Vadászat
A belterületen élő hódító hódok – GALÉRIÁVAL
Hazánk területén egyre nagyobb számban jelennek meg az egykor őshonos, majd kihalt és visszatelepített fajok mellett,- mint az eurázsiai hód, – a más földrészről származó invazív állatok. Az elmúlt években újra felbukkant a mosómedve, nyestkutya, nutria és az amerikai nyérc. Bihari és munkatársai (2007) szerint Magyarországon a hód utolsó példányát 1854-ben, Ács község közelében, a Concó-patak partján ejtették el. A Nagyalföld területéről valószínűleg már az 1600-as évekre kipusztult.”
Fotó: Árvai István – Agro Jager News
Közben eltelt megközelítőleg 150 év. Ekkor a WWF 1996-ban elindította a hód-visszatelepítési programját. Az első egyedeket Gemencen, a Duna-Dráva Nemzeti Park területén engedték szabadon. A Németországból “honosított” hódok ezután elkerültek a Hanságba, a Tisza különböző pontaira, amit követett a Szigetköz és Rába egyes szakaszai. A program elérte a célját, már 2011-ben a WWF becslései szerint több mint 900 hód élt Magyarországon.
Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/
Az elmúlt években azonban számuk intenzíven növekedett, ami szemmel látható változásokat idézett elő. Az ökoszisztéma-mérnök fajok közé tartozó hód, jelentősen átalakítja a környezetetét. A “hódmocsarak” kialakulásával új vizes élőhely születhet meg, amiben számos madár, emlős, kétéltű-,és hüllő találhatja meg a számítását. A vízvisszatartás stratégiai érdeke hazánknak, amiben a hódok aktív szereplőkké válhatnak.
A hódok elterjedése Magyarország területén. (Ábra: termeszetvedelem.hu)
A hódok tájalakító képessége nem csak a természeti területekre koncentrálódik, hanem a helyben élő emberek életére is. Mivel a hód rágcsáló, ezért lágyszárú növények mellett különböző fákat is kidönt azért, hogy megegye a fák vékony ágrendszereit.
Ez az éjszaka aktív állat, azonban lassan, lépésről-lépésre egyre közelebb húzódott az emberekhez. A kártétele is nyilvánvalóvá vált. A faj rágási tevékenysége számos konfliktus forrása, főleg az erdő- és kerttulajdonosoknak, mert a hód szinte bármit elfogyaszthat.
Fotó: Árvai István – Agro Jager News
A mezőgazdasági kulturákban is kárt okozhat, ha nem talál mást. A pillangósok mellett, szereti a kukoricát és a napraforgót is. Örömteli hír, hogy a hód az invazív fajok közül a gyalogakácot és zöld juhart is kidönti.
A hódok, mint ökoszisztéma-mérnökök gátépítésükkel képesek megváltoztatni a egyes vízfolyások jellegét. Ez főleg a vízügyi szakembereknek okoz problémát. Árvizek idején, a hódok miatt, az árhullám lassabban vonul le, emellett a várakat és a kotorékokat gyakran gátak oldalában alakítja ki. Ahol a hódok elszaporodnak, hirtelen megváltozik a tájkép. Az addig tiszta, ligetes erdők hirtelen átalakulnak. A bedöntött fák miatt a horgászat és a csónak használata komplikáltabb lesz.
Fotó: Árvai István – Agro Jager News
A hódító hódok már felbukkantak a budapest környéki településeken is. Láthatunk hódokat a Visegrádi-öbölben, Pomázon, Vácon, a Hajógyári-szigeten, Szentendrén, és az Újpesti kikötőben is. A faj aktivitása azoknak jelent főleg problémát, akik helyben élnek, erdővel rendelkeznek. A hód az élőfa mellett időnként egyéb fából készült vagyontárgyat is megrághat (csónak, horgászpad, lépcső, műemlék jellegű vízimalom). A faj nem vadászható, csak és kizárólag a természetvédelmi hatóság engedélyével gyéríthető. 2022 előtt csak közérdekből adtak ki ilyen engedélyt a hatóságok, amely vízügyi, és árvízvédelmi szempontokat vett figyelembe. A hód ma már gazdasági érdekből is gyéríthető. A faj természetvédelmi oltalom alatt áll, de kikerült a védett fajok listájáról (13/2001. (V.9.) KöM rendelet, 2023.01.01-től hatályos módosítása).
Egyes helyeken a kártétele jelentős. Mivel természetvédelmi oltalom alatt áll, ezért a területileg illetékes vadgazdálkodókat nem lehet kötelezni a vadkár megfizetésére. A természetvédelmi szervezeteknek vélhetően nincs arra anyagi forrása, hogy kompenzációt fizessenek az okozott kárért. Akkor ki fog? A választ egyelőre senki nem tudja. Az utóbbi időben felbukkanó, szürkefarkasnak hitt, kóbor kutyák utáni anyagi kárt a tulajdonosok viselték. A hódok jelenléte viszont országos.
Fotó: Árvai István – Agro Jager News
A WWF a következőt ajánlja a hódok kártételének csökkentése érdekében: “A hódok távoltartására léteznek mechanikai és kémiai módszerek is. Legegyszerűbb megoldás – más vadkárok megelőzéséhez hasonlóan – a terület elkerítése. Ilyenkor a kerítés egy részét érdemes a föld alá helyezni, mivel a hódok jól tudnak ásni. A fák dróthálós körbekerítése is hatékony megoldás, ezt azonban a fa növekedésével párhuzamosan bővíteni kell. Költségesebb megoldás a villanypásztor, illetve mozgásérzékelőhöz kapcsolt hang- és fényjelzéseket kibocsátó riasztó. Németországban egy homokkal és speciális ragasztókeverékkel vegyített hódriasztó kemikáliát kennek a fákra, amelynek a hatása hosszú évekig biztosított. Egyes helyeken a hódok etetésével próbálkoztak, faforgács kihelyezésével. További farágások elkerülése végett érdemes a már kidöntött fákat is a terepen hagyni.”
Hazánkban több helyen csirkehálóval védekeztek a hódok ellen. Ez a megoldás azonban nem vált be.
Fotó: Árvai István – Agro Jager News
A hód populációjának szabályozásában megoldás lenne a kilövési és gyérítési engedélyeztetés gyorsítása. A kilövési kvóta bevezetésével állományát olyan szintre lehetne csökkenteni, amivel kezelhető.
Mivel a faj állományát a vadászat érdemben csökkentheti, vélhetően egyre több ilyen engedélyt ad ki a természetvédelmi hatóság – zárta beszámolóját Árvai István.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fényképek forrása: Árvai István
Felhasznált irodalom:
Bihari Z., Csorba G., Heltai M. (ed.) (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó. Budapest. p. 360. ISBN 978-963-09-5610-9
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
“Kevesen vagyunk itt, akiknek valamelyik fegyvere ne viselné magán Pisti keze nyomát, legyen az javítás, szerelék felrakás, vagy pusztán csak belövés…őrizzük az ujjlenyomatot emlékünkben és mindig jusson eszünkbe majd, ha célzásra emeljük a tust.”
Így búcsúztunk Tőle egykor, hiszen már 10 éve, hogy nincsen közöttünk Geges István a mindig vidám, a lősportot és a vadászatot szerető és tisztelő családfő, vadásztárs és barát.
Fotó: Dr. Kemenszky Péter – OMVK
Ilyenkor, ősszel szerveztük mindig a Somogyi Vadászok Lőbajnoksága versenyeket – amelynek dolgos házigazdája is volt Pista -, és amely versenyek a Geges család messzeföldön híres vendégszeretetéről, a barátságról, az együtt eltöltött kellemes emlékektől, vidám napokról voltak híresek.
„Elmegy lassan a berek, az erdő,
el a nádas, a tél, a nyár,
a hegy, a völgy, a nappal s az éjjel,
a szememlátta egész határ…
Elmegy? De talán mégsem egészen,
Meglátom tán az örök vizen,
Hiszen a szépség maga az Isten!
Lelkemben ott lesz, hiszem, hiszem!”
(Fekete István: Búcsú)
Őrizzük Geges István emlékét!
Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK
Révész Zsolt, a Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság területén egyéni vadászaton vett részt. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Fotó: Révész Zsolt – Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság – Agro Jager News
Hát röviden, kissé hihetetlen, ahogy történt. Kiültem a múlt héten a társaság egyik szórós lesére. Általában az autó kesztyűtartójába több doboz cigi is szokott lenni, de ez most nem így volt. 21 óra körül jöttem le a lesről és akkor szembesültem azzal, hogy nincs egy szál cigarettám sem. Akkor pakoltam és mentem a közeli városba vásárolni.
Fotó: Révész Zsolt – Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság – Agro Jager News
Ahogy visszaértem a területre, a földes út kezdete után, 50 méterre megálltam és gondoltam elszívok egy cigit, ott, ahol egy gazos rész van. Kiszálltam a kocsiból és még a cigarettát meg sem tudtam gyújtani, már kamerán láttam, hogy tőlem nem messze turkálgat. Hátsó ajtó kinyit, lőbot felállít. Belenézek a kamerába, még mindig ott van. Oké. Majd puska betölt.
Fotó: Révész Zsolt – Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság – Agro Jager News
Útjára engedtem a lövedéket. A kan súlya, megközelítőleg 180 kilogramm lehetett. A hatósági bírálat bronzéremmel jutalmazta a trófeát.
Írta és fényképezte: Révész Zsolt
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Az Országgyűlés a 2023. évi CIII törvény keretében elfogadta a digitális állampolgársági programot, amelynek elsődleges törekvése az állami szolgáltatások digitális térbe való költöztetése. A Vadászkamara online térben intézhető hatósági ügyeit is közvetlen befolyásolja a kormányzati rendszereket érintő változás.
Fotó: Agro Jager News
Megszűnik az Ügyfélkapu, amely jelenleg az online vadászjegy érvényesítést és a vadászati engedély igényléséhez szükséges bejelentkezési felületet is biztosítja. A rendszert pont a vadászjegy érvényesítési dömping kezdetével, 2025. január 16-án vezetik ki, és ideiglenesen az Ügyfélkapu+ lesz használható helyette, de az is csak 2025. december 31-ig. Az Ügyfélkapu+ lényegében a kétlépcsős azonosítás bevezetése, ami a felületekre történő bejelentkezéshez egy megerősítést (QR-kód beolvasását vagy egy generált 6 jegyű kódot) kér az általunk választott háromféle hitelesítő alkalmazáson keresztül. Ennek beállítása csupán pár percet vesz igénybe, a felhasználó egy videóból is segítséget kaphat, amely elérhető ide kattintva.
A másik azonosítási lehetőség a Digitális Állampolgárság (DÁP) mobilalkalmazás, a jövőben kizárólag ezt az azonosítási módot tudjuk majd igénybe venni. Ez egy jóval összetettebb szolgáltatáscsomagot kínál, amelynek csupán egy eleme az e-azonosítás.
Az eSzemélyi igazolvánnyal rendelkezők kényelmesen, az applikáción keresztül is tudnak regisztrálni abban az esetben, ha az igazolványuk a személyigazolvány PIN kódjával aktiválásra került. Azok, akik 2021. június 23-a előtt kiállított okmánnyal rendelkeznek, a regisztrációt Kormányablakon keresztül tudják megtenni. Az ügyintézéshez külön ügymenetet biztosítanak: ha előzetesen letöltöttük az alkalmazást, az ügyintéző által kinyomtatott QR-kódot beolvasva tudjuk azonosítani magunkat a rendszerben, tehát maga az ügyintézés csak néhány percet vesz igénybe.
Az állami alkalmazás segítségével történő bejelentkezés során csupán QR-kód beolvasására van szükség, vagyis nem kell minden alkalommal megadnunk a felhasználónevünket és a jelszavunkat, majd pedig a külön applikációban generált hitelesítő kódot, mint az Ügyfélkapu+ esetében.
Jó tudni: egy mobileszköz csak egy profilt tud kezelni, és a DÁP mobilalkalmazást sem tudja az összes mobiltelefon használni (technikai feltételeknek megfelelő okos készülék kell hozzá). Érdemes tehát elsősorban a DÁP mobilapplikációt preferálni, hiszen hosszútávon az azonosítás ezen keresztül fog történni, és a bejelentkezés folyamata is egyszerűbb, mint az ideiglenes Ügyfélkapu+ esetében.
Az egyéb igénybe vehető szolgáltatásokról érdemes bővebben tájékozódni, azonban kiemelten fontos, hogy az új azonosítást a vadászoknak minél hamarabb célszerű megtenni annak érdekében, hogy a Vadászkamara által biztosított ügymenetek gördülékenységét – így elsősorban január 17-étől a vadászjegy érvényesítését – a kormányzati azonosítási szolgáltatások változása ne akassza meg.
Forrás: OMVK
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Harcsázás a Pó-folyón
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Őrizzük Geges István emlékét!
A bronzérmes kan
Vadászjegyváltás – megszűnik az Ügyfélkapu!
Szajkók dolgoznak Budapest és környékének városi erdőiben
Egy őshonos rágcsáló új térhódítása – Az eurázsiai hód a Dunakanyarban és az Ipoly völgyében
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Komádiban végéhez közeledik a búza vetése
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
I. Abaúj térségi Vadásznap és Trófeaszemle
A diplomaosztós kos
A csitári barkás gímbika
Komádi aranysakál
