Keressen minket

Vadászat

Dúvadhetek szerte Veszprém vármegyében

Közzétéve:

+2

OMVK: A vadászati év végén az apróvad szaporodási időszaka közeledtével mind fontosabbá válik a dúvadgyérítés, amelynek jelentőségére tájegységeinkben a szervezett dúvadgyérítési hetek megrendezésével hívják fel a figyelmet.

Az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: Kamara) a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A sort a Marcal-medencei tájegység nyitotta meg, ahol január 27. és február 2. között immár negyedik alkalommal került sor az apróvad életfeltételeinek ilyetén javítására. A Tájegységben gazdálkodó 20 vadászatra jogosultból 18-an, összesen 50 fővel képviseltették magukat a záró rendezvényen. A szakadó hóesésben elkészített dúvadteríték igazán látványosra sikerült. Összesen 52 róka, 1 aranysakál, 4 borz, 1 nyest, 4 szajkó és 1 szarka feküdt a terítéken. Ami külön érdekességnek számított, hogy a Bakonyér-menti Vadásztársaság hivatásos vadásza 6 nutriát is hozott, melyekből négyet az elmúlt napokban, kettőt a rendezvény reggelén fogott meg a vadászterületén. A dúvadhét záró rendezvényének házigazdája a Somlótája Vadásztársaság volt. A teríték elkészítését követően kürtszó nyitotta meg a rendezvényt. Takács András tájegységi fővadász köszöntette a vendégeket. Megköszönte a Somlótája Vadásztársaságnak, hogy felvállalták a házigazda szerepét, majd felkérte Nardai Sándor vt. elnököt, nyissa meg a rendezvényt. A vadásztársaság vezetője köszöntőjében kitért a vt. aktuális helyzetére, gazdálkodásukat érintő legfontosabb kihívásokra. Mindenkinek értékes szakmai napot és kellemes időtöltést kívánt. Ezt követően Pap Gyula, az OMVK Veszprém Vármegyei Területi Szervezetének elnöke tartott beszédet, melyben örömét fejezte ki, hogy egy ilyen szakmai rendezvényen, ennyi embert sikerült megszólítani. Beszélt az apróvad egyre fokozódó jelentőségéről és a nagyvaddal kapcsolatos problémákról. A legtöbb dúvadat elejtő vadászatra jogosult részére (Bakonyalja Szarvaskő Vadásztársaság) tárgyjutalmat, egy direkt erre az alkalomra elkészített, gyönyörű vázát ajánlott fel. Ezt követően Takács András beszélt a dúvadgyérítés jelentőségéről, annak természetvédelmi, környezetvédelmi és össz. társadalmi jelentőségéről. Az elmúlt négy vadászati év megyei statisztikáját ismertetve bemutatta az elért eredményeket. (Az elmúlt négy vadászati évben Veszprém Vármegyében összesen 34504 dúvadat ejtettek el illetve fogtak meg a vadászatra jogosultak). Takács András beszédében hangsúlyozta, hogy a dúvadgyérítést tovább kell folytatni, mert elengedhetetlen mind az apró- mind pedig nagyvad állományunk védelme érdekében. A következőkben Papp László, a vadászati hatóság megjelent képviselője ismertesse a jogi státuszát a terítéken lévő nutriának illetve beszélt arról, mi várható ennek az új fajnak a terjedésével vagy más hasonló fajok betelepülésével kapcsolatban. Felhívta a figyelmet arra, hogy mostantól minden olyan jogosult, amelynek vadászterületén valamilyen állandó vízfolyás található, legyen fokozott figyelemmel és ha megállítani nem is tudja, de minden jogszabályban engedélyezett eszközzel lassítsa ennek a fajnak terjedését.

A Marcal-medencei havas dúvadteríték. Fotó: OMVK

 

Beszédét követően Takács András felkérte a Bakonyér-menti Vadásztársaság hivatásos vadászát, ismertesse a nutria megjelenésének első jeleit, felismerését, károkozását illetve megfogásának körülményeit. Dávid Sándor elmondta, mik az alapvető különbségek a hódhoz képest a nyomában, egyéb külső jegyeiben, hiszen kezdetben ő is arra gyanakodott, hogy a hódok szoktak rá a fácánetető alá kihelyezett csöves kukoricára. Ismertette, melyik típusú testszorítóval, milyen módszerrel a leghatékonyabb a gyérítés. A köszöntők, a bevezető előadások és a teríték átadása után a közösségi épületben folytatódott a program. Lakatos István tájegységi fővadász a szarvasfélék agancstő problémájával kapcsolatban tartott előadást. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a kutatási program nem jöhetett volna létre az Agrárminisztérium erkölcsi és anyagi támogatása nélkül. Méltatta a tájegységi fővadászi rendszert, ahol minden esetben támogatásra kerülnek az ilyen és ehhez hasonló kezdeményezések. Megköszönte a kutatásban részt vevő valamennyi fővadász lelkiismeretes munkáját és bizakodását fejezte ki annak érdekében, hogy a kutatás a jövőben is tovább folytatódhat, hiszen az eredmények mára már nemzetközi jelentőségűnek tekinthetők.

Előadásában részletesen ismertette a kutatási eredményeket, felsorolva a mintagyűjtési helyszíneket és darabszámokat. Elemezte a különböző vizsgálati módszerek hatékonyságát és az általuk feltárt problémákat. Közben látványos diákkal szemléltette az általa elmondottakat. Előadása végén számos kérdés érkezett hozzá, melyben elsősorban a gyakorlati teendőkről, várható kihívásokról, esetleges humán egészségügyi összefüggésekről faggatta a hallgatóság. A következő előadó Szollár András lőoktató volt. A biztonságos fegyverkezelésről szóló bemutatója során elsősorban a fegyver használatával, kezelésével, kézbevételével, lövés előtti és utáni viselkedéssel, hordmóddal kapcsolatban tartott elméleti és gyakorlati bemutatót. Kitért az alapvető biztonsági előírásokra, viselkedési szabályokra melyet a fegyverkezeléssel kapcsolatban követni kell. Angol kollégájával közösen rendkívül érdekes, videó anyaggal illusztrált fegyvergyártási, ballisztikai, szervízelési eljárásról szóló ismereteket osztott meg a hallgatósággal. Természetesen hozzá is záporoztak a kérdések, melyek a gyártással, új kaliberekkel, ólomlövedék kontra acélsörét, új lövedéktípusok és kihívásai témaköröket érintettek elsősorban. A válaszokat követően Takács András megköszönte a vendég előadóknak, hogy elfogadták a meghívást. A rendezvényt egy rendkívül finom pörkölt és kötetlen beszélgetés zárta.

Összesen 73 dúvad feküdt a Bakonyi Tájegység dúvadhetét záró terítékén, ami az elmúlt 5 év legkomolyabb teljesítménye. A tájegység a mögöttünk álló vadászati évben az előírt 3142 dúvadból 2875-öt ejtett el, vagyis 92 százalékos teljesítménnyel büszkélkedhet, ami Németh Attila fővadász szerint egy nagyvadas gazdálkodási területen kiemelkedő teljesítmény.

Idén is a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Uzsai Erdészete adott otthont az V. Bakonyi Dúvadhét záró rendezvényének. Az elmúlt 5 év legszebb terítéke fogadta a megjelenteket: 2 aranysakál, 1 nyest, 41 róka, 20 borz, 2 dolmányos varjú, 1 szarka és 6 szajkó feküdt a terítéken. Németh Attila tájegységi fővadász a helyszínen elmondta, bár a dúvadhét nem verseny, mégis érezhető, hogy a résztvevők egészséges versenyszellemmel regisztrálnak, és vesznek részt ebben az „akcióban”. Ismertette, idén az abszolút számok tekintetében a Kislődi Hunor Vadásztásaság foglalta el a képzeletbeli dobogó harmadik fokát 11 vaddal. A második hely a Hajag Vidéki Vadásztársaságé, akik 19 vaddal járultak hozzá a terítékhez. Az első helyen pedig a házigazda Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Uzsai Erdészeti Igazgatósága végzett 23 vaddal. Németh Attila szerint azonban az igazság úgy kívánja, hogy területarányosan is megvizsgáljuk a vadászatra jogosultak teljesítményét, mivel nem egyforma nagyságú területen végezték a dúvadgyérítést, és a szakszemélyzet létszáma is eltérő. Ennek fényében a Hajag Vidéki Vt. kerül a harmadik helyre, melynek tagjai ezer hektárra vetítve 1,93 darab dúvadat lőttek.

A második helyen az Uzsai Erdészeti Igazgatóság végzett 2,3 darabbal, és így átvette az első helyet a Kislődi Hunor Vadásztársaság 2,89 db/1000 hektárral. Az elmúlt öt évre visszatekintve Németh Attila elmondta, a tervszámok évről évre drasztikusan emelkedtek. – Az első három évben gond nélkül tudta teljesíteni a tájegység az elvárt darabszámokat. A negyedik évről azonban ez már nem mondható el. A tavalyi vadászati évben a Bakonyi Tájegység 25 vadászatra jogosultjából 12-nek, vagyis a tájegység közel felének állítottam ki „Nem teljesítette” igazolást. Először azt reméltük, azért nem teljesítettük, mert elfogyott a dúvad, ám erre rácáfolt a mögöttünk álló vadászati év, ugyanis idén a 25 vadászatra jogosultból mindössze 7 nem tudta teljesíteni az ismételten emelkedő tervszámokat – mutatott rá.

Tiszteletadás a bakonyi dúvadterítéknél. Fotó: OMVK

 

Németh Attila kitért egy minden vadászatra jogosultat érintő anomáliára is. – A törvény azt írja elő, hogy az igazolást az éves vadgazdálkodási tervvel együtt köteles a vadászatra jogosult benyújtani a vadászati hatóságnak. Ez a határidő február 15-e, ami azt jelenti, hogy nem kerülnek bele a teljesítésbe a február utolsó két hetében elejtett dúvadak, pedig gyakran előfordul, hogy az ez idő alatt terítékre hozott példányokkal már teljesítenék az előírt keretet – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, ezt az anomáliát jelezték a jogalkotónak, és azt kérték: módosítsák a törvényt annyiban, hogy a dúvadgyérítési igazolást a jövőben ne az éves tervvel, hanem az éves jelentéssel kelljen beadni.

Vezsenyi Imre, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. vadgazdálkodási osztályvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a dúvadgyérítés azért is elengedhetetlenül fontos, mert ezek a szárnyas és szőrmés kártevők kiemelt vektorai, vagyis terjesztői lehetnek az afrikai sertéspestisnek, ugyanis táplálkoznak az elhullott állatokból, ráadásul hatalmas területeket járnak be. Vezsenyi Imre köszönetet mondott azoknak, akik szabadidejükből is áldoznak erre a tevékenységre. Háláját fejezte ki a Veszprém Vármegyei Vadászkamarának is, hisz pályázatokon keresztül támogatják, hogy a dúvadakat ne csak fegyverrel, hanem csapdákkal is elejthessék a vadászatra jogosultak.

Simon Sándor házigazda, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Uzsai Erdészeti Igazgatóságának vezetője kijelentette, a nagyvadgazdálkodás mellett az apróvad életkörülményeinek biztosítása érdekében továbbra is a ragadozók gyérítése mellett állnak. Szerinte a ragadozógyérítést csak szívbeli elköteleződésből lehet végezni, kényszerből nem, hiszen komoly kihívás golyós fegyverrel, sokszor rossz látási viszonyok mellett egy tapasztalt, rafinált ragadozó eszén túljárni. – Ugyanakkor éppen ebben rejlik a dúvadvadászat szépsége, és éppen ezért megsüvegelendő ez a hatalmas teríték, ami extra vadászati teljesítményt takar – hívta fel a figyelmet.

Pap Gyula, a Veszprém Megyei Vadászkamara elnöke is gratulált a terítékhez, és megköszönte a szervezést. Azzal bíztatta a megjelenteket, hogy munkájuk nem marad eredmény nélkül, hisz ha lassan is, de a dúvadgyérítés mindenképpen pozitív hatással lesz az apróvadállományra, sőt, az őzállomány alakulására is. A kamara idén egy gyönyörű vázával is díjazta a legtöbb dúvadat elejtő vadászatra jogosultat. Pap Gyula a helyszínen adta át az elismerést a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Uzsai Erdészeti Igazgatóságának.

VI. Balaton-felvidéki dúvadhét záróterítékének a soron következő bemutatkozó vadásztársaság, az Öreg-Tölgy Vt. adott otthont március elsején. A közös tájegységi terítéknél 1 sakálnak, 41 rókának, 11 borznak, 4 nyestnek, 2 dolmányos varjúnak, 10 szarkának, 8 szajkónak, összesen 77 elejtett, illetve elfogott dúvadnak adtak tiszteletet Fekete Róbert kürtszavának kíséretében. A dúvadhéten idén a Nagyvázsonyi Kinizsi Vadásztársaság volt a legeredményesebb 16 dúvaddal. A terítéken és az azt követő szakmai programon 15 vadászatra jogosult képviseltette magát.

A Balaton-felvidéki dúvadteríték. Fotó: OMVK

 

A Veszprém Vármegyei Vadászkamara felajánlásával Surányi Péter tájegységi fővadász és Baracskay Lajos kamarai titkár átadta azt az értékes vázát, mely a 2022-23-as vadászati évben legtöbb dúvadat terítékre hozó vadászatra jogosultnak jár. Idén a Csobánc Földtulajdonosi Vadásztársaság teljesített a legjobban a dúvadelejtéseket illetően.

A program szakmai előadásokkal folytatódott: Titscher Lajos házigazda, titkár bemutatta az Öreg-Tölgy Vadásztársaságot, Vezsenyi Imre, az afrikai sertéspestis elleni Nemzeti Akciótervben foglaltaknak megfelelően megalakult, az egész országot lefedő tanácsadói hálózat Veszprém vármegyét érintő vadgazdálkodási tájegységeinek tanácsadója pedig a vármegyei vaddisznóállomány alakulásával kapcsolatban ismertette az aktualitásokat. Végül Csapó Tamás, a Bősárkányi Vadgazda Vadásztársaság hivatásos vadásza őzgazdálkodási tapasztalatait osztotta meg a közönséggel.

Forrás: OMVK

+2

Mezőgazdaság

Március 29-én indul a tavaszi rókavakcinázás

+1

A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2025. március 29-én kezdődik.

+1

Published

on

+1

A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2025. március 29-én kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben. Az immunizálással egyidőben ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben az érintett térségekben. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy a veszettség gyanújának jelentése jogszabályban előírt kötelezettség, a betegséget megelőző intézkedések betartása pedig közös társadalmi célt szolgál.

Fotó: NÉBIH

Az immunizálás az érintett területeken vakcinatartalmú csalétkek kisrepülőgépekről való kijuttatásával történik. A művelet nem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket. Az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is megtalálható.

A Nébih a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a vakcinázás eredményességét. Az előző évek adatai azt mutatják, hogy az immunizálásban érintett területeken a rókák több mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.

Ábra: NÉBIH

A veszettség fő terjesztője a nagyjából hatvanezer példányt számláló hazai állománnyal bíró vörös róka. A kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáké pedig erősen ajánlott, ugyanis a betegség a vadon élő állatok mellett egyaránt veszélyes a házi emlősállatokra, valamint az emberre is.

A betegség a szomszédos országok közül Ukrajnában és Romániában rendszeresen előfordul, valamint ismételten megjelent Szlovákia keleti régiójában is. 2022-ben Magyarországon is megváltozott a veszettséghelyzet, ugyanis Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán és a román határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben 18 veszettségeset igazolódott. Tekintettel arra, hogy 2022 szeptemberében Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, a vakcinázás dupla csaléteksűrűséggel történik a vármegyében, amíg a járványügyi helyzet indokolja.

A betegség behurcolása vélhetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna és Románia felőli mozgása révén történt meg. Mivel az utóbbi években az ukrán és román állategészségügyi hatóságok nem tudták rendszeresen elvégezni a rókák vakcinázási programját, a határhoz közeli területeken továbbra is nagyobb a járványügyi kockázat.

Mindezeket figyelembe véve, a hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása kulcsfontosságú, azaz a továbbiakban is elengedhetetlen a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Az idegrendszeri tüneteket mutató elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében a mintavételről az állategészségügyi hatóság gondoskodik.

A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy a betegség gyanújának jelzése jogszabályban előírt kötelezettség.

A Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus aloldalán (www.veszettsegmentesites.hu) további információk érhetőek el a betegség tüneteiről, terjedéséről és megelőzéséről.

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Vadászat

Tolna vármegyei dúvadhét 2025. évi összefoglalója

+1

Tolna vármegyében 2025-ben második alkalommal került meghirdetésre dúvadhét.

+1

Published

on

+1

Tolna vármegyében 2025-ben második alkalommal került meghirdetésre dúvadhét. A dúvadfajok gyérítésére meghirdetett időszak a kiírás szerint 2024. február 15. 00:00 órától február 28. 23:59 óráig tartott.

Összesen 30 fő nevezett, amelyből 23 fő hivatásos vadász és 7 fő sportvadász volt. 2024. március 1-én a meghirdetett dúvadhét zárásakor összesen 19 fő sikeres nevező jelent meg, a 30 nevező vadászból. A terítéken 112 róka, 58 borz 51 aranysakál és 3 nyest, összesen 224 vad volt.

Helyezések:

 

név

státusz aranysakál róka nyest borz pontszám összes vad

Fábián Bence

hivatásos 12 39 16 716

67

Czakó Attila hivatásos 5 21 1 16 405

43

Stein Krisztián hivatásos 6 18 1 5 328

30

 

  1. Fábián Bence Kocsolai Dám Vt.
  2. Czakó Attila Donát-Völgye Vt.
  3. Stein Krisztián Gyulaj Zrt.

 

Sportvadászok közül a legjobb eredményt Kovács László vadásztársunk érte el a Keskenyi Vadásztársaság területén. A rendezvény zárásának helyszínét a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. biztosította a Pörbölyi Ökoturisztikai Központban. A terítéket követően közös szakmai program és ebéd következett.

Szekszárd, 2025. 03. 01.

Forrás: OMVK Tolna vármegyei Területi Szervezete

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Rusvai Miklós a hirado.hu-nak: Beláthatatlan következményei lesznek, ha nem szűnik meg a ragadós száj- és körömfájásjárvány

+1

Rusvai Miklós víruskutató nyilatkozott a járványról és annak hosszú távú hatásairól.

+1

Published

on

+1

Több mint fél évszázad után ismét megjelent Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás (RSzKF). A párosujjú patás állatokat érintő betegség rendkívül ragályos, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szigorú intézkedéseket léptetett életbe. A járvány miatt egyre több ország vezet be importkorlátozást, amely hosszú távon a magyar gazdaságot is súlyosan megviselheti. Rusvai Miklós víruskutató a hirado.hu-nak nyilatkozott a járványról és annak hosszú távú hatásairól.

Kiemelt kép: Egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telep, ahol Orbán Viktor miniszterelnök a ragadós száj-és körömfájás megfékezésével kapcsolatos munkát ellenőrizte 2025. március 10-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

A Nébih múlt pénteken jelentette be, hogy 52 év után újra felbukkant Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás. A tünetek március 3-án jelentkeztek egy kisbajcsi állattartó telepen, Győr-Moson-Sopron vármegyében, ahol mintegy 1400 szarvasmarha található. A beteg állatokon magas lázat, levertséget tapasztaltak, a szájban és lábvégeken jellegzetes hólyagos elváltozások voltak.

A kórokozó jelenlétét a Nébih laboratóriuma is alátámasztotta, így a járványkitörésben érintett szarvasmarha telepen azonnali zárlatot rendeltek el, és megkezdődött az állomány felszámolása. A fertőzés helyszínére Orbán Viktor miniszterelnök is ellátogatott, majd arra kérte az embereket, hogy tartsák be a hatóságok előírásait.

A Nébih szerint a járványügyi helyzet rendkívüli, ezért országos, illetve a Dunántúl teljes területét érintő korlátozásokat vezettek be. Március 17-ig tilos minden fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása. A közeli állatkertek, vadasparkok további rendelkezésig nem látogathatók, továbbá a védő- és megfigyelési körzeten belül vadászni is tilos. A járvány miatt ideiglenesen bezárt a győri állatkert, a Fővárosi Állat- és Növénykert állatsimogatója, a Hortobágyi Vadaspark, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén is korlátozásokat vezettek be. A Magyar Természetjáró Szövetség arról számolt be, hogy már bizonyos turistautakat is lezártak, hogy megakadályozzák a betegség terjedését.

Hogyan került 52 év után Magyarországra a vírus?

Rusvai Miklós állatorvos-virológus a hirado.hu-nak beszélt arról, hogy nem egyedi jelenség, hogy több évtized után újra felbukkanjon egy vírus. Magyarországon legutóbb 1973-ban azonosították a kórokozót, bár ekkor csak néhány állaton, nem egy nagy létszámú tenyészetben. Nagy-Britanniában 2001-ben szintén több évtized után bukkant fel a betegség, míg Németországban idén januárban csaknem 40 év elteltével.

Kiemelte, hogy a nemzetközi forgalom olyan mértékű, hogy a kellemetlen mellékhatásaival is számolni kell. „Minden járvány terjed, a világkereskedelem, a közlekedés, az élelmiszerek és az állatok forgalma miatt bármikor előfordulhat, hogy vírusos, szennyezett termék kerüljön Magyarországra. Nagyon aprólékos vizsgálat kell majd ahhoz, hogy megállapítsák, honnan kerülhetett ide a betegség. A leggyakrabban Egyiptomban, a Közel-Keleten és Afrikában fordul elő.” 

A virológus szerint nem biztos, hogy teljességgel megállapítható, hogyan került Magyarországra a vírus. Az azonosításhoz a legtöbb információt az adja, ha a vírus közeli rokonáról már van egy minta a Nemzetközi Genetikai Bankban.

„Beláthatatlan következményei lesznek a magyar mezőgazdaság és az állattenyésztés szempontjából, ha nem szűnik meg a ragadós száj- és körömfájásjárvány”

– hangsúlyozta Rusvai Miklós.

Hozzátette, hogy a legtöbb vírusfertőzés ellen nincs gyógymód, a ragadós száj- és körömfájás esetén pedig kifejezetten tilos oltóanyagot használni. „Minden állomány vakcinázása tilos. Éppen azért, hogyha behurcolják a vírust, akkor azonnal jellemző tünetekkel jelentkezik, majd miután azonosították a betegséget fel tudják számolni az állományt.” Rusvai Miklós szerint az állatok rendszeres vakcinázása sokkal többe kerülne, mint időszakosan leölni akár ezer példányt. Mint mondta, az állomány felszámolása még mindig olcsóbb, mintha évente több millió adag oltóanyagot használnának fel, ami rendkívül nagy költség. Emellett a vírus jelenlétét csak konzerválni lehetne, mivel számos állatban tünetmentesen lenne jelen a kórokozó.

Súlyos gazdasági károkat okozhat

A ragadós száj- és körömfájásjárvány kitörése miatt Magyarország elveszítette a nemzetközi szervezeteknél nyilvántartott eddigi mentes státuszát, és az exportpiac is jelentősen szűkült. A Nébih honlapján található csütörtöki összesítés szerint már tizennyolc ország szigorított a magyar tej- és hústermékek importján. Rusvai Miklós elmondta, hogy Magyarország rengeteget veszít amiatt, hogy három hónapig semmilyen fertőzéshez köthető termék nem mehet át a határon. „Az exportunkat három hónapra tönkreteszi egy járványkitörés, és ha egy újabb jelentkezne, akkor újraindul a három hónap, ami akár évekre elhúzódhat, reméljük, hogy ilyen nem lesz.”

Rusvai Miklós arra is kitért, hogy a vírus megjelenési helyénél, Győr vármegye területén a fogékony vadfajokból is vérmintát vesznek. Véleménye szerint, ha egy erdei vaddisznó esetében kiderülne a fertőzöttség, úgy nagyon nehéz lenne bizonyítani, hogy a vírus kipusztult. A Nébihnek így akár több száz, több ezer vadmintával kellene rendszeresen monitoringvizsgálatot végeznie. „Jelenleg Kisbajcs területén van egy három kilométeres védőzóna, illetve egy tíz kilométeres megfigyelési zóna, ahol minden érintett állatot ellenőriznek. Ahhoz, hogy a járvány megszűnését bejelentsék, az összes bevizsgált mintának negatívnak kell lenni.”

 Így fertőz a ragadós száj- és körömfájás betegség

A ragadós száj- és körömfájás a párosujjú patás állatok súlyos gazdasági károkat okozó, rendkívül fertőző betegsége. A Nébih szerint rendkívül ragályos, a szarvasmarhák mellett fogékonyak rá a sertések, juhok, kecskék, bivalyok és egyéb párosujjú patás állatok is. Heveny, lázas általános tünetekkel és hólyagok kialakulásával jár, amelyek a szájban, az ajkakon, a nyelven, a lábakon és a tőgybimbókon jelennek meg. Emberre nem veszélyes, ugyanakkor az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár.

A fertőző állatokat nem lehet kezelni, ha egy gazdaságban egy állat is megbetegszik, akkor az egész állományt fel kell számolni. A terjedésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, ragályfogó tárgyakkal, fertőzött takarmánnyal vagy az állatok gondozóinak ruházatán keresztül. Ritkán, kedvező időjárási feltételek esetén, különösen nagy sertéstelepek közelében, széllel való terjedés is előfordul.

A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében az országos főállatorvos rendkívül szigorú hatósági intézkedéseket rendelt el. A kórokozó első azonosítási helyén, Győr-Moson-Sopron vármegyében március 17-ig tilos minden fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása. A közeli állatkertek, vadasparkok további rendelkezésig nem látogathatók, továbbá a védő- és megfigyelési körzeten belül a vadászat is tilos.

Forrás: Híradó

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom