Keressen minket

Mezőgazdaság

27 élelmiszer-csalót tartóztattak le Litvániában és Olaszországban

Közzétéve:

Egy több EU-tagállamában lefolytatott kétrészes nyomozás felfedte azt bűnözői hálózatot, amely lejárt szavatosságú élelmiszereket jutatott vissza az ellátási láncba. A rendészeti tisztviselők összesen 27 bűnözőt tartóztattak le, akik felelősek ezért a viszonylag új, az európai fogyasztók egészségét és biztonságát veszélyeztető bűnügyi gyakorlatért.

Fotó: Europol

A gyanúsítottak a COVID-19 világjárvány által kezdetben előidézett ellátási lánc sérülékenységeit kihasználva hatalmas mennyiségű lejárt élelmiszert és italt kezdtek beszerezni. Ezután vegyi úton törölték az egyes tételekre nyomtatott lejárati dátumot, és újat nyomtattak. Más esetekben egy teljesen új címkét hamisítottak és alkalmaztak, és azt a benyomást keltették, hogy a csomagolt élelmiszer vagy ital még friss és fogyasztásra biztonságos.

Fotó: Europol

Ezt a sajátos működési módot az OPSON, az Europol által koordinált élelmiszeripar nagyszabású vizsgálata keretében fedezték fel és folytatták le. A tagállamok által folytatott és az Europol által koordinált nyomozások két célzott művelethez vezettek.

Két hatalmas találat az élelmiszer-csalókkal szemben

2023. május 23-án a litván rendőrség (Lietuvos policija) és más tagállamok bűnüldöző szervei az Europol és az Eurojust koordinálásával felszámoltak egy szervezett bűnözői csoportot, amely több millió lejárt szavatosságú, módosított címkével ellátott élelmiszert hozott újra a piacra. A bűnözők, akik ellen szintén nagyszabású áfacsalás miatt indult nyomozás, vélhetően legalább 1 millió eurós haszonra tettek szert élelmiszercímkézési csalásukkal. A tisztek 70 házkutatást és ellenőrzést végeztek többek között a raktárakban – a termékek lejárati idejét módosító berendezéseket foglaltak le. Az ingatlanokban háztartási oldószereket, nyomtatókat és címkéket tartalmazott. Összesen több mint egymillió élelmiszer- és italcsomagot találtak, és nem engedték be a piacra.

Egy 2023. július 11-i akciónapon három személyt letartóztattak. Az Europol koordinálta az olasz Carabinieri (Nuclei Antisofisticazione e Sanità dell’Arma dei Carabinieri) által Olaszországban lebonyolított akciónapot az olasz pénzügyrendőrség (Guardia di Finanza) támogatásával. A bűnüldöző szervek 14 házkutatást tartottak, és több mint 500 000 élelmiszert és italt, valamint a bűnözők által használt felszerelést foglaltak le. A lefoglalt élelmiszerek nagy része nemcsak lejárt, hanem már megromlott is, ami rávilágít arra, hogy milyen károkat okozhattak a fogyasztóknak. A bűnözői hálózat csekély vagy költségmentesen gyűjtötte össze a lejárt élelmiszereket és italokat, és a lejárati dátumokat újakra cserélte, hogy lehetővé tegye azok továbbértékesítését.

Azáltal, hogy ezeket a termékeket újra bevezették az ellátási láncba, hatalmas nyereséget értek el. A jelenség méretét tekintve új, és több uniós tagállamban is elterjedt. A köztes beszállítókat vagy más, az élelmiszer-ártalmatlanításban dolgozó szervezeteket segítőként alkalmazták ebben a konkrét bűncselekményben.

Az Europol szerepe

Az Europol a jelenséget a COVID-19 világjárvány egyik fő beérkező fenyegetéseként azonosította, és operatív tervek terjesztésével riasztotta az EU tagállamait. A litván és az olasz nyomozást összekötő fontos láncszemet találtak az Europol szakemberei, bizonyítva ezzel a tendencia nagy léptékét. Az akciónapokon Europol-tiszteket küldtek ki, hogy helyszíni segítséget nyújtsanak a mobil irodákban, és igazságügyi szakértői elemzéseket végezzenek.

Forrás: Europol

Mezőgazdaság

75 százalékkal nőtt a marhahús-export az év elején

Az AKI adatokat közölt a magyar élőmarha-exportról

Published

on

Az AKI vágási statisztikai adatai szerint 2026 január–márciusában a szarvasmarhák vágása 16,4 százalékkal nőtt a 2025. január–márciusi mennyiséghez képest. Az összes vágás több mint felét adó tehenek vágása 26,3 százalékkal, az üszőké 13,6 százalékkal növekedett.

Fotó: AKI

A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 15 százalékkal (20,7 ezer tonna), értéke 39,5 százalékkal emelkedett 2026 január–márciusában 2025 azonos időszakához képest. A főbb partnerek Izrael, Lengyelország, Olaszország, Horvátország, Koszovó és Egyiptom voltak. Magyarország élőmarha-importja 14,3 százalékkal (2,3 ezer tonna), értéke 14,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az élő szarvasmarha több mint fele Németországból, Szlovákiából és Litvániából származott. A marhahúsexport mennyisége 74,7 százalékkal (8,4 ezer tonna) nőtt. A marhahúsimport volumene 3,1 ezer tonna volt, nem változott számottevően, míg értéke 28,7 százalékkal emelkedett a megfigyelt periódusban.

Az AKI PÁIR adatai szerint a fiatal bika termelői ára 2272 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2026 1–17. hetében, 26 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A vágóüsző és a vágótehén ára egyaránt 27,2 százalékkal volt magasabb a vizsgált időszakban.

Ábra: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Élő állat és hús című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Fontos a hazai juhállomány védelme

A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban.

Published

on

A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban, azonban Magyarországra történő behurcolását eddig nem igazolták. Tavasszal Romániában ismét kimutatták a betegséget. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését, együttműködve a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, valamint az Országos Rendőrfőkapitánysággal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kéri az állattartókat, hogy kizárólag legális forrásból és módon vásároljanak állatot. Betegséggyanú esetén, pedig haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost.

Fotó: NÉBIH

A juh- és kecskehimlő Európában széles körben előfordult, míg a 70-es évek végére sikerült megszabadulni a fertőzéstől. A mentesség elérése óta azonban a betegség rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Bulgáriában, a török határhoz közeli részen, 2023 szeptembere óta van jelen a betegség. Görögországban szintén 2023 őszén indult egy nagyobb járvány, melynek részeként a mai napig jelentenek kitöréseket.

Romániában az állategészségügyi hatóság 2025. június 17-én mutatta ki először a juh- és kecskehimlő vírusának jelenlétét a dél-romániai Teleorman megyében. Ezt követően a betegség további két szomszédos megyében is megjelent a kiskérődző állományokban, majd 2026. április 25-én a betegség ismételten megjelent, ezúttal Maros megyében, egy 398 egyedet számláló juhállományban.

A Nébih kéri az állattartókat, hogy a juh- és kecskehimlő megelőzése és korai felismerése érdekében gyanú esetén haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost! Emellett a hatóság kéri a magyar gazdákat, állatkereskedőket, hogy szigorúan tartsák be a járványvédelmi szabályokat és ismeretlen eredetű élőállatot ne vásároljanak! Az illegális juh- és kecskeszállítmányok esetében a lehető legszigorúbb fellépést alkalmazza a hatóság, a járványügyi kockázatot mérlegelve.

A juh- és kecskehimlőről röviden:
Az emberre nem veszélyes, azonban juhokban és kecskékben súlyos, akár halálos kimenetelű betegség lehet. Tünetei közé tartoznak a himlőre jellemző vörös kiütések mellett a láz, a nyirokcsomók megnagyobbodása, szemhéjduzzanat és savós-nyálkás orrváladék. A kiütések főként a gyapjúval nem fedett bőrterületeken (fej, hónalj, has, farok alatti terület) jelentkeznek, de súlyosabb esetben akár az egész testfelületre kiterjedhetnek.
A betegség 4-14 napos lappangás után lép fel, gyakran a tüdőt és a tőgyet is megtámadja nehézlégzést és csökkent tejtermelést okozva.
A juh-és kecskehimlő tüneteiről, gazdasági jelentőségéről és megelőzéséről hasznos információk olvashatóak a Nébih tematikus oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/juh-es-kecskehimlo

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések

A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását.

Published

on

A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását. A törvény értelmében a földet a művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül megakadályozni a gyomnövények megtelepedését.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium felhívja az ingatlantulajdonosok és a földhasználók figyelmét arra, hogy megkezdődött a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtása. Ezeket az ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok hajtják végre, melynek során elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzik.

A törvény hivatkozott rendelkezései arra kötelezik a földhasználót, hogy a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítsa, vagy termelés folytatása nélkül – a talajvédelmi előírások betartása mellett – a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozza.

A határszemle ellenőrzések – a hasznosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése mellett – kiterjednek a termőföldek engedély nélküli igénybevételének feltárására, valamint a művelési ágak természetbeni és ingatlan-nyilvántartási egyezőségének vizsgálatára is.

A hasznosítási kötelezettség elmulasztása földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.

A felhvívás ide kattintva érhető el.

Forrás: AM Sajtóiroda

Tovább olvasom