Mezőgazdaság
Keresett exportcikk a magyar vadhús
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiadványt készített a magyar vadhús piacáról
Miközben itthon még kevesen ismerik, külföldön keresett termék a magyar vadhús. A hazai feldolgozókból mintegy 3800 tonna feldolgozott vadhús kerül ki évente, aminek közel 90 százalékát az export partnerek vásárolják fel. A magyar fogyasztók elvétve találkoznak vadhússal, holott a különleges ízvilága mellett az egészségre gyakorolt hatása miatt is érdemes lenne minél gyakrabban beemelni az étrendünkbe. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egy kiadványban gyűjtötte össze a vadhús piacával kapcsolatos tudnivalókat.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Hazánk Európában egyedülálló környezeti adottságainak köszönhetően magas minőségű, változatos vadállománnyal rendelkezik. A legelterjedtebb nagyvad az őz, a gímszarvas, a vaddisznó, a dámszarvas és a muflon. Az apróvadak közül a mezei nyúl és a fácánállomány a legjelentősebb. Az elmúlt évtizedekben a nagyvadak száma folyamatosan nőtt – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által készített kiadványból, amely a hazai vadhúspiac aktualitásait, piaci kilátásait mutatja be, emellett képet ad a hazai vadhúsfogyasztási szokásokról is.
A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)
A magyar vadhús piaci lehetőségei és a vadhúsfogyasztási szokások Magyarországon névre keresztelt, európai viszonylatban is egyedülálló piacelemzés szerint a vadászatra jogosultak 2021-ben az öt legfontosabb nagyvadunkat tekintve közel 11 ezer tonna lőtt vadat adtak el a feldolgozóknak, ebből körülbelül 3800 tonna hústermék készült hazánkban.
Magyarországon jelenleg 46 vállalkozás foglalkozik vadhúsfeldolgozással, a legtöbb helyen tenyésztett és lőtt vad is bekerül az üzembe. A kínálat legnagyobb hányadát a fagyasztott áru teszi ki, míg az előhűtött (általában vákuumcsomagolt) termékek iránti kereslet a főszezonra – szeptembertől decemberig – korlátozódik.
A kisebb szereplők nagyon jó minőségű, magasan feldolgozott termékekkel látják el a piacot, különböző pástétomok, rilette-ek, kolbászok, füstölt áruk kerülnek ki a feldolgozókból. Emellett családi gazdaságok, vadasparkok termékei, illetve nemzeti parki termékek is megjelennek a piacon, amelyek elsősorban helyben elérhetőek.
A magyar vadhús keresett termék az európai piacon. Az összes feldolgozott vadhús mennyiségnek akár 90 százalékát – mintegy 3 500 tonnát – exportáljuk. A legfontosabb felvevőpiacunk Németország, ide kerül a magyar vadhús 48 százaléka, de Olaszországba is jelentős mennyiséget exportálunk. Bár a Covid-járvány megtépázta a vadhúspiacot is, a lezárások megszűnésével azonban újra nőtt a kereslet. 2022-ben érzékelhetően magára talált a piac, a vadhúskivitelünk mennyiségben és értékben is meghaladta a pandémia előtti szintet.
A magyar piacon maradó mennyiség mintegy 40 százaléka kerül kiskereskedelmi forgalomba, 60 százalékát pedig a nagykereskedőkön keresztül a HORECA szektor vásárolja fel. A hazai fogyasztás továbbra is nagyon alacsony szinten van: az átlag magyar mindössze 10 dekagramm vadhúst fogyaszt el egy évben, ami a 2010-es 20 dekagrammos szinthez képest is jelentős visszaesésnek számít.
Holott a vadhús nem csak különleges ízélményt nyújt a fogyasztóknak, élettani szempontból is számos jótékony tulajdonsággal bír. A vadállat élete során természeti körülmények közt szabadon nevelkedik, mozgásban gazdag életmódot folytat, változatosan táplálkozik, fogyasztása és kibocsátása minden részletében a természetes körforgás része. A vadhús az egészséges táplálkozás szempontjából alacsonyabb energiatartalommal és kedvezőbb fehérje-, zsír- és mikroelem-tartalommal rendelkezik a tenyésztett háziállatokhoz képest. A vadhús számos olyan minőségi jellemzővel rendelkezik, amelyek vonzóak lehetnek az egészségtudatos fogyasztók számára a hústermékek vásárlásakor.
Forrás: NAK
Ezúton tájékoztatjuk a gazdálkodókat, hogy a https://mepar.hu/mepar/ oldalon a MePAR Böngésző szolgáltatása a továbbiakban nem érhető el. A hasonló funkcionalitást biztosító, a Magyar Államkincstár által üzemeltetett MePAR Portál a következő címen érhető el:
https://mepar.mvh.allamkincstar.gov.hu
A Magyar Államkincstár a MePAR Portál publikus térképi szolgáltatásait előzetes regisztrációt követően teszi elérhetővé. A regisztráció pár egyszerű lépésben elvégezhető a Portál felületen.
Forrás: MVH
Mezőgazdaság
Befejeződött az RSZKF betegséggel fertőzött telepek felszámolása
Befejeződött a fertőzött állományok leölése és ártalmatlanítása
A ragadós száj-és körömfájás (RSZKF) harmadik és negyedik kitörésével érintett telepeken, Darnózselin és Dunakilitin a fertőzött állományok leölése és ártalmatlanítása befejeződött. A hatósági munka azonban, többek között a telepek fertőtlenítése, még folyamatban van. Újabb megbetegedést továbbra sem igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma, de nem lankadhat a figyelem, hiszen a vírus átlagos lappangási ideje szarvasmarháknál 14 nap. Ezért rendkívül fontos, hogy az állattartók és az állatgondozásban dolgozók következetesen betartsák a járványvédelmi előírásokat saját jól felfogott érdekükben.

Fotó: Google
A Győr-Moson-Sopron vármegyében található Darnózselin és Dunakilitin április elején igazolta a Nébih az RSZKF betegséget. A telepeken még aznap megtörtént a szarvasmarhák vakcinázása, hogy azok felszámolásáig a vírusürítés minimálisra csökkenjen. Az állományok felszámolása mostanra befejeződött. A két telepen 3588, így összesen mintegy 8300 állat ártalmatlanítására került sor március eleje óta.
A fogékony állatok vizsgálata országszerte folyamatosan zajlik. Ezidáig több mint 1200 haszonállattartó telepről, valamint 700 vadból származó mintát vizsgált a Nébih laboratóriuma és újabb fertőzést nem igazoltak a szakemberek. A kedvező eredmények ellenére most a legfontosabb, hogy továbbra se lankadjon a figyelem, közös erővel tegyünk azért, hogy a vírus ne jelenjen meg újra. A fertőzött telepeken zajlik a fertőtlenítés. Az országos mintavétel szintén folytatódik és a hatósági intézkedések is élnek. Ezekről a Nébih portálon tájékozódhatnak az érintettek: https://portal.nebih.gov.hu/-/ragados-szaj-es-koromfajas-jar…
Kiemelten fontos, hogy az állattartók szigorúan és következetesen betartsanak minden előírást és állategészségügyi szabályt, hogy még véletlenül se hurcolhassák be a fertőzést a gazdaságukba. A védekezés segítése érdekében a Nébih több mint 1250 db 10 literes fertőtlenítőszert juttat el a héten a korlátozott területen lévő településekre, valamint csaknem 100 000 tájékoztatót oszt szét a kormányhivatalok segítségével a helyi lakosoknak. Hatóságunk országszerte helyszíni ellenőrzéseket is végez az állattartó telepeken és ellenőrzi az előírások betartását.
A Nébih, a kormány- és járási hivatalok szakemberei minden erejükkel küzdenek az RSZKF betegség megfékezéséért. A cél egyértelmű: megállítani a vírust és minimalizálni a károkat!
Forrás: AM
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye, fogott egy szép halat, netán fényképezett valami érdekeset?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében újabb baromfitelepeket érint a madárinfluenza
Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A két érintett telep között járványügyi kapcsolat van. A felszámolás folyamatban van. A felszámolási folyamat jelenleg is zajlik, így a korlátozás alatt álló körzetek feloldása, valamint az újratelepítések megkezdése későbbre tolódik.

Újra felütötte a fejét a madárinfluenza Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. Fotó: Agro Jager
Csongrád-Csanád vármegyei Bordány településen található, 2 000 állatot tartó tömő lúd telepről, illetve a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tószeg településen található 3 850 állatot tartó tömő lúd telepről származó mintákból magas patogenitású madárinfluenza (H5N1) vírus került kimutatásra. A két telep között járványügyi kapcsolat van. A bordányi telepről a tüneteket megelőző napon szállítottak ki Tószegre tömésre állatokat. A megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek jelentkezése hívta fel az állattartók figyelmét a betegség gyanújára. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusát igazolta az elhullott állatokból mindkét telep esetében.
Az érintett állományok felszámolása folyamatban van. A gazdaságok körül kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, és megállapították a kiterjesztett felügyeleti (megfigyelési) körzetet.
Az eddigi, kiterjesztett korlátozás alatt álló körzet így tovább nőtt és annak feloldása az új kitörések miatt későbbre tolódik. Az ország az Állategészségügyi Világszervezet előírásai szerinti mentességi státuszát is később szerezheti vissza, és annak helyreállításáig az újratelepítések sem kezdődhetnek meg. Éppen ezért kérjük az állattartókat, fokozottan figyeljenek arra, hogy megóvják állataikat a fertőzéstől, mert minél tovább húzódik a járvány, annál később lesz lehetőség a termelés újraindítására.
A madárinfluenzával kapcsolatban minden további információ elérhető a Nébih portál tematikus aloldalán. Idekattintson!
NÉBIH