Keressen minket

Vadászat

KITEKINTŐ: Vadkanvadászat Törökországban

+1

Ányos József vaddisznókanokra vadászott Törökországban.

+1

Közzétéve:

+1

 

A pandémia elmúlásával az év elején újra külföldi vadászati program tervezésébe fogtunk Péter fiammal. Mivel már számos sikeres külföldi vadászatom szervezését Paller Attila, a Vadászutak Kft. tulajdonosa szervezte, most is Attilával kezdtük el a szóba jöhető programok számbavételét.

Fotó: Ányos József – Agro Jager News

A magyar vadászok kedvelt vadjára, a vaddisznóra esett a választás, mivel az ASP miatt itthon igencsak megcsappant a sikeres vadászatuk lehetősége. Ráadásul Törökországban híresen nagy agyarú kanok elejtésére van lehetőség. Az utazás 2023.08.02-án indult, leküzdve a fegyverkivitel adminisztrációs nehézségeit. A célállomás Antalya, a kedvelt török üdülőhely reptere volt, ahol Serkan Mert, a Caprovishunt cég vezetője igazi török vendégszeretettel várt, pillanatok alatt intézve a fegyverek beléptetését az országba.

A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A vadászterület közepén elhelyezkedő 60.000 lakosú Bucak városba 1 órás út után érkeztünk meg. Mivel az utazás nem volt fárasztó, még az érkezés napján este kilenc órakor, a kíváncsiságtól hajtva, kimentünk a várost övező 1.000-1.200 m magas hegyekbe, felmérni a terepet.

Hubert, a vadászmanó története Kiskundorozsmán folytatódik. A könyvet fényképre kattintva lehet megrendelni!

A teliholdat követő éjszaka a hold a felhőtlen égen ragyogott, ahogy tette ezt végig a vadászati program alatt. Estére már a levegő is lehűlt, így a nappali 37 Celsius fok után kellemes 20 fok volt éjszakánként. A vadászterület kb. 100km hosszú, és helyenként 70 km széles, így a fiammal nyugodtan tudtunk egymástól független mozogni a terepen.

A vadászati rituálé a következő volt: terepjáróval a kanok egymást követő élőhelyének egymástól 15-20 km-re lévő megközelítése, cserkelés a kan előfordulásának helyéig, kb. 150-200 métert, ami általában a visszaforduló útkanyarokban volt. Aztán megfigyelés, majd lőbotról lövés, 100-néha 200m távolságra. A cserkelés nem hasonlítható a magyar erdőkben szokásoshoz. Nincs hallgatódzás, nyomkeresés. Itt a cél; minél halkabb megközelítése a vélelmezett helynek, ami néha nem is volt olyan könnyű a murvás, köves, de jó állapotú hegyi utakon. A Péter fiam kísérője minden eseten levettette a bakancsot, az utolsó 50-60 méteren. Az este 9 órakor kezdődő vadászat, minden éjszaka hajnal 3-4 órakor végződött, ami azért több nap után némi fáradságot okozott.Egy-egy vadászat alkalmával 6-7 helyet jártunk be. Az érkezésnapi éjszaka nem láttam disznót, de Péter fiamnak sikerült egy 23 cm-es kant lőni. A nappali alvás rövid volt, de aztán elérkezett a második vadásznap estéje is. A vendéglátóink által biztosított bőséges, és finom vacsora után, megint az erdőkben talált a fénylő telihold. A gépkocsis közelítést követően, vállamon a 23 éve hű társam, a 30-06 kaliberű TIKKA puskámmal, a tárban a SAKO super hammerhead 11,7 g lőszerrel, elindultunk az óvatos gyaloglásra. Az útkanyart óvatosan megközelítve, kibújva a takarásból, előtűnt a kan az út szélén. Sok nem látszott az agyarából, de a kísérő kiadta a vezényszót: Shot!

Fotó: Ányos József – Agro Jager News

Perceknek tűnő pillanatok alatt a kan, semmit nem sejtve, lassan keresztbe fordult. Az éjszaka csendjét felszakította a lövés hangja, de a kannak nem volt ideje erre reagálni, mert a lövés helyben marasztalta. Még egy darabig figyeltem, ismétlésre készülve, de a kan nem mozdult. A cédrusfenyők holdsütötte, sötét árnyékában, birtokba vettük a vadat. A vad a baloldalán feküdt, és így azonnal feltűnt a jobb oldali agyarának fehérlő rendkívüli mérete. A tíz centinél is nagyobbnak látszó agyarhoz mindenki csodálkozva hajolt le. Még a török viszonylatok között is nagynak számító agyarméret, kimondhatatlan örömöt váltott ki. Kavarogtam gondolataim, a vad tisztelete, a szerencse, és boldogság körül. Aztán az iszlám vallású kísérők győzelmi mámora mellett, magamra maradtam a vadnak járó tisztelet megadásában. A kannak nem jutott sebtakaró, utolsó falat, a vadász nem kapott töretet, de Szent Hubertus szellemét sikerült megidéznem. A körülbelül 10 évesre becsült kan baloldali agyarából 15 mm korábban letört, de így is tekintélyes méretű volt, nem is beszélve a vaskos kisagyarokról. A kifőzést követően a többször ismételt mérés alapján, az agyar mérete: 27.5 cm volt!

Ilyen méretek ellenére nem lett a vadászterület csúcstartója, de Paller Attila szerint, a Vadászutak Kft. által szervezett vadászatok eredménylistáján, átvette a csúcstartó helyet. Az éjszaki mozgások során a hegyek lábát övező tarlókon is eredményesen kerestük a disznókat. Láttunk népes kondákat, sőt farkasokat is, melyeket az egyre erősebb török zöldmozgalmak védelmük alá vontak a bezoár kecskékkel együtt, melyek igen nagy érdeklődést kiváltó vadászata, jelenleg tiltott. A következő napi éjszakai vadászat alkalmával a tarlón találtunk egy méretes tömeget mutató kant. A cserkelésnek egy kerítés szabott határt, így 200 méternél jobban nem tudtuk a kant megközelíteni. A lőbot gondos igazítására hagyott bőven időt, mert zavartalanul, velünk szemben ette az elhullott gabonaszemeket, túrta a földet.

Fotó: Ányos József – Agro Jager News

A visszatartott levegőt többször kellett kiengedni, mire lövésre szánhattam el magam. A lövedék süvítő hangját is hallva, a becsapódási hang nyugtatólag hatott, majd amikor látszott, hogy a kan minden lába az égnek állva kalimpált, megnyugodtunk. Sajnos a nyugalom nem tartott sokáig, mert a kan lábra állt, és mire az üres tárat cserélve, újabb lövést tettem,  eltűnt a környező erdő aljnövényzetében. A keresés indulásakor találtunk vért köveken, kenést fűszálakon, de a biztonság érdekében a sűrűség előtt megálltunk. A keresést reggel, alvás nélkül folytattuk. Meglepetésemre a kísérőm kutya nélkül érkezett, ami számára természetes volt. Sajnos a vérnyomok egyre ritkultak, a cseppek hegynek fel vezettek, ami nem sok jóval kecsegtetett.

Fotó: Ányos József – Agro Jager News

A forróságban alaposan megizzadtunk a keresésben, de aztán fel kellett adnunk. A török kísérőm sosem hallott Széchenyi Zsigmond híres mondásáról a sebzett vadakról. A keresésben azért is érdekelt voltam, mivel a sebzés esetén a kilövési díj 85%-át ki kellett fizetni. A sebzési díjból aztán lődíj lett, mert estére a pásztorok jelezték a bomló vad szagát, így előkerült a 23 cm agyaras kan. A négy napos vadászprogram sikeres zárult, a fiammal együtt, hét kant hoztunk terítékre. A 27,5 cm-es mellett kettő volt 23 cm felett, kettő 22 cm-es volt de a többi is mind 20 cm felett volt.

Köszönet ezért a szervezőknek! Bucak-Debrecen. 2023. 08.02-06.

Írta és fényképezte: Ányos József

**

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is. Hirdetni szeretne?

Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu

+1

Vadászat

KITEKINTŐ: Magasrangú kitüntetést kapott Dr. Szilágyi Bay Péter Szerbiában

Published

on

+1

Belgrádban, 2025. április 4-én, a 45. Nemzetközi hajózási, vadászati és horgászati kiállításon, a Szerbiai Vadászszövetség Arany Plakettjét adományozta Bratislav Cirkovic, a szerb Földművelésügyi, Erdészeti és Vízügyi Minisztérium államtitkára, továbbá a Szerbiai Vadászszövetség elnöke Dr. Szilágyi Bay Péternek, az Agro Jager News lapigazgatójának – közölte a szerbiai Lov i jos Ponesto. Kiemelték, hogy Dr. Szilágyi Bay Péter vadász, gyermek vadászregények írója, mezőgazdász, jogász, agrár- és vidékfejelesztési szakjogász, két évtizedes munkásságával kiemelkedő módon hozzájárult a szerb vadászat nemzetközi szintű népszerűsítéséhez. Az általa vezetett és elismert Agro Jager News rendszeresen kiemeli Szerbia gazdag vadászati hagyományait, vadállományának sokszínűségét és a természeti erőforrások megőrzésének fontosságát, ezáltal növelve Szerbia ismertségét, mint fenntartható és felelős vadászati célpontot.

Bratislav Cirkovic államtitkár rámutatott, hogy elemző cikkein, interjúin és riportjain keresztül Dr. Szilágyi Bay Péter tájékoztat és oktat a vadgazdálkodás helyes módszereiről, a szerbiai vadászegyesületek erőfeszítéseiről és azokról a jogi keretekről, amelyek biztosítják a fenntartható vadászatot. Munkássága felbecsülhetetlen értékkel bír a szerb vadászat népszerűsítése szempontjából, különösen Magyarországon, ahol írásai hidat építenek a régió vadászai között és erősítik a nemzetközi együttműködést. Az ő közreműködésének köszönhetően számos külföldi vadász első alkalommal ismerkedett meg a szerbiai vadászterületek gazdagságával, ami pozitív hatással bírt az ország vadászturizmusának fejlődésére.

Az információközlés mellett írásai jelentős oktatási szereppel is bírnak – cikkein és gyermekvadász-regényein keresztül segíti a fiatal vadászokat abban, hogy megismerjék a vadászati etikai elveket és a modern vadászati módszereket. Elkötelezettsége nem csupán elméleti jellegű, hanem aktívan részt vesz szerbiai vadászati eseményeken, rendezvényeken és konferenciákon, amelyekről rendszeresen beszámol.

Munkásságával hozzájárul a szerb vadászok nagyobb nemzetközi elismeréséhez, ezáltal erősítve a Szerbiai Vadászszövetség és a helyi vadászegyesületek hírnevét. Ezen túlmenően, mint mezőgazdász, jogász és agrár- és vidékfejlesztési szakjogász, több szinten is hozzájárul a vidéki térségek fejlődéséhez és a természeti környezet megőrzéséhez, ami tovább bizonyítja széles körű elkötelezettségét a természeti erőforrások védelme és a vadászkultúra népszerűsítése iránt.

A szerb vadászat iránti támogatása nemcsak az írásain keresztül mutatkozik meg, hanem a magyar és szerb vadászok közötti párbeszéd és barátság előmozdításával is. Mindezek fényében úgy vélem, hogy emelte ki Bratislav Cirkovic államtitkár, hogy  Dr. Szilágyi Bay Péter méltó a Szerbiai Vadászszövetség Arany Plakettjére, amely elismeri kivételes hozzájárulását a szerb vadászat nemzetközi hírnevének és népszerűsítésének terén.

„Ma egy olyan embert jutalmazunk, aki minden formai feladat nélkül azt tette, amit a legértékesebbnek tartunk – terjesztette az igazságot a szerb vadászatról, barátságokat ápolt, és bevitte Szerbia képét a magyar vadászéletbe, mint valami tiszteletre méltót, gazdagot és őszinteséget.”

Dr. Szilágyi Bay Péter köszönetét fejezte ki, és rámutatott, hogy ez az elismerés további együttműködésre és a szerb vadászok támogatására kötelezi:
“A szerb vadászok testvérként fogadtak. Az a küldetésem, hogy a világ megismerje ezt a melegséget, a fegyelmet, a természethez és az itt élő, dolgozó és vadászó emberhez való hozzáállást.”

Ez a díj szimbolikusan megerősíti a szerb vadászat nyitottságát az együttműködésre, a barátságra és a hagyomány-, a kultúra és a természet megőrzésére, valamint a jószomszédi kapcsolatokra irányuló közös munkára – közölte a szerbiai Lov i jos ponesto.

Lov i jos ponesto

No hay ninguna descripción de la foto disponible.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Kiemelt cikk

KITEKINTŐ: Belgrád – Megnyitotta kapuit a 45. Nemzetközi hajózási, vadász és horgászvásár – GALÉRIÁVAL

Published

on

+1

Belgrádba, avagy ahogy Szerbia és a Balkán szerte szokás mondani: Beogradba utazni, ma is fogalomszámba megy. Kétséget kizáróan dinamikusan fejlődik a szerb főváros. A Duna, ahogy elérjük a Beogradski Sajam, azaz a Belgrádi Vásár területét, méltóságteljesen hömpölyög s a hídról is jól látható, félelmetes víztömeggel „vonul” el a város alatt. Rajta megannyi uszály, teherhajók és megszámlálhatatlan csónak és más vízi jármű. Pezseg az élet a Dunán, de nemcsak a vízen, hanem a vásáron is. Április 15-én kezdődik az őzbaknyitány déli szomszédunknál is és fegyverért, lőszerért érdemes Belgrádba bemenni. Dejan Dzakulával, a Lov i jos ponesto főszerkesztőjével, a Poredak hetilap munkatársával indulunk el Újvidékről, mivel mással, mint a most átadott gyorsvasúttal, hogy kiélvezzük ezt a szép napot.

Pezsgő víziélettel találkozik az, aki Belgrádnál találkozik a Dunával. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Szerbiában jó szokása a vásároknak, hogy koncentráltan és igen sok fegyvert lehet megtekinteni és tényleg standról, standra lépve, annyi minden látnivaló van, hogy nehezen lehet haladni. A FOX standon Dejan jóbarátaival vált pár szót és kiderül, hogy ide megközelítőleg 100 terméket hoztak, csak ingből 34 félét.

Dejan Dzakula, a Lov i jos ponesto főszerkesztője Újvidéken, a Magyar Szó legfrisebb számával fogadott. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Ma is igaz, ami 30 éve Szerbiában igaz volt, hogy amire szüksége van a vadászoknak, horgászoknak, azt egy helyen be lehet szerezni. Bár úgy tűnhet, hogy számokat, a kiállítókat nézve kevesebben érkeztek, de roskadásig vannak a különféle lőszerek, töltények, kiegészítők a legkisebb késektől, a legdrágább elektronikai eszközökig.

Nyitás előtt a 45. Nemzetközi hajózási, vadászati és horgászati kiállítás Belgrádban. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Hangsúlyos, – meséli az Agro Jagernek a FOX munkatársa, hogy ma is nagyon népszerű fegyvermárka Szerbiában a Zastava, amely ma fénykorát éli és láthattuk az 55. LORIST-on, Újvidéken, hogy a legigényesebb vésésekkel is dobnak piacra fegyvereket.

A vendégek érkezése előtt még a Szerb Vadászszövetség újságát lapozgattam. Fotó: Dejan Dzakula / Lov i jos ponesto

A szerbiai fém-, és acélgyártás méltán magas minőséget adott mindig is és ebből a sorból a tradicionális lőszer, a Partizan sem maradhat el. Ahogyan Magyarországon, úgy déli szomszédaink, vadászbarátaink is, ha vaddisznóra indulnak, akkor legtöbben a .30-06-os kalibert tárazzák be, abból is a soft point heggyel szereltet. Vissza is kérdeznek és kíváncsian várják többen, hogy mi, Magyarországon mit használunk. Mikor kiderül, hogy ebben a kaliberben sokan hisznek, a bólogatásuk megerősít, ha vaddisznó, akkor a szerb és a magyar vadász egyként gondolkozik.

Milica Mateljevics, a Szerb Vadászhölgy Klub elnöke és Dejan Dzakula, a Lov i jos ponesto főszerkesztője, a Poredak munkatársa. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Tudni kell, hogy míg nálunk a kemping egy kissé háttérbe szorult, addig Szerbiában remélem sosem fog eltűnni, amihez manapság már olyan mennyiségű eszközt árulnak, amelyhez, véleményem szerint egy külön kisteherautó kell. Meg kell jegyezni azonban, ha lehetőség van arra, hogy pihenni menjenek a természetbe, akkor azt valóban, ahogy nálunk mondják: meg is ülik! S ha nekünk olyan szerencsénk van, hogy bennünket is meghívnak, akkor hálásak lehetünk, mert akit az asztalukhoz leültetnek, vadászni, horgászni magukkal visznek, az márpedig családtaggá válik.

A FOX vadászbolt csapata. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A kiállításon láttunk zárt magaslest, amelynek a tetejére is fel lehetett mászni. Kézzel készített horgászcsalikat, horgászfelszereléseket. Ott voltak a szerbiai solymászok, akik bemutatták az uhujukat is, amelyért önmagában véve is érdemes volt elutazni.

A Szerb Vadászszövetség standján a kraljevoi erdészeti technikum diákjai Milan Žarković vezetésével várták a kicsiket. Az ifjúsági program összeállítását Milica Mateljevics, Milan Žarković és Dejan Dzakula közreműködésével fogadta el a szövetség és valósítják meg országszerte. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Baráti beszélgetések, csendes jó hangulatú találkozók fémjelezik a vásárt, ahol mindig meg-megkínálják a vendéget egy kis kolbásszal, szalámival, no és persze – rakijával. Visszautasítani csak is akkor szabad, ha tényleg autót vezetünk, amire mostanság egyre nehezebb hivatkozni, mert átadták a Szabadka-Újvidék-Belgrád gyorsvasutat, amellyel szűk egy óra alatt Belgrádban lehetünk! Ahogy mondtam soha nem látott mértékben fejlődik Szerbia.

Rengeteg fegyvert és lőszert lehetett megtekinteni Belgrádban. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A kiállítás sok tekintetben egyedi, de abból a szempontból biztosan, hogy a szülők magukkal hozzák a legkisebbeket is. Van, aki a hajók miatt, van, aki a horgászat miatt és vannak, akik a vadászat miatt.

A gyöngygolyót Szerbiában soha nem felejtették el, ma is rendkívül népszerű tölténye a szerbiai vadászoknak! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A gyerekek edukálására, képzésére, a természet megismerésére a Szerbiai Vadászszövetség rendkívül nagy hangsúlyt fektet és Milica Mateljevics, a Szerbiai Vadászhölgy Klub elnöke, valamit Dejan Dzakula organizálásával egészen nagy, csak a gyerekek számára berendezett standdal készültek, ahol a helyi erdészeti technikum diákjai foglalkoztak a kicsikkel.

Gyerekek lepték el a Szerb Vadászszövetség standját. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Madár felismerés, hangok azonosítása, csontok, preparátumok és elméleti feladatokkal különféle ajándékokat lehetett nyerni, közöttük olyan vadásznaplót is, amelybe feljegyezhetik a gyerekek megfigyeléseiket.

Szerbiában a vadászat mindig jó hangulatban telik és ez igaz a kiállításokra is. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Milica Mateljevics és Dejan Dzakula kiemelte, hogy ennek a programnak az a célja, hogy komplexitásában ismerjék meg a gyerekek az élővilágot, hogy megértsék azt, hogy mennyire sebezhető, hogy sokszor nehezen regenerálódik a környezetünk, ha arra nem vigyázunk, vagy netán szándékosan kárt okozunk.

Uhut nem minden nap lát az ember, de Szerbiában semmi sem lehetetlen. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Minden kiállításnak van egy fajta „íze” és a belgrádi sem marad ki ebből a sorból. Belgrád már tényleg a Balkán kapuja.

Kellemes meglepetés ért Belgrádban, mert az Ürmösi családnak dedikálhattam Hubert, a vadászmanó c. ifjúsági regényemet. Fotó: Dejan Dzakula / Lov i jos ponesto – Poredak

Innen keletre, nyugatra, délre már keveset kell ahhoz autózni, hogy Szerbia vadregényes tájain cserkelhessünk, hallgassuk az éjszakát valami veszedelmes, kőomladékos hegyoldalon.

Szerbiai barátaimnak szoktam mondani, mikor megvendégelnek, ha nem megyünk vadászni az sem baj. Belgrádban ilyen tállal kínáltak a Szerb Vadásszövetség standján. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Egy rakija, egy szelet kolbász, szalámit elfogadva kérdezzünk rá, tudnak-e valami jó vadászterületet, ahol el lehet bújni a mindennapok forgataga elől.

A Szerb Vadászszövetség standján: az ifjúság edukálása a kiemelt cél. Szerbiában 90 000 ember vadászik és számuk dinamikusan nő. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A vadászjegy a külföldieknek olcsó. Egész évre sincs 1000 dinár – 9 euró – ami könnyen belátható, hogy erős alapot ad arra, hogy Szerbiába bátran elindulhatunk vadászni s ha egy vadásztársaságnál kiváltottuk, akkot Zagubicától Zlatiborig mehetünk vele, keresztül az országon…

Célra tarts! Irány Belgrád! A 45. Nemzetközi hajózási, vadászati és horgászati kiállítás április 7-ig nyitva tart. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A vásár 10 és 19 óra között tart nyitva. A belépő ára 700 dinár, ami 2348 Forint, de ha többen megyünk, akkor 500 dinárral is megúszhatjuk…

Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., laipgazgató

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

+1
Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ: Városban támadott a medve – terrorizálják a vadak a lakókat

+1

Medve támadt egy férfira vasárnap este Romániában

+1

Published

on

+1

FRISSÍTVE: Medve támadt egy férfira vasárnap este Predealon. Az áldozatot eszméletlenül találták meg. A Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség tájékoztatása szerint a támadás a város egyik utcájában történt. FRISSÍTÉS: Az áldozat hegyimentő, és éppen szolgálatból hazafelé tartott, amikor rátámadt a medve.

Fotó: news.ro

„Megerősítjük, hogy a medve által megtámadott személy a csapatunk tagja. A támadás munkaidőn kívül történt, miközben kollégánk hazafelé tartott” – idézi Brassó megyei hegyimentők közleményét a News.ro.

Hozzáteszik, a család kérésére több információt nem hoznak nyilvánosságra, reménykednek az áldozat mielőbbi és teljes felépülésében.

Helyi források szerint az áldozat a predeali hegyimentő szolgálat vezetője. A férfit súlyos állapotban, eszméletlenül, súlyos koponya-agyi és mellkasi-hasi traumával találták meg.

Másrészt a szomszédos településen, a Prahova megyei Bușteni üdülőhelyen a helyieket és a turistákat éjszakáról éjszakára rettegésben tartják az erdőből előbújó medvék, melyek több városrészben a kukáknál keresnek élelmet.

Bár a helyzet már évek óta tart, a hatóságok mindeddig nem tettek konkrét intézkedéseket a probléma enyhítésére, még a tavaly nyáron a Bucsecs-hegységben történt tragédia után sem, amikor egy 19 éves lányt megtámadott és halálra marcangolt egy medve a népszerű turistaúton, számol be a News.ro.

A vadállatok gyakran megjelennek a város lakott utcáin, akár kora este is, és a veszély annál nagyobb, mert általában két vagy akár három bocsos anyamedvék kószálnak, még a játszótereken is.

A helyiek a lakóházak erkélyeiről filmezik az állatokat, és arra panaszkodnak, hogy a hatóságok semmit sem tesznek a jelenség ellen, kénytelenek „alkalmazkodni” a medvék napirendjéhez, hogy mikor érkeznek a vadak a háztömbök melletti kukákhoz élelemért.

„Én imádom a mackókat, de se nekem, se nekik nincs semmilyen vétkük. Mit tesznek a hatóságok, Bușteni, a mi városunk egy dzsungellé vált? Kiirtott erdők és érdektelenség. Nem akarok több tragédiát!” – írja a helyi lakos a Facebook-oldalán, és egy videót tett közzé a városban bóklászó medvéről

A lakók arra panaszkodnak, hogy a medvéket már a járőröző csendőrök és rendőrök szirénája sem zavarja, sőt a petárdák sem ijesztik a vadakat.

„Mi a helyzet Bușteni városával? A medvékkel, amelyek este 7-től reggelig jönnek? Azokkal az emberekkel, akik estéről estére amikor mennek haza a munkából, szemtől szemben állnak a medvékkel? A gyerekekkel, akik már nem játszhatnak a háztömb előtt, mert bármelyik pillanatban megjelenhet a medve? Mi van a tétlenséggel? Őszintén, ki vállalja a teljes felelősséget, amikor a biztonság szerencsejátékká válik? (…) Mindennapi aggodalmunk az, hogy vajon hazaérünk-e még biztonságban. El tudunk-e még menni biciklizni a gyermekünkkel. Egyszóval, hogy tudunk-e még normálisan élni. Senki sem akar csodákat, csak konkrét és alkalmazott intézkedéseket! Jelenlétet és elkötelezettséget követelünk” – írta egy másik helybeli.
Legutóbb éppen a hétvégén láttak egy bocsos anyamedvét a város központi részén.

A medvék ellenőrizetlen szaporodásával kapcsolatos helyzet a közvélemény figyelmét felkeltette, és jogszabály-módosításra késztetett a tavaly nyári, Bucsecs-hegységben történt tragédia után, amikor egy 19 éves lányt megtámadott és megölt egy medve egy népszerű turistaúton.
A hatóságok által akkor bemutatott információk szerint a legtöbb támadást (2171) 2022-ben jelentették, több mint 7,3 millió lejes kárral.

A környezetvédelmi minisztérium adatai szerint Romániában több mint 8000 medve él, ami kétszerese az optimális értéknek, amelyet ország természetes élőhelye eltarthat. Az európai medvék mintegy 40%-a Romániában található.

Forrás:Maszol

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

 

+1
Tovább olvasom