Vadászat
A belterületen élő hódító hódok – GALÉRIÁVAL
Hazánk területén egyre nagyobb számban jelennek meg az egykor őshonos, majd kihalt és visszatelepített fajok mellett,- mint az eurázsiai hód, – a más földrészről származó invazív állatok. Az elmúlt években újra felbukkant a mosómedve, nyestkutya, nutria és az amerikai nyérc. Bihari és munkatársai (2007) szerint Magyarországon a hód utolsó példányát 1854-ben, Ács község közelében, a Concó-patak partján ejtették el. A Nagyalföld területéről valószínűleg már az 1600-as évekre kipusztult.”
Fotó: Árvai István – Agro Jager News
Közben eltelt megközelítőleg 150 év. Ekkor a WWF 1996-ban elindította a hód-visszatelepítési programját. Az első egyedeket Gemencen, a Duna-Dráva Nemzeti Park területén engedték szabadon. A Németországból “honosított” hódok ezután elkerültek a Hanságba, a Tisza különböző pontaira, amit követett a Szigetköz és Rába egyes szakaszai. A program elérte a célját, már 2011-ben a WWF becslései szerint több mint 900 hód élt Magyarországon.
Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/
Az elmúlt években azonban számuk intenzíven növekedett, ami szemmel látható változásokat idézett elő. Az ökoszisztéma-mérnök fajok közé tartozó hód, jelentősen átalakítja a környezetetét. A “hódmocsarak” kialakulásával új vizes élőhely születhet meg, amiben számos madár, emlős, kétéltű-,és hüllő találhatja meg a számítását. A vízvisszatartás stratégiai érdeke hazánknak, amiben a hódok aktív szereplőkké válhatnak.
A hódok elterjedése Magyarország területén. (Ábra: termeszetvedelem.hu)
A hódok tájalakító képessége nem csak a természeti területekre koncentrálódik, hanem a helyben élő emberek életére is. Mivel a hód rágcsáló, ezért lágyszárú növények mellett különböző fákat is kidönt azért, hogy megegye a fák vékony ágrendszereit.
Ez az éjszaka aktív állat, azonban lassan, lépésről-lépésre egyre közelebb húzódott az emberekhez. A kártétele is nyilvánvalóvá vált. A faj rágási tevékenysége számos konfliktus forrása, főleg az erdő- és kerttulajdonosoknak, mert a hód szinte bármit elfogyaszthat.
Fotó: Árvai István – Agro Jager News
A mezőgazdasági kulturákban is kárt okozhat, ha nem talál mást. A pillangósok mellett, szereti a kukoricát és a napraforgót is. Örömteli hír, hogy a hód az invazív fajok közül a gyalogakácot és zöld juhart is kidönti.
A hódok, mint ökoszisztéma-mérnökök gátépítésükkel képesek megváltoztatni a egyes vízfolyások jellegét. Ez főleg a vízügyi szakembereknek okoz problémát. Árvizek idején, a hódok miatt, az árhullám lassabban vonul le, emellett a várakat és a kotorékokat gyakran gátak oldalában alakítja ki. Ahol a hódok elszaporodnak, hirtelen megváltozik a tájkép. Az addig tiszta, ligetes erdők hirtelen átalakulnak. A bedöntött fák miatt a horgászat és a csónak használata komplikáltabb lesz.
Fotó: Árvai István – Agro Jager News
A hódító hódok már felbukkantak a budapest környéki településeken is. Láthatunk hódokat a Visegrádi-öbölben, Pomázon, Vácon, a Hajógyári-szigeten, Szentendrén, és az Újpesti kikötőben is. A faj aktivitása azoknak jelent főleg problémát, akik helyben élnek, erdővel rendelkeznek. A hód az élőfa mellett időnként egyéb fából készült vagyontárgyat is megrághat (csónak, horgászpad, lépcső, műemlék jellegű vízimalom). A faj nem vadászható, csak és kizárólag a természetvédelmi hatóság engedélyével gyéríthető. 2022 előtt csak közérdekből adtak ki ilyen engedélyt a hatóságok, amely vízügyi, és árvízvédelmi szempontokat vett figyelembe. A hód ma már gazdasági érdekből is gyéríthető. A faj természetvédelmi oltalom alatt áll, de kikerült a védett fajok listájáról (13/2001. (V.9.) KöM rendelet, 2023.01.01-től hatályos módosítása).
Egyes helyeken a kártétele jelentős. Mivel természetvédelmi oltalom alatt áll, ezért a területileg illetékes vadgazdálkodókat nem lehet kötelezni a vadkár megfizetésére. A természetvédelmi szervezeteknek vélhetően nincs arra anyagi forrása, hogy kompenzációt fizessenek az okozott kárért. Akkor ki fog? A választ egyelőre senki nem tudja. Az utóbbi időben felbukkanó, szürkefarkasnak hitt, kóbor kutyák utáni anyagi kárt a tulajdonosok viselték. A hódok jelenléte viszont országos.
Fotó: Árvai István – Agro Jager News
A WWF a következőt ajánlja a hódok kártételének csökkentése érdekében: “A hódok távoltartására léteznek mechanikai és kémiai módszerek is. Legegyszerűbb megoldás – más vadkárok megelőzéséhez hasonlóan – a terület elkerítése. Ilyenkor a kerítés egy részét érdemes a föld alá helyezni, mivel a hódok jól tudnak ásni. A fák dróthálós körbekerítése is hatékony megoldás, ezt azonban a fa növekedésével párhuzamosan bővíteni kell. Költségesebb megoldás a villanypásztor, illetve mozgásérzékelőhöz kapcsolt hang- és fényjelzéseket kibocsátó riasztó. Németországban egy homokkal és speciális ragasztókeverékkel vegyített hódriasztó kemikáliát kennek a fákra, amelynek a hatása hosszú évekig biztosított. Egyes helyeken a hódok etetésével próbálkoztak, faforgács kihelyezésével. További farágások elkerülése végett érdemes a már kidöntött fákat is a terepen hagyni.”
Hazánkban több helyen csirkehálóval védekeztek a hódok ellen. Ez a megoldás azonban nem vált be.
Fotó: Árvai István – Agro Jager News
A hód populációjának szabályozásában megoldás lenne a kilövési és gyérítési engedélyeztetés gyorsítása. A kilövési kvóta bevezetésével állományát olyan szintre lehetne csökkenteni, amivel kezelhető.
Mivel a faj állományát a vadászat érdemben csökkentheti, vélhetően egyre több ilyen engedélyt ad ki a természetvédelmi hatóság – zárta beszámolóját Árvai István.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fényképek forrása: Árvai István
Felhasznált irodalom:
Bihari Z., Csorba G., Heltai M. (ed.) (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó. Budapest. p. 360. ISBN 978-963-09-5610-9
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Mezőgazdaság
Fájdalommal búcsúztak állataiktól a csallóközi gazdák
Mostanra egyre több települést érint a száj- és körömfájás a Dunaszerdahelyi járásban.
Mostanra egyre több települést érint a száj- és körömfájás a Dunaszerdahelyi járásban. Az első érintett községek között volt Csiliznyárad is, ahol Lukács József polgármestert a kialakult helyzet jelenlegi állásáról kérdeztük, míg a szintén gócpontként számon tartott Baka községében helyi lakosokkal beszélgettünk.
Lukács József a Paraméternek elmondta, múlt hét péntek óta (március 21.), amikor is a hatóságok értesítették a településeket a száj- és körömfájás megjelenéséről, felbolydult az élet Csiliznyáradon. „Azt gondolom, hogy a Covid után pszichikailag ez nagy hatással lesz az emberekre, illetve pár héten, vagy hónapon belül a gazdasági oldala is érezhető lesz nemcsak a környékbeliek számára, de egész Szlovákia-szerte” – fejtette ki véleményét a polgármester. „A farmon dolgozóktól már sajnos elszállították az állatokat. Jelenleg dolgozunk azon, hogy listát készítsünk a községben tartott háztáji állatokról” – folytatta.
Hozzátette, véleménye szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy az állatok többsége ilyenkor, tavasszal vemhes, így még nagyobb a veszteség. „Ez nagyon nagy szívfájdalom a gazdáknak, mert ők az év 365 napjában együtt éltek ezekkel az állatokkal. Lényegében majdnem családtagként tekintettek rájuk, nagyon a szívükhöz nőttek” – mondta.
A polgármester továbbá kiemelte, tudatosítani kell, hogy a likvidálás a párosujjú patásokat, azon belül a szarvasmarhákat, sertéseket, kecskéket és juhokat érinti, illetve fontos tudni, hogy a betegség a háziállatokra – például kutyára, macskára – nem veszélyes, ahogyan az emberre sem.
Lukács József aláhúzta, a legfontosabb, hogy betartsuk az érvényben lévő előírásokat és óvintézkedéseket. „Látjuk, hogy a betegség határon túlról is be tud jönni és határon túlra tovább tudjuk vinni. Meg tudunk fertőzni vele új állományokat. Tehát a legnagyobb kérés az, hogy próbáljuk meg elkerülni a fertőzött területeket, farmokat. Próbáljuk meg úgy megtervezni az útjainkat, hogy ne érintsük ezeknek a farmoknak a környékét. Azt hiszem, ezzel tudunk most a legtöbbet segíteni” – fogalmazott a polgármester.
Bakán Bertalan Zoltánnal közvetlenül az állatai – három sertés és három vietnámi malac – likvidálása előtt beszélgettünk, Kováč Annamária pedig azután állt kameránk elé, hogy el kellett búcsúznia szeretett kecskéjétől és három csüngőhasú malacától. Mindkettejüket megviselték a történtek, mint mondták, az állatok nagyon közel álltak a szívükhöz. A fertőzést egyikük állatainál sem mutatták ki, ennek ellenére kénytelenek voltak elfogadni a döntést, miszerint likvidálni kell a fertőzés által veszélyeztetett jószágokat.
Forrás: Paraméter
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
AM – Jelentős segítség a gazdáknak: érkezik a kárenyhítő támogatás
Március végéig több mint 10 ezer mezőgazdasági termelő részesül a tavaly keletkezett káresemények után mintegy 30 milliárd forint mezőgazdasági kárenyhítő juttatásban. A kifizetéssel érintett összes terület nagysága meghaladja a 260 ezer hektárt.
Nyári vihar érkezik a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiba. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Az elmúlt évtizedben tudatosan fejlesztett mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben a kárenyhítő juttatások kifizetése jelentősen segíti a mezőgazdasági termelőket a tavaszi munkálatok elvégzésében és a termelés fenntartásában.
2025-től a Közös Agrárpolitika Stratégiai terv módosításának köszönhetően az Agrárkár-enyhítési Alap már uniós forrással is bővült, amellyel a termelői befizetés és központi költségvetési hozzájárulás évente mintegy 10 milliárd forinttal egészült ki. Az uniós forrás bevonásával idén elegendő pénzeszköz áll rendelkezésre, így az agrárkár-megállapító szerv által megállapított jogos termelői igények teljes mértékben, visszaosztás nélkül kifizethetőek.
Belvíz uralja Kiskundorozsmát. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
2024-ben az aszály okozta a legjelentősebb károkat. A teljes kárenyhítési juttatás összegéből aszálykárra mintegy 25,6 milliárd forintot folyósít a Magyar Államkincstár.
A kárenyhítő juttatásra vonatkozó jogosultság és a kárenyhítő támogatás összegének megállapításkor az államkincstár a 2023. november 1-től 2024. október 31-ig tartó kárenyhítési időszakban bekövetkezett, a kormányhivatalok által igazolt káreseményeket vette alapul.
Az Agrárminisztérium kiemelt célja, hogy a mezőgazdasági termelők tevékenységének jövedelmezőségét segítse. Ehhez és a kiszámíthatósághoz járul hozzá a 2012 óta folyamatosan fejlődő mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, amelynek első és egyben legfontosabb pillére az agrárkár-enyhítési rendszer. További két kockázatkezelési eszköz pedig a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás és a mezőgazdasági krízisbiztosítás, amelyek ugyancsak a gazdálkodói öngondoskodás tekintetében működnek.
Agrárminisztérium
Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
A ragadós száj- és körömfájásról vadászoknak
A ragadós száj- és körömfájásról cikket vadászoknak és vadgazdálkodóknak
A betegség magyarországi megjelenése miatt az alábbiakban hívjuk fel a vadászok és vadgazdálkodók figyelmét a számukra fontos információkra. Kérjük, feltétlenül tartsák észben a leírtakat, hogy lehetőségeihez mérten a vadgazdálkodási ágazat is hozzájárulhasson a betegség terjedésének megfékezéséhez!
Fotó: OMVK
Amennyiben egy hasított körmű, vadon élő állatnál
- az orr-ajaki részt,
- a szájnyálkahártyát,
- a nyelvet, illetve
- a pártaszélt,
- a körömközt érintő,
hólyagképződéssel, kimaródásokkal járó tüneteket figyel meg, illetve ilyen állatoknál élő állapotban
- fokozott nyálzást,
- orrfolyást
tapasztal, az állatot RSzKF-gyanúsként kell kezelni, és azonnal értesíteni kell a hatóságot.
Amennyiben egy területen megjelenik a betegség, a vadgazdálkodási, vadászati tevékenységet érintő előírásokról az állategészségügy ad tájékoztatást. Kérjük, hogy az így közölt előírásokat a vadásztársak és a vadászatra jogosult szervezetek feltétel nélkül és maradéktalanul tartsák be!
A betegségről minden információ elérhető a NÉBIH tematikus oldalán, ide kattintva.
Forrás: OMVK
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
NÉBIH: Újabb telepen jelent meg a ragadós száj- és körömfájás betegség
Fájdalommal búcsúztak állataiktól a csallóközi gazdák
Tovább emelkedett a napraforgó ára
AM – Jelentős segítség a gazdáknak: érkezik a kárenyhítő támogatás
Gombaölő permetezőszer kapott engedélyt Magyarországon drónnal történő kijuttatásra
A ragadós száj- és körömfájásról vadászoknak
Baranya Vármegyei Diana Vadászhölgy Klub
Zártan tartás, legeltetési tilalom és kötelező vágás szükséges az RSzKF megfékezéséhez
Kitekintő: Az erdők használatának tilalma a nyilvánosság számára Dunaszerdahely és Komárom járásokban
Hungarian
English
French
German
Italian
Polish
Chinese (Simplified)
Russian
Hebrew
Romanian
Czech
Bulgarian
Croatian
Serbian
Slovak
Slovenian