: Kárpátalja.ma

Tovább olvasom

Vadászat

Hogyan pótoljuk a vadászjegyünket?

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Minden vadász életében előfordult már olyan eset, hogy útközben elveszített valamit. A legnagyobb odafigyelés mellett is sajnos előfordulhat. Főleg idegen helyen, amikor a vadászat mellett sok apró dologra kell figyelni egyszerre. Pakolni, cserkelni, autóból ki-, beszállni, esetleg utánkeresni, sok bonyodalomhoz vezethet.

Ábra: Agro Jager News

Az OMVK-tól tájékoztatást kértünk a vadászjegy pótlásával kapcsolatban, amit változtatások nélkül teszünk közzé:

 

– Milyen szankcióval jár, ha a vadász (vadászat közben),nem tartja magánál a vadászjegyét, illetve nem tudja azt felmutatni a hatóság kérésére.

Ilyen helyzetben A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1996. évi LV. törvényben (Vtv.) leírtak szerint kell eljárni

„64. § (2) Aki az (1) bekezdésben felsorolt dokumentumok bármelyikének hiányában vadászik, azt az ellenőrzésre jogosult személy a vadászatból azonnali hatállyal kizárja.”

Emellett a Vtv. 84. § (4) bekezdése alapján jogosulatlan vadászatnak minősül a 64. § (1) bekezdésében felsorolt igazolások hiányában történő vadászat, a felsorolás pedig a vadászjegyet is tartalmazza (ld. alább). A 84. § (1) bekezdésének g) pontja szerint a jogosulatlan vadászat vadvédelmi bírsággal sújtandó, amely mértéke esetenként és a cselekmény súlyától függően legalább ötvenezer, legfeljebb ötmillió forint, és ismételten kiszabható.

 

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

– Kik és milyen jogszabály alapján jogosultak vadászat közben ellenőrizni a területen lévő vadászt?

A Vtv. vonatkozó rendelkezése:

„64. § (1) A vadász a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt és az e törvényben meghatározott vadfaj vadászata esetén az azonosító jelet (…) a vadászat alkalmával köteles magánál tartani, és azt a vadászatra jogosult képviselője, a hivatásos vadász, a tájegységi fővadász, a vadászati, természetvédelmi hatóság vagy a rendőrség felhívására bemutatni.”

 

– Ha megállapítást nyer a dokumentum hiánya, mi történik, milyen törvény alapján szankcionálható az illető, illetve mi a büntetési tétele?

A válasz az 1. a kérdésre adott válaszban megtalálható.

Ugyanakkor fontos tudni – és megköszönjük, ha ezt az információt kiemelten ajánlják olvasóik figyelmébe – hogy ez évtől az ugyfelszolgalat.omvk.hu oldalról az érvényes vadászjeggyel rendelkező személy akár az ellenőrzéskor is le tudja tölteni úgy a vadászjegy-igazolást, mint az érvényes vadászfelelősség-biztosítás meglétét igazoló dokumentumot, amelyeket a telefonja képernyőjén be is tud mutatni az ellenőrző személynek. (A funkció használatához Ügyfélkapu hozzáférés szükséges.)

Ábra: Agro Jager News

Amennyiben az ellenőrzést rendőr végzi, ő az úgynevezett „4T” adatok (ezek a természetes személy /polgár/ egyértelmű azonosítását szolgáló, egyedileg a személyhez rendelt négy természetes személyazonosító, vagyis a polgár családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye, születési ideje és anyja születési családi és utóneve) alapján a rendőrség belső rendszerén keresztül is látja, rendelkezik-e érvényes vadászjeggyel az illető.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

– Az elveszett vadászjegyet hogyan lehet a legegyszerűbben pótolni?

A vadászjegyet csak egyféleképpen lehet pótolni. A Vtv. 84. § (1) bekezdésének i) pontja és A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (Vhr.) 86. § (3) bekezdése alapján a vadászjegy elvesztését, megsemmisülését vagy eltulajdonítását az erről való tudomásszerzéstől számítva 8 napon belül kell bejelenteni. A Vhr. 50. § (3) bekezdése értelmében a pótlást a Vadászkamara azon vármegyei Területi Szervezeténél kell kérni, amely területileg illetékes a vadász lakóhelye (állandó lakcíme) szerint. Kivételt épeznek azon esetek, amikor a pótlásra a vadász olyan lakóhely-változtatása miatt kerül sor, amelynek következtében a vadászjegy kiállítása a Vadászkamara másik területi szervének illetékességébe kerül.

Fontos tudni, hogy az elvesztést a vadászati hatóságnak is be kell jelenteni! A Vtv. 84. § (1) i) pontja értelmében „A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni a vadász, ha a vadászjegy elvesztését, megsemmisülését vagy annak tőle való eltulajdonítását nyolc napon belül elmulasztja bejelenteni a vadászati hatóságnak.” A (2) bekezdés szerint a vadvédelmi bírság mértéke esetenként és a cselekmény súlyától függően legalább ötvenezer, legfeljebb ötmillió forint, és a bírság ismételten is kiszabható.

 

– Ez milyen költséggel jár?

A Vhr. 50. § (1) bekezdése értelmében a vadászjegy fenti okokból történő pótlásáért a vadászjegy kiállításának ellentételezéséért a pótlás időpontjában érvényes fizetendő díj felét kell megfizetni. A mindenkori díjat az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 2/A. § (1b) és (1c) bekezdésében meghatározott szabályok alapján a Vadászkamara honlapján teszi közzé a vadászati évet megelőző év december 31. napjáig, jelenleg ez az összeg 25 000 Ft, tehát a pótlás díja jelenleg 12 500 Ft.

Az ábra illusztráció.

– Mennyi idő mire megérkezik az új kártya?

A kártya a bejelentéstől (pótlás igénylésétől) számított 1 hónapon belül érkezik meg. Ugyanakkor a Vadászkamara illetékes Területi Szervezetétől megkért vagy az ügyfélszolgálatról a fentiekben leírtak szerint letöltött dokumentumok addig is feljogosítják az igénylőt a vadászati tevékenység folytatására és a vadászati célú fegyvertartásra.

 

Írta: Földvári Attila szóvivő – OMVK

 

Tovább olvasom

Vadászat

A siker biológiájának nyomában: forró nyomon követik az aranysakál terjedését a MATE kutatói

Print Friendly, PDF & Email

A MATE kutatói a sakál térbeli terjeszkedését és populációdinamikáját vizsgálják:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Gödöllő, 2024. július 18. – Gondolta volna, hogy Magyarország volt az egyik első ország Európában, ahol az aranysakál az 1980-as éveket követően ismét megjelent? Ennek ellenére a toportyán vagy nádi farkas néven is ismert ragadozót a magyar Vöröskönyv szerzői 1989-ben kihaltnak tekintették, mivel az utolsó ismert és hivatalosan bejelentett egyedet még 1942-ben lőtték. A szakértők véleményét a sakálok gyors visszatérésükkel hamar megcáfolták, és az 1990-es évek közepe óta terjedése nagymértékben felgyorsult. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói a kilencvenes évek elejétől folyamatosan figyelemmel kísérik a faj rohamos térhódítását, egészen napjainkig. 

Fotó: MATE

Bijl Hanna doktorandusz, Dr. Csányi Sándor témavezetésével, doktori témája keretében a faj terjedésének modellezését tűzte ki célul. Az ő és a MATE más munkatársainak az elmúlt évtizedekben végzett alapos munkája eredményeként ma már bőséges ismeretanyag áll rendelkezésre erről a ragadozóról. Tekintsük be munkájukba közelebbről!

Hazai helyzet 

Az aranysakál az elmúlt évtizedekben sebesen elterjedt Európa-szerte, és az elsők között jelent meg újra Magyarországon. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár (www.ova.info.hu) 1995-től 2021-ig terjedő adatai alapján a MATE kutatói a faj térbeli terjeszkedését és populációdinamikáját vizsgálták. Eredményeik szerint a faj átlagos éves növekedési üteme 40%, és mára az ország 86%-át belakta ez a nagy visszatérő. Az aranysakál elterjedési területének bővülése Magyarországon a délnyugati régióban, a Dráva feletti részen kezdődött, amely állományok nagyon gyors növekedést mutattak és a faj terjedése továbbra is hasonló ütemű maradt. Időközben az ország északkeleti és északnyugati részén is új állományok alakultak ki. Ezek az újonnan betelepült populációk tovább bővültek, és további területeket foglaltak el a központi régióban. Az aranysakál sikeresen meghódította az egész országot, kivéve a legészakibb és északnyugati csücsökben lévő területeket. Érdekes adat, hogy a populáció terjeszkedési üteme csupán az utolsó években csökkent, ami arra enged következtetni, hogy az aranysakál populáció hamarosan stabilizálódik, hiszen a növekedés elérte a maximumot hazánkban. Ez azt jelzi, hogy a kezdeti betelepedéstől az állomány stabilizálódásáig két-három évtizedre volt szükség.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Terjeszkedés okai

A sakál nemcsak Magyarországon terjed, hanem egy Európa-szerte ismert és nagy figyelmet kapott jelenségről beszélünk. Bár nem mindenhol azonos ütemben növekszik számuk és terjeszkednek, de összességében miért is terjedhet ilyen sikeresen ez a faj?

A különböző aranysakálok állomány-növekedése összefügg az antropogén táplálékforrások rendelkezésre állásával, a mezőgazdasági intenzitással, a hulladékgazdálkodással, és főleg az éghajlat változásával. Az organikus hulladék létfontosságú táplálkozásuk szempontjából, és a földhasználat és az éghajlat változásai is kedvezően befolyásolták elterjedésüket. Magyarországon az erdőborítottság növekedése miatt az aranysakálok fő zsákmányállatai, a kisemlősök is növekvő számban állhatnak rendelkezésükre. Ráadásul a nagyvadállomány félévszázados növekedése miatt ezekből mára évente több, mint 300 ezret lőnek, ami azt eredményezi, hogy az aranysakálok is sokkal több zsigert (állati fehérje) tudnak elfogyasztani, különösen mivel dögöket is esznek.

Figyelembe véve a 2021-ben több mint 12 000 egyedből álló országos lelövési számot, a magyarországi aranysakál populáció valójában akár elérheti a 60 000 egyedet is, feltételezve, hogy a vadászat révén a populációnak csupán egyötödét veszik ki. Így napjainkban Magyarország lehet az az ország, ahol Európában a legnépesebb aranysakál populáció található.

Forrás: MATE

Tovább olvasom