Dr. Szőcs Tímeát, hazánk egyik ismert kotorékvadászát kérdeztük az aranysakál vadászatáról és a faj szokásairól. Egyetemi tanulmányait az Állatorvostudományi Egyetemen végezte. Tanulmányaival egy időben letette a vadászvizsgát. A solymászat mellett a vadászkutyák is mindig vonzották. Több kutya nevelkedett a kezei között, a terrierek mellett német vizslával is vadászott. Kotorékozni border terrierrel kezdett, Nemes Zsoltnak köszönhetően. Gyöngyösi Péter hozta be Magyarországra a Robert Booth által tenyésztett patterdale terriereket, rajta és Bartók Ferencen keresztül jutott hozzá az első ilyen kutyájához.

Simon, egy aranysakál-kotorék előtt. (Fotó: Dr. Szőcs Tímea – Agro Jager News)

Dr. Szőcs Tímea és “Gizmó”

Aranysakállal jó pár évvel ezelőtt Kaposváron találkozott, majd a KEFAG Zrt. területén Vér István segítségével ejtette el élete első aranysakálját, hívással, sörétes fegyverrel.

Amikor elsőként találkozott Simon nevű kutyája aranysakál kölykökkel kotorékban, akkor a kutya „nem értette” a helyzetet. Az aranysakált valószínűleg nem zsákmányállatnak tekintette, hanem fajtársnak. A kutya kezdetben hezitált, gondolkozott, nem tudta, mit kellene tennie. A kotorékebeknek is meg kell azt tanulnia, hogy az aranysakál zsákmányállat. Ez főleg a fiatal, rutintalan, illetve a jól szocializált, falkában élő kutyákra igaz. Olyan kutya is akad, ami aranysakál kotorékokban megtagadja a munkát. Mivel az aranysakál is a kutyafélék családjába tartozik, a két faj egymással kereszteződhet. Mások beszámolói alapján, több esetben előfordult olyan hajtóvadászat is, ahol a hajtókutyák „elmentek” az aranysakál mellett. Vélhetően a szaguk kutyákéhoz hasonlított, előzetes tapasztalatok híján nem tekintették zsákmánynak.

A kotorékozásban, a gyakorlatban, nem létezik fekete és fehér. Helyzetek vannak, amit a legjobb tudásunk és érzésünk szerint megpróbálunk kezelni – mondta Timi. Nincs általános szabály arra, hogy egy kotorékban mi lakhat. Vannak arra utaló jelek, hogy borz, vagy róka élhet a várban – de a gyakorlat sokszor teljesen mást mutat.

Társas nagyvadvadászaton történt sebzést követően kotorékból terítékre hozott aranysakál. (Fotó: Dr. Szőcs Tímea – Agro Jager News)

Mielőtt bárki nekikezdene egy területen a kotorékozásba, először is megbízható adatokra van szükség és egy jó kutyásra. Az apróvadas területeken, hajtásokon, érdemes a vadászaton résztvevőket megkérni arra, hogy ha kotorékot látnak, akkor szóljanak a területileg illetékes hivatásos vadásznak. Egy kotoréktérkép óriási „kincs”. Legyen az lakott vagy éppen üres, mert vélhetően előbb-utóbb ezt valamilyen szőrmés kártevő elfoglalja. Jó pár évvel ezelőtt az aranysakál jóval óvatosabb volt az emberrel. Egyedszámuk növekedésével, az alkalmazkodóképességük tovább nőtt. Vasúti sínek, tanya, állattartó telep mellett is találtak már kotorékban aranysakált. Kotoréktérképek rögzítéséhez a Google féle térképszolgáltatást célszerű használni, mivel több ember, – egy ugyanazon email címmel regisztrálva, – frissítheti a meglévő adatállományt. A három faj (borz, vörösróka, aranysakál) a kotorékoknál mindig a minimumra törekszik, inkább egy „lakatlan várat” szeretnek elfoglalni.

Egy új kotorék kiásása sok energiába kerül, ezért a három ragadozófaj kotorékhasználata nagymértékben hat egymásra. Olyan is előfordul, hogy egy kotorékban, általában ezek nagyobb várak, rendszerek, két különböző faj található meg egyszerre (róka-borz egymás mellett élés nem ritka, de van adat róka és aranysakál egyidejű elejtésére ugyanazon kotorékból). A vörösrókához képest az aranysakál sokkal kevésbé kotoréklakó, kotorékhasználata inkább a szaporodási időszakra korlátozódik, de az év bármely szakában előfordulhat kotorékban, alkalmilag. Ha tudatosan keressük, előbb-utóbb találkozunk vele kotorékban, azonban az időzítés nagyon fontos. Mivel a három faj egymáshoz alkalmazkodik, ezért a vadászetikát is szem előtt tartva, késő ősszel kezdik meg a borzkotorékok vadászatát. Evvel a gyakorlattal „helyet csinálnak” a vörösrókáknak a koslatás időszakára, amely a tél közepén kezdődik. Tél végére a borzok vadászata – mivel fialási időszakuk ekkor kezdődik, – befejeződik. Ezután az egyértelműen lakottnak látszó borzvárakat messze elkerülik. A koslatás idején a szerelmes rókákra Finnországban kopókkal vadásznak, mivel a rókák kint járnak ilyenkor a területen. Március a legalkalmasabb a vörösrókák számának a csökkentésére, ugyanis ekkor a területet, kotorékot foglalt vemhes szukákat ejtik el, sokszor a kanokkal együtt.

A Duna árterében egy régi elhagyatott borzvár, amelyben aranysakál lakott. (Fotó: Dr. Szőcs Tímea – Agro Jager News)

A vadgazdálkodási szempontokat figyelembe véve, arra kell törekedni , hogy időben végezzük el a kotorékok ellenőrzését.

A vadászetika így fogalmaz:

,,April végéig majdnem valamennyi ragadozó vad megkölykezett már . A teremtés ura, az ember megölheti az állatot de nem kinozhatja s e szempontból indulva ki, május végéig a ragadozókat nem kell bántani, mert az anyjukat elvesztő kölyköknek alkalmasint kinos éhhalállal kell kimulniok . Ha azonban a vad tanyája, hol kölykei vannak, ismeretes: e kimélet megszűnik. ” Vadász- és Versenylap 1. évf . 6. szám 1857

A róka koslatása után kezdődik el az aranysakálé. Általában az aranysakál április végén, május elején fial, ekkor van lehetőség utolérni őket. Azokon a helyeken, ahol vörösróka és aranysakál is él ugyanazon a területen, az figyelhető meg, hogy az aranysakál minden maradékot felvesz a rókakotorék körül. Olykor a rókakölyköket is. Az aranysakálcsalád amit talál, elfogyaszt. Vélhetően emiatt alakult ki az elmúlt években az, hogy a vörösróka járatok egyre szűkebbek. Talán a túlélő vörösrókák így próbáltak alkalmazkodni az aranysakálokhoz.

Fotó: Dr. Szőcs Tímea – Agro Jager News

Tipikus sakálkotorék nincs, vagy csak ritka esetekben látható. Mivel a toportyán nagyobb, mint a vörösróka, egyes esetekben a bejárat nagyobb és szélesebb. Régebbi borzvárat elfoglalva csak a friss kaparás és a nyomai utalhatnak a kotorék jelenlegi lakójára.

Az aranysakál gyomortartalom vizsgálatából megállapították, hogy a sakál étrendje rendkívül nagy szezonalitást és változatosságot mutat. A legkönnyebben megszerezhető táplálékot keresi, ami lehet mirabolán gyümölcse vagy őzgida, dámborjú, vagy pocok – amit már tudományosan is bizonyítottak hazai vadbiológusok. Károkozása az intenzív kölyöknevelési időszakban jelentős, azonban nem lehet az aranysakált kikiáltani egyedüli bűnösnek olyan hibákért vagy folyamatokért, amit nem ez a faj követ el. A vadgazdálkodás egy tudatos, napi munkával járó ágazat, aminek az eredménye sokszor évek múlva térül meg. Ha egy terület elhanyagolt, nem történik okszerű vadgazdálkodás, vadvédelem, az nem aranysakál bűne, hanem minden esetben a területileg illetékes vadgazdálkodóké. A kutyás vadászok szerepe éppen ezért évről-évre egyre jobban felértékelődik, mivel munkájukkal vadgazdálkodási szerepük mellett, több esetben természetvédelmi értékeket is védenek (túzok, rákosi vipera).

„Eb a vadász kutya nélkül” – tartja a mondás. A magyarországi vadászati módok között a kutyás vadászatnak nagy hagyományai vannak. Ennek megléte megkérdőjelezhetetlen. A vadászkutyával történő vadászat számos olyan embert megfertőzött, aki addig laikus, nem vadászemberként élte az életét. A tűz, ami ekkor a kutyák szemében ragyog, hogy ők most vadászhatnak, kézzel fogható – zárta beszámolóját dr. Szőcs Tímea az Agro Jager Newsnak.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotók: Dr. Szőcs Tímea

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu