Keressen minket

Vadászat

Aranysakál kotorékvadászata – GALÉRIÁVAL

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Dr. Szőcs Tímeát, hazánk egyik ismert kotorékvadászát kérdeztük az aranysakál vadászatáról és a faj szokásairól. Egyetemi tanulmányait az Állatorvostudományi Egyetemen végezte. Tanulmányaival egy időben letette a vadászvizsgát. A solymászat mellett a vadászkutyák is mindig vonzották. Több kutya nevelkedett a kezei között, a terrierek mellett német vizslával is vadászott. Kotorékozni border terrierrel kezdett, Nemes Zsoltnak köszönhetően. Gyöngyösi Péter hozta be Magyarországra a Robert Booth által tenyésztett patterdale terriereket, rajta és Bartók Ferencen keresztül jutott hozzá az első ilyen kutyájához.

Simon, egy aranysakál-kotorék előtt. (Fotó: Dr. Szőcs Tímea – Agro Jager News)

Dr. Szőcs Tímea és “Gizmó”

Aranysakállal jó pár évvel ezelőtt Kaposváron találkozott, majd a KEFAG Zrt. területén Vér István segítségével ejtette el élete első aranysakálját, hívással, sörétes fegyverrel.

Amikor elsőként találkozott Simon nevű kutyája aranysakál kölykökkel kotorékban, akkor a kutya „nem értette” a helyzetet. Az aranysakált valószínűleg nem zsákmányállatnak tekintette, hanem fajtársnak. A kutya kezdetben hezitált, gondolkozott, nem tudta, mit kellene tennie. A kotorékebeknek is meg kell azt tanulnia, hogy az aranysakál zsákmányállat. Ez főleg a fiatal, rutintalan, illetve a jól szocializált, falkában élő kutyákra igaz. Olyan kutya is akad, ami aranysakál kotorékokban megtagadja a munkát. Mivel az aranysakál is a kutyafélék családjába tartozik, a két faj egymással kereszteződhet. Mások beszámolói alapján, több esetben előfordult olyan hajtóvadászat is, ahol a hajtókutyák „elmentek” az aranysakál mellett. Vélhetően a szaguk kutyákéhoz hasonlított, előzetes tapasztalatok híján nem tekintették zsákmánynak.

A kotorékozásban, a gyakorlatban, nem létezik fekete és fehér. Helyzetek vannak, amit a legjobb tudásunk és érzésünk szerint megpróbálunk kezelni – mondta Timi. Nincs általános szabály arra, hogy egy kotorékban mi lakhat. Vannak arra utaló jelek, hogy borz, vagy róka élhet a várban – de a gyakorlat sokszor teljesen mást mutat.

Társas nagyvadvadászaton történt sebzést követően kotorékból terítékre hozott aranysakál. (Fotó: Dr. Szőcs Tímea – Agro Jager News)

Mielőtt bárki nekikezdene egy területen a kotorékozásba, először is megbízható adatokra van szükség és egy jó kutyásra. Az apróvadas területeken, hajtásokon, érdemes a vadászaton résztvevőket megkérni arra, hogy ha kotorékot látnak, akkor szóljanak a területileg illetékes hivatásos vadásznak. Egy kotoréktérkép óriási „kincs”. Legyen az lakott vagy éppen üres, mert vélhetően előbb-utóbb ezt valamilyen szőrmés kártevő elfoglalja. Jó pár évvel ezelőtt az aranysakál jóval óvatosabb volt az emberrel. Egyedszámuk növekedésével, az alkalmazkodóképességük tovább nőtt. Vasúti sínek, tanya, állattartó telep mellett is találtak már kotorékban aranysakált. Kotoréktérképek rögzítéséhez a Google féle térképszolgáltatást célszerű használni, mivel több ember, – egy ugyanazon email címmel regisztrálva, – frissítheti a meglévő adatállományt. A három faj (borz, vörösróka, aranysakál) a kotorékoknál mindig a minimumra törekszik, inkább egy „lakatlan várat” szeretnek elfoglalni.

Egy új kotorék kiásása sok energiába kerül, ezért a három ragadozófaj kotorékhasználata nagymértékben hat egymásra. Olyan is előfordul, hogy egy kotorékban, általában ezek nagyobb várak, rendszerek, két különböző faj található meg egyszerre (róka-borz egymás mellett élés nem ritka, de van adat róka és aranysakál egyidejű elejtésére ugyanazon kotorékból). A vörösrókához képest az aranysakál sokkal kevésbé kotoréklakó, kotorékhasználata inkább a szaporodási időszakra korlátozódik, de az év bármely szakában előfordulhat kotorékban, alkalmilag. Ha tudatosan keressük, előbb-utóbb találkozunk vele kotorékban, azonban az időzítés nagyon fontos. Mivel a három faj egymáshoz alkalmazkodik, ezért a vadászetikát is szem előtt tartva, késő ősszel kezdik meg a borzkotorékok vadászatát. Evvel a gyakorlattal „helyet csinálnak” a vörösrókáknak a koslatás időszakára, amely a tél közepén kezdődik. Tél végére a borzok vadászata – mivel fialási időszakuk ekkor kezdődik, – befejeződik. Ezután az egyértelműen lakottnak látszó borzvárakat messze elkerülik. A koslatás idején a szerelmes rókákra Finnországban kopókkal vadásznak, mivel a rókák kint járnak ilyenkor a területen. Március a legalkalmasabb a vörösrókák számának a csökkentésére, ugyanis ekkor a területet, kotorékot foglalt vemhes szukákat ejtik el, sokszor a kanokkal együtt.

A Duna árterében egy régi elhagyatott borzvár, amelyben aranysakál lakott. (Fotó: Dr. Szőcs Tímea – Agro Jager News)

A vadgazdálkodási szempontokat figyelembe véve, arra kell törekedni , hogy időben végezzük el a kotorékok ellenőrzését.

A vadászetika így fogalmaz:

,,April végéig majdnem valamennyi ragadozó vad megkölykezett már . A teremtés ura, az ember megölheti az állatot de nem kinozhatja s e szempontból indulva ki, május végéig a ragadozókat nem kell bántani, mert az anyjukat elvesztő kölyköknek alkalmasint kinos éhhalállal kell kimulniok . Ha azonban a vad tanyája, hol kölykei vannak, ismeretes: e kimélet megszűnik. ” Vadász- és Versenylap 1. évf . 6. szám 1857

A róka koslatása után kezdődik el az aranysakálé. Általában az aranysakál április végén, május elején fial, ekkor van lehetőség utolérni őket. Azokon a helyeken, ahol vörösróka és aranysakál is él ugyanazon a területen, az figyelhető meg, hogy az aranysakál minden maradékot felvesz a rókakotorék körül. Olykor a rókakölyköket is. Az aranysakálcsalád amit talál, elfogyaszt. Vélhetően emiatt alakult ki az elmúlt években az, hogy a vörösróka járatok egyre szűkebbek. Talán a túlélő vörösrókák így próbáltak alkalmazkodni az aranysakálokhoz.

Fotó: Dr. Szőcs Tímea – Agro Jager News

Tipikus sakálkotorék nincs, vagy csak ritka esetekben látható. Mivel a toportyán nagyobb, mint a vörösróka, egyes esetekben a bejárat nagyobb és szélesebb. Régebbi borzvárat elfoglalva csak a friss kaparás és a nyomai utalhatnak a kotorék jelenlegi lakójára.

Az aranysakál gyomortartalom vizsgálatából megállapították, hogy a sakál étrendje rendkívül nagy szezonalitást és változatosságot mutat. A legkönnyebben megszerezhető táplálékot keresi, ami lehet mirabolán gyümölcse vagy őzgida, dámborjú, vagy pocok – amit már tudományosan is bizonyítottak hazai vadbiológusok. Károkozása az intenzív kölyöknevelési időszakban jelentős, azonban nem lehet az aranysakált kikiáltani egyedüli bűnösnek olyan hibákért vagy folyamatokért, amit nem ez a faj követ el. A vadgazdálkodás egy tudatos, napi munkával járó ágazat, aminek az eredménye sokszor évek múlva térül meg. Ha egy terület elhanyagolt, nem történik okszerű vadgazdálkodás, vadvédelem, az nem aranysakál bűne, hanem minden esetben a területileg illetékes vadgazdálkodóké. A kutyás vadászok szerepe éppen ezért évről-évre egyre jobban felértékelődik, mivel munkájukkal vadgazdálkodási szerepük mellett, több esetben természetvédelmi értékeket is védenek (túzok, rákosi vipera).

„Eb a vadász kutya nélkül” – tartja a mondás. A magyarországi vadászati módok között a kutyás vadászatnak nagy hagyományai vannak. Ennek megléte megkérdőjelezhetetlen. A vadászkutyával történő vadászat számos olyan embert megfertőzött, aki addig laikus, nem vadászemberként élte az életét. A tűz, ami ekkor a kutyák szemében ragyog, hogy ők most vadászhatnak, kézzel fogható – zárta beszámolóját dr. Szőcs Tímea az Agro Jager Newsnak.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotók: Dr. Szőcs Tímea

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

 

Vadászat

A rókavakcinázás a gyakorlatban

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH szakemberei cikket írtak a rókavakcinázásról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A jelenleg használt vakcinát kifejezetten rókák szájon át történő veszettség elleni immunizálására fejlesztették ki. Az oltóanyag gyengített (attenuált) élő veszettség vírust tartalmazó vakcina. Az emberek és a házi állatok oltására kizárólag elölt (inaktivált) vakcinát használnak.

Fotó: MTI

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

A kísérleti oltóanyagot még csirkefejbe, kolbász darabba rejtették. Az iparszerűen gyártott a vakcinákat már iparilag előállítható, különböző paraffinokat, növényi és állati anyagokat tartalmazó, a rókáknak attraktív masszába burkolták az élő vírust tartalmazó vakcina kapszulát (PVC és alufólia buborék csomagolás). A csalianyagba jelzőanyagot is tettek, hogy a csalétek fölvétele a későbbiekben kimutatható legyen.

A vakcinázási kampány a terület kijelölésével kezdődik. A terület alapján a szakemberek megtervezik a kiszórási útvonalakat, és rögzítik az adatokat GPS-ben. A nemzetközi ajánlás alapján 20 adag/km2 sűrűséget terveznek, ami kilométerenkénti kiszórási útvonalnál 50 méterenkénti kidobást jelent.

A következő fázis a kisrepülőgépek fölkészítése, mely a kijelölt repülőtereken történik. A gépekbe szerelnek egy félautomata kidobó berendezést kézi megszakítóval, fedélzeti számítógépet, GPS berendezést és egy fenékkamerát.

Ezeket egymással összekötve betartható a tervezett útvonal, a kívánt sűrűségű kidobás és dokumentálható minden lépés: a konkrét repülési útvonal, minden egyes vakcina kidobási koordinátája, valamint a nem szórt szakasz videofelvétele is.

Ábra: NÉBIH

A földi személyzet feladata, hogy a kiszerelt ülések helyére útvonalanként elhelyezze a szükséges vakcinamennyiséget. További feladatuk az üzemanyag töltése útvonalanként, valamint a szükséges ellenőrzések elvégzése.

A repülőgépvezető átveszi a soron következő útvonal nyomtatott verzióját, ellenőrzi a gép felkészítését, az útvonalat feltölti a GPS-re, majd aktiválja a berendezéseket és felszállási engedélyt kér.

A kiindulási pont koordinátáit elérve elindítja a kiszórást. A repülés közben a pilóta folyamatosan figyeli a tilalmazott területeket (vízfelület, út, vasút, lakott terület, munkavégző személyek), melyek felett kikapcsolja a kiszórást.

A pilóta a befejezési pont koordinátáit elérve kikapcsolja a berendezéseket és visszarepül a repülőtérre. Ezt követően indul újra a ciklus. Egy útvonal általában másfél-két óráig tart.

 

Készítette: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom

Vadászat

Március 30-tól indul a tavaszi rókavakcinázás

Print Friendly, PDF & Email

Három nap múlva elindítják a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázását

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2024. március 30-án kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben. Az immunizálással párhuzamosan ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben az érintett térségekben.

Fotó: NÉBIH

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy a megelőző intézkedések betartása össztársadalmi érdek, a veszettség gyanújának jelentése pedig jogszabályi kötelezettség.

Az immunizálás során a vakcinatartalmú csalétkeket kisrepülőgépek segítségével juttatják ki az érintett területekre. A művelet a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is elérhető.

Tervezett immunizálási útvonalak 2024 tavaszán

Ábra: NÉBIH

A veszettség fő terjesztője a vörös róka, melynek hazai állománya nagyságrendileg hatvanezer egyed. A veszettség a vadon élő és a házi emlősállatokra, valamint az emberre egyaránt veszélyt jelent, a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáknak pedig ajánlott.

A betegség a keleti szomszédainknál, Ukrajnában és Romániában rendszeresen előfordul, ezenfelül az utóbbi időszakban Szlovákia keleti régiójában is több helyen megjelent. 2022-ben Magyarországon szintén megváltozott a veszettséghelyzet, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben ezidáig 12 veszettségesetet állapítottak meg a szakemberek. 2022. szeptemberétől Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, de az ország többi része továbbra is mentes maradt.

A betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be. Jelenleg az Ukrajnához közeli területeken a szokásosnál nagyobb a járványügyi kockázat, mivel a háború miatt az ottani állategészségügyi hatóságok nem tudták végrehajtani a rókák vakcinázási programját.

A fentebb felsoroltak alapján kulcsfontosságú a hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása, úgymint a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Fontos tudni, hogy a betegség gyanújának jelzését jogszabály is előírja. Az idegrendszeri tüneteket mutató, elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében az állategészségügyi hatóság gondoskodik a mintavételről.

A téma iránt érdeklődők a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus honlapján többek között a betegség tüneteiről, terjedésének módjáról és a megelőzéséről is részletes tájékoztatást olvashatnak.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Vadászat

Újabb eredményes dúvadhét Dél-Hevesben

Print Friendly, PDF & Email

Újabb eredményes dúvadgyérítési hét zajlott le Dél-Hevesben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Újabb eredményes dúvadgyérítési hét zajlott le Dél-Hevesben 2024. március 11. hetében. Azt követően, hogy a Heves Megyei Vadásztársaságok Szövetsége által meghirdetett dúvadgyérítési hét zárásakor kiváló teríték mellett tehették tiszteletüket a résztvevők, a Pélyi Tiszatáj Vadásztársaság a tavalyi kezdeményezést folytatva 2024 márciusában is meghirdette a helyi szintű dúvadgyérítési hetet a saját, valamint a vele közvetlenül határos Duna-Tisza közi vadgazdálkodók részére.

Fotó: OMVK

Az esemény Lázár Viktor hivatásos vadász kezdeményezésére és szervezésében valósult meg. A mögöttes elgondolás elsősorban az volt, hogy bár a 2023-as év – különösen 2022-höz viszonyított – kedvező időjárásának köszönhetően a téli társasvadászatok számos területen régen látott jó eredményeket hoztak, az apróvad védelme nem vált kevésbé fontossá. Mivel a jelenlegi törzsállományok jó alapot adhatnak a következő évek gazdálkodásához, most igazán fontos, hogy a vadászatra jogosultak a tőlük telhető mértékben megadják a lehetőséget a további gyarapodásra, aminek elengedhetetlen része a dúvadgyérítés.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A 2024. 03. 17-én, Tarnaszentmiklós közelében megtartott záró rendezvényen képviseltette magát a házigazda mellett a Forrás Vt. (Heves), a Tiszanánai Természetbarátok Környezet- és Vadgazdálkodási Egyesülete, az Alba Vt. (Kisköre), a Wild-Farm Vt. (Tiszasüly), továbbá az Ördöghát Vt. és a Széchenyi Zsigmond Vt. (Jászkisér), amely vadászatra jogosultak a 309. sz. Jászsági, a 310. sz. Dél-hevesi, valamint a 311. sz. Tisza-tavi vadgazdálkodási tájegységekbe tartoznak.

Fotó: OMVK

A résztvevők éltek a Heves vármegyei vadászati hatóság által az apróvad szaporodási időszakára tekintettel kiadott, vadászati idényen kívüli elejtésre vonatkozó engedéllyel, így a terítéken 4 aranysakál és 38 róka mellett 18 borz, 9 dolmányos varjú, valamint 4 szarka is feküdt. Bár a cél hangsúlyozottan nem a versengés, hanem az apróvad érdekében végzett (de természetesen a védett fajok számára is hasznos) közös munka volt, a tavalyi eredményt minden faj tekintetében sikerült felülmúlni.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A gyérítésben néhány vadásztársasági tag mellett szinte kizárólag az érintett vadásztársaságok hivatásos vadászai vettek részt, munkájukat elismerés illeti!

Fotó: OMVK

A teríték melletti tiszteletadást követően a jelenlévők közös vacsorával zárták az eredményes hetet, mely során jó alkalom nyílt a szakmai kapcsolatok, vadászbarátságok ápolására is.

Forrás: Dr. Kovács Imre tájegységi fővadász, Dél-hevesi tájegység Agrárminisztérium, Vadgazdálkodási Főosztály – OMVK

Tovább olvasom